Kelet-Magyarország, 1999. május (56. évfolyam, 101-124. szám)

1999-05-13 / 110. szám

1999. május 13., csütörtök 8. oldal Számítógépkalózok Washington (MTI) — A belgrádi amerikai nagykövetséget ért rakétatámadás elleni tiltakozásként hongkongi számítógépkaló­zok összezavarták kedden az Egyesült Ál­lamok kormányának Web-oldalait, nem kí­mélve a Fehér Ház honlapját sem — adta hírül az NBC amerikai tévéállomás. Az érintett oldalak nem tartalmaztak tit­kos vagy bizalmas információkat. A szétzi­lált oldalak helyére a NATO-t becsmérlő kínai szövegek kerültek. Amennyiben bár­ki a Fehér Ház honlapjának felhívásával próbálkozna, számítson arra, hogy nem tud rácsatlakozni — figyelmeztetett jelen­tésében az AFP. Michael Jackson, a dallamtolvaj Róma (MTI) — Egy római bíróság plá­gium vétségében marasztalta el Mi­chael Jackson amerikai rocksztárt, de csak jelképes bírságot szabott ki rá. A bíró bizonyítottnak találta, hogy az ame­rikai szupersztár A1 Bano olasz énekes-dal­szerző „I cigni di Balaká” (Balaká hattyúi) című dalának dallamát és szövegét koppin­tottá le „Will You Be There” számával, amely a Dangerous (Veszélyes) című albu­mán jelent meg 1990-ben. Az olasz dal há­rom évvel korábban született. , Michael Jackson nemcsak a népszerű olasz dalénekes számának ritmusát kop­pintottá le, hanem átírta a Gangesz part­ján élő indiai költőnek szentelt misztikus­vallásos szöveget is, a Jordán-folyóvá vál­toztatva a hinduk szent folyamát — mond­ta a bíró. A bíróság a felperes által kért 5 milliárd líra helyett csupán szimbolikusnak tekint­hető 4 millió líra (520 ezer Ft) bírságot rótt ki, de ez egy cseppet sem zavarja A1 Bano ügyvédeit, akik szerint az elv a fontos. Sőt, büszkének mondták magukat arra, hogy egy amerikai szupersztár olasz énekest utánoz. A három éve húzódó peres eljárás záró­tárgyalásán jelen volt Michael Jackson számos fiatal olasz híve is, akik kétségbe vonták, hogy bálványuk egyáltalán ismer­né a csak hazájában népszerű olasz „can- tautorét”. Michael Jackson ügyvédei szerint sem­mi bizonyíték nincs a plágiumra. Családi tárlat Elek Emil felvétele A Magyar Honvéd­ség nyíregyházi helyőrségi klubjában hármas tárlatot nyi­tottak szerda délu­tán. Borbélyné Jenei Ágnes és lánya, Esz­ter tűzzománc-mun­káiból, míg édesap­juk, Jenei István festményeiből ren­deztek látványos ki­állítást. A tárlat má­jus 28-ig tekinthető meg Halott a sírhanton Valószínűleg gyógyszerrel végzett magával Orosháza (MTI) — Egy sír­hantra borult ismeretlen nő holttestét találták meg ked­den Orosházán, az alvégi te­metőben. Az azonnal megindult rendőrsé­gi eljárás során még aznap fény derült arra, hogy a halott S. I.- né, és nagy valószínűséggel ön- gyilkosságot követett el — tájé­koztatták szerdán az MTI mun­katársát az orosházi városi rend­őrkapitányságon. Az asszony kilétét és a halál körülményeit kideríteni hivatott rendőrségi államigazgatási eljá­rás azt is föltárta, hogy az 50 éves nő, aki nemrég költözött a Békés megyei városba, a laká­sán búcsúlevelet is hagyott, egy hozzátartozója sírján hunyt el. A nyomozók gyanúja szerint gyógyszerrel végzett magával. Az ügy további részleteire a foly­tatódó vizsgálat derít majd fényt. Tigrisszámlálás Újdelhi (MTI) — A tigrisek létszámcsalásai miatt Indi­ában ezentúl — az eddigi négy év helyett — évente megszámlálják a csíkos ra­gadozókat. Az utóbbi időben ugyanis ki­derült, hogy a rezervátumok jó hírük megőrzése végett né­hány védett területről a tény­legesnél nagyobb számú tig­rispopulációt jelentettek. A jövőben nemcsak a tigris­lábnyomokat számlálják ösz­sze, hanem az elejtett vadakat is, és automata kamerákat he­lyeznek el azokon a területe­ken, ahol tigriseket sejtenek. Jelenleg 5000-7500 tigris él a világon, a fele Indiában, ahol 1973-ban „Project Tiger” elne­vezéssel programot indítottak a vadállomány szinten tartá­sára. Jelenleg 25 vadvédelmi te­rület van, de a veszélyeztetett tigrisek 30 százaléka ezeken kívül, illetve az ezekkel szom­szédos területeken él. Parlamenti