Kelet-Magyarország, 1999. május (56. évfolyam, 101-124. szám)

1999-05-15 / 112. szám

1999. május 15., szombat 7. oldal HÍREK □ Ülés A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Te­rületfejlesztési Tanács május 17-én 10.15 órától ülésezik Nyíregyházán, a Megyeháza 102. sz. termében. Itt többek között vélemé­nyezik a településrendezési terveket is. □ Vásár A régió jelentős gazdasági szerep­lőit felvonultatva nemzetközi kiállítás és vá­sár tart vasárnapig Szolnokon. A résztvevők: gép-, könnyű- és építőipari, valamint járműi­pari cégek, banki, biztosítói és informatikai szolgáltatók, kézmüiparosok, idegenforgalmi vállalkozások. □ Veszteség Számítások szerint a lengyel kereskedelmi korlátozások idén mintegy 30 millió dolláros kiesést okoznak a külkereske­delemben — mondta Balás Péter, a gazdasá­gi tárca helyettes államtitkára. Őstermelő Nyíregyháza (KM) — A na­pokban megje­lent az Ősterme­lő című, orszá­gos terjesztésű lap 1999. évi má­sodik száma. Az újság ezúttal a gyümölcs- és sző­lőtermesztés té­maköréből merít bővebben, de emellett termé­szetesen hozza a már megszokott rovatokat: Őstermelők kérdezték, az Őster­melő válaszol, Növényvédelem, Állatte­nyésztés, Aktuális jogszabályok, stb.). Az olvasók körében külön érdeklődésre tarthatnak számot a „Vállalkozási formák a mezőgazdaságban”, valamint „A mező- gazdasági vállalkozások befektetéseinek gazdaságossági értékelése” címen megjele­nő fejezetek. A PRIMOM Alapítvány gon­dozásában, a PRIMOM Tanácsadó és Infor­mációs Hálózat szerkesztésében kéthavon­ta megjelenő lapot nemcsak az őstermelők forgathatják haszonnal, hanem a hobbiker­tészek, kistermelők, mezőgazdasági vállal­kozók is sok érdekes információhoz juthat­nak. Határidő cégvezetőknek Május 17.: Villamosenergia-számlázás; Lakástakarék­pénztárak összesítése a megtakarításokról. Május 18.: Nyitott pozíció jelentés. Május 20.: Vágósertés-támogatás igénylése; Munka- vállalói járulék befizetése; Adók és támo­gatások bevallása; Összesített termékmér­leg benyújtása; Tenyésztési hozzájárulás befizetése; Adójegy-elszámolás; Áfafizetés és -visszaigénylés; Gyakorított áfa; Fo­gyasztási adó megfizetése; Játékadó befize­tése; Jövedéki adó bevallása és befizetése; Költségvetési támogatás bevallása; Költ­ségvetési támogatás igénylése; Mezőgazda- sági és élelmiszeripari exporttámogatás igénylése; Sertésállomány-mentesítési hoz­zájárulás megfizetése; Társasági adóelőleg befizetése; Tehéntej-támogatás igénylése; Vágómarha intervenciós támogatás igény­lése; Juhtejfelvásárlás támogatásának igénylése; Helyi önkormányzati finanszí­rozású szervek tb-összestő bevallása; Vető­mag-szaporítás bejelentése. KM-reprodukció Tízes ráta Tatabánya (MTI) — Áprilisban tovább mérséklődött a nyilvántartott munka- nélküliek száma Komárom-Esztergom megyében. A hónap végén 13.432-en szerepeltek a re­gisztrációban, azaz 3 százalékkal keveseb­ben, mint márciusban. Eszerint a megye munkanélküliségi rátája 10,5 százalékos. Április végén a munkanélküli-nyilvántar­tásban szereplők 7,5 százaléka (1008 em­ber) volt pályakezdő. A munkahelyüket el­vesztők 31,5 százaléka ipari cégeknél, 30,4 százaléka pedig nem anyagi szolgáltatási ágazatban működő munkaadóknál dolgo­zott. Agrárprogram a vidék fejlődéséért A jubiláló Agrárszövetség a mezőgazdaságból élők esélyegyenlőségéért küzd Nyíregyháza (KM - Ny. Zs.) — Reformkorként indult, párt­ként folytatta munkáját az alapításának tizedik évfordu­lóját e napokban ünneplő Agrárszövetség. Múltról, je­lenről és jövőről is illik szót ejteni a jubileum okán. A rendszerváltás előszelét megé- rezve a magyar