Kelet-Magyarország, 1999. április (56. évfolyam, 76-100. szám)

1999-04-14 / 86. szám

1999. április 14., szerda Kdét« MINDENFELŐL 10. oldal Hatvan éve együtt Nyíregyháza (D. M.) — A sors ajándé­kaként hatvan éve élnek együtt. Krasznai Antal 1 909-ben, felesége Som Margit 1913-ban született Nyír- gyulajon. 1939-ben kötöttek házassá­got. — Ez a nap emlékezetes maradt az egész falu számára — eleveníti fel a múltat a férj. — Amíg az esküvői menet a templom­ba ért, a község felett három repülőgép kö­rözött. Ugyanis pilóta voltam a katonaság­nál, és a társaim így tették nevezetessé számomra az eseményt. A nászutunk és a házasság első éve is Olaszországhoz kötő­dik. Ebben az időszakban a magyar pilótá­kat a Taranto melletti repülőtéren képez­ték ki, s én oktatóként tevékenykedtem ott. Amatőr felvétel — A II. világháború a mi életünket is, mint annyi másét, nagyon felbolygatta — teszi hozzá a feleség. — 1944 decemberében Bécsbe, az ottani katonai kirendeltségre kellett áttelepülnünk. Egy év múlva itt született meg a második fiunk. Innen to­vább küldtek bennünket Németországba, majd vissza Ausztriába. Persze ezek az utak sok nélkülözést, szenvedést hoztak. Az utolsó állomáshelyünkön felajánlották, hogy kivándorolhatunk Kanadába, vagy az USA-ba. De az én szívem hazahúzott Nyír- gyulajra. Természetesen a hazaút sem ment si­mán. Elvitték őket Zalaegerszegre, ahol ki­hallgatás után az állományt elengedték a honvédségtől. (Egy fillér nélkül bocsátot­ták el őket.) Itthon a gyulaji igazoló bizott­ság előtt kellett jelentkezniük, hogy sem­miféle népellenes cselekedetet nem követ­tek el. A háború után nem volt já ajánlóle­vél a katonatiszti múlt. Ezért előbb négy évet gazdálkodtak, majd amikor a termelő- szövetkezet elvette a földjüket, a férfi kubi­kusként próbált elhelyezkedni, de vállalt segédmunkát is, hogy eltarthassa a család­ját. Nehéz döntés után, 1956-ban beköltöztek Nyíregyházára. A férj a Szabolcs Megyei Építőipari Vállalatnál kapott állást. Előbb mint segédmunkás, azután raktáros, és vé­gül anyagbeszerzőként ment nyugdíjba 1970. szeptember 30-án. A feleség — aki háztartásbeliként dolgozott — megértése és támogatása segítette a családot a nehéz években. A férjtől a szocializmusban elvet­ték a katonai rangját, amit aztán a rend­szerváltás után, 1994-ben visszaadtak, és előléptették századossá. Rengeteget tudnának még mesélni az együtt töltött hat évtizedről. Nagyon boldo­gok, hogy két fiuk és három unokájuk kö­zelében élhetnek. A nagy napot, a gyé­mántlakodalmat, Sóstón ünnepelték csalá­di és rokoni körben. Esti fényben Kisvárdán a vár mel­letti kemping faházai esti fényben Vincze Péter felvétele Makovecz-házak Csengerben Molnár Károly felvétele Csenger központja Csenger (M. K.) — A Szamos menti közel 6 ezer lakosú ro­mán határ közeli Csenger idén ünnepli várossá válása 10. évfordulóját. Egy évtizede Makovecz Imre épí­tész és munkatársai hozzáláttak a jövendő városkép kialakításá­hoz. Mostanra Hild-díjat érde­melt ez a munka, mint ezt Ke­resztes Sándor az Urbanisztikai Társaság alelnöke megfogalmaz­ta. Makovecz Imrét, a világhírű építészt a díjról kérdeztük. — Az Isten szeme nemcsak Pá­rizson van rajta, Csengeren is. Én úgy gondolom, mivel most Csengerben vagyunk, ez a világ közepe. Itt a Hild-díj egy na­gyon komoly elismerés. Ez nem az én munkám elismerése, ha­nem a városé, az önkormányzati testületé. Azé a rengeteg vitáé, szívóskodásé, ügyességé, a pol­gármesteré, azé a Csernus Lőrin- cé, aki a város főépítészeként nem félig jó, félig rossz megol­dást akart. Ez egy hosszú, szívós munka eredménye. Én nagyon örülök, hogy ezt a tiszteletre méltó díjat a város megkapta. A jövőről is kérdeztük. — Egy hatvannégy éves em­bernek jövőképe reálisan nem lehet. Mert el kell mennünk. Ez a Kárpát-medence a magyaro­kat nem tudja nélkülözni. Euró­pa nem tud meglenni a ma­gyarok tehetsége nélkül. Nem minden terv valósult meg. Ez egy folyamatos munka. Egymás­ra tudtak a cselekedetek épülni, a váltás ellenére. Az utódnak folytatni kell azt, amit az előd le­tett. Trónfosztás Százötven évvel ezelőtt, 1849. április 14-én a debreceni református nagytemplomban mondta ki a magyar országgyűlés a Habsburgok trónfosztá­sát Kossuth Lajos kezde­ményezésére. Kossuth Lajosnak újra kel­lett szerveznie az ország- gyűlés munkáját. Csak Sze­mere Bertalan és Mészáros Lázár követte Debrecenbe az első kormánytól. Jókai Mór már a békepárt sorai­ban, ült. Petőfi Sándor is Debrecenben volt. Felesége és a Szendreyek Debrecenbe menekültek Erdélyből. 1848. december 15-én itt született meg Zoltán fia. Januárban már Bem seregéhez utazott Petőfi. 1849. február 26-27-én a kápolnai csatát túlértékel­ték az osztrákok. Március 4- én új alkotmányt kívántak az országra kényszeríteni. Magyarország elvesztette volna függetlenségét és csak egy lett volna az osztrák tar­tományok közt. Április 2-án megindult a diadalmas tavaszi hadjárat. Sikereire építve, Kossuth Lajos kezdeményezésére 1849. április 14-én a debrece­ni református nagytemp­lomban az országgyűlés ki­mondta a Habsburgok trón­fosztását. A tavaszi hadjára­tot Görgey Artúr sikere te­tőzte. 1849. május 21-én be­vette Budavárát és a kor­mány júniusban visszaköl­tözhetett Pestre. A jelenlegi magyar or­szággyűlés 1999. április 14-én a debreceni református nagytemplomban ünnepi ülésen szándékszik megem­lékezni a Habsburgok 150 év­vel ezelőtti trónfosztásáról. Reményi Mihály Ötszáz kakukk Gernrode (MTI) — Nem kevesebb, mint ötszáz fajta kakukkos óra ké­szül Gernrode városá­ban, a Harz vidék egye­düli erre specializált üze­mében — jelentette a dpa. A fafaragásokkal díszített, tetszetős külsejű óráknak sok a kedvelője nemcsak az európai országokban, ha­nem az Egyesült Államok keleti partvidékén, sőt még Tajvanban is. A szász-anhal- ti Gernrode óragyárában naponta háromszáz kakuk­kos óra kerül ki a mesterek kezéből, s ezek 80 százaléka kivitelre kerül. A Fekete-er­dő térségén kívül egyedül a harziak gyártanak kakuk­kos órát Németországban. A Gernrode óragyárába belépő látogatót szűnni nem akaró ketyegés fogadja, amelynek hangját csak az ismétlődő kakukkszó szár­nyalja túl. A legkisebb harzi óra 22 centiméter nagyságú, a legnagyobb pedig 2,21 mé­teres és nyolcezer márkába kerül. Még valami fokozta jelen­tősen a harzi gyár ismertsé­gét: 1997 húsvétjára elkészí­tették a világ legnagyobb kakukkos óráját — miután előzőleg átalakították a csarnok 14,5 méter magas oromfalazatát. Azóta a mé­ter nagyságú kakukk kiáltá­sa visszhangzik minden 15 percben a harzi hegyek közt. A Guinness Rekordok Könyvébe mégsem kerültek be a harziak, mert a Fekete­erdőben egy még nagyobb óra kakukkok A látvány azonban így is jelentős tö­megeket vonz a Harzba — áll a dpa jelentésében. HIRDETÉS__________________________________________________________________________________________________ Az álmok valóra válnak...

Next

/
Oldalképek
Tartalom