Kelet-Magyarország, 1999. április (56. évfolyam, 76-100. szám)

1999-04-06 / 79. szám

1999. április 6., kedd 3. oldal Csongor exportra Sípos Béla Eleinte volt a szovjet export, majd maradt a szovjet piac, s végül elmaradt a szovjet ki­szállítás. Valahogy így lehetne jellemezni Szabolcs-Szatmár-Bereg iparát, a megye ex­portját, amikor a nyolcvanas évekre és a ki­lencvenes évfordulóra gondolunk. Bő egy évtizeddel ezelőtt még javában virágzott a szovjet export, s akkoriban az a tévhit járta: bármit is gyártanak az ipari szö­vetkezetek, a szovjet piac bármennyit képes felvenni. Ment is ki a cipő, a női csizma, a felsőruházat, a konzerv, nem sok pénzt kel­lett abban az időben költeni a reklámra és a marketingmunkára. Az almatermés fele is a szovjet emberek asztalára került, biztos volt a jövő évi termés útja is. Aztán egyik napról a másikra változott a helyzet. Bedu­gult a szovjet (később orosz) piac, nyuga­ton pedig eladhatatlanok voltak a szövetke­zetek termékei. Jó leckének bizonyult a megye'iparát te­kintve a kilencvenes évek eleje. A stagnálást és erőgyűjtést követően az utóbbi három év profilváltásának eredményeként jelenleg már tíz iparág 78 cége állít elő minőségi, exportképes terméket. A nyírségi üzemek termékskálája igen széles: készítenek mező- gazdasági speciális vontatót, üveg és mű­anyag szemlencséket, izzókat, esztergagé­peket, vízmennyiségmérő órákat, műanyag ajtókat, ablakokat. Exportképesek a szabol­csi bútorok, a női és férfi ruhák, cipők, az utazótáskák, valamint a ma már világhírű újfehértói Csongor szivar is. A 21 élelmi­szer-ipari cég a térség agrárterményeit dol­gozza fel. Az ipar különleges termékei közé tartozik a mesterlövészpuska és az emberi kéz érintése nélkül betegeket sterilen moz­gató átfektető ágyrendszer. A piac ma már ismeri Szabolcs-Szatmár- Bereg nevét. Keleten és nyugaton egyaránt ismerik, sőt keresik az itt készült termékeket (amelyek között megtalálhatók az elmúlt év­tized exportcikkei is). A hírnevet pedig nem elég megszerezni, meg is kell tartani. Most már ez lehet a cél. A mindenit, apjuk! Hát ennyire megváltozott a locsolást szokás? Ferter János rajza □ Összejövetel A Magyar Hadigondozot­tak Országos Nemzeti Szövetségének me­gyei tagozata április 7-én Nyíregyházán, a Luther u. 3. sz. alatti (első emelet) Fidesz-tár- gyalóteremben tartja összejövetelét. A ren­dezvényen többek között a megmaradt Bé­res cseppeket is szétosztják. □ Koncert A mátészalkai városi művelődé­si központban április 14-én Zig Singers-kon- certet rendeznek 18 óra kezdettel. □ Nyolcvan esztendő A 80 esztendős dr. Margócsy Józsefet, a Bessenyei György Tanárképző Főiskola nyugalmazott főigazga­tóját köszöntik a nyíregyházi Kodály iskolá­ban április 8-án 19 órától. Fájdalomklinika és szakorvosképzés A szálkái kórház vállalja a kihívásokat • Javuló feltételek az intézményben Kovács Éva Mátészalka (KM) — A máté­szalkai kórház tizenkét osztá­lyán összesen 516 ágyon gyó­gyítják a betegeket. A dolgo­zók, illetve a szakma besoro­lása szerint a szálkái intéz­mény közepes kategóriájú te­rületi kórház kíván lenni. Ezen cél eléréséhez valójában már ma is minden feltétel adott, miközben a személyi és techni­kai színvonal napjainkban is fo­lyamatosan emelkedik. A kórház központi intenzív osztálya egyike a legjobban fel­szerelt osztályoknak. Laikus szá­mára rengeteg titkot rejt. Az ezen belül működő, nemrég kia­lakított úgynevezett fájdalomkli­nika országosan is újdonság­számba megy, a nagy szenvedés­sel küszködő betegek megsegíté­sére jött létre. — Azok kerülnek hozzánk, akiknek állapotában javulás már nem várható, betegségük nem operálható, ugyanakkor folya­matos fájdalmaik vannak. — mondja dr. Nemes Gyula, az osz­tály vezető főorvosa, aki joggal büszke az itt folyó munkára. No meg arra, hogy a fájdalomklini­Drc. Nemes Gyula Az osztályon a legkorszerűbb technikát alkalmazzák ka terve tavaly októberben szü­letett, novemberben pedig már javában tartott a kivitelezés is. — Igyekszünk a betegségeket meggyógyítani, az életminősé­get javítani, a szenvedést elvisel­hetővé tenni. Legnehezebb dol­gunk azokkal a páciensekkel van, akikről olykor a család is lemond. Számukra nem csak or­vosi, lelki segítséget is próbá­lunk nyújtani. A fájdalomklinikán eltöltött idő alatt kidolgozzák a beteg szá­mára szükséges terápiát, megta­nítják saját betegségének kezelé­sére, bajainak elviselésére is. Mindennek azért van rendkívül nagy jelentősége, mert a további­akban a beteg otthonába térhet, és háziorvosával konzultálva ké­pessé válik kezelni baját, mégpe­dig a lehetőségekhez mért legki­sebb megrázkódtatással. Szűcs Róbert felvételei Az anaszteziológiai és inten­zív részleg nem csak a szálkái kórház egyik büszkesége, de az ország egyik legjobban felszerelt, legkorszerűbb osztálya is. Ennek is köszönhető, hogy megkapták a jogosítványt a szakorvosképzés­re, ami azt jelenti, hogy az előírt öt évből négyet a szálkái kórház­ban tanulnak a leendő szakorvo­sok. Megjelent és új pályázatok Nyíregyháza (KM) — Készül­hetnek a vállalkozók, a kü­lönböző szervezetek és in­tézmények. * Napokon belül ugyanis várható a Gazdaságfejlesztési, a Kereske­delemfejlesztési, a Turisztikai és a Műszaki Fejlesztési decentrali­zált célelőirányzatra, valamint a decentralizált Közmunka Prog­ramra vonatkozó pályázatok kií­rása — hangzott el a Szabolcs- Szatmár-Bereg Megyei Terület- fejlesztési Tanács (MTT) legutób­bi ülésén. Az MTT már kiírta pályázatát a Vidékfejlesztési Célelőirány­zat, valamint a Munkaerőpiaci Alap foglalkoztatási alaprész tá­mogatásainak, illetve a Területi Kiegyenlítést Szolgáló fejlesztési célú és a Céljellegű decentrali­zált előirányzat támogatásainak elnyerésére (ezt részletesen la­punk március 31-i számában kö­zöltük). A megyei Területfejlesztési Tanács az ülésen kialakította az 1999. évi decentralizált pályázta­tás rendjét, elfogadta a szakértői bizottságokról szóló javaslatot. A hat megyére vonatkozó Északke­let-Magyarországi Régió terület- fejlesztési koncepciójának egyez­tetése jelenleg is tart. Díj a templomnak Az egyik legrangosabb építészeti elismerést, az Európa Nostra-díjat kapta meg a nemrég felújí­tott sonkádi templom Martyn Péter felvétele Farigcsálunk, farigcsálunk Oláh Gábor .A. százéves, ma már haszná- laton kívüli iskola padlásán kutakodtunk, régi iskolai tár­gyakat kerestünk. Fatolltartót, palatáblát és vesszőt, kalamá­rist, régi térképeket, nádpál­cát. A félrecsapott vén kémé­nyen hidegen fújt be a szél, de mi nem fáztunk, emlékeink fel­melegítettek bennünket. Emlé­kezéseinket még nem kezdte ki az idő, különben azt mondják, az évek múlásával egyre job­ban emlékezünk a régiekre, az elmúlt időkre. Mostanában egyre gyakrab­ban jut eszembe az én régi is­kolám is. A tágas udvar, a számtalan, ma már rég elfelej­tett játékok színtere, a vasúti sínekig leérő kert, amelynek végéből mindig irigyeltük a vo­naton utazókat. Az osztályte­remben a megcsonkított ország térképe, felette és körülötte ir­redenta jelszavak, jelmondatok voltak kifüggesztve. S még na­gyon jól emlékszem iskolás ko­rom agyonfaragott padjaira is. Talán az egymást követő gene­rációk halhatatlanságukról akartak gondoskodni, amikor bevésték nevüket a valamikori festés nyomait is régen elfelej­tett öreg bútorokba. Vagy az éppen soros szerelmetes név­nek kerestünk helyet „művé­szi” alkotásainkkal. Csodálom ma is, hogyan lehetett azokon a barázdált padokon írni, elhe­lyezni az irkát, a kalamárist, meg a pennát. Csak akkor nem lehetett gond, ha palatáblára kellett ír­nunk. Ha már a padokon nem volt hely, ahová véssünk, nem estünk kétségbe, az iskolánk udvarán lévő öreg fa kérgébe örökítettük meg halhatatlan üzenetünket, a monogramot a nagy gonddal kifaragott szív­vel, s hogy szerelmünk meg­hallgatásra találjon, egy-egy nyíllal is átdöftük a reményke­dő vagy éppen megsebzett szí­vet. Évekkel később, amikor ar­ra jártam, már nem találtam sem a régi padokat, sem az öreg fát. Egyikük sem állta már az idők viharát. A padok tűzre kerültek, az idős bükk bírta még a legtovább. Óvták, gondozták egy ideig még, de mindhiába, a gyökér egy dara­big még élt, de az agyonfarig­csált törzs már nem továbbítot­ta az ágakhoz, a levelekhez az életet adó nedvességet. Elpusz­tult, apránként mi öltük meg. Ma is farigcsálunk. Új, lel­kes emberek jönnek, hittel vallják, amit mondanak. Meg kell újítani az egészségügyet, az oktatást, a mezőgazdaságot, a közigazgatást. Reformok kel­lenek, harsogják, mert refor­mok nélkül csak szemlélői le­hetünk a rohanó időnek. S éles szikékkel farigcsálnak, vág­nak, szabdalnak, elfeledve, hogy nem feltétlenül jó min­den, ami új, és nem kell meg­szabadulnunk minden régitől. ]\/[a a nemzet fájába, aki csak teheti és hozzájut, igyek­szik belevésni a maga monog­ramját, még azt sem kétlem, hogy jó szándékkal a szivét is. Azért mégis könyörgöm, na­gyon vigyázzunk. Az eddiginél több farigcsálást már nehezen tud elviselni ez a fa. Az a régi belepusztult. Áfacsalás Záhony, Beregsurány, Csen- gersima (KM - Gy. L.) — A zá­honyi vámhivatal 74 esetben vámszabálysértés, három eset­ben pedig csempészet miatt kez­deményezett eljárást. Lefoglaltak többek között 12 ezer doboz cigarettát, 461 liter üzemanyagot, 120 kilogramm di­óbelet, 99 vívópengét, 745 üveg kölnit, 250 fatojást, 60 gyalugé­pet, 130 rotációs kapát. A vámá­ru összértéke több mint kétmil­lió forint. Pénzbírságot hatan, összesen 40 ezer forintot fizettek. A beresurányi vámhivatalhoz tartozó határátkelőkön 87 ezer forint értékben foglaltak le ciga­rettát és üzemanyagot. Csengersimán 46 vámszabály­sértés történt, s az eljárások so­rán 1,3 millió forint értékben foglaltak le gázolajat, szeszes italt, dióbelet, rágógumit, füg­gönyt, kéziszerszámot, szárítókö­telet, varrótűt, golyóstollat, ciga­rettát, csavart. A megyei nyomozóhivatal csa­lás büntették alapos gyanúja matt kezdeményezett eljárást az APEH nyomozóhivatalánál. Az eljárás során bizonyítást nyert, hogy több személy hamisított számlák alapján — mintha kül­földi utas lenne — összesen 10,1 millió forint áfát kísérelt meg visszaigényelni.- ■ -iü- ■ "S ■ . >'■ " Kelet# HÁTTÉR 77 A betegek mindennap­jait tehetjük könnyebbé. átallják

Next

/
Oldalképek
Tartalom