Kelet-Magyarország, 1999. április (56. évfolyam, 76-100. szám)

1999-04-26 / 96. szám

1999. április 26., hétfő 4. oldal telet« HAZAI TÁJON HÍREK □ Kertszemle A geszterédi Aranyszablya Mezőgazdasági Szövetkezet április 27-én, kedden 10 órától kertszemlével összekötött osztályülést tart. Ezen többek között szó lesz a virágzás utáni aktuális növényvédelmi fela­datokról is. □ Jubileum A Mátészalkai Tridea Termé­szetvédelmi Egyesület és a Szatmári Múzeum a Tridea jubileumi rendezvénysorozatának következő programját április 26-án 1 7 órától tartja a múzeumban. A Föld napja tiszteleté­re rendeznek kiállítást. □ Galaxisok A TIT Bessenyei György Sza­badegyetem csillagászati-űrkutatási tagozata április 26-án, hétfő délután hat órától tartja ,A galaxisok világa" című előadást a TIT Jurá­nyi Centrumban (Nyíregyháza, Országzászló tér 8.). Határvízi együttműködés Nyíregyháza (KM - K. D.j — Négynapos ukrán-magyar vízügyi tapasztalatcse­re színhelye volt megyénk április 20- 23. között. A tanácskozás az együtt­működés erősítését szolgálta. — Az ukrán szakemberek a határvlzi együttműködés keretében megtartott meg­hatalmazott-helyettesi és szakértői találko­zón vettek rész — tájékoztatta lapunkat Fazekas László, a Felső-Tisza-vidéki Vízü­gyi Igazgatóság vezetője. — Megtárgyaltuk a határvizeket érintő legfontosabb ár- és belvízvédelmi, valamint a vízgazdálkodási és vízminőségi kérdéseket. A szakemberek egyebek között egyeztet­ték a közös érdekeltségű határszakaszok töltésfejlesztési és folyószabályozási terve­it, a hidrometeorológiai együttműködés kérdéseit. Vizsgálták annak lehetőségét, hogy a kárpátaljai területen bekövetkezett múlt novemberi katasztrofális árvíz okoz­ta károk felszámolásában és helyreállításá­ban milyen segítséget tudnak nyújtani a magyar vízügyesek. Legfontosabbnak a felső-tiszai mérő, megfigyelő és árvízi előrejelző rendszer fejlesztésében nyújtandó segítséget talál­ták, ami mindkét terület számára kölcsö­nös előnyöket jelent. Helyszíni szemlén megtekintették az ár- és belvízvédelmi mű­veket Tivadar, Tiszabecs és Szatmárcseke térségében. A találkozón a megyénkbeliek bejelen­tették, hogy a tavaly novemberi árvíz kiér­tékelésére a közeljövőben háromnapos nemzetközi konferenciát szerveznek, s ki­adványt készítenek elő. A találkozót — ami egyben a meghatal­mazotti ülésszak előkészítését is hivatott szolgálni — eredményesnek értékelték a résztvevők. A megfogalmazott javaslatok végrehajtása további közös feladatok sorát jelenti majd részükre. TUSKÉS SAROK Papírmódszer Nyéki Zsolt Az InterCity lágyan ringó kocsijában a két pedagógus suttogós beszélgetése csak hangsúlyosabbá tette a csendet. Szavaikat tisztán hallhatta mindenki iilésnyi körzet­ben, igy pontosan kiderült: szakmailag ala­posan felkészült tanítókkal hozta össze a sors (na meg a helyjegy) az utazótársakat. Papírokat forgatva csak úgy röpködtek a különböző oktatási módszerek ismérvei, az érvek és ellenérvek, utalások a legutóbbi konferenciák korreferátumaira. „Tudod, a múltkori tréningen annyira aktívak voltunk, rengeteg véleményünk volt a gyerekek neveléséről, és a miniszté­riumi osztályvezető nagyon elégedett volt velünk” — lelkendezett az egyik hölgy tár­sa méltóságteljes bólogatásától kísérve. El­mélyült szakmai konzultációjukat hirtelen egy kisgyermek zavarta meg: mellettük alig éves csöppség szundijából felriadva sírt, majd felfedezőútra akart indulni, s újra sírt, amikor a szűkös hely miatt szü­lei visszafogták. Aztán közös játékot talál­va olyan édesen nevetett, hogy mosoly nél­kül nem áUta meg, aki haUotta, s aki tu­dott, be is kapcsolódott. Kivéve a két ta­nárnőt, pedig a „nevelés tárgya” adhatott volna egy kis muníciót az elméleti alapo­záshoz. Fesztivált támogató pályázatok A megyei önkormányzat mintegy 2 millió forintot ajánlott fel a rendezvényre Bodnár István Kisvárda (KM) — Nem marad­nak el a megyében az idén sem a nagy, nyári, kulturális rendezvények. Kisvárdán június 4. és 12. között rendezik meg a határon túli ma­gyar színházak 11. találkozóját. A fesztivál programja már las­san élkészül, ám több anyagi tá­mogatásról még nem született döntés. Mintegy 35 millió forint szük­séges a Közép-Európában a ma­ga nemében egyedülálló színházi fesztivál megrendezésére, amely­re 6 országból érkeznek társula­tok. A szabolcsi fesztivál rangját jelzi, hogy a szabadtéri színhá­zak pályázatán a kisvárdai ren­dezvénysorozat kapta a legtöbb támogatást, megelőzve többek között a szegedi és a gyulai fesz­tivált. Ez az összeg ugyan jelentős, de nem elegendő. Biztató viszont a Nemzeti Kulturális Öröksé­günk Minisztériumának vélemé­nye, a baj csak az, hogy a nemze­ti kulturális alap szabadtéri pá­lyázatairól még nem született döntés. Ez május elején várható. A korábbi szponzorok közül a Soros és az Illyés Alapítvány sem döntött még a támogatások­ról. Nyakó Béla, a várszínház igazgatója reméli: a korábbi évek gyakorlatának megfelelően az idén is kedvező lesz a döntés. A megyei önkormányzat min­tegy 2 mülió forintot ajánlott fel, ez jelentősen több, mint a koráb­bi évek összege. A fesztivál megrendezése egyébként nem kerül sokba a megyének és a vendégfogadó vá­rosnak. A pályázatoknak kö­szönhetően a költségeknek csak kisebb részét kell állniuk. A he­lyi vállalkozók közül a MÓL és a Béres Alapítvány utal majd át számottevőbb összeget. A fesztivád után sem áll meg az élet a történelmi vár színpa­dán. Változatlanul meg kívánják rendezni a várszínházi estéket és a nyári tévés produkciókat. Ami bennünekt, színházláto­gatókat ület: jó tudni, hogy a kis­várdai produkciók belépőjegyei­nek ára igen kedvezményes, kö­szönhető a rendezőknek és a tá­mogatóknak. ARCKÉP Göncz Gábor közép- és főiskolás Nyírkárász (KM) — Kiváltsá­gos, irigylésre méltó fiatalem­ber a nyíregyházi Wesselényi Szakközépiskola és Szakiskola (tulajdonképpen még írhatom, hogy) diákja, Göncz Gábor, bár megdolgozott a sikerekért. Ugyan már tavaly megkezd­hette volna tanulmányait a bu­dapesti Kandó Kálmán Műsza­ki Főiskolán, úgy gondolta, nem árt, ha van egy techniku­si papírja is. Az ötödévet is idejekorán fejezte be, a napokban ugyan­is a legjobb volt az országos ta­nulmányi versenyen a villa- mosiparisok között. Mint OSZTV-győztest vizsga nélkül, soron kívül megületi a techni­kus bizonyítvány. A héten ta­lán meg is érkezik a dokumen­tum. Martyn Péter felvétele Felkészítő tanárának, Zemp­léni Andrásnak is, de főleg sa­ját tehetségének és szorgalmá­nak köszönheti, hogy páholy­ból nézheti a többiek drukkját. Már nem is nagyon jár be az is­kolába, csak legfeljebb a számí­tógépet bűvölni. Osztálytársai, barátai örülnek, hogy Gábort „felszabadították”. Nyírkarászi illetőségű családjában nincs és nem is volt hagyománya az elektromosság iránti érdeklő­désnek — azt viszont még nem tudni, hogy öccse mely szak­mát választja. A laikus azt gondolná, hogy félős, aki az árammal bánik. De Gábor csodálkozva néz rám, mikor ezt felvetem. Aki tudja, hová kell nyúlni, azt nem érheti baleset. Őt is megü­tötte már ugyan egyszer-két- szer a miniviílám, de egyálta­lán nem vette el a kedvét a le­endő hivatástól. Vigyázni kell és kész! — ennyi. Az eredményhirdetéskor jobban izgult, mint az írásbeli és a szóbeli verseny alatt —- de­rül ki. Szabad idejét — érhető mó­don — a legszívesebben a ba­rátnőjével tölti, aki másodéves, s a szomszéd faluban lakik. Szokott neki segíteni a tanulás­ban, ugyanis Gábor erős-, az if­jú hölgy pedig (ez el is várható a gyengébb nem tagjától) gyen­geáramú szakos. Tanári koncert Nyíregyháza (KM) — Hagyo­mány már, hogy minden évben megrendezik a Nyíregyházi Mű­vészeti Szakközépiskola zenei ta­gozatán a tanári hangversenyt. Az idén április 27-én 18 órától mutatkoznak be a művésztaná­rok az intézmény nagytermében. A műsorban többek között Mo­zart, Mendelssohn, Bach, Chopin művei csendülnek fel. Fellépnek: Ludmány Antal (oboa), Tenki Edina (hegedű), Galuska Anikó (mélyhegedű), Bódi Árpád (gordonka), Sosztak Lyuba (zongora), Hegedűs Zsuzsa (zongora), Móri Mariann (fuvola), Tóth Anikó (zongora), Halász István (fagott). Vonóstábor Nyíregyháza (KM) — A vonós zenészeket segítő Fiatal Tehetsé­gekért Alapítvány szülői érte­kezlettel egybekötött kuratóriu­mi ülést tart áprUls 28-án 18 órá­tól a zeneiskola Piccoli termé­ben. Szó lesz a nyári tábor előké­születeiről, illetve az aktuális tennivalókról. Késik a Szent György-napi csordakihajtás A legelőt ősszel és tavasszal gondozzák, tisztítják, műtrágyázzák a gazdák Már az állatok is vágynak a levegőre és a legelőre Szűcs Róbert archív felvétele Jánkmajtis, Nyírtelek-Gyula- tanya, Tarpa, Tiszalök (KM - L. Gy.) — Szent György havá­ban, április 24-e táján hajt­ják ki először a teheneket. A legeltetés előkészületeiről kérdeztünk polgármestert, falugazdászt, állattenyész­tőt. — Jánkmajtison hagyományo­san május 1-je a csordakihajtás napja — mondta Cséke László polgármester. — A községben két legelőterület van, a jánki, il­letve a majtisi részen, így két legeltetési bizottság is. A két el­nökkel április 26-án beszéljük meg a teendőket. A számításaim szerint összesen 50-70 tehén ki­hajtása várható, korábban 200 körüli állat volt. A legelőt ősszel és tavasszal gondozzák a gazdák, tisztítják, műtrágyázzák, a kuta­kat fertőtlenítik és frissítik. Az önkormányzat igyekszik a gazdáknak segítséget nyújtani, többek között azzal is, hogy a két pásztort közhasznú munkásként foglalkoztatja. A jánkmajtisiak megpróbálják behozni a márciu­si tavasz elmaradását, az ünnep- és vasárnap is a földeken találja őket. — A főiskola tangazdasága­ként ismert gyulatanyai telepen az Agro-city Mg. Rt. mintegy 440 tehenet, 48 vemhes üszőt és több mint 400 növendéket tart. A le­gelőt vülanypásztor „őrzi” majd, amelynek a telepítését a napok­ban végezzük. Május elejére sze­retnénk kihajtani — mondta Fü- löp Lajos telepvezető. — Az egyik, mintegy ezer hek­táros ártéri legelőt állategészsé­gügyi szempontból meUőznünk kell az idén — tájékoztatott Gu­lyás Zoltánná, a tiszalöki Szabad­ság szövetkezet telepvezetője. A felső területen lévő legelőt már előkészítették az áUatoknak. A telep mintegy ezer szarvasmar­hájából a napi harminc liter fö­lött tejelők az istállóban marad­nak, az alacsonyabb tejhozamú- ak és az egyévesnél idősebb nö­vendékek viszont — pásztor felü­gyelete meUett — szabadon él­vezhetik a levegőt és a legelőt. — Tarpán és környékén (is) megcsappant a tehénállomány — panaszkodott Veress Oszkár, ki­lenc település falugazdásza. A beregi részen mindig késik két- három hetet a kihajtás, ide nehe­zebben ér a tavasz. Tarpán 102, Beregdarócon 112, Csarodán 50, Márokpapin 31, Tákoson 29, He- tefejércsén 50, Gelénesen 40, Ba­rabáson 6 tehén van, Beregsu- rányban pedig egyetlen egy sincs. A közös legelők főként résztulajdonból áUtak össze. Ál­lategészségügyi szempont nem akadályozza a május közepi ki­hajtást. Előtte a gazdák „lekör- mölnek”.

Next

/
Oldalképek
Tartalom