agrárértelmiség egy tevékeny része hamar felis­merte: a történelmi fordulópont érinti majd a mezőgazdaságot, a földbirtok szerkezetét, a tulaj­donviszonyok addigi helyzetét is. Akkor, 1989 májusában alapí­tották meg az egyesületi formát öltő Agrárreform Kört, amellyel a demokrácia talaján alakuló pártok agrárprogramjaihoz kí­vántak szakmai útmutatót adni. Céljuk az volt, hogy legalább az addigi színvonalán megtartsák a mezőgazdasági termelést. Hamar kiderült: egyesület­ként nem sok esélyünk lesz bele­szólni a dolgok alakulásába, ezért 1990-ben pártformát öltve Agrárszövetség néven folytattuk a munkát —- említi a kényszer- pályákat Bodzás Árpád, az Ag­rárszövetség Szabolcs-Szatmár- Bereg Megyei Választmányának elnöke. Az agrárpárt első nekifu­tásra egy képviselőt juttatott a parlamentbe (Csaholcról Vargá- né Piros Ildikót). A következő vá­lasztásnál már jobb esélyekkel indultak, de 1994-ben ismét egy voksot tudhattak magukénak az országgyűlésben. Újabb négy év elteltével éppen ezért nem önál­lóan, hanem az MSZP-vel szövet­ségre lépve kezdtek kampányba, s ez jó taktikának bizonyult: a je­lenlegi parlament munkájában négy országgyűlési képviselő, köztük Bodzás Árpád vesz részt. A megyei szervezet alakuló ülésének Tiszavasvári adott ott­hont tíz évvel ezelőtt, s helyi Bodzás Árpád Balázs Attila felvétele szinten is a pártok agrárprog­ramjának közös (szakmai) neve­zőre hozása volt a cél. Ám ter­vünk nem vált be, nem sikerült megvalósítani a nemzeti agrár kerekasztalt. A mezőgazdaság az elmúlt tíz év alatt mélypontra süllyedt, így az Agrárszövetség­nek sem sok sikerélmény jutott — néz szembe a tényekkel a me­gyei elnök. Ez persze nem jelenti azt, hogy feladnák eredeti elképzelé­seiket: a jövőben szeretnék meg­teremteni a mezőgazdaságból élők esélyegyenlőségének feltéte­leit. Ehhez többek között szüksé­gesnek tartják, hogy a meglévő szövetkezetek életben tartása mellett az egyéni gazdálkodók újszerű szövetkezésének ösztön­zéséhez minél több állami támo­gatást szerezzenek. Igyekszünk megteremteni a vidéki értelmi­ség összefogását, s feloldani az eddig hatalomra került pártok csalódottsági érzetét egy mérsé­kelt, racionális program révén — tekintett előre Bodzás Ár­pád. Már békervázat is gyártanak Mexikóban A nyíregyházi cég három éven át is megkétszerezte az árbevételét Készül a békerváz egyik eleme Amatőr felvétel Nyíregyháza — A könnyű acélszerkezetek gyártásánál Magyarországon már évek óta a nyíregyházi Béker Kft-t jegyzik piacvezetőként, amely idén 10. születésnap­ját ünnepli. Tavaly a cég már külföldre is ér­tékesítette szerkezeteit, idén pe­dig újabb előrelépés következik: legfőbb tulajdonosa, az amerikai Butler Nyíregyházára telepíti át Skóciából az európai gyártóköz­pontot. Három éve hosszas keresgélés és elemzés után az amerikai ma­mutcég, a Butler, a Béker Kft-t választotta Kelet- és Közép-Euró­pai bázisává, s legfőbb tulajdono­sa lett. Az adásvétel aláírásakor Donald H. Pratt elnök még mo­solyogva fogadta Kerülő Sándornak, a Béker ügyvezetőjé­nek felvetését, mely szerint egy­koron majd a nyíregyháziak szerkezetét, a békervázat is fel­veszi a Butler a termékpalettára. Nos a pillanat eljött, a Butler egyik mexikói gyárában várha­tóan gyártani fogják a békervá- zakat. A Béker elmúlt három éve a duplázás jegyében telt el, hiszen évente kétszerezte meg árbevéte­lét a cég, amely 1998-ra elérte az 1,6 milliárd forintot, ugyanakkor a nyereségük is a tervek szerint alakult. A tavalyi esztendőben a piac jelentős növekedésének kö­szönhetően sorra épültek a bé- kerváz-szerkezetek, például do­hányszárítók, hűtőházak, ipari