Kelet-Magyarország, 1999. április (56. évfolyam, 76-100. szám)

1999-04-20 / 91. szám

1999. április 20., kedd Kelet« HÁTTÉR 3. oldal t&äMu ___ Botrányhoz virágesőt? Kováts Dénes Ország-világ láthatta a televíziós csator­nák és a lapok képes tudósításaiban is az újabb botrányt, ami a Ferencváros-Újpest labdarúgó-mérkőzések lassan rendszeressé váló, de el nem fogadható borzalmas kísé­rőjelensége volt ezúttal is. Magukból kivet­kőzött emberek randalíroztak, támadtak rendőrökre — tettüknek köze sem volt a sporthoz, a klubszeretethez, a szurkolás­hoz. A futballhoz kötődő huliganizmus nem új jelenség, Európa számos országában megvolt, s meglévő jelenség, az ellene való küzdelem kimenetele nem egyértelmű. Va­lószínűleg csupán rendőri beavatkozással nem kezelhető. Ezúttal is hátborzongató volt látni a megvadult huligánok provoka­tív fellépését, a kődobálást, a szemetesedé­nyek és közúti jelzőtáblák hajigálását. Mi­vel az újpestiek zöme bejutott a stadionba, a barbárok haragja a rendőrökre zúdult. Ezért hatott furcsán néhány vélemény (igy az eseményeket nyomon nem követő, csak hallomásokra alapozó Torgyán Józse­fé, vagy a riporterként megnyilvánuló Bá­nó Andrásé), akik egyértelműen a rend őreit tették felelőssé a huligánok helyett. Pedig a jelek szerint ezek a barbárok sem­mi másra nem készültek, mint a balhéra, arra, hogy ismét a vandalizmusé, a huliga­nizmusé legyen az elsőbbség a sport he­lyett. Ugyan, hol vannak ők a sport alapve­tően nemes eszméitől? Úgy gondolom, rendet kell teremteni, ha nem is bármi áron, de szükség esetén ke­mény feUépéssel, mint teszik azt a nyugati fejlett demokráciákban. Aki ugyanis szán­dékosan provokál, vandálkodik, rátámad járókelőkre, rendőrökre, az egyrészt nem kívánt tagja társadalmunknak, másrészt ne várjon kedveskedést, virágesőt. Nyilvánvaló, hogy ezt az égető problé­mát önmagukban a rendőrök nem tudják megoldani, talán nem is csak az ő felada­tuk. Sokat utaznak külföldre politikusok, vezetők, talán ez ügyben is szerezhetnének hasznosítható tapasztalatokat arról, mi­képp kezelhetők, vagy vonhatók ki még a stadionok környékéről is a huligánok. Mert hogy lépni kell sürgősen, s kemé­nyen, az nem lehet kétséges. □ Véradás Kedden a nyíregyházi Vásárhe­lyi Pál Építőipari és Vízügyi Szakközépiskolá­ban az intézmény, valamint a Széchenyi Ist­ván Ipari Szakközépiskola és Szakmunkás- képző Intézet diákjai és dolgozói segítenek a bajbajutottakon. □ Kerékpárút A Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium és a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium közös pályá­zati felhívást jelentetett meg a regionális ke­rékpárutak támogatására. A pályázat beadá­sának határideje: május 25. □ Almanach A nyíregyházi E-misszió Ter­mészet- és Környezetvédelmi Egyesület ez évben is megjelenteti azt a kiadványt, amely megyénk nonprofit szervezeteinek helyzetét ismerteti, bemutatja a különböző egyesüle­teket, alapítványokat, társaságokat. Versenyben a csempészekkel Napi húszezer személy, tízezer jármű halad át határállomásainkon Marik Sándor Nyíregyháza (KM) — A ma­gyar államhatár 245 kilomé­teres szakaszáért felelős a Nyírbátori Határőr Igazgató­ság, amelynek vezetője Seres József dandártábor­nok. Sok ma a gond határainkon túl. Nem messze háború zajlik, má­sutt katasztrofális az infláció, keserves a megélhetés. Autós kockázatok Fokozódik a kelet-nyugati nép- vándorlás, annak talaján fejlőd­nek, napjainkra nemzetközivé váltak az áru- és embercsempész hálózatok — hangzott el a me­gyei közgyűlés múlt heti ülésén, amikor a tábornok tájékoztatta a képviselőket a határforgalom és a határrend alakulásáról. A köz­gyűlés után beszélgettünk. □ Afgánok, kurdok, ceyloniak és mások illegálisan érkező cso­portjairól, drága autók csempé­széséről, benzinturizmusról hal­lunk nap mint nap. Nem lehet en­nek gátat vetni? 99 ........................................... Eddig ismeret- konfliktu­sok rendezését is meg kellett tanulnunk. Seres József — Hatalmas a forgalom me­gyénk hat határállomásán. Ha a napi átlagos forgalmat nézzük, az ukrán határon tizenötezer személy és nyolcezer jármű ha­lad át, a román határon pedig nagyjából ennek harmada. Ez összesen évi nyolcmillió ember és közel négymülió jármű. Óha­tatlan, hogy nemcsak makulát­lan emberek jelentkeznek határ- átlépésre. Az embercsempészek immár magas fokú szervezett­ig« Utas- es jarmuellenorzesre varo autók a tiszabecsi hatarallomas magyar oldalán Martyn Péter felvétele séggel ténykednek, rendkívül aktívak, kihasználják azt az első­sorban gazdasági menekültára­datot, amely a jobb megélhetés reményében, esetenként politi­kai üldöztetés miatt is kénytelen elhagyni hazáját. Más a helyzet az autókkal. Egy-egy jármű ello­pásával és határon történő át- csempészésével órák vagy né­hány nap alatt milliós haszon­hoz lehet jutni, ami csábitó, bár kockázatos. Kisebb a tét az úgy­nevezett megélhetési turizmus­sal: a határ két oldalán az árak különbözőségéből adódó haszon­ból, jobbára piacozásból próbál­nak sokan megélni, más pénzke­reset híján. Ezek felett sem lehet azonban szemet hunyni. Hivatásos határőrök Ö Mit tud tenni ebben a helyzet­ben a határőrség? — Egy éve hivatásos állomány őrzi a határt, leszereltek tőlünk az utolsó sorkatonák is. Munka­társaink kellő gyakorlatot sze­reztek ebben a nehéz és nem is veszélytelen munkában, a határ­sértések több mint 95 százalékát annak ellenére felfedjük, hogy a csempészek sok pénz felett ren­delkeznek, jó autóik, kiváló tech­nikai berendezéseik vannak, ami nem mindig mondható el ró­lunk is. Feltételeink azonban ne­künk is javulnak, egyre több a korszerű eszközünk, éjjellátó be­rendezések, mobiltelefonok segí­tik a munkánkat. Valamennyi átkelőhelyünkön működik szá­mítógépes eUenőrzési rendszer. Tiszabecsen már a legkorsze­rűbb, a schengeni normáknak megfelelő, automatikus rend­szám- és útlevélfelismerővel. Megfigyeltük: az így felszerelt helyekről az illegális, illetve csempészforgalom hamar áttevő­dik más határszakaszokra. □ Gyakran hallunk a közössé­gi szállásokon tapasztalható gon­dokról. — Ez nekünk is nagyon sok pluszfeladatot jelent. Tavaly 1700, hazánkba illegálisan érke­zett ember elhelyezéséről gon­doskodtunk időlegesen, ami csaknem húszmillió forintunkba került, és abból alig térült meg valami. Számunkra eddig isme­retlen konfliktushelyzetek ren­dezését kellett megtanulnunk, hiszen a szálláson elhelyezettek sok nemzetiséget, különböző val­lási közösséget képviselnek, akiknek kultúrájuk, életmódjuk, vérmérsékletük eltér. Mindeze­ken felül foglalkozni kell az elhe­lyezettek életkori eltérésből adó­dó problémáival, a családi gon­dokkal. Ezek bizonyos mértékig kisugároznak Nyírbátorra is, ami időnként zavarja a lakossá­got. Gyors megoldást nem tu­dunk ígérni. Számítanak a lakosságra □ Melyek most a fő tennivalók? — Állományunknak minden szempontból profivá kell válni. Arra készülünk, hogy amikor a mi határszakaszunk lesz az Eu­rópai Unió határa, meg tudjunk felelni a legmagasabb követelmé­nyeknek. Továbbra is számítunk a megye határterületén élő la­kosság és más együttműködők segítségére. £§§ I — I I ~*i -j I ' | ~ j |H Lacika, Varjúlaposról Szilvási Csaba _____________________ I^int vagyok a természet­ben, ahol az ember olyan őszinte lesz, mint