Kelet-Magyarország, 1999. április (56. évfolyam, 76-100. szám)
1999-04-13 / 85. szám
1999. április 13., kedd 3. oldal Szűke Judit A ember lánya-fia átveszi a családi pótlékot, elballag vele egy sarokkal arrébb, és teljes egészében (esetleg kiegészítve) befizeti, mondjuk egy vagy több szolgáltatónak, vízre, fűtésre, miegymásra. A fizetés maradékából pedig eltartja, ahogy tudja, a gyereket, a gyerekeket, vagy ha cinikus akarnék lenni, azt írnám, hogy akár még a nyugdíjas nagyszülőket is kisegíti. Mert máskor meg ők adnak, ha tudnak. A nagycsaládosok nem túl népes táborának van egy elenyészően kis része, amely toplistás (évi tízmilliós nagyságrendekről szólnak a hírek) a jövedelmek extraságát illetően. Na, ők ma a legvékonyabb, de legszerencsésebb réteg. Azt mondják a hozzáértők: azon túl, hogy a jelenlegi reálbér- csökkenés egyedül őket nem érintette meg, a jövő évi adótörvénytervezetben is ugyanők az adókulcsok kedvezményezettjei, őket pártfogolják majd a leginkább. Átlag állampolgár persze nincs, de ha mégis van, akkor fizetése egy újgazdag csemete havi zsebpénzét sem igen éri el. Az átlagember tetten érhető bérből és fizetésből él, míg a megbecsülésre méltók — hiszen ezek szerint ők látszanak értékeseknek — egy egészen eredeti tőkefelhalmozás lovagjai. Joggal fölényeskedhetnek: bolond, aki tisztességes! Miközben a propaganda a családpolitikáról harsog már több kormány óta, míg a politikusok acsarkodnak, az árat a gazdaság — benne az egyre növekvő számú csóró családdal — fizeti meg. Addig a szándékig még csak-csak eljutottak, hogy minél több gyerek szülessen, de az már nemigen érdekel senkit sem, hogy mi van utána — főleg azokkal, akiket nem „olyan" kéményen pottyantott be a gólya. Ki hogyan neveli a gyerekeit, nem egészen magánügy. Ezért cserébe legalább annyi elvárható lenne, hogy egy hónappal előre tudjuk, miből fogunk élni. De a mai famíliák estében a tervezhetőséghez képest a pilótajáték biztos, kiszámítható üzletmenet. Nyilván igy vannak ezzel szegény gazdagék is... A legfiatalabb kormányfő (III. Magyar karikatúraművészeti fesztivál) Ferter János rajza □ Angol oktatók. Az Egészségügyi Főiskola negyedéves szociális munkás szakos hallgatóit ezen a héten két angol vendégtanár oktatja változásmenedzselésre. □ Levéltári esték A Szabolcs-Szatmár-Be- reg Megyei Önkormányzat Levéltára április 15-én, csütörtökön 17.30 órától a Levéltári esték utolsó előadását tartja. Ezen Riczu Zoltán és Nagy Ferenc előadásait hallgathatják meg az érdeklődők a levéltár kutatótermében. □ Rendszerváltás A Pedagógiai Intézet Búza utcai épületének II. emeleti előadótermében Pozsgay Imre tart előadást a rendszerváltásról április 14-én 11 órától. Csempészbenzin az árvédekezésben Beszélgetés Lupkovics György vámparancsnokkal az elkobzott áruk sorsáról Kováts Dénes Debrecen, Nyíregyháza (KM) — Többször felvetődött már: valamiképpen hasznosítani kellene a vámosok által elkobzott áruk egy részét. De lehet-e, s miképp? Egyebek között erről a témáról is beszélgettünk Lupkovics György alezredessel, a Vám- és Pénzügyőrség Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Parancsnoksága vezetőjével, aki az elkobzott áruk sorsán túl szólt a határátkelők építéséről, s az akciócsoport működéséről is. Segítséget adtak — Az elmúlt időszakban több alkalommal is volt példa arra, hogy ruhaneműket és lábbeliket adtunk át karitativ szervezeteknek a szegényeket, rászorultakat segítendő. Az ár- és belvíz elleni védekezéskor a szivattyúk működtetésére több ezer liter üzemanyagot bocsátottunk a polgári védelem rendelkezésére, ez a mi kezdeményezésünk volt, később az országos parancsnok más megyében is hasonlóképpen intézkedett — kezdte a tájékoztatását Lupkovics György. — Általában azonban az az alapelv, hogy a vámszabálysértőktől és csempészektől lefoglalt árukat meg kell semmisíteni, vonatkozik ez a hamis márkajelzéssel forgalomba kerülő termékekre is. □ Mondana példákat a megsemmisítés módozataira? Horgászni csak ott lehet, ahol hal is van... Lupkovics György Dancshazi András nyomozo őrmester lefoglalt áruk között az egyik raktárban — A gyorsan romló elkobzott élelmiszer gyakorta segíti az állatkertek élelmezését, úgy a nyíregyházi állatparkét, mint a debreceniét. A cigarettát, ha egy-egy nagyobb mennyiség összegyűlik, bedaráljuk, a szeszes italt újra finomítással semmisítik meg erre kijelölt cégek, például a gépjárművek ablakmosó folyadékában jelenik meg újra. Az üzemanyag esetében előfordul, hogy a tűzoltók égetik el gyakorlatok során. A megsemmisítést szigorúan dokumentálni kell, alkalomszerűen ellenőrizzük is, ha nem mi végezzük. □ Többen, s gyakran felvetik, hogy szerencsésebb volna forgaA szerző felvételei lomba hozni, vagy felhasználni az elkobzott árukat. Miért nem lehet ebből egy megfelelő rendszert kialakítani? Fejlesztik Záhonyt — Bizonyos esetekben — mint elmlítettem —, volt rá példa. De igen költséges lenne például a szeszes italok vagy az üzemanyag bevizsgálása, egyszerűen nem éri meg. A cigarettánál is hasonló a helyzet, sokba kerülne ellátni azokat adójeggyel. Hiszen tudni kell, a jövedéki termékekre igen magas, és sokféle adótartalom rakódik, ami állami bevétel, ezért is kell küzdeni e termékek illegális behozatala ellen. Összességében azt kell mondanom, nem üzlet a vám- és pénzügyőrségnek a megsemmisítés, inkább kiadást, mint bevételt jelent. □ Mi a helyzet a határátkelők rekonstrukciójával? — Sajnos a csengersimai átkelőé késik, bár már nagyon várjuk, hogy elkezdődjön. Phare- pénzből — 650-650 millió forintból — folytatódik viszont a záhonyi és az ártándi átkelő rekonstrukciója. Nemzetközi összefogás □ Egy időben működött az úgynevezett akciócsoport mindkét megyében. Ez az ellenőrzési folyamat folytatódik-e? — Sajnos arra nincs létszám- keretünk, hogy állandó jelleggel működjön egy mozgékony kommandó, ad hoc jelleggel viszont a nyomozó- és vámhivatalok munkatársai „összeverbuválódnak” egy-egy akcióra, megjelennek piacokon, határvámhivatalokon, gyakorta eredményesek ezek a rajtaütések. — Hozzá kell tennem, ez a megyei csapat nem azonos a fővárosi vámkommandóval, amelyik olykor ugyancsak megjelenik e két megyében. El kell mondanom, hogy a felderítések számát tekintve kiemelkedőt produkál ez a régió, folyamatosan, s nagy számban derítünk fel jogsértéseket. Ez sajnos azt is mutatja, hogy van kit, s mit leleplezni. □ Akkor azt is mondhatjuk, némi iróniával, hogy könnyű a dolguk... — Horgászni csak ott lehet, ahol hal is van — élt a hasonlattal Lupkovics György. — Bizonyos jogsértések felderítésében már nagy gyakorlatra tettünk szert, az eredményesség természetesen a külföldi társszervekkel fennálló információcserének is köszönhető, így derítünk fényt például alulszámlázásokra, de más jogsértésekre is. Metszeni csak pontosan... Bodnár István-A-ldott jó ember a távol élő Laci bátyám, nincs is vele semmi baj, csak akkor, ha metszőollót lát. Olyankor aztán nem lehet vele bírni. A műit héten amikor meglátogatott és szétnézett a három- szilvafás birodalmomban, rögtön láttam, hogy baj lesz. A parányi kis kertecskémben tett séta során ugyanis egyre csak hümmögött, és a fejét rázta. Ezek után mélyen a szemembe nézett, és megkérdezte: mi lesz, ha jön majd a bizottság. (Laci bátyám ugyanis mérnök ember, és bizony sok bizottság bírálta már el élete során a terveit, munkáit. Szavaiból gyakran kitűnik, tart a bizottságoktól). Miféle bizottság? — passzoltam vissza a labdát az ő térfelére, a válasz azonban már készen állt: hát a metszési bizottság, amelyik ha esetleg errefelé jár majd, komoly gondjai lesznek a két őszibarackfáddal. (Meg kell jegyezni, hogy előző nap már alapos munkát végeztem, egy szakkönyv útmutatásai alapján úgy megmetszettem az alig négyéves fácskákat, hogy alig maradt mutatóba belőlük). Ám Laci bátyám nem teketóriázott, ezek után a metszőollót kérte, és kíséretemben azonnal munkának látott efféle szöveg kíséretében. — Ez egy nagyon elhanyagolt ág, legjobb lesz, ha egyharmadára visszavágjuk, hogy a következő évben megpendüljön. Azzal hipp-hopp egyharmadára viszszavágta a szerinte csökevé- nyes ágat. Nem volt kíméletesebb a szebb részekkel sem. — Ez egy ígéretes ág, ebből még lehet valami! De csak jövőre! — emelte fel a mutatóujját, azzal már hullott lefelé az ágacska tekintélyes része. Igaz, ami igaz, Laci bátyám rendkívül ügyesen kezeli a metszőollót, valahogy úgy, mint Rodolfó használta a bűvészpálcáját. Egy pillanat, némi figyelemelterelő kísérőszöveg, és három ággal máris szegényebb lettem. A legszomorúbb az volt, hogy éppen virágzott a két őszibarackfa. Nem biztatott ugyan nagy terméssel, de úgy számoltam, hogy augusztusban azért szorgos munkám gyümölcseként öt-hat kiló őszibarackot az asztalra teszek. Ám reményeim alig tíz perc alatt porba hullottak. A földön fekvő virágokat mustrálva szomorúan állapítottam meg, hogy legalább három kiló baracknak máris befellegzett. A vendégem viszont annál elégedettebbnek látszott. Kezét dörzsölgette: — meglátott jövőre hatalmas termésed lesz — biztatott. Laci bátyám ezek után az ollóval a meggyfák felé vette az irányt. Ez volt az a pont, hogy a pincéből sietve előhoztam a legfinomabb tokaji boromat, és a konyha felé terelgettem a szorgos vendégkertészemet. Tőlem aztán jöhet a meggyfák miatt bármiféle bizottság! Gálaest a hallgatókért Nyíregyháza (KM — K. J.) — A Rászoruló Hallgatókért Köz- alapítványt megyeszékhelyünk ökormányzata hozta létre 1996-ban. A cél az volt, hogy anyagilag támogassák szűkebb pátriánk — szociális helyzetüknél fogva ráutalt — egyetemi-főiskolai hallgatóit; azokat, akik tanulmányi eredményeik alapján kiérdemelték a pénzbeli segítséget. Az alapítvány kuratóriumának elnöke, Jeney István mondta: — A kezdetek óta eltelt időszakban mintegy kétszázötven hallgatót tudtak egyszeri támogatásban részesíteni. — A pénzalap növelése céljából — tette hozzá — a kuratórium jótékonysági hangversenyt szervez április 15- én, este hat órától a tanárképző főiskola nagyelőadójában. A nosztalgiaesten közreműködnek: Csiky Edit, Szarka Tibor (ének), Molnár István (zongora), a SLIP Tánc-Sport Klub. Oktatóbázis A jövő szakközép és szakmunkás tanulóinak egyik fontos oktatóbázisa Kisvárdán a Vár étterem. Az iskola Rákóczi-napján szakmai elméleti és házi gyakorlati versenyt rendeztek. Képünkön a szakácsok munka közben Vincze Péter felvétele éf^vfrTű»li<Í’i*Ui ‘ i Csalár(d) politika Kelet« HÁTTÉR