csarnokok, raktárak, szállodák, így bárhol az országban 30 kilo­méteres körzetben találhatunk ilyen szerkezeteket. Ezek közül az egyik legjelentő­sebb a TVK csarnoka, a megyé­ben a szálkái Carl Zeiss beruhá­zása. A Béker elsősorban tovább­ra is alvállalkozói munkákra vállalkozik a beruházásoknál, ugyanakkor a jelentős kapacitás- bővülés miatt külső beszállítók­kal is dolgozik. Ezek közül az egyik legmegbízhatóbb a raka- mazi Rafafém. A hazai piac mel­lett a nemzetközi porondra is ki­lépett a Béker, román, horvát, finn megrendelőknek szállítot­tak békervázakat. A saját vázak mellett a Béker a tulajdonosváltás után a Butler- acélszerkezetek gyártását is el­kezdte, amelyek Európa vala­mennyi országába eljutnak. A tulajdonosi döntés alapján idén Skóciából a teljes gyártókapaci­tást Nyíregyházára telepítik, s itt lesz a Butler európai gyártó­központja. Ezentúl a kontinens­ről érkező megrendeléseket a nyírségi megyeszékhelyen gyárt­ják le, ugyanakkor a tervezést is itt végzik Tóth Ferenc vezetésé­vel. Kerülő Sándor szerint idén a cég várhatóan ismét megdupláz­za árbevételét, amihez további gyártókapacitás-bővülést, újabb fejlesztéseket és munkásfelvételt terveznek. A jelentős munkák mellett csak rövid idő jut ünnep­lésre, december 1-jén a szülinapi bulira az üzleti partnerek és a cég dolgozói (akkorra már több mint 200-an) is hivatalosak lesz­nek, a kedvcsinálásról a Benkó Dixieland Band gondoskodik. (X) Hitelminősítők gazdasági szerepe Budapest (MTI) — Az elkövet­kező években a hazai befek­tetők egyre inkább figyelnek majd a magyar töke- és pénzpiac eseményeit is érté­kelő hitelminősítő cégek te­vékenységére. Ezt Szálkái István, az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet (ÁPTF) elnöke mondta egy, a hi­telminősítésről tartott szakmai konferencián. Szálkái István sze­rint az ÁPTF jelenleg félig a pénz- és tőkepiaci eseményeket követő főhatóság, félig az esemé­nyek bekövetkeztét megelőző fel­ügyelet. A jövőben az ÁPTF egy­re jobban számít munkájában a Magyarországon megjelenő hi­tel- és befektetésminősítő cégek elemzéseire. Az ÁPTF már feb­ruárban létrehozott egy hivata­los regisztert a minősítő cégek számára. A bejegyzésnek négy feltétele van, nevezetesen az, hogy a minősítő cégeknek ki kell elégíteni a függetlenség, a szak­mai hozzáértés, a tisztesség és az átláthatóság kritériumait. Mélyponton Budapest (MTI) — A tej­termelők mintegy 90 mil­lió literrel szándékoznak csökkenteni termelésü­ket annak érdekében, hogy a tejágazat jöve­delmezőségének csökke­nése megálljon. Mindezt Kiss Pál István, a Nutricia Hungary vezérigaz­gatója mondta Budapesten egy, a tejágazat helyzetét taglaló háttérbeszélgetésen. A vezérigazgató, aki a Tej Terméktanács vezetőségé­nek is tagja, kijelentette: je­lenleg az ágazatban mintegy 3 milliárd forintos a jövede­lemhiány. Ez annak ellenére van így, hogy a múlt évben mintegy 3 milliárd forintnyi szubvenciót kaptak az ága­zat résztvevői a terméktaná­cson keresztül. A helyzet ja­vítása érdekében idén a ter­méktanács intervenciós alapját 5 milliárd forintra növelték. Magyarországon jelenleg mintegy 1,8 milliárd liter te­jet állítanak elő évente. A belföldi fogyasztás 1,5 milli­árd liter, s további mintegy 200 millió liter kerül export­ra. A felesleg pedig már eladhatatlan, ezért döntöttek a termelés visszafogása mel­lett az érintettek. Kertszemle Kevés virágot hoztak idén az almafák, erről a geszterédi Aranyszablya Szövetke­zet gyümölcsösében megtartott kertszemlén is meggyőződhettek a szakemberek Nyéki Zsolt felvétele

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom