Kelet-Magyarország, 1999. május (56. évfolyam, 101-124. szám)

1999-05-14 / 111. szám

999. május 14., péntek 3. oldal Kovács Bertalan Hamarosan, immár második alkalommal megnyitja kapuit a kisvárdai expo, amelyet az idei évtől — a város évszázados vásáros­múltja okán nagyon is helyeselhető módon — Várda Vásár néven emlegetnek. Az ötlet­gazdák szándéka nemes: pár év leforgása alatt nemzetközi hírűvé tenni az üzleti ese­ményt. Ami az országgyepűn túlra kacsingatást illeti, nos az már tavaly is megtörtént a vá­sáron az ukrán-magyar üzletember-találko­zó révén. A hozzáértők szerint az idei kisvár­dai kétoldalú randevú, a résztvevők köré­nek köszönhetően minden hasonló — rendre hangzatos, ámde üres protokollba torkolló — kezdeményezést felülmúlhat. Mindazonáltal a szervezőknek egy tekintet­ben már '98-ban hiányérzetük volt, s az elő­készületek közben sejthető, idén sem lesz ez másként. A kiállításon és vásáron részt vevők listáját böngészve ugyanis kiderül: az ;dei kiállítók között alig akad megyénkbéli és kisvárdai kis- és középvállalkozás. Pedig földrajzi helyzetünknél fogva megyénk cé­gei viszik a prímet a mostani alkalommal is fökuszba állított ukrán-magyar üzleti kap- :solatokban. Ráadásul, annak dacára, hogy i közelmúltban egy sor termék kiesett a két ország kereskedelmének körforgásából, me­gyénk és Ukrajna forgalma egyáltalán nem rsökkent. Igaz, az átlagpolgár a nagy szom- zéddal való kereskedésből leginkább azt irzékeli, hogy az utóbbi időkben a határfor- jalom drasztikusan csökkent. Meg azt, íogy a bevásárlóturizmusra szakosodott űz­etek vegetálnak, s közben tulajdonosaik a lezárást, az eladást fontolgatják. Nézzünk izonban az orrunknál tovább, hiszen a zá­tonyi váltóhatár perspektivikusan is nagy ehetőséget kínál, s hazánk EU-hoz való satlakozása után mindenképpen felértéke- idik. Tény azonban az is, hogy a határ- lenti fejlesztésekről, beruházásokról min- lenkor egyeztetni kell az ukránokkal. Már sak azért is, mert („lenyúlva" a gazdasági linisztérium egyik vezetőjének megfogal- tazását) a nagy közös lepedőnk az állandó uzigálástól repedezik. Néhány jelképes öltésével a Várda Vásár megerősítheti az ominózus és fontos ágy- eműt. l természet lágy ölén Ferter János rajza Vásárfia és lepedő Sényöért '99 A napokban jegyezték be Sényöért '99 Közalapítványt 500 ezer Ft ptőkével. A létrehozás célja: az óvoda, az ola, az öregek otthona, kulturális esemé- Dk támogatása. Az önkormányzat képvise- estületének tagjai felajánlották áprilisi úti­lányukat a kezdőtőke gyarapítására. Szakoly! tűzoltók A szakolyi tűzoltók a község önkormányzati képviselő-testüle- ek delegációja négynapos ausztriai láto- ásra utazott. 1996 óta szoros kapcsolat i a szakolyiakat St. Pölten-Weihofen tele- és önkéntes tűzoltóegyesületéhez, mely újainkban ünnepli létesülése 125. évfor- óját. (istérségi pályázat Encsencs, Piricse, rlugos és Nyírmihálydi kistérségi közös /ázatot írt, melynek kedvező elbírálása tén lesz lehetőségük belvízlevezető csa­ták létesítésére, karbantartására. A bel- árok megelőzését szolgáló közmunkapá- atot is készítettek. Nyéki Zsolt Nyíregyháza (KM) — Ha egy külföldre járó mozdonyveze­tő nem győzi borítékban hozni s vinni a fogtechniku­sok munkáit, az sokat elárul utóbbi szakma honi jövede­lemviszonyairól. Az élet néha sajátos üzleti lehe­tőségeket hoz, ilyen például az, amikor a Nyugat-Európába vo­natozó mozdonyvezetőknek kül­földön átadják a fogorvosok meg­rendelt munkáit, itthonról pedig a készterméket viszik vissza. Ke­resett szolgáltatás lett ez, a fősze­replő fogtechnikusok által kifo­gásolt gazdasági háttérrel. — Az elmúlt évek nagy meg­próbáltatás