Kelet-Magyarország, 1999. március (56. évfolyam, 50-75. szám)

1999-03-31 / 75. szám

1999. március 31., szerda 4. oldal □ Autóverseny A tűzoltógépkocsi-vezetők megyei versenye április 2-án 9 órakor kezdő­dik Nyíregyházán a városi stadion mögötti rutinpályán. □ Véradás Szerdán a bökönyi védőnői kör (10 és 16 óra között), a záhonyi rakodási fő­nökség oktatóterme (9-13) és a csegöldi művelődési ház (8-12) ad otthont a Vörös- kereszt megyei szervezete által szervezett véradásnak. □ Névnapozás A Dialóg Nyugdíjas Egye­sület következő programjára április 6-án 15 órakor kerül sor, amikor összevont névnapo­kat (Tamás, Zoltán, Szilárd, Sándor, József, Árpád, Dénes, Tibor, Gyula, György) tarta­nak. Éberek a pénzügyőrök Záhony, Beregsurány, Csengersima, Tunyogmatolcs (KM) — Az elmúlt na­pokban is jó néhány jogsértést lep­leztek le megyénkben a vám- és pén­zügyőrök. Rajtavesztett például az az ukrán férfi, aki tehergépkocsival érkezett hazánkba, mert az autón lévő három alumínium tartály speciálisan kialakított részeiben több mint ezer kg alumínium hulladékot fedeztek fel a pénzügyőrök. A 600 ezer forint értéket meghaladó vámáruval együtt a tartályokat is lefoglalták tőle. Csengersimán is sokféle termék került a raktárba, a jövedéki termékeken kívül egyebek között 1800 rágógumi, 75 méter függöny és 89 ágytakaró. A mátészalkai pénzügyőrök két tunyog- matolcsi magánlakásnál tartott ellenőrzés során 4600 liter gázolajat, illetve 410 liter benzint és 4590 liter gázolajat foglaltak le, mindkét tulajdonos ellen adó- és társada­lombiztosítási csalás gyanújával indítottak eljárást. m Árokban landolt a képen látha­tó mikrobusz fékezés közben csúszott az árokba hétfő reggel Űjfehértó határában. Csodával határos módon mind a két utas megúszta a balesetet Martyn Péter felvétele nrésaaisErasTii-' ■ i ■. —i >'■“ - *“■ ” mL **“** ** ” ” . ....p Bolti madártan Kállai János_________________________________ Sólyomszem, tűnjön bármennyire különös­nek, nemét tekintve: leányzó. Méghozzá bolti pénztáros, ha nem is a javából. Történt egy ártatlannak indult szombat reggelen. Beálltam a sorba, a magam vá­lasztotta kasszához. Odaértem, kipakoltam, guruló kosarammal előbbre araszoltam. Az éleszszemű „sziúhölgy", kihajolván a ketre­céből, félre nem érthető módon belebámult drótos szekerembe, hogy: ugyan, vajon nem sumákoltam-e el valamit az általam vá­sárolt, kb. hatezret kóstáló cuccból. Mit mondjak: nem tetszett a dolog! En­gem, aki rendszeresen ott, abban a market- ben szerzem be ami szükséges, szóval en­gem néz „szarkának" a vizslatekintetű ma­dárka? Aki még csak elnézést sem kért meg­alázó kutakodásáért? Az indiánok illemtudóbbak. Ha rád lő­nek, annak oka van. Nyomós. Nem ilyen mondvacsináltan primitív, mint amiről „fe­csegtem". „Puskát' kapnak a locsol ködök Az ötvenoldalas könyvecske harmincnégy húsvéti versikét is tartalmaz Nyuszitorta Kerek tortalapot sütünk. Kikerekítjük belőle a két fü­lét és a rajzon látható mó­don összerakjuk. A töltelékkel összedolgoz­zuk a fejet. A pofijának, a szemnek, és a fülnek a kon­túrját tejszínhabbal írjuk meg. A pofijába csokoládére­szeléket, a szemébe kókusz­reszeléket teszünk. Szemgo­lyónak egy csokitojást ket­téveszünk és azt rakjuk oda. Bajuszának szívószá­lat, a fogának két fehér, or­rának egy piros tojáscukor­kát teszünk. A legkedvesebb locsolko- dónknak bontsuk fel! Lefler György Nyíregyháza (KM) — Jármezei Tamásné és Ditta lánya is a locsolókat várja húsvét hét­főjén. Ám az édesanya nem csak terített asztallal készült az ünnepre. A nyíregyházi Családsegítő Szol­gálat családgondozójának a kö­zelmúltban jelent meg Húsvétra című összeállítása. Az ötvenolda­las könyvecske megkönnyíti az ünnepi készülődést, elsősorban is a locsolóknak nyújt segítséget harmincnégy húsvéti versikével. A lányok a tojásfestést tanulhat­ják meg belőle, a háziasszonyok pedig megsüthetik az igazi hús­véti csemegének számító nyuszi­tortát. — A férjem és egykori kolléga­nője, Hudák Vera nyíregyházi pedagógus, öt évvel ezelőtt közö­sen megjelentettek egy hasonló kiadványt, amely locsolkodó verseket tartalmazott és kifestő­ként is szolgált. Az ötlet tehát közeli volt. Jómagam huszonöt éve már, hogy a népművészet művészeti oktatója vagyok, a hímzés és szövés művelőjeként. Az előbbihez a tojásfestés is odatartozik. A munkámat orszá­gos elismerés is fémjelzi, töb­bek között Gránátalma-díjas va­gyok. — A munkából való kikap­csolódást az erdőbényei pa­rasztházunk jelenti, a hétvége­ket gyakorta ott töltjük. Húsvét- kor viszont kötelességünknek tartjuk a lányommal a locsolko- dók fogadását. A verseikre „éles” a fülem, nagy örömöt je­lent a még ismeretlen köszöntő, rigmus. A nyuszitortát mindig megsütöm, ami aztán jó étvágy­gyal el is fogy. Egyébként ma, szerda délután három órától a nyíregyházi Díszítőművészeti Egyesületben (a Zrínyi Ilona ut­cai sávház alatti alagsorban) to­jásfestésre várunk minden ér­deklődőt. Főtt tojást hozzanak magukkal! Adomány Mátészalka (N. L.) — A gyöngyö­si és a mátészalkai Kolping Csa­lád Egyesület élelmiszersegély­szállítmányt juttatott el március 30-án a szatmári belvízkárosul­taknak. Nagyecseden, Tiborszál- láson és Ököritófülpösön Kovács Gyula, az egyesület keleti régiójá­nak titkára és Szemán János, az egyesület mátészalkai aktivistája adta át az élelmiszer-csomagokat. Az akciót Nagy László alezredes, a Polgári Védelem körzeti pa­rancsnoka szervezte. Abuczki Klára SZKT-győztes Nyíregyháza (KM — K. J.) — Mondhatnánk: nem szenzá­ció, ha a nyíregyházi Sip- kay szakközépiskola diák­jai sorra-rendre „szállítják" az intézményük jó hírét öregbítő versenyeredmé­nyeket. Persze, a sikerdömping köze­pette is különös figyelmet ér­demel, ha közülük országos első helyezést ér el valaki, méghozzá: szakmai megmére­tésen. Ez történt a közelmúltban Abuczki Klárával (17) is, aki a Szakma Kiváló Tanulója cí­mért mérkőzött meg tizenöt ve- télytársával Keszthelyen. — Végzős, vagyis harmad­éves szakmunkástanuló va­Elek Emil felvétele gyök — mondja a mosolygós, felsősimái nagylány. — A szakmám, amiben ver­senyeztem: ruházati eladó. A vetélkedő elődöntőjét Budapes­ten rendezték, ott csak a har­madik helyet tudtam megsze­rezni. A keszthelyi döntőben jobban alakultak a dolgok. Or­szágos első lettem! — A gyakorlati feladat telje­sítése során alkalmam nyüt igazi vásárlóval kapcsolatba kerülni. Egy fiatalasszony a kisgyermekének szeretett vol­na tipegőt venni. Azt hiszem, körültekintően szolgáltam ki. Ajánlottam a praktikus, vi­szonylag olcsó termékeket, de megmutattam a drágább hol­mikat is. — Akkor sem vallottam vol­na szégyent, ha a vevő orosz anyanyelvű. Tűrhetően beszé­lem az oroszt, legalábbis, ami a kereskedelmi nyelv fordulatait illeti. — Gyakorlati munkahelyem jelenleg a Nyírfa Áruház, de ősztől, itt, a Sipkayban folyta­tom a tanulmányaimat. Három év további okulás után érettsé­gizni szeretnék. Hogy aztán mi következik? Majd meglátjuk! Lehet, hogy felsőfokon a szak­mát „gyűröm”, de más is el­képzelhető. Egy biztos: amikor tanulok, rendnek kell lenni kö­rülöttem. Csak egyedül, nyu­godt viszonyok között tudok bármit is elsajátítani. Ha úgy tetszik: ez a hobbim. Virradóra Nyíregyháza (KM) — Csü­törtökön: Betartható-e a fegyverembargó? Politiku­soktól és hadszakértőktől kérdezzük. Térségfejlesztés Erdélyben. Kelet-európai Svájc valóban a vidék? Mű­vészek a beteg gyerekek gyógyítását elősegítő akció­ba kezdtek. Letartóztathat- ja-e a közterület őre a par­koló autó tulajdonosát? Monográfiák falvakról Megyénkből öt községet választottak Nyíregyháza (KM) — A magyar állam ezeréves év­fordulójára Száz falu köny­vesháza néven megkezdőd­tek egy százkötetes könyv- sorozat előkészítő mun­kálatai. A szerkesztőbizottság mellett működő tanácsadó testület mun­kájába felkérték dr. Zilahi Józse­fet, a megyei közgyűlés elnökét is. A sorozatban száz falu kis mo­nográfiáját jelentetik meg, köz­tük 11 határainkon túli települé­sét. Az egyes kötetek a helytörté­netírás eszközeit alkalmazva az adott község természeti-társadal­mi környezetét, kezdetektől nap­jainkig terjedő múltját, népessé­gét, társadalmát, s ha van, nem­zetiségeit, gazdaságtörténetét mutatják be. Ismertetik az adott közösség vallási életét, egyházi ünnepeit, jeles napjait, a kultúra, a műve­lődés, az iskoláztatás, az önszer­vezett közösségek múltját, nép­rajzi értékeit. Kiemelkedő helyet kapnak a település nevezetessé­gei, látnivalói, s azok az írók, költők, tudósok és politikusok, akik a helységhez életük egy sza­kaszában kötődtek. Szerepelnek természetesen az országban ke­vésbé ismert családok és jeles személyiségek, akár ma is élők, akiknek szerepe volt és van a te­lepülés életében. A tanácsadó testület a napok­ban a Miniszterelnöki Hivatal­ban Balsay István államtitkár el­nökletével megvitatta a szer­kesztőbizottság előterjesztését az egyes megyékre vonatkozó el­képzelésekről. Megyénként 3-6 település ke­rült fel arra a véglegesnek tűnő listára, amelyet még a nemzeti­ségi önkormányzatok vezetőivel is el kell fogadtatni. A szerkesz­tőbizottság előterjesztésével szinte teljes mértékben össz­hangban volt Szabolcs-Szatmár- Bereg megye javaslata, eszerint Kállósemjén, Szabolcs, Szatmár- cseke, Tarpa és Vaja múltjának megírását fogadták el. A kötetek kiadási költségei­nek kétharmadát a Millenniumi Emlékbizottság és a Miniszterel­nöki Hivatal vállalja, a hiányzó egyharmadhoz kéri a megyei közgyűlések anyagi támogatását. A száz kötet 2000 januárja és 2001 augusztusa között kerül könyvárusi forgalomba — tájé­koztatta lapunkat Németh Péter múzeumigazgató. OLVASÓINK LEVELEIBŐL. Kinek sürgős? Rokkantnyugdíjas vagyok, s mivel egyedül élek, rengeteg időm jut a televíziót nézni. Bizony, mindenről van az embereknek véleménye. Lásd a NATO-akciót, vagy a Nem­zeti Színház helyének kijelö­lését stb. Szerintem se sürgős most azt felépíteni, hisz kilóg a fenekünk a gatyánkból. Kérdezzék már meg az árvíz, vagy a belvíz sújtotta terüle­ten élőktől, mi a fontos szá­mukra. Sokan sírva panasz­kodnak, úgy érzik, késik a segítség, meg attól félnek, igazából nem jut el hozzájuk a nekik szánt támogatás. In­kább az autópálya-beruházá­sokat sürgetném én is, hogy jobban bekapcsolódhassunk a világ vérkeringésébe. De ez az egyik feltétele a befekteté­seknek is, s hogy munkahe­lyek teremtődjenek. L. József, Nyugdíjas Csomag mindenkinek Tavaly november 4-én és 5-én Munkácson minket is elön­tött a Latorca. A Vizi (Voda) utcában közel nyolcvan szá­zalék idősebb korú nyugdíjas él. Amikor jött az ár, és elso­dorta a házakat, s nagyon el voltunk keseredve. Jó pár épület összedőlt, de a többi is szörnyű állapotba került, és ki tudja mi lesz tovább? Azokban a keserű napok­ban a nyíregyházi Start Re­habilitációs Vállalat és Intéz­ményei kinyújtotta felénk a kezét. Majdnem minden lakó kapott csomagot, élelmiszere­ket, ruhaneműt. Bár az utcá­ban csak 10-15 katolikus él, az ajándékból mindenkinek (hívőnek, pravoszlávnak, akik járnak, és akik nem jár­nak a templomba) jutott. Bár már eltelt a szörnyű dátum óta négy hónap, a csomago­kat megkaptuk januárban is. Szeretnénk megköszönni Önöknek mindazt, amit ér­tünk tettek! A Vízi utca lakói Munkács Szerkesztőségünk fenntartja magának a jogot, hogy a be­küldött írásokat rövidítve kö­zölje. E rovatunk az olvasók fó­ruma, a levelek tartalmával a szerkesztőségünk nem feltétle­nül ért egyet. Íil«t» HAZAI TÁJON

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom