Kelet-Magyarország, 1999. március (56. évfolyam, 50-75. szám)

1999-03-22 / 67. szám

1999. március 22., hétfő Kelet« BESZTEREG ÚIDONSÁGAI 6. oldal HÍREK n Jótékonysági bál Nagy sikerű jóté­konyság bált rendeztek március 20-án Besz- terecen, melynek tiszta bevételét az iskola és az óvoda eszköztárának bővítésére fordítják. □ Megállt az apadás Beszterecen 1960- ban 1609-en laktak, majd társközség lett, s 1990-ben 1059-re apadt a lélekszám. 1997- ben viszont már 1171 -en lakják, ma pedig 1178-an. Múltidéző Beszterec nevével írásos emlékben először a XIII. század végén találkozunk Biztich, majd 1332-ben a pápai tizedlajsíromban Bethech alakban. A név szláv eredetű, amely sebes folyású vizet jelent (a bisztr- tő­ből). A település északi részén, a Várszige­ten állt ősi eredetű földvára, melynek a két gyűrűjét elválasztó sán­ca az 1968-69-es (Németh Péter általi) ásatások, il­letve kutatások szerint XI. századi. Ekkor ke­rült felszínre a Megvál­tóról elnevezett, XII. szá­zadi, kéttornyos monos­torának nyugati része is. A monostor templo­mának gazdag aranyozással díszített szen­teltvíztartóját ma a Nemzeti Múzeum őrzi. A falu eredetileg a Hont-Pázmán nem­zetség birtokában volt. 1287-ben hűtlenség miatt IV. László elkobozta földjeit és a Kál- lay családnak adományozta, akik még 1725-ben is részbirtokosok voltak. A többi birtokrészért számos köznemes pereske­dett. A falu már a középkorban lakott volt, az észak-déli fekvésű homokdomb gerincé­re épült. A mocsaras vidéken a lakosság alapvetően halászattal foglalkozott, a ke­vés művelhető földre is csónakkal vitték az ekét, a lovat. A lecsapolás előtt 200-300 lakosa volt. Fejlődésnek a vízrendezés után indult a település. Az összeállítást Györke László készítette. Nagy a hiány, sok a kiadás Beszterec lakosságának több mint a fele (580) inaktív. A munkaképes emberek száma 556, ugyanakkor mindössze 260-an fizetnek személyi jö­vedelemadót. Gyakorlatilag tehát ennyi embernek van állandó munkahelye. A közel 50 százalékos tényleges munkanélküliség miatt az éves költségvetésnek közel egynegye­dét a szociális kiadások teszik ki. »............................... Példátlan volt a lakosság összefogása a hóhelyzet ide­jén. Poór József A munkanélküliségen köz­hasznú foglalkoztatással próbál­nak enyhíteni, ami azonban ke­vés embernek biztosít ideig-ó­Február óta rongyszönyeg-készítö műhelyben dolgoznak a csök­kent munkaképességűek. A képen: Romasovszki Józsefné ráig valamivel jobb megélhetést. Most egy hónapon át tíz embert foglalkoztatnak, április 15-étől újabb 15 embert tudnak felvenni, akik közül öten szociális gondo­zók lesznek. Amint meghirdetik, azon nyomban pályáznak köz­munkaprogramra is. Az idei költségvetést 12 millió forintos hiánnyal fogadták el. Egy harmincmilliós beruházás­hoz (életveszélyes iskola „kivál­tása”) a területfejlesztési pályá­zaton csak 6 milliót nyertek a 17 millió helyett, így kénytelenek hitelt felvenni. — A 13 milliós hitelfelvétel — mondja Poór József polgármes­ter — hosszú távra behatárolja a fejlesztési lehetőségeket. A szegény embert ág is húzza — tartja a közmondás. Beszterec februárban nyolc napig volt a hó fogságában. — Példátlan volt a lakosság összefogása a hóhelyzet idején: a szó szoros értelmében saját kezé­vel szabadította ki magát. Ezért csak köszönet jár mindenkinek — mondja a polgármester. Aztán jött a belvíz. Ez utóbbi esetben a védekezés közel két­millió forintjába került az ön- kormányzatnak. A havat meg­úszták fél millióból, mert bérel­hető gép se nagyon volt a falu­ban, s — úgy látszik — a kézi erő még mindig a legolcsóbb. Beszterec nevezetessége lehet az egykori földvár környéke, ahol nemrég emlékoszlopot állítottak fel. Régi álma a falu vezetésének, hogy arborétumot létesítsen itt államiságunk ezer­éves jubileumára. Az idén elkez­dik a telepítést, bár még mindig nem méltányolták pályázatu­kat... A Ficánka, a dalárda és a többiek A Móricz Zsigmond Általános Iskola az élő cáfolata az egy­kori mondásnak, hogy Besz­terec a világ vége — mondja mosollyal a szeme sarkában Kiss Gyula igazgató. Ebben nem kis mértékben „ludas” maga a tanintézet, amely nyitott, s közel egy évtizede fel­vállalta: kovásza lesz a falu kul­turális és sportéletének. Életre keltették a dalárdát, amely sikert sikerre halmoz, jól ismerik a kó­rust a megye határain túl is. S amire talán még ennél is büsz­kébbek: a Ficánka Színpad. Ha­tan kezdték, ma tizenhatan van­Emlékezetes volt a Ficánka tavalyi tatabányai fellépése nak, s rangot jelent bekerülni a csapatba. A Hajnal István vezette diákszínjátszó csoport tavaly a Tatabányán rendezett országos megmérettetésen aranyminősí­tést nyert. A citerazenekaruk is népszerű volt, igaz, jelenleg „szünetel”. Remélik, nem sokáig. Az informatika oktatásában is nagyot léptek előre. Tizenegy sa­ját számítógépük van, s ezenkí­vül a Soros Alapítvány „ván­dorgépei” a tanév két hónapjá­ban és nyáron a rendelkezésük­re állnak. Teleházas rendszert szeretnének kiépíteni, hogy az egész községnek nyújthassanak szolgáltatást. HIRDETÉS • • Adunk Önnek egy órát... ... Torontóban! Átszállás? Várakozás? Rohanás? Felejtse el, és inkább ezt jegyezze meg: március 30-tól a Malév elindítja az első közvetlen, menetrend szerinti járatot a Budapest-Torontó útvonalon. így a repülési idő a megszokott 11 óra helyett alig 10 óra! Ráadásul ezt az időt kellemes, magyaros környezetben töltheti el! Ugye, jól jönne egy óra ajándékba? A torontói Malév-járatok kedden indulnak, május 27-től pedig már csütörtöki napokon is. A járatokról bővebb információ a 235-3888-as telefonszámon, a 0&40-21-21-21-es kék számon, a budapesti és a vidéki jegyirodákban és a Malév Partner­irodákban, valamint a www.malev.hu Internet-címen kapható. Szárnyakat adunk v ágyainak

Next

/
Oldalképek
Tartalom