elé állították a ma­gyar fogászatot, azon belül a fog­technikát, amely a rendszervál­tást követően többször került válságos helyzetbe — fejti ki vé­leményét Szarka István, a Sza- bolcs-Szatmár-Bereg Megyei Fogtechnikus Ipartestület elnö­ke, aki egyben az országos szer­vezet alelnöki tisztét is betölti. Érveiben az alulfinanszírozott­ságra hivatkozik, a társadalom- biztosítás terhére készülő fogpót­lások támogatása előállítói oldal­ról nagyon megnehezítette a kor­szerű és minőségi fogpótlások készítését. Sőt, 1995-ben meg­szüntették a támogatást, s bár fél évre rá egy látszatintézkedés­sel módosították a rendelkezést, az anyagárak évi 30 százalékos áremelkedését részben sem kö­vette a TB. Fogalmazhatnék úgy is, hogy a fogtechnikus társadalom átvál­lalta a finanszírozás terheit az államtól, annak ellenére, hogy 1990 óta szabadáras a magyar fogtechnika. Eddig nem éltünk ezzel a lehetőséggel, de ma már ez az ellátás minőségi színvona­lát veszélyezteti. Az Egészségű­Martyn Péter felvétele A fogpótlás anyagaival szem­ben szigorú követelményrend­szer van érvényben, mivel köz­vetlenül érintkeznek az emberi szervezettel. Egyik legfontosabb a biokompatibüitás, vagyis nem tartalmazhat egészséget károsító anyagokat. Ezeknek a bevizsgá­lását Magyarországon az Orszá­gos Kórház és Orvostechnikai Intézet végzi. Ennek ellenére sajnos előfor­dul, hogy kétes eredetű, bevizs­gálás nélküli alapanyagot alkal­maznak. Általában ezeket a ter­mékeket kínálják olcsóbban, amelyeknek aztán később súlyos egészségkárosító hatásai is le­hetnek — figyelmeztet Szarka István. Időben vigyázzunk fogainkra, később sok pénzbe kerül! gyi Minisztérium rendelkezése a TB-támogatással készülő fogpót­lások árkülönbözetét a biztosí­tottakra hárítja — állítja Szarka István. Elmondása szerint tavaly már az alapanyag tette ki a kész­termék árának 90-95 százalékát, de emellett még számos dolog épül a fogtechnikai rehabüitáci- ós eszközök áraiba. Az 1999. ja­nuár 1-jén bevezetett ORKI-hatá- rozat például kötelezővé teszi a laboratóriumok minősítését, megadja a felhasználható alapa­nyagokat, technológiákat, sze­mélyi és tárgyi feltételeket. Új nyilvántartási rendszert vezetett be, amellyel az elkészült fogpót­lást évekre visszamenőleg doku­mentálni tudja. Összehasonlításként: míg Ma­gyarországon a jelenlegi, fele­melt áron egy porcelán korona technikai ára 7600 forint, ugyan­ez Németországban 270-280 DM, azaz csaknem 40 ezer forint. Itt jegyezném meg, hogy a magyar fogtechnikus is ugyanazokat az anyagokat használja, mint a nyugati kollégái, és a munka mi­nőségében sincs lemaradása — szögezi a megyei ipartestület el­nöke. A TB-támogatással fizeten­dő teljes felső vagy egy teljes al­só fogsor most körülbelül 10 000 forint, ugyanez fémlemezes vál­tozatban 17 000 forint, egy műa­nyaggal leplezett korona 4200 fo­rint, egy porcelán korona 7600 forint körül mozog. Zakatol a vonat, utazik a fog A fogtechnikusok tovább nem tudják vállalni az állam helyett a terheket Gyalogrigók a lugason Törő István A kert egyetlen madárdal- özön. A poszáták, cinegék, ve­rebek, gerlék, rigók kardalába néha belekontráz a kakukk is. Mégis a feketerigók adják az alaphangot. Mértéktelenül el­szaporodtak az utóbbi időben. Árpád volt a fő szaporító, éveken át édesgette, becézte őket, még nevet is adott ne­kik. Most a kert almafáin, az illatos kúszó lőne indái között, de még az út felőli hatalmas orgonasövényben is vannak rigófészkek. Szinte pár nap alatt megrakják úgy, hogy ész­re sem venni. Alkonyodik. Két botján tá­maszkodva csak kiballag a ve­randára, s ahogy elhelyezke­dik a kedvenc foteljében, fel­csendül az ismerős dallam, a velőkig ható rigók csettegése, a röptetés. Szinte felveszi a kertet, mintha szárnyalni akarna vele. Mert jönnek, ug­rálnak, mint a verebek a tol­las, esetlenül mozgó kisrigók. Át a veteményen, a rózsabo­kor lüa-vörös friss hajtásain, be az alig serkenő szőlőlugas alá. A szív ütemének hangjait is meglendíti ez a biztatás. Cirmos Berci is csak meghú­zódik az eresz alatt, s les, cseppen-csurran e valami. — Ne huncutkodj. Mész on­nan! — szól rá rosszallóan. Berci ezt észre sem veszi. Árpád legszívesebben a botját küldené oda az irombához, de akkor mivel jár? Anyjukom- nak hiába kiabál, nézi a soro­zatfilmet, az is fontos, a vak lány története. Itt tiszta, ele­ven, az életbe induló csöppsé­gek kezdenek izmosodni a most gömbölyödő meggy, cse­resznye, s a kert összes virág­jának a szeme láttára. Pedig maga ellen beszél. Ha ez a sok rigó felnőtt, itt fog életteret magának, veri fel tanyáját, újabb fészkekkel tarkázva a fákat. Megvámolja a korai cse­resznyétől kezdve a szőlőig az összes gyümölcsöt. A szőlő a legfájdalmasabb veszteség, fő­leg a muskotályos. Mégis a ra­gaszkodás, ahogy ott marad, almát dobál nekik, magvakat, s hízik a lelke ahogy a vere­bek csak tisztes távolságból fi­gyelik lakmározásukat. Min­dent betölt a csettegés, a rigók harsonázása. Az egyik gyalog­rigó felugrik a szőlőlugas drótjára, ott billeg, mutatva magát, hogy Ez vagyok én! Berci ezt már szemtelen tola­kodásnak érzi és sunyian megindul a kordont tartó drótszálon egyensúlyozó kis­madár felé. — Csilaj te! Mész onnan! De Bercit is az ösztönei ve­zérlik, s elfeledi a gazda intel­meit, gyorsan ott terem. A sok madár érzi a veszélyt, szinte felemeli a kertet csacsogásuk, hogy odébb vigye el ettől a va­dászó kis kandúrtól. És ekkor repül a bot, Berci nyivákol egyet és megszégyenítve elsza­lad. Áron pedig ott marad te­hetetlenül. Hiába kiabál Ma­riskának, hogy hozza elő a bo­tot, olyan mint egy gyalogri­gó. Gondolatban repül, bejárja a földkeregséget, míg lépteivel a veranda pár méterét sem tudja bejárni. Tudja, hogy a pehelykönnyű kis rigó szár­nyalni fog majd egyszer, de ő már soha, mindig is gyalogri­gó marad. Félmillió szőlőkaró Nyíregyháza (KM) — Magyar- ország legnagyobb szölőka- ró-gyártója és -értékesítője a Nyírerdő Rt. Ezt az akácból készült terméket mind itt­hon, mind külföldön nagyon keresik. Miután támogatja a hazai szőlő- telepítést a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium, a megnőtt telepítési kedv eredmé­nyeként a karó iránti érdeklődés is megnőtt. A magyar szőlősgaz­dák elsősorban a hagyományos, háromszögű, 1,60 métereset kere­sik. Ebből az idén a Nyírerdő Rt. 164 ezer darabot értékesített. A szőlőtámfa is kurrens cikk volt, ebből eddig 50 ezer darab kelt el. A külföldi szőlőtermelők is fel­fedezték, hogy a magyarországi akáckaróknál jobbat nem talál­ni. Ők a háromszögletű, négy ol­dalon hegyezettet keresik. A francia a 180 és 230 centisét ré­szesíti előnyben, de 20 százalék­ban négy oldalon fűrészelt és he­gyezett úgynevezett nevelőkarót is vásároltak. A franciák — a legnagyobb vásárlók — az olaszok és a dá­nok sűrűn fordultak meg a Nyír­erdőnél, hogy beszerezzék a ka­rókat. Ebben az esztendőben ed­dig 174 260-at exportáltak — ez 684 köbméter — de már lekötött export van további 169 ezer ka­róra. A már Európa-hírű akácáru nagy sikerére jellemző, hogy a már partnerországokon kívül mind többen érdeklődnek a ma­gyar termékek iránt. Uj körzet Oroson Nyíregyháza-Oros betegellátásának színvonalát emeli a Il-es körzet napokban megnyílt rendelője a Tomácos Úton Balázs Attila felvétele

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom