Kelet-Magyarország, 1999. március (56. évfolyam, 50-75. szám)

1999-03-03 / 52. szám

1999. március 3., szerda 9. oldal Ünnepeink márciusban „Elmúlik a hó, zúzmara, dér s fészkébe fecskénk visszatér. ” Egy nagyon régi naptár e sorokkal köszön­ti a március hónapot, azaz a Kos havát, a Tavaszelőt, a Böjtmás havát. Március 25. Gyümölcsoltó Boldogasszony ünnepe. Az első Mária-ünnep, a Mindig Szűz Szent Is­tenszülő ünnepe az V. században keletke­zett. Ebből fejlődött ki a VII. századra a An- nuntiatio, azaz a Gyümölcsoltó Boldo­gasszony ünnepe, melynek tárgya Mária szűzi fogantatása. Isten e napon küldte el Gábriel (Gábor) arkangyalt Názáretbe Má­riához, hogy közölje vele Jézus születését és jövendő, messiási hivatását. Lénárt György Lelki gyakorlat Nyíregyházán Nyíregyháza (KM) — A családról tar­tott legutóbb, 1997 karácsonya előtt háromnapos lelkigyakorlatot Nyíregy­házán dr. Bolberitz Pál, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Hittudomá­nyi Karának dékánja. A filozófia professzora a jövő héten ismét Nyíregyházára jön, hogy március 11-12-13- án, nagyböjti, húsvét előtti lelkigyakorla­tot tartson a római katolikus társszékes­egyházban. Bolberitz Pál 1941-ben született Budapes­ten, 1966-ban szentelték pappá Esztergom­ban. Teológiai doktorátust Budapesten, fi­lozófiából szaklicenciátust a római Ger­gely egyetemen szerzett. 1978 óta profesz- szor a Pázmány Péter Katolikus Egye­tem Hittudományi Karán. Kolping pré- zes. — -*** Főbb művei: Isten, ember, vallás, (1981) Lét és kozmosz, (1985) Aquinoi Szent Ta­más filozófiája és teológiája (Gál Ferenc­cel, 1987) Sorsközösség Krisztussal, (1992) Elkötelezetten, (1995) Alkotó hit, (1996). Népfőiskolái konferencia Nyíregyháza (KM) — A Magyar Refor­mátus Népfőiskolái Kollégium a múlt szombaton tartotta területi konfe­renciáját a fehérgyarmati református imaházban. Délelőtt 10 órakor nyitóáhítattal kezdődött az esemény, majd dr. Bodnár Ákos a Ma­gyar Református Identitástudat a 20. szá­zadvég identitászavarában címmel tartott előadást. Dr. Gyimóthi Géza, az or­szággyűlés alelnöke Egyház és politika, Pállfy G. István újságíró pedig a Magyar­ság mint érték címmel tartott előadást. Boldoggá avatják Teréz anyát Vatikánváros (MTI) — II. János Pál pá­pa engedélyezte, hogy megindítsák Kalkuttai Teréz anya boldoggá avatá­si eljárását, nem várva meg a boldog­gá avatandó személy halálától számí­tott szokásos öt év elteltét — közöl­ték hétfőn a Vatikánban. A sokak által már életében szentként tisz­telt Teréz anya 1997 szeptemberében hunyt el. A pápai engedély birtokában Henry Se­bastian D’ Souza kalkuttai érsek hozzá­kezdhet a boldoggá avatáshoz szükséges dokumentumok és tanúvallomások gyűjté­séhez. Ha bizonyosságot nyer egy olyan csoda, amely Teréz anya személyének tulajdonít­ható, a pápa kitűzi a boldoggá avatás idő­pontját. Négyszáz éve önálló egyházközség Templom nyers téglából • Vallásháború Keresztúton • Toronyépítés adományokból Kótaj (KM) — Neve a XIX. század elejéig Keresztút volt, mely először 1 383-ban bukkan fel. A XVI. század­ban reformátussá lett lakos­sága 1 597-töl önálló egyház- községben élt és használta a középkori eredetű templo­mot. Az 1696. évi katolikustemplom- összeírás fatemplomot talált ben­ne, de a falu a török világ végi felszabadító háborúk idején nép- telen pusztává lett, s így már sem az 1699. évi, sem az 1733-37. évi templomösszeírásokban nem szerepel. Az 1779-es katolikus egyházlátogatás szerint: „A re­formátusoknak Vay István föl­desúr nyers téglából építtetett egy templomot akkor amikor a falu egy-két évvel ezelőtt újból benépesült. Korábban ugyanis pusztán állott.” 1787-ben a helyi katolikusok a következőket írták a vármegyé- Tiez: „Amely puszta templomot mi katholikusok akartunk a ma­gunk számára el foglalni és fel építeni, azt az itt lakó Reformá­tusoknak megítélni, minket pedig amaz alkalmatlan, szo­ros motsárok között lévő helyre igazítani méltóztatott.” (Soós). Az 1789. évi renoválás a régi templom bővítését és tárnokkal való megerősítését jelenthette. 1831-ben Vay Miklós javíttatta a templomot. Toronyépítésre már 1846-ban gyűjtést kezdtek, de csak 1862-re épült fel. 1898-ban ismét renoválást végeztek, majd 1964-ben szakértők nélkül lefoly­tatott nagyobb méretű tatarozás­kor a lelkész a következőket je­gyezte fel: „a szentély keleti ol­dalán egy keskeny, félköríves ablak, a délkelti falon egy kes­keny ajtó, a hajó déli oldalán egy félköríves ablak és egy félkörí­ves kapu került elő. A nyílások kőkeretesek s befalazásuk téglá­val történt a terméskő falazat­ban. Megállapítható volt, hogy a hajót nyugat felé bővítették, s hogy a déli oldal két támfala utó­lagos téglafalazás.” A kelet-nyugati tengelyű templom nyugati homlokzata előtt áll az egyszerű, zömök, há­romszintes, faltükrös tagolású, osztópárkányokkal elválasztott, 22 méter magas gúlasisakos to­rony, melyen az egyetlen kapu­bejárat félköríves záródású. A hajó és a nyolcszög három olda­lával záródó szentély ablakai fél­köríves záródásúak és újabb ke­letűek. A 8x21 méteres belsőben (a szentély másfél méterrel keske­nyebb) vakolt teknőboltozat és 280 ülőhely, két egyszerű fakar­zat és berendezés van. A feltehe­tően román kori eredetű, de többször bővített és átalakított templom műemlék jellegű. A 386 kg-os harangját Selten­hofer Frigyes öntötte 1937-ben Sopronban, a 60 kg-osat ismeret­len helyen öntötték, felirata: „Isten dicsőségére a Keresztúti eklesia számára készítették a maguk költségén Hóri András és felesége Rácz Zsuzsanna, 1818.” — Fényes Elek szerint „Kereszt- útnak, másképp Kótajnak” 570 református és 1521 más, az 1911-13. évi névtárak szerint 746 református és 3155 más vallású lakója volt. Két lelkészének van sírja a te­metőben: Várady Pál (1895), Si­pos Mihály (1924). A Szentév „főpróbája" lesz PÍO atya KM-reprodukció A hazánkban is rendkívül nép­szerű kapucinus szerzetes bol­doggá avatására május 2-án, Ró­mában kerül sor. Ez az ünnepség az ezredforduló ünnepségsoroza­tának főpróbája lesz. Az ese­ményre ugyanis zarándokok tö­megét várják. Kétszázezer vagy ötszázezer katolikus érkezik-e az örök városba, arról még csak fel- tételezések vannak. A kapucinu­sok rendi központjában még csak óvatos előrejelzésekre vál­lalkoznak. Az már biztos, hogy ezen a napon a Szent Péter téren csak állóhelyek lesznek, hogy minél több embert tudjanak el­helyezni a téren. Jó alkalmat szolgáltat a boldoggá avatás ün­nepsége Róma város közigazga­tásnak is, hogy lemérjék a város befogadó képességét, még idejé­ben megfelelő döntéseket tudnak hozni a közlekedés irányítására, meg tudják határozni az útlezá­rások s elterelések helyeit azért, hogy a zarándokok zavartalan közlekedését biztosítani tudják. Pio-templom Császáriban A boldoggá avatás napján, május 2-án helyezik el Nyírcsászári új templomának alapkövét, amely Boldog Pio tiszteletére épül. A nyírbátori minorita plébános, Horváth János tervei szerint a kis templomot ez év szeptember 23-án, Pio atya halálának napján már fel is szentelik. Az alapkövet a dél-olaszorszá- gi San Giovanni Rotondóból, Pio atya kolostorából és temetkezési helyéről hozták. A templom homlokzata is világszerte ismert és keresett zarándokhelyre, kö­zelebbről Pio atya híres gyónta­tószékére emlékeztet majd. Nyír- császáriban a török hódoltság óta nincs a római katolikus hí­veknek temploma. A település lakosainak többsége református és a görögkatolikus. A római ka­tolikusok száma 200 fő. Itt szüle­tett Boldog Ecsedi Báthori Lász­ló pálos szerzetes, tudós biblia­fordító, aki 1448-ban Budán halt meg. A minoriták 1717-ben tele­pedtek meg Nyírbátorban, és azóta ők a lelkipásztorai a nyír- császári híveknek is. (Az Új ember nyomán) A nagyböjtről, diszkrécióval Böjt, méghozzá nagyböjt (az adventi kisböjt után?) a fogyasztói (élvezői) tár­sadalomban? Ugyan már, kész anakronizmus, közép­kori képtelenség. Ha megszondáznánk a Krisz­tus utáni második ezredvég emberének észjárását és lelki­ségét, ilyen és hasonló vála­szokat kapnánk, lesajnáló kéz­mozdulat kíséretében. Talán nem is a mértékleteségtől, az étel- és italfogyasztási fékezés­től hőkölnek meg, sokkal in­kább a bojtos (gondviselt) áb- rázattól és (böjtbe merevedett) testtartástól. A hegyi beszédben Jézus ki­emelt helyen (a Miatyánk után) az Istennek tetsző böjtre is megtanít: „Mikor böjtöltök, ne legyetek komorak, mint a képmutatók. Keserves arccal böjtölnek ugyanis, hogy meglássék rajtuk... Te amikor böjtölsz (de őszintén szép ez a személyes odafordulás, ez az egyes szám!), illatosítsd be fe­jedet és mosd meg arcodat, hogy ne az embereknek mu­tasd böjtölésedet...” Ezt köve­tően szól — nem véletlenül — a földi kincsgyűjtés hiábavaló­ságáról. Alázat nélkül elképzelhetet­len a tartózkodás ételtől, ital­tól, más testi örömöktől. A szövetségkötő Mózes — az Úr­nál időzvén — negyven nap, negyven éjjel böjtölt hogy tel­jes testtel-lélekkel jelen legyen Isten jelenében. Illés egy sült cipóról meg egy korsó vízről negyven nap és negyven éjjel vándorolt, hogy találkozzon küldőjével. Jézus követi a két nagy tanító példáját, de ő em­berek közé készül, így hát a negyven napos hosszúböjt után „végül megéhezett.” Összeszedetten vág bele nyil­vános működésébe, a „kizök­kent idő” helyrehozásába. Böjtidő. Farsang farkán húshagyó kedd, s rögvest utá­na böjtfogadó szerda vagy szárazszerda, vagyis hamvazó­szerda. Beszédes név, egyből célbatalál. Az őskeresztények hamut szórtak a fejükre, ve- zeklésül. Ez a látványos peni- tencia hamvazkodássá csönde­sedéit a Krisztus utáni 12. szá­zadtól. Megindító és megtisztító szertartás. Ott állsz a ham- vazkodók sorában, s mégis egymagad. Messze most a földi különbség, se híveim, se test­véreim, ennyi hangzik csak: „Emlékezzél ember, hogy por vagy és porrá leszel!” Lilában (bűnbánati színben) a liturgia, embernek szólít a szentélylép­csőn álló pap (most ez egyszer embernek), miközben keresz­tet ír a homlokodra hamuval. Hol van már a bevonulási (vi­rágvasárnapi) dicsőség? Hamu lett a pálmaágból, barkaágból, hideg hamu. Hamvazási ének kísér helyre: „... porba tér ez az élet, /akármennyit örven­deznél...” Szigorú szavak az Űr szájából: „... földdé lészesz... porrá kell lenned.” Ezért szi­gorú böjtnap hamvazószerda és nagypéntek (mikor már le­járóban a negyven nap. Virág­vasárnapig virágtalanok a lel­kek és a templomok. Böjti le­pel takarja a képeket és a kor­puszokat, hogy a szenvedő Krisztust lásd. Elhallgatott az alleluja, hogy megszólalhas­son a bűnbánat. Most magad vagy mint Hamlet. Mondd el monológban te is: „Mi az ember, / Ha drá­ga idején vett fő java / Alvás, evés csak?” Ha imádkozni is tudsz, menj be szobádba. Bakajsza András SM # fl HIT MLflCA A kótaji református templom torony felőli belső része KM-reprodukció

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom