Kelet-Magyarország, 1999. március (56. évfolyam, 50-75. szám)
1999-03-20 / 66. szám
1999. március 20., szombat 8. oldal KÖZELKÉP A püspökkari titkár Balogh József Új titkára van néhány hónapja a Magyar Katolikus Püspöki Karnak dr. Veres András személyében, aki megyénkből, Pócspetriből indult. Milyen út vezetett ehhez a magas egyházi beosztást jelentő állomáshoz? Az 1959-ben Pócspetriben született Veres András az általános iskola után Győrbe, a bencés gimnáziumba került. Itt még jobban megérlelődött a korábbi szándék, hogy életét csak reverendában tudja elképzelni. — Érettségi után Egerbe jelentkeztem a Hittudományi Főiskolára, ennek viszont az volt az előfeltétele, hogy kétéves katonai szolgálatot kell letölteni. A marcali laktanya után kezdhettem el tanulmányaimat Egerben, a Hittudományi Főiskolán. Két év filozófiatanulás után fölküldtek az akkori akadémiára (ma már Hittudományi Fakultás), ott vé- Dr. Veres András geztem egy évet, ezután a főpásztor kiküldött Rómába, a német-magyar kollégiumba, ezzel párhuzamosan a Grego- riana Egyetemen folytattam a teológiát. Elérkezett a diákónusszentelés, a papszentelés, majd még két évig maradt kint a német-magyar kollégium lakójaként, s az Alfonsian Egyetemre járt a specializá- ció megszerzésére. — Erkölcsteológiából szereztem licenciát, majd hazakerültem és 1988-tól 1990-ig Mezőkövesden voltam káplán. 1989-ben doktoráltam Budapesten. 1990-ben kerültem Egerbe, a Hittudományi Főiskolára és Szemináriumba, ahol prefektusként, tanulmányi vezetőként dolgoztam, a főiskolán pedig erkölcsteológiát tanítottam főtantárgyként. Ez alatt az idő alatt kaptam folkérést arra, hogy a Budapesti Hittudományi Akadémia levelező tagozatán tanítsak, majd kineveztek a nappali tagozatra docensnek, ahol szintén erkölcsteológiából tartottam előadásokat. A főpásztor 1996-ban újból megkereste Veres Andrást, s felkérte: a püspöki konferencia döntése értelmében vállalja el Rómában a Pápai Magyar Intézet vezetőin, a pócspetri templomban ministrált először sét. 1996 augusztus elsején lépett hivatalba, s két évig volt ez a feladata, mert 1998 augusztus elsejével a megválasztották a püspökkari titkárság titkárának. — Milyen feladat ez? Sokféle. Minden egyházmegyét az illetékes főpásztor, a püspök kormányoz, ugyanakkor a püspököknek van központi testületé, a püspöki konferencia, amelynek a katolikus egyház irányítása a feladata. Ennek a konferenciának vagyok én a titkára, illetve a titkárság vezetője. Feladatunk az országos ügyek intézése, mi tartjuk a kapcsolatot a különböző minisztériumokkal, a kormánnyal, de a nemzetközi kapcsolatok ápolása is a mi feladatunk. Maradhat-e valaki pap ilyen beosztásban? — Kétségtelen, ez hivatali munka, viszont nagyon tudatosan törekszem is arra, hogy közben bizonyos papi feladatokat is vállaljak. Természetesen minden nap misézek. Vasárnaponként elköteleztem magam egy plébániára, ahol rendszeresen misézek. Most, nagyböjtben három helyen is tartok háromnapos lelkigyakorlatot. Megmaradt-e a kapcsolat a szülőfölddel? — A szüleim sajnos meghaltak, de a sírjuk a szülőfalumban van. Oda rendszeresen ellátogatok, de széles körű rokonságom és sok barátom is van ott. Amikor csak tehetem, örömmel megyek haza. Három megyét végigraboltak A biztonsági őr bátorságának köszönhetően Debrecenben buktak le a szabolcsi tettesek A kommandósok is részt vesznek a rablók kézrekerítésében Fullajtár András Debrecen, Nyíregyháza (KM) — Debrecen belvárosában március 6-án reggel fegyveresek kiraboltak egy pénzváltó helyiséget. A tetteseket a biztonsági őr lélekjelenlétének és bátorságának köszönhetően rövid időn belül elfogták. Az esetről korábban lapunkban is beszámoltunk, hiszen az ügy érdekessége, hogy a két rabló szabolcsi legény. Az egyik elkövető K. Sándor (25) ibrányi, míg a másik J. Sándor (25) nyíregyházi lakos. Megyénkben is portyáztak Az ügy újabb fejleménye: a kihallgatásuk során kiderült, hogy régen keresett fegyveres rablók kerültek rendőrkézre, akik a debreceni rabláson kívül megyénkben is portyáztak. Múlt év szeptemberében Nyíregyházán kirabolták a Rákóczi utcában lévő Nobilitas pénzváltóját, ahonnan 6,5 millió forint értékű valutát vittek el. De ők a tettesei a nyíregyházi Ungvár sétányi postarablásnak is, amit február 23- án reggel követtek el. Ezenkívül a számlájukra írható még a ti- szaújvárosi (január 27.) és a miskolci (március 1.) Ibusz irodák kirablása is. Sőt, a tavaly decemberi, hasonló, debreceni fegyveres rablással is ők gyanúsíthatok. Az őr nem ijedt meg A rablók bicskája abba tört bele, hogy a debreceni pénzváltót vigyázó biztonsági őr a rablás során mindvégig megőrizte lélekjelenlétét, és az ő közreműködésével a rendőrség elkapta a régen keresett rablókat. A nyíregyházi székhelyű Személy- és Vagyonvédelmi Kft. 26 éves biztonsági őre kérte nevének titokban tartását, ám szívesen elmondta, hogyan is történt a rablók utolsó támadása: — Március 6-án reggel ketten voltunk a helyiségben a pénztárossal, aki az ablakot tisztította. Alig 10 óra előtt pár perccel a pénzváltóba lépett egy bajuszos fekete szemüveges férfi. Én már akkor rosszat sejtettem, ugyanis egy hasonló kinézetű embert az épület előtt is láttam ácsorogni. Amikor a pénztáros abbahagyta az ablaktisztítást, a férfi hozzám lépett és egy forgótáras pisztolyt nyomott a halántékomnak. Mondta: térdeljek le. — Előbb nem engedelmeskedtem. Erre bejött a kint lévő társa és a tarkómnak nyomta a nála lévő fegyver csövét. Ekkor már jobbnak láttam, ha lefekszem a földre. Közben sikerült úgy oldalra fordulnom, hogy a pénztár- fülke nálam lévő kulcsát a zárt ajtó alatt bedobtam a helyiségbe. Gondoltam, ezzel is időt nyerünk. Közben letépték az oldalamon lévő fegyveremet. Aztán óriási dühbe gurultak, amikor rájöttek, hogy a kulcsot bedobtam a pénztárhelyiségbe. Az egyik az üvegfalon akart átmászni, ami közben kidőlt, míg a másik hatalmas rúgásokkal betörte az ajtót. így hozzáfértek a kasszához. Később tudtam meg: közel 2 millió forintnak megfelelő valutát zsákmányoltak. Megadták magukat — A bent lévő zajra már felfigyelt a szomszédban lévő butikos, és értesítette a rendőrséget. A rablók dolguk végeztével jobbnak látták elmenekülni. Én meg utánuk szaladtam. Próbáltam elkapni a hátul futót, de amikor észrevették a szándékomat rám szóltak: maradjak nyugton, mert lelőnek. így tisztes távolságban maradtam, de tovább követtem őket. Meglepetten tapasztaltam, hogy egy idő után nyugodtan sétálnak és nincs rajtuk bajusz, sem fekete szemüveg. Ekkor már előkerültek a járőrök, és a rablóknak nem volt idejük elmenekülni, pedig egy kocsi várt rájuk. Megtudtam mutatni, kik a tettesek. Lövések nem dördültek, de nem sok hiányzott hozzá. Utána villant át az agyamon, hogy két éles fegyverrel felszerelt rablót üldöztem — fegyver- telnül. — Bármikor újra megtenném, és utólag azt hiszem, jól cselekedtem, amikor nem tanúsítottam különösebb ellenállást, hanem kivártam, amikor én kerülök jobb pozícióba. Az viszont meglepett, hogy a járókelők jöttek-mentek és közömbösen szemlélték a pénzváltóban történt eseményeket, sőt az üldözést is... Előkerültek a bűnjelek Mivel a rablókat Debrecenben fogták el, igy az ügyüket a debreceni rendőrkapitányság vizsgálja tovább és a szomszéd megye bíróságán felelnek tettükért. Megyénk rendőr-főkapitánysága résznyomozást végzett az ügyben. Ennek eredményéről Kovács Sándor alezredestől kaptunk tájékoztatást: Hónapok óta kapcsolatban voltak a Hajdú és Borsod megyei kollégákkal, hiszen a három megyében elkövetett rablások módszerében, kivitelezésében számos azonosságot fedeztek fel. Martyn Péter felvétele Csupán az volt kérdéses, hogy az elkövetők mikor buknak le. Természetesen az is felvetődött, hogy a rablók megyénkbeliek. A házkutatáskor a gyanúsítottak lakásán — Ibrányban és Nyíregyházán— megtalálták a biztonsági őröktől elvett pisztolyokat, elektromos sokkolót, a rabláshoz használt álruhát, bajuszt és más kellékeket. Nyíregyházán a Nobilitas Kft. pénzváltóját is kirabolták Értékeink Építészeti értékeink közé nem csak a legszebb, legrégibb épületek, műemlékek tartoznak, hanem azok is, amelyek jeles személyiségeknek adtak otthon, vagy éppen szülőházuk volt. Nagykálló- ban a templommal átellenben, a Szabadság tér 7. szám allati kis földszintes ház falán 1914 óta emléktábla hirdeti a tuberkulózis elleni küzdelem elindítója, Korányi Frigyes halhatatlanságát. Az épületen belül az egyik szobában gyógyszertár, a másikban pedig Korányi személyes bútorai, tárgyai találhatók. Életének Nagy- kállóban töltött periódusára szívesen emlékező Korányi örökségét szülőhelyén két emléktábla, út, szobor, gimnázium, orvosi rendelő és emlékház őrzi Elek Emil felvétele Killt « HÉTVÉGE
