Kelet-Magyarország, 1999. április (56. évfolyam, 76-100. szám)

1999-04-01 / 76. szám

1999. április L, csütörtök Kefet« HÁTTÉR 3. oldal n,ir Nevelünk, nevelünk... Bodnár Tibor Bicskei Bertalant, labdarúgó-válogatottunk szövetségi kapitányát korábban joggal tart­hattuk a legjobb utánpótlás-nevelő edző­nek. Nem kell ezt különösebben magyaráz­ni, hiszen mind ez idáig az ő nevéhez fűző­dik a magyar futball egyetlen kontinentális elsősége, az 1984-es ifjúsági Európa-baj- nokság megnyerése. A szakember jelenlegi pozíciója is meg­kérdőjelezhetetlen, már csak azért is, mert a most kialakult válogatottat régen érzékelt szeretet veszi körül. De vajon mit érez Bics­kei (az egykori ifiedző) akkor, amikor a mai utánpótlásunk helyzetével szembesül? Mire gondolhatott egy nappal a sorsdöntőnek ítélt pozsonyi mérkőzés előtt, amikor a fel­nőttválogatott közvetlen utánpótlását jelen­tő olimpiai csapat 4-1-re kapott ki Szlovákiá­tól? Az a gárda, amely csoportjában négy meccsből egyetlen pontot sem tudott még szerezni, kikapott például a nem kifejezet­ten acélos azeriektől is. S az összehasonlításhoz bizony nem is kell visszaemlékeznünk tizenöt esztendőt. Hiszen az előző ciklusban ugyanez (dehogy ugyanez!) a csapatunk sikert sikerre halmo­zott, és kivívta az ötkarikás szereplés jogát. Akkor és azóta is folyamatosan papolnak a szakemberek az utánpótlás-nevelés fontos­ságáról, de — és ezzel sem mondok újat — ezért nem sok mindent tesznek. Addig teljesen felesleges előrelépést vár­ni, amíg a bajnoki rendszer évenkénti át­szervezése, a hatalmi harcok, a politikai ér­dekek és személyes problémák orvosolása megelőzi a sorban a füves pályák építését, az utánpótlás-bázisok kialakítását. Csak egy­szer majd azon vesszük észre magunkat, hogy az a bizonyos ifjúsági Európa-bajnoki cím már több emberöltőnyi messzeségbe került... Meglepetés Valahogy bírd már ki ezt a pár menetet, mert ellopták a törülközőt Ferter János karikatúrája HÍREK □ Bibliakör „Hogyan rendezzük bűneinket Istennel és emberekkel?" címmel tartja követ­kező előadását a Bibliaiskolák Közössége a nyíregyházi zeneiskolában április 1-jén 18 órától. □ Ügyfélszolgálat A megyei egészségbiz­tosítási pénztár csütörtökön 10-től 14 óráig a tiszavasvári polgármesteri hivatalban tart ki­helyezett ügyfélszolgálatot. □ Nyolcvan esztendő A 80 esztendős dr. Margócsy Józsefet, a Bessenyei György Ta­nárképző Főiskola nyugalmazott főigazgató­ját köszöntik a nyíregyházi Kodály iskolában április 8-án 19 órától. □ Fórum Csütörtökön 18 órától a kisvárdai Várszínház és Művészetek Háza pódiumter­mében Bajor Tibor országgyűlési képviselő és a város szocialista önkormányzati képvise­lői várják lakossági fórumra a polgárokat. Nagy kincset er meg a limlom A guberálók szerteszét hajigálták a dobozokban odaszállított felesleges tárgyakat A víztorony környékén élők sosem keverik össze a lomot a szeméttel — állapítja meg Hajdú Lajos és A szerző felvétele kollégája, Ecsegi Tóth Béla „portékát.” Minden hasznosítha­tó holmit kiszedtek. Miután a gyűjtögetők több turnusban ér­keztek, az utolsók nyilván egyre idegesebben matattak a kupac­ban, ez okozta a nem éppen épü­letes látványt. Szeméthegy Egyébiránt az is kiderült: az ide kipakolok többsége nem a lomot, hanem a szemetet borította le — ahelyett, hogy rendszeresen a kukába tenné. így aztán nem csoda, ha soronkívüli szemét- szállítási napot kellett beiktatni. Hétfő reggelre már negyedszer fordult a kukás kocsi, mert a szemét közben csak gyűlt és gyűlt. A Bánki előtti területen vi­szont értékesebb lehetett a „fel­hozatal”, mert három nap alatt állítólag háromszor cserélődött ki a portéka. Kiderült: Kótajból és Nagyhalászból is járnak ide válogatni. Az Örökösfoldön — talán épp azért, mert a legfiatalabb lakóte­lep — elvétve találtunk lomot, itt inkább a nyesedéket rakták ki. Igaz: a kihelyezett öt köbméteres konténerek sok mindent elnyel­tek. Várták, mint a messiást A város többi területén azért lát­tunk ócska hűtőt, centrifugát, té- védobozt, régi rádió előlapját. Általánosan jellemző volt azon­ban, hogy a többség összekeverte a lomtalanítást a szemétszállítás­sal. Volt, aki még a kukát is ki­tette. A kertes házakban élők úgy várták a lomtalanító járműve­ket, mint a messiást. A tíz perces váltással érkező guberálók ugyanis nemcsak a környék ku­tyáit ingerelték, hanem a háztu­lajdonosokat is. Ha rendet akartak maguk kö­rül — és nem szándékoztak vitá­ba keveredni kénytelenek voltak időről időre kimenni a ház elé és újra összepakolni azt, amit alkalmi „látogatóik” szét­dobáltak. A város külső területein — Oros, Sóstó, Sóstóhegy, Nyírsző­lős — még mindig folyik a lom­talanítás. Eddig több, mint 250 tonna, közel 600 köbméter sze­metet, lomot száüítottak el a húsvét előtti akcióban a város­ból a Szállási úti telepre. Petróczki marad a város élén Virradóra CSERVENYÁK KATALIN Nyíregyháza (KM) — Nem le­het ahhoz elég korán kelni, hogy a guberálók már át ne válogatták volna a lomot, hi­szen ők „kincsekre" lelhet­nek a kidobott tárgyak kö­zött. Pedig az akció vasár­nap hajnali fél 6-kor (régi idő szerint fél 5-kor) indult. Hajdú Lajos, a Városüzemelteté­si Kht. szemétszállítási ágazatá­nak vezetője egymás után indí­totta a Bokréta utcai telepről a tíz teherautót. A vezetőn kívül minden kocsin két rakodó is volt. A várost körzetekre osztot­ták, és abban bíztak, estére a lom javát felszedik. Igaz: a ko­rábbi évek tapasztalata alapján a „pakliban” az is benne volt: lesz még mit elszállítani a héten. így is lett... Csatatér Kiváncsiak voltunk arra, mi az, amitől szabadulni szeretnének a nyíregyháziak. Arra nyilván nem számítottunk — ami a tő­lünk jóval gazdagabb országok­ban szokásos: lomtalanításból kifogástalan bútorok kerülhet­nek vissza szerényebben élő csa­ládok lakásaiba, s hogy antik ér­tékeket találunk. De azért vasárnap hajnalban együtt jártuk végig Hajdú Lajos­sal a körzeteket. Első állomá­sunk a Jósavárosban az Eperjes utcai, lomtalanításra kijelölt hely volt. Csatatér fogadott. A guberálók addigra már szerte­szét hajigálták az egyébként vél­hetően dobozokban ideszállított nyiruaiur líyívi — íy. e,.) — Elhagyja Nyírbátort, diplomata pályára lép Petróczki Ferenc, Nyírbátor polgármestere — hír­lik a városban, ahol ma már a városlakók némelyike azt is tud­ni véli, hol, mely országban és milyen minőségben vállal a pol­gármester diplomáciai szolgála­tot. □ Igaz-e a hír, valóban elmegy- e a városból, s ha igen, hova? — tettük fel a kérdést magának az érintettnek. — Nagyon örülök a Kelet-Ma- gyarország kérdésének, mert Így módom van elmondani, hogy a távozásomról szóló hírekből egy szó sem igaz, azoknak semmiféle valóságalapja nincs. Azt is mondhatnám, egy össznépi tár­sasjáték újabb fejezete ez, már nem először hallok velem kap­csolatos, különféle pletykákat. — Még egyszer mondom, nem megyek, maradok. Nyírbátor saj­nos most nincs olyan helyzet­ben, hogy korrekt lenne elmen­nem innen, ugyanakkor nagyon remélem, hogy amikor az önkor­mányzati választásokon engem választottak az itt élők polgár- mesterüknek, négy évre szavaz­tak számomra bizalmat, s én is négy évre vállaltam a feladatot. Ezzel a bizalommal nem szeret­nék visszaélni. — A pletyka szerintem abból származhatott, hogy az Európai Unió önkormányzati szakértője­ként gyakran utazom külföldre, tartok angol nyelvű előadásokat, küldök és kapok idegen nyelven faxokat. Ráadásul valamennyi cikkemhez, előadásomhoz rövid életrajzot is mellékelnem kell. Mindezekből gondolhatták egye­sek, hogy készülök innen elmen­ni, amiről ismételten mondha­tom, alaptalan pletyka, felesle­ges zavarkeltés csupán. Virradóra pénteken Nyíregyháza (KM) — Pén­tek reggel a Duna Televízió Virradóra című műsorában a következő témákat tekint­hetik meg olvasóink: Tovább csökken a népes­ség hazánkban. Igazi erdélyi falu Pest megyében. Élmény­fürdő nyüt Zalakaroson. A Bocskay egyetemről beszél Csurka István. Ötvös Csilla opera-énekesnő huszonöt éve a pályán. MEGKÉRDEZTÜK: HOGYAN FOGADTA A HÁBORÚ HÍRÉT? A zt hiszem, az idősebb generáció szájá­ból sem hangozhat osto­bán, hogy félelemmel fogadta a hírt, miként magam is. S félek, hogy ez a helyzet, ez a bizony­talanság még eltart egy darabig. A NATO légitá­madásai nem hozták meg a kívánt eredményt, ne­vezetesen a szerbek „békére kényszerítését”. Az oroszok még mindig katonai nagyhatalomnak számítanak, döntésüktől függhet a világbéke sor­sa. Lakatos Bertalan nyugdíjas, Szabolcs V egyes érzelmekkel. A magam részéről a NATO-val értek egyet, mert egy kisebb nép, a koszovói albánok pusztí­tását csak ezen az áron tudják megakadályozni. A szerbek mindenféle bé­kejavaslatot elhárítottak maguktól. A szerb nép vezére pedig az oroszokat is igyekszik belerángatni a balkáni háborúba, amelynek a végkimenete­lét ma még senki sem tudja. A mihamarabbi bé­ke a legfontosabb! Baloghné Berecz Melinda PEDAGÓGUS, ZÁHONY Kérdezett és fényképezett: Lefler György A nnyi bizonyos: nem örültem neki, és tartok az egésztől. Véleményem szerint erő­szakkal nem lehet megol­dani dolgokat, ezt a ne­héz, háborúvá fajult konfliktust pedig pláne! Az eseményeket követve az embernek egyre in­kább az a sejtelme tá­mad, hogy elő kellene venni a porosodó útleve­lét. Mert egy mostani külföldi út kellemes és hasznos is lehet. Persze, marad az ember és re­ménykedik. Gazdag Zsolt építész. Nyíregyháza F élelemmel fogad­tam. Van két gyerme­kem, emiatt aztán ret­tentően félek. Merthogy felelősséget vállaltam ér­tük. Annyira kicsik még, és nem háborús jö­vőt szántunk nekik a pá­rommal. Hallgatom, nézem a híradásokat, s igazán nehéz is eldönteni az igazat. Az egyik olda­lon azt mondják: ez bel­ügyi a másikon: csak a háború térítheti észhez Milosevicset. Nekem csak egyhez lehet közöm: a békéhez! Kabácsné Kovách Emese GYESEN LÉVŐ ANYUKA Ú gy gondolom, hogy a NATO szerepköre félig-meddig jogos. Az viszont nagyon nem jó, hogy a légitáma­dásoknak polgári áldoza­tai is vannak. Az még kevésbé jó, hogy a másik oldalon, a szerb hatóságok tovább folytat­ják az erőszakos etnikai tisztogatást. Az sem kí­vánatos, hogy az oro­szok e háborúban „test­vérként” éreznek. A szer- bek előtt mindenesetre a diplomáciai út most is szabad. KovAcs Gedeon tanár, Nyíregyháza

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom