Kelet-Magyarország, 1999. április (56. évfolyam, 76-100. szám)
1999-04-21 / 92. szám
1999. április 21., szerda 3. oldal Kállai János A okosodás esetenkénti frusztrációját jól kifejezi egyik — enyhén cinikus — közmondásunk: Tanulj tinó, ökör lesz belőled! Nos, amikor az információs társadalom kiteljesedésének szakaszában vagyunk, aligha érthetünk egyet e népi bölcsesség sugallatával. Épp hogy: permanensen tanulnunk kell valamennyiünknek. Vagyis — és most nem a sildessapkás világforradalmár okulásra serkentő triplázásán nosztalgiázok — élethosz- szig gyarapítani a tudásunkat. Ez a megállapítás mint szlogen adta a gerincét annak a főigazgatói referátumnak, mely tanárképző főiskolánk közelmúltbeli, hasznos tanácskozásán hangzott el. Persze, a találó mondat mellett szó esett nagyon sok, figyelmet érdemlő, regionális felsőoktatási reformunk jövőbeni sikerét meghatározó konkrétumról is. Az egyik adat, ami a leendő Nyíregyházi Főiskola „fölöslegességének" irrealitását tükrözi pontosan a szükségességre utal. Nevezetesen arra: megyénk középiskolásainak harmada folytatja a BGYTF-en felsőfokú tanulmányait, az összhallgatói létszám több, mint fele szűkebb pátriánkat mondhatja kisebb hazájának. A GATE nyíregyházi Mezőgazdasági Főiskolai Kara és a „téká" közelgő frigyre lépése után a tények még meggyőzőbbek lesznek: az alapképzésben részt vevők száma negyedével, az összes szinten tanulóké 40 százalékkal növekedhet! Hogy miként? A cél: minél hosszabb ideig bent tartani a hallgatót az intézményben. A nulladik év az előkészítésé; azután következik az alapozó képzés, mely után ki-ki dönthet: a 3., 4., 5., netán a 6. év után lép ki a „gépezetből". A tervezett modul- és kreditrendszer, a sok új szak a variációk sokaságát kínálja. \/onzó, szimpatikus, rugalmas, ésszerű koncepció a nyíregyházi, melyben érdemes lesz akár az élet delén is új ismereteket szerezni. Na, nem az ökörré válás reményében... Napjaink lázgörbéje Ferter János rajza HÍREK □ Véradás Szerdán délelőtt 8-12 között a nyíregyházi Sipkay Barna Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakközépiskola és Szakmunkásképző Intézet tanulói és diákjai a véradóban segítenek a rászorultakon. Milo- tán ugyanezen a napon délelőtt 8-12 között az orvosi rendelőben, Fényeslitke Kocsijavítóban pedig délután 15-17 között várják a véradókat. □ Központátadás Nyelvi-kommunikációs és mentálhigiénés központot adnak át április 21-én Tokajban. A program megelőző, egyedülálló komputeres technikára épül. □ Orvos a költészetről A Városmajori Közösségi Házban működő Ér klub következő foglalkozásán (április 21-én este hatkor) József Attila szerelmes verseiről beszél dr. Böjti István belgyógyász szakorvos. A jövő: családi csemetekertek A bölcsődei intézményrendszer zsugorítása mára zsúfoltságot teremtett Szőke Judit Nyíregyháza, Ibrány (KM) — Néhány évvel ezelőtt nagy bölcsödebezárási hullám söpört végig az országon. Az intézményrendszer zsugorítása mára zsúfolt körülményeket teremtett a legkisebbek számára. Az országban 527 bölcsőde áll a szülők és 32 ezer kisgyerek rendelkezésére — a kihasználtság eléri a 150 százalékot. Kíváncsiak voltunk, mi a helyzet Nyíregyházán. Kevés a fiatal Dr. Komjáthy György bölcsődei igazgató főorvos arról számolt be, hogy a kilenc önkormányzati bölcsiben 510 férőhely van. Március végén 644 gyereket tartottak nyilván. Amikor „csak” telt ház van a megyeszékhelyen, az akkor már azt jelenti, hogy viszonylag kényelmesen elférnek az apróságok. A két legtelítet- tebb a Malom utcai és a