demokrácia és törzsi háborúk Levelek a Kelet-Magyarországnak a Föld másik oldaláról, Pápua Új-Guineából (28.) Nyíregyháza (KM) — Három éve a távoli Pápua Új-Guine- án él a négytagú rtyíregyhá- zi Bálint család. Rendszere­sen beszámolnak tapasztala­taikról. Új-Guinea szigete egészen a múlt század közepéig szinte érintetlen maradt. Az 1830-as években első­ként vakmerő kereskedők és misszionáriusok merészkedtek ide, erre az óriási (több mint Ma­gyarország területű), titokzatos, félelmetes földre. Csak a tenger­parti területeket közelítették meg, a belső hegyvidékre a 20. század elején jutottak el fehérek, az engák földjének felderítése pedig az 1950-es évekig váratott magára. Milyen fogadtatásban része­sülhettek ezek a korai betelepü­lők? Annyi bizonyos, hogy sem­miképpen sem barátságosban. Gyakran csak haragosan elza­varták őket, de bizony az is meg­esett, hogy fejvadászok áldozatai lettek, vagy egy „mumu”-ban (földbe ásott, kövekkel kirakott kemence, hús főzésére) végezték. Az a még ma is lappangó közhi­edelem alakult ki a fehér bőrű emberekről, hogy valójában ők a bennszülöttek meghalt ősei, akik ilyen fehérrel változtak a másvi­lágon, s most visszatértek, jó vagy rossz szándékkal, ki tudja. Ez nem túl kellemes pozíció, s manapság is gyakran tapadnak ránk rémült gyermekszemek, mert — mint tanultabb ismerő­seink bevallották — a szülők így ijesztgetik őket: „Ha rossz leszel, jön a fehér ember és megesz!” A sziget felett gyakorolt fenn­hatóságért mindenesetre megin­dult a versengés, területén Hol­landia, Anglia, Németország egyezkedett, osztozkodott, s 1848- ban két részre osztották. A nyu­gati terület — ma Irian Jaya né­ven Indonézia tartománya — a hollandok kezébe került, míg a keleti területet — a mai Pápua Új-Guineát — az angolok és a né­metek osztották fel maguk kö­zött. Ausztrália 1906-ban az an­gol, majd 1918-ban a német terü­leteket vette át. A gyarmatosítás afrikai formája itt sohasem ala­kult ki. A külföldi országok fennhatósága valamiféle hivata­los államszervezet létrehozását célozta. A megyékbe kihelyezett „kiap”-ok (ausztrál tisztviselők) nehéz feladata a modern törvé­nyek érvényesítése, a közigazga­tás és a közoktatás rendszerének megalapozása volt. 1975-ben Pápua Új-Guinea tö­kéletesen békés körülmények között független állam lett. Az el­ső demokratikus parlamenti vá­lasztásokra 1977-ben került sor. A demokrácia gyakorlása azon­ban még napjainkban sem zök­kenőmentes. A lakosságnak né­gyévenként kell a választási kampányt és időszakot átvészel­nie, illetve túlélnie. Ilyenkor el­képesztő megvesztegetések, tör­zsi csatározások, harcok zajla­nak. Megerősített rendőri és kato­nai csapatok kísérik a szavazóbi­zottságokat, s nem ritka az elve­szett vagy csak úgy „felbukkant” szavazóurnák esete. Aktuális esemény, hogy a hegyvidék egyik körzetében hetek óta idő­közi választásra készülődnek, de mindig el kell halasztani, mert a rendőrség nem tud megfelelően erős őrséget biztosítani, s senki sem elég bátor ahhoz, hogy a harcias hegyi törzsek között le­bonyolítsa az akciót. És mi más­ra van még szüksége a fiatal, de­mokratikus, független állam­nak? Természetesen egy ország­házra, abban honatyákra és egy nemzeti lobogóra. A parlament különleges épületét 1984-ben ad­ták át. A háromszög alaprajz, s a struktúra a hagyományos „haus tambaran” mintáját követi. A képviselőház összetétele alapve­tően a törzsi erőviszonyokat tük­rözi, s tagjai között akad olyan, aki csak két-három osztályt vég­zett. A független Pápua Új-Gui- nea zászlaját a három tradicio­nális színből, a feketéből, sárgá­ból és pirosból komponálták. Az ország jelképévé vált sárga para­dicsommadár látható piros me­zőben, s a zászló fekete felén a déli félteke „Göncöl szekere”, a Dél Keresztje helyezkedik el. Lae, 1999. május Báuntné Kiss Beáta A nemzeti lobogó a szerző felvételei Terefere Elek Emil felvétele---------I-------------!------I rmm--------mm—mm.—- ■ ........... Pápua Új-Guinea parlamentjének épülete

Next

/
Oldalképek
Tartalom