a növény s az édes, szép mezei állat. Kö­rülöttem madárcsapat csicse­reg. Mintha a lelkemet simo­gatná valaki. Eszembe jut, hogy néhány napja láttam a tévében: lelkileg sérült embe­reket állatterápiával gyógyí­tanak. Összehozzák egy ku­tyával vagy egy macskával, s a kölcsönös szeretet ereje töb­bet ér, mint bármüyen gyógy­szer. Az ember, amikor rájön, milyen belső nyomorúságok­kal van megverve az emberi faj, magától is szívesen mene­kül az állatokhoz. Az élőlé­nyek testi érintkezéssel feje­zik ki egymáshoz tartozásu­kat, szeretetüket. Egyszer, gyermekkoromban egy borjú megnyalta a kezemet. Érdes volt a nyelve, mint a smirgli. De a szeme tele volt szeretet­tel. Nyíregyházi középiskolás koromban kollégista társamat — a nevére nem emlékszem, csak arra, hogy Varjúlaposra való volt — az igazgató kicsú­folta, mert arra a kérdésére, hogy miért akar a hét végén hazamenni, azt válaszolta: fial a kocánk. Akkor — csak úgy magam­ban — én is nevettem. Ma már megértem Lacikát, (úgy dereng, hogy Lacikának hív­ták) és szégyellem magam, mert lelkemben én is csatla­koztam a kajánkodókhoz. Lacikára gondolok most, bűntudattal és nagy szeretet­tel és a gyermekkori tavaszok­ra, amikor a kislibák kibújtak a tojásból és a zsenge füvön pipiskedtek. Boldog vagyok, hogy — hivatalnok apámnak köszönhetően, akit akkor, az ötvenes években ide-oda do­báltak — egy-egy évet Szat- márcsekén, illetve Tiszabe­csen tölthettem. Emlékszem az istállókra a vastag tehenekkel, bikákkal és a piros, meleg színű lovak­kal. Érzem a párás állatszagot. Látom a karámban a nagy anyajuhokat s a közöttük fu- rakodó, suta, vékony, bégető bárányokat, a teheneket, ame­lyek hatalmas tőgyükkel áll­dogálnak a jászol mellett, s az ól tetején a galambokat, ahogy felrebbennek és a felhőkkel versenyeznek. ^Képzeletemben — mint egy­kor — megjelensz előttem sze­retettel teli, párás szemeiddel te is kis varjúlaposi. Látom melletted rettentő nagy anya­kocátokat is, amely elfekszik előtted tucatnyi malacának. Kérlek, bocsásd meg egykori ostobaságomat, és köszönöm neked, hogy bár nagy-nagy ké­séssel, négy évtized után is, te is táplálod bennem azt a hite­met, hogy az életet, amely szi­gorú, biztos és előttünk isme­retlen törvények szerint halad előre, nem mindig a mérhetet­len önzés irányítja. Koncert A második hangversenyt rendezték meg a napok­ban a Tehetségek és művészek elnevezésű koncertsorozat kere­tében a nyíregyházi Művészeti Szakközépiskola zenei tagoza­tán. Az intézmény két tehetséges növendéke után a Banchieri Énekegyüttes műsorát hallhatták az érdeklődők Martyn Péter felvétele ______________________________________________________ Aranymikrofon a díj A szervezők középiskolásokra számítanak Nyíregyháza (KM - K. J.) — Tehetségfelfedezés és támoga­tás céljából: a nyíregyházi Váro­si Művelődési Központ (VMK) az idén is meghirdette az Arany- mikrofon-díjért folytatandó vetélkedőt. Szegőné Türk Má­ria szervező tájékoztatta lapun­kat: — A részvételt illetően a kö­zépiskolás korosztályra számí­tunk. Két kategóriában — tánc­dal és musical — tehetik a jelöl­tek próbára hangjukat, előadói készségüket, színpadra termett­ségüket. Maga a megméretés május 29-én, délután három órá­tól lesz a VMK-ban. — Nevezni április 23-ig egy, maximum ötperces időtartamú dallal lehet. Zenei kíséretről (ze­nekar, CD, kazetta) minden je­lentkező maga kell, hogy gondos­kodjon. A VMK a hangosítási és alapvető technikai igényeket ki­elégíti. A benevezők részére május el­ső napjaiban megbeszélést tar­tunk, melynek időpontjáról az érdekelteket értesítjük. Kiegészítő tábla Ferter János rajza

Next

/
Oldalképek
Tartalom