Vécsey közi épület. Egy 50 gyermeket ellátó, vállalkozói alapon működő, úgynevezett vegyes finanszírozású gondozóhely van a városban. Nyíregyházán 5400 0-3 éves korú gyerek él, közülük 640-700-an mondhatják: én bölcsis vagyok. Szerencsére az idén hatmillióval több, 48-50 millió forint, jut a fenntartásra. Egy hely nem kerül többe, mint tíz évvel ezelőtt — a magasabb számokat az infláció produkálja. A körülmények lehetnének optimálisabbak is, sok pénzt visz el az állagmegóvás. A legszükségesebb munkálatokra jut azért — tudtuk meg a főorvostól. Az idén hárommilió forintért felújítják a Vécsey közi intézmény tetőszerkezetét és kazánját. Az sem közömbös persze, hogy milyenek a személyi feltételek. A gondozónők között keBűbájos arcok a Malom utcai bölcsődében Martyn Péter felvétele vés a fiatal — sokat javít majd a helyzeten az egészségügyi szak- középiskola új szakja, sőt az egész szakma rangjának emelkedését is jelenti, hogy felsőfokú stúdiumot is lehet majd választani. Nagy jövő előtt A bölcsőde jellegzetesen városi intézménytípus, már csak a népesség és a munkahelyek nagyobb száma miatt is. Pedig falun hasonlóan felbukkanhat a kicsinyek szakszerű korai gondozásának szükséglete. De nem biztos, hogy egy egész létesítményt keü néhány apróság miatt drágán üzemeltetni. A kis településeknek, településrészeknek találták ki négy éve, épp a tömeges bezárások idején a fejlett Európában és a tengerentúlon teljesen megszokott családi napközit. Erről a nálunk még (indokolatlanul) ritkaságszámba menő formáról Feketéné Ritli Veronikát, a Malom utcai bölcsőde vezetőjét, a Családi Napközi Egyesület országos szakmai módszertani tanácsadóját kérdeztük. Joggal szigorúak, de nem teljesíthetetlenek az engedélyezés követelményei — mondta. Minden évben pályázni lehet erre a megoldásra, tavaly kétmü- lió forintot adtak, de mivel országosan sokan jelentkeztek, a forrás apad. Nagy jövő áll a módszer mögött — ezt erősítette meg az ibrá- nyi Puskás Gyuláné, a megye információink szerint egyetlen családi házi bölcsijének tulajdonosa és vezetője. Kettejüknek (egy volt kolléganő a társ) tíz „gyereke” van, zömük három év közeli, egy totyogós. Évekkel ezelőtt az önkormányzati bölcsödét megszüntették, s bár szakképzett s több mint húsz év gyakorlat van a háta mögött, munka nélkül maradt. Meggazdagodni nem lehet a sajátos vállalkozásból (a szülők napi 300 forint térítési dijat fizetnek), de munkát, megélhetést biztosít. Szívesen bővítené is a profilt, s a jogszabályok adta lehetőségek mellett szívesen felügyelne idősebb srácokra is. A pályázat elnyerése után szerződést kötöttek vele — ebben három évi működtetési kötelezettséget kellett garantálnia. Lehet pályázni Akinek van a felelősségérzet és a lelkesedés mellett bátorsága is, az vágjon bele — biztat. Nemsokára regionális konferencián mutatják be a modellt, s az érdeklők jó, ha tudják, most éppen lehet pályázni családi „csemetekertre”. LETKEPEK Repülő a magasban Oláh Gábor Édesapámról való nagyapámnak volt a testvére. Mindig csak Jancsi bátyámnak hívtam. Olyan gazdag ember volt, hogy még ragadvány névvel is dicsekedhetett volna, ha szerette volna azt a nevet. Nem írom ki én sem, mert haragudott érte és nem szeretném még holta után sem haragját magamra vonni. Fésűt nem álló bozontú gyerkőc voltam, csúfolt is vele eleget. Meg, hogy kicsi voltam. Ha lementünk a kert végébe ribizlit szedni, mindig csúfolt, hozd magaddal a kisszéket is, hogy érd el. Parancsolni tudott, ezért volt tekintélye is. Mert aki nem tud, annak nincs is, mondogatta mindig, belém fúrva szeme pengéjét. Sokat bolyongtunk együtt a határban. Tőle tanultam meg azokat a dolgokat, amiket az iskolában nem tanítottak. Ha gyíkocskára leltünk, elmagyarázta, fiam, ha majd kígyó kerül a lábad elé, ne sajnáld, taposs a fejére, mert különben rád tekeredik. Gyíkot láttunk, kígyóról példálózott, de tudom, tudta az életet. Amikor a végtelen határban csatangoltunk, arra oktatott, sohase kívánj több földet, mint amit megbírsz szántani. Akkor még nem tudtam milyen nagy bölcsesség rejlik a szavai mögött, hiszen akkor sem csak a földről beszélt. Ha hasogatott a lába, akkor azt mondta, fiam ne törődj vele, a fájdalomnak legjobb altatója a munka. Senkitől sem félt, egyedül Zsuzska nénémtől. Ha az álla alatt szorosabbra rántotta a kendőt, tudta, hogy baj van. Ilyenkor meghúzódott a di- kón, s várta, hogy elmúljon a vihar. El is múlt az hamar, de másnap újra feljött, dörgéssel és villámlással. Ez legtöbbször akkor fordult elő, ha az egy barack fütyülőbői kettő vagy három lett. Amikor ilyenkor bekopogtam hozzájuk, Zsuzska néném mindjárt mondta, látod bátyád megint dikózik. Ő megörült nekem, tudta, most szabadulhat, s mondta: kismise, nagymise, nincs itt baj semmise. Hálából aztán elmondta, hogy bosszút álljon a zsugori boszorkányon: kapsz majd diót, de fele üres lesz, ami könnyű, azt adja neked. Különben szerette Zsuzska né- német, de a világért nem mondta, ki nem mutatta volna. Gyerekei nem voltak, amikor egyedül maradt, vásárolt magának egy szép koporsót. Mert hogy jönne az ki, hogy más vegyen neki. Annak rend- je-módja szerint felvitte a padlásra, s ősszel, amikor a kicsépelt paszulynak nem volt helye, beleöntötte a koporsóba. Egy-két év múlva a koporsó kiszáradt, a festés lemállott, a bab is cserélődött, vett újat, a régit meg feltüzelte. Elkerültem hazulról, szüleim úgy adtak róla hírt, hogy Jancsi bátyád megint új koporsót vett. Nem tudom hányat koptatott így el — ötöt vagy hatot — de egyszer jött a hír, hogy az volt az utolsó koporsó. Azóta is bánt, hogy nem tudtam neki akkor még megmagyarázni, ott fent az a repülő miért nem zuhan le a nagy súlyával. Rezesek sikere A kvintett tagjai Fehérgyarmat (M. K.) — Szerencsére újságcikknyi nevet lehetne felsorolni azokból a rézfúvósokból, akik a kisvárdai, nyíregyházi, mátészalkai vagy éppen a fehérgyarmati zeneiskolákból lettek országosan vagy határainkon túl is ismert muzsikusok. Az 1996-ban a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola hallgatói alakította EWALD Rézfúvós Kvintettnek is van egy nyíregyházi, illetve fehérgyarmati tagja. A Tarkó Tamás, Kovalcsik András, Kelemen Tamás, Káip Róbert és Bakó Levente alkotta kvintett tagjai közül a fehérgyarmati Kelemen Tamás (tuba) időközben diplomázott, de a csapatot nem hagyta el. Egyébként a tagok egyéni szólistaként is több műsorban szerepeltek. Nagy sikert arattak Lengyelországban, bemutatkozhattak a Magyar Rádió és Televízió műsoraiban is. Megnyerték a VII. Narbonnei Nemzetközi Rézfúvós Kvintett Versenyt. Ilyen fiatal csapat itt még nem nyert. E siker nyomán Európa több országába, illetve az Egyesült Államokba is meghívást kaptak. A reneszánsztól a klasszikusokon keresztül egészen a modem művekig terjed a repertoár. A közelmúltban megyénkben adtak sikeres koncertet. Fehér- gyarmat idén ünnepli várossá válása 20. évfordulóját. Tekintettel Kelemen Tamás művész tanárra, a kvintett úgy döntött, 1999 nyarán Fehérgyarmaton is bemutatkoznak. mmsmmmm mmmmm , mmmm Tanulni élethosszii Kelet*» HÁTTÉR
