Kelet-Magyarország, 1999. április (56. évfolyam, 76-100. szám)

1999-04-23 / 94. szám

1999. április 23., péntek Stílt# GAZDASÁG 7. oldal HÍREK □ Béremelés A BorsodChem-nél elfoga­dott bérmegállapodás szerint az alapbérek 14,6 százalékkal emelkednek, míg a bérkie­gészítés mértéke 4 ezer forintról 5 ezer fo­rintra nő. A cégnél az átlagos bruttó havi bé­rek 104-105 ezer forint között mozognak. □ Nincs akadály A jugoszláv vasút eddig nem jelentett be forgalomkorlátozást a ma- gyar-jugoszláv vasúti közlekedésben — nyi­latkozta a Mávinform illetékese arra a hírre reagálva, hogy az elmúlt éjjel a NATO-csapá- sok következtében megrongálódott Újvidék iparváros utolsó Duna-hídja. □ Jegyezték Lezárult a Synergon Informa­tika Rt. részvényeinek jegyzése. Előzetes adatok alapján bizonyosnak látszik, hogy a hazai magánszemélyek illetve belföldi, intéz­ményi befektetőknek nem minősülő gazdál­kodó szervezetek a számukra felajánlott 400 ezer darab részvényt lejegyezték. □ Adósságok Japán azt javasolja, hogy terjesszék ki a világ 41 legerőteljesebben ela­dósodott szegény országára az általa meg­valósított adósságelengedési tervet. Japán már most elengedte 19 fejlődő ország adós­ságát olyan formában, hogy segélyeket nyújtott nekik az adósságok törlesztésének finanszírozására. A jövő fogyasztói Nyíregyháza (KM - Ny. Zs.) — Gyorsan folytatásra talált a Nyírségvíz Rt. a víz vi­lágnapján tett kezdeményezése: az általá­nos iskolák számára szervezett üzemláto­gatásokra sorra jelentkeznek az oktatási intézmények. A rendhagyó biológia-, illet­ve környezetismereti órák keretében a tár­saság bemutatja munkáját, és azt, hogy mi­ként jut el a jó minőségű víz a lakásokhoz, s hogy milyen módon tisztítják meg a szennyvizet. Remélhetőleg a hasznos isme­retek birtokában a jövő fogyasztói na­gyobb gondot fordítanak majd környeze­tünk védelmére. Üzemlátogatáson az iskolások Martyn Péter felvétele Nyerő kukorica Nyíregyháza (KM - Ny.Zs.) — Mindent összevetve az eredményes agrár- gazdálkodók táborát erősíti a Nyugat-Nyíregyházi Mezőgazdasági Termelő-Értékesítő és Szolgáltató Szövetkezet. Itt a növénytermesztési ágazat (a gépmű­hellyel együtt) a legtöbb munkaerőt foglal­koztató egység, tavaly több mint 1500 hek­tár bérelt területet művelve. Meghatározó növényfaj a búza, a rozs, a kukorica és a tavaszi árpa. A termésátlagok a kukoricá­nál haladták meg a tervezett mennyiséget (hektáronként 2,9 tonnás növekedéssel elérte a 8,42 tonnát), ezzel 215 vagon ter­més terven felüli értékesítése vált lehető­vé. A szövetkezet másik jelentős ágazata az állattenyésztés: 1998-ban 11 ezernél több hí­zósertést adtak el a feldolgozóknak, a sza­porulat pedig mintegy 16 ezer malaccal gyarapodott. A gazdálkodásban évek óta kiemelt szerepet játszik az árutojás-terme- lő baromfiágazat: tavaly 13 milliónál is több tojás volt a produktum, de az ala­csony, darabonkénti 10,3 forintos értékesí­tési ár meghaladta az önköltséget. A szövetkezet legutóbbi közgyűlésén el­fogadott idei üzleti terv 100 hektárral ki­sebb területen határozza meg a gazdálko­dást, amelyben a kukorica 550 hektárral őrzi a vezető helyét. A tervezett 3 tonnás termésátlag mellett rozsból 500 tonnát szán értékesítésre a tag­ság, a többire szükség van a gazdálkodás­hoz (vetőmagként, illetve takarmányozási céllal). A baromfi ágazatban 62 ezer dara­bos induló tojóállományon túl 75 ezer jér- ce felnevelésével számolnak. A gazdaság szervezése —— Rekord a magyar-román kapcsolatokban Szatmárnémeti (KM - Ny. Zs.) — A megyénkben szép ered­ményeket produkáló gazda­ságfejlesztési program és an­nak szervezeti háttere a szomszédos országokban is követendő példaként szol­gál. A fenti állítás igazáról a PRI- MOM Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Vállalkozásélénkítő Ala­pítvány munkáját vizsgálva győ­igazgatója. A magyar színeket harminc, zömében megyei cég képviselte, de a szomszédos Haj- dú-Biharból is akadt jelentkező. A profil vegyes képről árulko­dott, de meghatározó volt az élel­miszeripari vállalkozók, keres­kedők jelenléte. Számukra szolgált hasznos in­formációkkal a romániai üzleti lehetőségekről Hálást János, Ma­gyarország bukaresti kereske­delmi tanácsosa. Szavaiból ki­A Business Fórum '99 előadói Amatőr felvétel ződhet meg az érdeklődő. Legu­tóbb a romániai Szatmárnémeti­ben nyert újabb lendületet a ha­tárokon átnyúló gazdasági kap­csolatépítés: itt tartotta meg ötö­dik alkalommal a Business Fó­rum ’99 néven ismert üzletem­ber-találkozót a Szatmárnémeti Vállalkozók Fóruma. — E szervezet alapításánál a PRIMOM tapasztalataira tá­maszkodtak romániai partnere­ink, akik az Európai Unió PHARE CREDO programjának támogatásával ma már hídfő sze­repre törekszenek a magyar-ro­mán kereskedelmi kapcsolatok bővítésében — hangsúlyozta a fórum magyar delegációját veze­tő Szabó Attila, a PRIMOM Vál­lalkozásfejlesztési Központjának tűnt: az elmúlt év rekordot ho­zott a magyar-román kereske­delmi kapcsolatokban, hiszen ér­téke (az előző évhez képest 80 százalékos növekedéssel) elérte a 750 millió dollárt. Ebből a ma­gyar export 560 millió, az import pedig 190 millió dollár, vagyis je­lentős a magyar aktívum. Romá­nia importját tekintve hazánk az ötödik helyen áll, de a kereske­delmi kapcsolatokon túl egyre több magyar tőkebefektetést re­gisztrálnak a szomszédos ország­ban. Az összes elhelyezett ma­gyarországi tőke 85 millió dollár­ra rúg, ebből 10 millió a román privatizáció során jutott Romá­niába, a többi új befektetésben (főleg vegyes vállalati formában) hasznosult. Körkép a szántóföldekről Folyamatosan végzik a tavaszi munkát Budapest (MTI) — A szántó­földi teendők összetorlód­tak, ezért komoly erőfeszí­tést igényel a gazdáktól a munkacsúcs időbeni széthú­zása. A tavaszi vetésű növények ta­laj-előkészítési munkáit folya­matosan végzik a gazdálkodók — adott tájékoztatást a területi tapasztalatok alapján az Földmű­velésügyi és Vidékfejlesztési Mi­nisztérium sajtóosztálya. A tava­szi vetésű növények talaj-előké­szítését mintegy 2,8 millió hektá­ron kell elvégezni, ebből márci­us 31-ig 1,4 millió hektáron ké­szültek el a gazdálkodók ezzel a munkával. Az őszi kalászos gabonák fej­lettsége különböző, főleg azért, mert elhúzódott az őszi vetési időszak. A bokrosodás általában gyenge, az állományok nagy ré­szénél nem észlelhető a sorközi takarás. A szakértők gyors felmérése szerint az őszi árpa kivételével csak a terület 15-20 százaléka so­rolható a jó minőségű kategóriá­ba. A növényegészségúgyi hely­zet jelenleg jó, de a gyomosodás veszélye nagy. A gazdák folyamatosan végzik az őszi kalászosok fejtrágyázá­sát. A tervezett 1 millió hektáros területből ezt a munkát március 31-ig mintegy 450 ezer hektáron fejezték be. A vegyszeres gyom­irtás is megkezdődött, a terve­zett 950 ezer hektárból azonban a múlt hónap végéig csak 60 ezer hektáron. Az őszi kalászos gabo­nák közül az őszi búza állomá­nya a legfejlettebb, ám ebből mintegy 80-85 százalékra tehető a gyenge és közepes minősítésű táblák aránya. A legkedvezőbb az őszi árpa fejlettségi állapotba. A rozs- és a tritikáleállományok fejlődése szintén elmaradt, ám a tőszám általában megfelelő. Koncentrátum almából A nyugatra és a tengerentúlra exportálják Gutorfölde (MTI) — Csaknem 130 millió forint értékű fejlesztés révén évi 4 ezer tonna különle­ges gyümölcssürítményt képes gyártani ez évtől a gutorföldi Za- laobst Kft. — derül ki Sablauer Jenő ügyvezető igazgató tájékoz­tatójából. Az országban egyedül­álló technológiával többségében almából, kisebb részben bodza­bogyóból készítenek méznél sű­rűbb koncentrátumot, de beren­dezéseik bármely színes gyü­mölcs feldolgozására alkalma­sak. A fejlesztéssel két új termék (gyümölcsaroma és a héjat is hasznosító pektinkész ítmény) előállításának feltételeit is meg­teremtették. Ezeket, csakúgy, mint a sűrítményeket, csaknem teljes egészében Nyugat-Európá- ba, az Egyesült Államokba és Kanadába exportálják. Az alapa­nyagokat Zala megyei gyümölcs­kertészek termelik meg az üzem számára. Közülük előnyben részesítik azokat, amelyek biotermelésre vállalkoznak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom