Kelet-Magyarország, 1999. március (56. évfolyam, 50-75. szám)
1999-03-29 / 73. szám
^MAGYAR ÁLLAMPAPÍR A fotós elismerése 1999. március 29., hétfő Nyíregyháza (KM — K. J.) — Normantas Paulius, a litván származású nyíregyházi fotóművész a napokban tért vissza Magyarországra Litvániából. — Mintegy másfél hónapot dolgoztam a rövidesen napvilágot látó — Buddha gyermekei című — könyvemen — tájékoztatta lapunkat. — Nagy örömömre szolgált, hogy február közepén — fotóművészi munkám elismeréseként — megkaptam az egyik legnagyobb — litván — kitüntetést: a Gedimi- nas érmet. Köztársaságunk elnöke, Valdas Adamkus adta át ünnepélyes körülmények között. — Jelenleg is dolgozom. Jól haladnak októberi kiállításom előkészületei; Japánban lesz ez a tárlat. Másik, számomra fontos dolog: valószínűleg megjelenik az Apadó források című könyvem második kiadása. A nyíregyházi tárlatomat pedig április 8-ától látogathatja a közönség a városi művelődési központ fotógalériájában. A Gediminas érem Martyn Péter felvétele VlNCZE PÉTER Kisvárda — Kisvárdán a vár nemcsak Szabolcs-Szatmár- Bereg megye, hanem a határon túl is terjedő vidéknek ma már egyetlen középkori világi épülete. Az 1954-ben megkezdett ásatásokkal együtt, s a még fennálló épületmaradványok felújításával 1960-ra befejeződtek a munkálatok. Az 1980-as évek második felére elkészültek a vár teljes rekonstrukciójának tervei. A tervek egy része — a két körbástya megépítése — már évekkel ezelőtt megvalósult. Igaz, rendeltetésszerű használatára mind a mai napig nem készült el. A kornak megfelelő szociális létesítmények az egyikben találhatók, a másikban van a büfé rész. S azóta mintha megállt volna az idő. Nem épül tovább. Az idő, A kótaji Törikszakad csárda Nevét nem őseitől nyerte e derék ház, hanem érdemekkel szerzé nagy mennyiségű csapadéka — s az ezt követő olvadások miatt felgyülemlett víz már elérte az első emeleti szintet. A vár ma — mondjuk ki — (a beázott falaival) nem más, mint törmelékek tárháza. Pedig nemzeti kincsünk egyik nyilvántartott tagja. Össze kellene fogni, hogy megyénknek e jeles építészeti és történelmi emléke ne pusztuljon tovább. Tenni kellene, de nagyon gyorsan a megóvása érdekében. Talán most a legaktuálisabb az a 17. század végén a Várday család emlékét felidéző versrészlet, mely így vagyon leírva: Valljon hova lettek amaz Várdayak? Nemekben kik voltak igen kincses fiák, Felölök ki szóljon, nincs kit előhijjak, Elmúltak s elhulltak, rótok más mit írjak. Mizser Lajos Nyíregyháza — Jókai Mór az 1853-ban írt Egy magyar nabob című regénye első fejezetének színhelye „nemes Szabolcs vármegye” Keresz- tút (mai nevén Kótaj) községének határa. A szűkebb környezetről ezt olvashatjuk: „Szép menedék volt a Törikszakad csárda a keresztúti gáton, melyben Bús Péter vala a korcsmáros. Nevét nem őseitől nyerte e derék ház, hanem érdemekkel szerzé, mert míg azt elérte az utas, tömi vagy szakadni kellett valaminek.” Érdekes magyarázat, könnyen lehet, hogy igaz is. Jókai a cselekményt 1822-re teszi, és az 1782-85-ös katonai, leírás is panaszkodik a sok-sok mocsárra, a kocsival való közlekedés nehézségeire. így tehát Jókai valós adatokat közöl. Az is igaz, hogy létezett ilyen nevű csárda. Egyben azonban tévedett az író: a Törikszakad csárda nem Kereszt- út (Kótaj), hanem Búj határában volt. Az 1864-es leírásban Keresz- tút meg sem említi, annál inkább Héczey Sándor Búj bírája május 23-ról keltezve: „Bujéri csárda, mely a’ mellette levő bu- j érről neveztetett. — más néven a törik szakad csárda.” Ma is Bujhoz tartozik — közel a kótaji határhoz. Az Egy magyar nábo- bot a következő nyelvekre fordították le: angol, cseh, észt, finn, francia, kínai, német, orosz. Ez annyit is jelent, hogy a Törikszakad csárda igen széles körben ismertté vált. Bár arra kíváncsi lennék: hogy írták le kínaiul. HIRDETÉS A romlás „bizonyítékai" egy 1999-ben készült fotón a szerző felvétele mely kegyetlen marcangolásával az állag fokozottabb romlását segíti elő. Ahogy már napjainkban kinéz a délkeleti saroktorony, az már minden, csak nem műemlékvédelem. A város jó ideje évről évre pályázik a vár rekonstrukciójára, a különböző országos és megyei pályázatokon. Mindezidáig sikertelenül. Az elmúlt időszak MENETREND SZERINTI GYARAPODÁS Jegyzési időszak: 1999. március 29. - április 9. Futamidő: 1 év Kamat: lejáratkor 14,50% Jegyzési árfolyam: 1999. március 29. - április 6. között 99,90% 1999. április 7. - április 9. között 100,00% A jegyzési időszak során elérhető maximális hozam: EHM=14,29%. A másodpiaci forgalomban történő vásárlás esetén elérhető hozam aktuális mértékét a forgalmazó helyeken kifüggesztett táblázat tartalmazza. A havonta kibocsátásra kerülő, egyéves futamidejű Kamatozó Kincstárjegy azért az egyik legnépszerűbb befektetési forma, mert visszafizetését az állam garantálja; értékpapír letéti számlán tartható; másodpiaci forgalmazásának köszönhetően kamat- veszteség nélkül a futamidő alatt is bármely jegyzési helyen eladható. így Ön befektetését a legnagyobb biztonságban tudhatja hosszú távú kötöttség nélkül. JEGYEZHETŐ Magyar Államkincstár Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Fiók 4400 Nykegyháza, Széchenyi u. 3. JEGYZÉSI HELYKÉNT RÉSZTVEVŐ ELSŐDLEGES FORGALMAZÓK: ABN AMRO (Magyar) Bank Rt Nyíregyháza, Mátészalka • Inter-Európa Bank Rt. Nyíregyháza • OTP Bank Rt. Nyíregyháza, fehérgyarmat, Kisvárda, Mátészalka, Nyírbátor, Vásárosnamény, Tiszavasvári (100 000 Ft névérték alatti jegyzést az OTP Bank Rt. nem fogad el) Továbbá részt vesznek a jegyzésben a K&H Bank kijelölt fiókjai. RÉSZLETES ínformáció: 06-40-24-24-24 (helyi hívás) Játékos matekverseny Kisvárda (KM - K. B.) — A napokban rendezték meg — immár hatodik alkalommal — a kisvár- dai 6-os számú általános iskolában a tanulásban akadályozott felsötago- zatos gyermekek jétékos matematikai versenyét. A korábban megyei tudáspróba idén térségivé szélesedett, miután debreceni és sárospataki nebulók is indultak a tíz intézményből közel negyven tanulót jegyző mezőnyben. Az ötödikesek versenyében Rosta János (22-es isk., Nyíregyháza) végzett az élen, megelőzve a nyíregyházi Kocz- man Évát (Bárczy G. isk.) és a nagyecsedi Oláh Esztert. A hatodikosok sorrendje: 1. Veress István (7-es isk., Mátészalka), 2. Rácz Enikő (6-os isk., Kisvárda), 3. Mester Viktor (Bárczy G. isk., Nyíregyháza). A hetedikesek mezőnyében a legjobbnak a nyírbátori Éltes Mátyás iskolába járó Danó Szeréna bizonyult, második a Bárczy Gusztáv tanodás Puluczkai István lett, míg a harmadik helyen a sárospataki Gulyás Renáta végzett. A legidősebb, azaz a nyolcadikos diákok versenyét a vendéglátó iskola diákja, Kovács Viktor nyerte Balogh Borbála (22-es isk., Nyíregyháza) és Szolnoki Sándor (Éltes M. isk., Nyírbátor.) Könyv a filmkészítésről Nyíregyháza (KM) — A film a modern kor varázslata — titokzatos bűbáj, amely már egy teljes évszázada, a kinetoszkóp születése óta fogva tartja az embert. Ez a bűbáj azonban szeszélyes és kiszámíthatatlan is egyben: előfordul, hogy egy filmgyár dolllármilliókat költ arra, hogy a legnagyobb sztárokkal forgasson, és további milliókat a reklámra, s a film mégis megbukik, miközben egy kis költségvetésű film kirobbanó sikert arat, rabul ejti a közönség szívét és képzeletét. Egy 1979-ben készült ausztrál film, a Mad Max például alig 350 ezer dollárba került, mégis alig két év alatt százmillió dollárt hozott a produkcernek. A filmeseket nemcsak a pénz, a becsvágy hajtja; áhítják a sikert, mert a siker a pénz mellett hírnevet is jelent. Az Oscar és a többi neves díj csak azoknak jár, akik ilyen vagy olyan szempontból a legjobb filmeket készítik. Minderről, valamint a filmkészítés történetéről, fejlődéséről és kulisszatitkairól olvashatunk a Szemtanú sorozat legújabb darabjában, a Mozi című kötetben. (Park Kiadó). HÍREK □ Fesztiválzárás A III. Pro Archi Nemzetközi Ifjúsági Vonószenekari Fesztivál ma fejeződik be. A nyíregyházi városi művelődési központban délelőtt 11 órakor tartják a szakmai értékelést; este hat órakor kezdődik a gálaműsorral egybekötött díjkiosztó ünnepség. □ Bátor! tárlat A nyírbátori Alkotóház és Képzőművészeti Stúdióban ma délután négy órakor nyitják meg Tabiné Jenei Erzsébet és Vargáné Csűrös Klára kiállítását. □ Bál az iskolarádióért A nagykállói Budai Nagy Antal Szakközépiskolában jótékonysági bált rendeznek április 17-én 18 órától. A zenés-táncos mulatság teljes bevételét az iskolarádió kiépítésére fordítják. Tolmácsnap Budapest (MTI) — A magyar tolmácsok és fordítók napja alkalmából jubileumi konferenciát rendeztek Budapesten. A napirenden szerepelt a fordítás és tolmácsolás helyzete az Európai Unióban, illetve az úgynevezett uniós szakirány előkészítése. Az 1989-ben alakult Magyar Fordítók és Tolmácsok Egyesülete a kormány és az állam vezetőinek nyelvi közvetítését ellátó, megfelelő diplomákkal rendelkező szakfordítókat és tolmácsokat tömöríti. Víz mossa, idő tépi a várat A rendeltetésszerű használatra mind a mai napig nem készültek tervek Mit# KULTURfl 9. oldal
