Kelet-Magyarország, 1999. március (56. évfolyam, 50-75. szám)
1999-03-17 / 63. szám
1999. március 17., szerda Keleti HÁTTÉR 3. oldal Határőrlesők Kovács Bertalan Tavaly nem egészen harminc olyan vesztegetési ügy volt, amelyben korrupt határőrökre sikerült ráhúzni a vizes lepedőt. Az országgyepűt vigyázó egyenruhások tehát — ha csupán a szikár statisztikát nézzük — semmivel sem megvesztegethetőbbek másoknál. Sőt! Éppen ezért első hallásra meglepő, hogy Kiss Kálmán, a honi határőrség megbízott országos parancsnoka speciális akciócsoportok felállítását határozta el. Az új egységek dolga az lesz, hogy kollégáikat figyeljék, s esetenként csőbe húzzák, lebuktassák a határt szándékosan nem éberül vi- gyázókat. (Az új — titkosszolgálati eszközökkel is operáló — csapatot akár határőr-le- sőknek is nevezhetnénk!) Mondom, az emberfia nem érti, hogy az ominózus harminc ügy miért csípi annyira a határőr parancsnok szemét. De nem naív a magyar, s e tulajdonság jellemzi Kiss tábornokot is, aki közölte: valószínű, hogy lényegesen több visszaélés történik a derék határőröknél, mint ahány kiderül. Ezt példázza az az eset is, amely megyénk egyik ukrán-magyar határátkelőhelyén történt. A határállomástól kilométerekre szolgálatot teljesítőjárőrök igazoltatni akartak egy személy- kocsikból álló konvojt. A sofőrök már megnyugodhattak, hiszen túl voltak a vám- és útlevélvizsgálaton. Nem vették hát jónéven, hogy ismét egyenruhások szándékoznak zaklatni őket, igya lámpával köröző járőrök helyett az egyik közeli falu felé vették az irányt. A terepruhások meg a nyomukba. Ám a falucska éjjeli csendjében mindössze néhány gyalogos, ámbár idegen férfiúval találkoztak, akiket — miután papírjaik rendben voltak — útjukra engedtek. A határőrök természetesen jól tudták, hogy a lezseren hátrahagyott járgányokat is a közelben találják. Úgy is lett, s az is kiderült: a gépjárművekben cigarettát csempésztek. S még csak el sem volt dugva. /\ járőrök lámpájuk gyér fényénél meglátták azt, amit átkelőhelyi kollégáik és a vámosok az állomás reflektorainál nem vettek észre. Bizonyára „megvakította" őket valami vagy valaki. Lesz tehát lesnivalójuk a tábornok új fiainak! Szigor — Persze a 4. C-s lányokkal nem ilyen szigorú a tanár Úr! Ferter János rajza HÍREK □ Ingyenes szűrés Műszeres méréssel még idejében ki lehet szűrni a fogászatban használt fémötvözeteket, amik allergiát okozhatnak. Március 18-án 14 órától lesz ilyen ingyenes szűrés Nyíregyházán, a Bethlen G. u. 2 szám alatti fogorvosi rendelőben. □ Fogadóóra Harmati Gábor rendőr őrnagy, a záhonyi rendőrkapitányság megbízott vezetője március 18-án délelőtt 10 órától hivatali helyiségében fogadóórát tart. □ Waldorf-program A nyíregyházi Wal- dorf-iskola beiskolázási programjának keretében március 20-a szombaton a Sóstói Szabadidő parkban lévő Waldorf iskolában a módszer lényegéről, az iskola eredményeiről és hasznáról szerezhetnek információt az érdeklődők. Kapitális vadak végveszélyben Értékes fajok tűnhetnek el, ha a hatóságok nem rendelnek el időben kilövési tilalmat Nyéki Zsolt Nyíregyháza (KM) — Megyénk párját ritkító nagyvadjai kerültek végveszélybe az elmúlt években, megmentésük erkölcsi kötelesség és gazdasági érdek. Magyarországon csak Szabolcs- Szatmár-Bereg megyében él a keleti-kárpáti típusú gímszarvas, melynek egyedülállóságát az adja, hogy ma már talán eredeti hazájából is eltűnt. Egykor mintegy négy-ötszáz egyedet figyeltek meg megyénkben, számuk mára száz alá csökkent. Ez kritikusan kevés, de még elegendő ahhoz, hogy megmentsük ezt a vadfajt — figyelmeztet Plavecz János megyei fővadász. Elmondása szerint Lónyán 25- 30, Kisvárda környékén további 30-40 ilyen gímszarvas bukkan fel időnként, s elszórtan a megye más pontjain is kószál még néhány. A keleti-kárpáti gímszarvas jellemz4ője, hogy rendkívül nagy termetű, a bikák akár 250 kilogrammos testsúlyt is meghaladhatják, kevés ágszámú, de súlyos az agancsot nevelnek. Ennek értékét az adja, hogy pillanatnyilag vészesen lecsökkent az állomány, így kevés egyed kerülhet puskavégre. Meglepő dolgokkal találkoztunk az elmúlt években, amikor a keleti-kárpáti gímszarvas megmentésére tettünk kísérleteket — sorolja gondjait Plavecz János. A vadászok szinte korlátozás nélkül kapták a küövési engedélyeket, ezért csökkent negyedére az állomány. A vadász- társaságok jelentéseiből változatlanul négy-ötszázra becsülhető a populáció nagysága, de ez nem fedi a valóságot, hiszen több helyen is megszámolják a szarvasokat. Ettől is furcsább, hogy a társaságok több száz egyed kilövésére kérnek engedélyt, holott ennyi gímszarvas már nem is él környezetünkben. Szerettünk volna több évre szóló kilövési tilalmat elrendelni e fajra, ehhez azonban nem találtunk partnert — mondja a fővá- dász. A társaságok úgy vélték, hogy csak másnak kell kímélnie a szarvasokat, ők még menteimet élvezhetnek e kötelezettség alól, s persze ha mindenki így gondolkodik, abból lesz a baj. Nem sikerült megfelelő támogatást nyerni az FVM Hivataltól sem, pedig hatósági erőt ebben az ügyben itt kell keresni. Egy három évre szóló kilövési tilalom még megmentené ezt a ritka vadfajt, amely enélkül menthetetlenül kipusztul. Az élőhelyen is lenne mit javítani, gondoskodni kell például az etetésről, mert az ilyen kemény telek megviselik az állatokat. A gímszarvas mellett védelemre szorul a dámszarvas is: ebből bő évtizede közel ötszáz állatot telepítettünk a megyébe, s több helyen, például Vásárosna- mény térségében szépen szaporodni kezdett. Mára ez az állomány is kevesebb mint felére csökkent le, részben a túlzott kilövések, részben a vadorzók pusztítása miatt — fedi fel újabb bajok gyökereit Plavecz János. Igaz, a dámszarvas nem őshonos hazánkban, de több száz éve él itt, s érdekes színfoltja a gímmel együtt a megyei vadállománynak. A muflon kivételével minden, az országban fellelhető nagyvadfajjal büszkélkedhetünk, természetesen az apróvadak mellett. Némi reményre ad alapot, hogy változott a törvény, a szigorúbb szankciók visszatartó ereje talán nagyobb, de a legnagyobb kárt a gazdátlanság okozza. Tanácsadó erdészek Nyíregyháza (KM) — Az új erdőtulajdonosok szakmai segítését stratégiai feladatának tekinti a Nyírerdö Rt. Szolgáltatások rendszerét dolgozták ki azért, hogy a magánerdőkben elősegítsék a szakszerű munkát. A legjobb eredmények e tekintetben a Nyírerdő Rt. baktalóránt- házi erdészeténél születtek. Ők faanyag-felvásárlással, erdőtelepítési tervek elkészítésével, szaporítóanyag árusításával támogatták a magánszektor munkáját. Ezt a tevékenységet most bővítik, például az erdősítések kezelésével első kiviteltől a befejezésig, vagy akár a további állománykezelést is vállalják. A szolgáltatások mértékét növelni akarják, ami nagyon szükséges annak érdekében, hogy az állami erdők mellett vagy között fekvő magánerdők állapota, védelme kielégítő legyen. Ez nemcsak a tulajdonos érdeke, de az erdészeté is, hiszen a kártevők, fertőzések ellen csak egységes munkával lehet sikeresen fellépni. Tanmese a kakasról Oláh Gábor R.éges régen élt egy nagyhatalmú szultán. Engedelmes alattvalóinak számát senki sem ismerte. Palotájához hasonlóval egy uralkodó sem dicsekedhetett. Kincse, gazdagsága talán csak a híres Dári- usnak volt több. Aki járt az udvarában, csak ámult, bámult a pompa láttán. Ám boldogságának egyszer csak vége szakadt. Alig hajnalodott, amikor éles kukorékolás verte ki szeméből az álmot. Eltelt egy hét, egy hónap, s a kakas csak nem nyugodott. Az álmatlanságtól szenvedő szultán kiadta hát a parancsot: hallgattassák el a kellemetlenkedő jószágot. Az udvari bölcsek — szerencsére ilyenek is voltak az udvarban — megpróbálták jobb belátásra bírni. A kakasnak az a dolga, hogy köszöntse a hajnalt — bizonygatták. A szultán azonban nem tágított, így a kakast egy mély verembe zárták. Igen ám, csakhogy másnap reggel nem kelt fel a nap, mert nem kukorékolt a kakas. S a következő napok egyikén sem. Lett nagy sötétség, elsárgultak, lekókadtak a növények, nem hoztak virágot, termést, éheztek az emberek. Az elégedetlenség nőttön- nőtt, s amikor az emberek már hangosan panaszkodtak a szultán balga intézkedése miatt, nem volt mit tennie, ismét magához hívatta a bölcseket — akik még megmaradtak még mellette — s tanácsukat kérte. Azok nem mondhattak mást, csak azt, hogy parancsolja meg, bocsássák szabadon a kakast, kukorékoljon ismét, ha kedve tartja. Csakhogy a bölcsek is megfeledkeztek valamiről. A sötét veremben a megtört, legyengült kakas elvesztette a hangját, fáradt, rekedt próbálkozására éppen csak kikukkantott a nap. Hogy mi a tanulsága a tanmesének a kedves olvasóra bízom. Számomra az, ne legyenek vermek, hogy mindig süssön a nap, boldogok legyenek az emberek. Kutatás, konferencia A Tudományos Közalapítvány pályázatai Nyíregyháza (KM) — A megyei Tudományos Közalapítvány Kuratóriuma — megyénk területére — pályázatot hirdet, melynek keretében támogatni és ösztönözni kívánja a megyei tudományos munkát. Pályázni lehet tudományos kutatási ösztöndíj elnyerésére, ezen belül tudományos fokozat megvédett értekezésével (határidő október 30.), a megye fejlődését, felzárkózását segítő kutatási tervvel, vagy téma átfogó elemzését tartalmazó, tudományos igényességgel elkészített tanulmánynyal, könyvvel (augusztus 1.), Olyan konkrét kutatási tervvel, amely a PhD-fokozat elnyerését célzó tudományos kutatást folyamatában mutatja be (október 30.) Tudományos tanulmányi ösztöndíj elnyerésére azok a megyénkben dolgozó szakemberek, akik tudományterületük képviselőjeként külföldi tudományos konferencián aktívan vesznek részt (pl. előadást tartanak, szekciót vezetnek), vagy külföldön tudományos kutatást végeznek. Hasonló céllal főiskolai és egyetemi hallgatók is pályázhatnak. Kiadásra kész, magas szintű, tudományos igényességgel készített, lektorált könyv kiadásához is kérhetnek támogatást a pályázók — kizárólag kiegészítő forrásként, a nyomdai költségekhez. Tudományos rendezvények támogatására azok a megyei intézmények, szervezetek, tudományos társaságok pályázhatnak, amelyek országos vagy nemzetközi kitekintést nyújtó, tudományos értékű konferenciát, tanácskozást szerveznek. További információk a megyei Tudományos Közalapítvány titkáránál (Vass Lajosné dr., telefon: 314-111) lehet a megyeháza épületében. Döcögve Kátyúzás ide vagy oda, néhány hónapig még biztosan feTfelszisszenve tudunk csak közlekedni megyénk kátyúkkal szabdalt útjain Balázs Attila felvétele A szép trófeákért sem érdemes vadfajokat a kipusztulás szélére sodorni Elek Emii archív felvétele
