Kelet-Magyarország, 1999. március (56. évfolyam, 50-75. szám)

1999-03-16 / 62. szám

1999. március 16., kedd Kelet« HÁTTÉR 3. oldal Nem tudom hány pontban foglalták vol­na össze a márciusi ifjak: Mit kíván a ma­gyar nemzet, ha 151 évvel később ültek volna le a Pilvaxban, de az biztos, hogy a ti­zedik pont vagy kimaradt volna, vagy más­képp fogalmazzák. A katonaság ma az al­kotmányra esküszik, de négy napja — ha a parlament is úgy akarja — vihetik külföldre és a külföldi katonák is jöhetnek hazánk földjére. Lám, mit változik a világ, s benne mi em­berek! Tanultuk, hogyan küzdöttek őseink a törökök, az osztrákok ellen, azt pedig már sokan megéltük, milyen titkos tanácskozá­sok folytak, hogy hazánk ne legyen szovjet zóna, foglaljanak el bennünket az angolok. Még az ötvenes években is suttogták egy­mást közt a jó ismerősök: jönnek az ango­lok. Dicső 56-os forradalmunk megtámadá­sakor szintén azt reméltük: nem hagy ma­gunkra a nyugat. Eddig minden remélt segítség elmaradt, talán ez is okozhatja, hogy a lakosság egy része ma sem bízik az új szövetségben, in­kább választotta volna a semlegességet. A józan ész azonban mást diktál: olcsóbb és nagyobb így a biztonság, s erre nagy szük­ségünk van. Hiába deklarálják felelős veze­tőink, hogy ezután belülről segíthetjük a körülöttünk lévő országok integrálódását, sokakban nagy a bizalmatlanság. Most röp­pent fel a hír: Jugoszlávia csatlakozni kíván az orosz-fehérorosz szövetséghez, mert NA- TO-tagságunk miatt fenyegetettnek érzi ma­gát. Pedig a NATO létjötte óta bizonyított: tagjainak biztonságára és arra vigyáz, hogy ne csorbulhasson a demokrácia, s fegyvere­it csak akkor helyezi élesbe, ha népek biz­tonsága forog veszélyben. Kívülről tehát a NATO ernyője alatt védve vagyunk. Belső biztonságunk, nyugalmunk megteremtése azonban — úgy tűnik — a NATO felvételnél is vontatottabban halad. Pedig a sikeres államok példái arra emlékez­tetnek, hogy azok a nemzetek képesek tal­pon maradni, amelyek nem esnek szét egy­mással örökösen viszálykodó, érdekeiket kí­méletlenül érvényesíteni akaró csoportokra. Különösen sorskérdésekben volna nagy szükség konszenzusra. Zsarolás Szóval akkor hová is dugtad a segélyedet? Ferter János rajza .............. ................... — 'm mm mmmá □ Részközgyűlések Az idei elképzelések is napirenden lesznek a Nyíregyházi Áfész mai részközgyűlésein. A sóstóhegyi általános iskolában, az orosi polgármesteri hivatalban és a kálmánházi művelődési házban egya­ránt 17 órakor kezdődik a részközgyűlés. □ Biokertészet és háztartás Utcai is­meretterjesztő akciót szervez az E-misszió Természet- és Környezetvédelmi Egyesület március 18-án 9 és 16 óra között Nyíregyhá­zán, a Kossuth téren. Az egyesület Energia­hatékonysági és Környezetvédelmi Tanácsa­dó Irodájának közreműködésével tanácsa­dással és információszolgáltatással is szolgál­nak a helyszínen. A bajban segítenek a civilek Az alapítványokat valamilyen nemes cél érdekében, közérdekű célra hozzák létre Nagy István Attila Nyíregyháza (KM) — Gyakor­ta igénylik a segítségünket. Az elmúlt évek gazdasági, társadalmi változásai köze­pette egyre inkább felértéke­lődik az egyén magatartása. A nyíregyházi sétálóutcában gyakran megállítják a járókelő­ket: adományt gyűjtenek. Ima­házra, valamely alapítvány javá­ra, vagy beteg embertársaink meggyógyítására. Az emberek különféleképpen viszonyulnak a „gyűjtögetők- höz”. Sokan megállnak, de még többen továbbmennek, mert ne­kik maguknak is szükségük len­ne a segítségre. Meg aztán so­kan, sokszor visszaéltek már a segítőkészségükkel. Pedig az úgynevezett civil szervezetek éppen azért jöttek létre, hogy segítsenek a rászorul­tak felkutatásában, vagy olyan részérdekek megvalósításában, amelyeket a központi (állami) akarat nem akar vagy nem tud támogatni. — A civil szervezetek, az ala­pítványok, az egyesületek persze nem működhetnek jogi szabályo­zás nélkül — mondja Bart ha Beatrix ügyvédnő. — Az alapít­ványokat a polgári törvény- könyv, az egyesületeket az egye­sülési jogról szóló, 1989. évi II. törvény szabályozza. Bejegyezni a székhely szerinti megyei bíró­ságon kell őket. (A gazdasági tár­saságokat a cégbíróság veszi nyilvántartásba.) Bankszámlát kell nyitni, hiszen ide kell érkez­niük a felajánlásoknak, a hozzá­járulásoknak vagy éppen a tag­díjaknak. De ide érkeznek a gaz­dasági tevékenységből származó bevételek is, amelyek az alapít­vány vagy egyesület vagyonát képezik. O Meddig működik az alapít­vány? — Az alapítvány akkor szűnik meg, ha az általa megfogalma­zott célok megvalósulnak, vagy eltelt az az idő, amennyire létre­A 22-es iskolában a csökkent látóképességűek számára kialakított speciális padokat alapítványi pénzből vásárolták hozták. Az utóbbi időszak sajá­tos formája a közalapítványok, amelyeket az országgyűlés, a kormány, vagy a helyi önkor­mányzati képviselő-testületek közfeladat ellátása érdekében hozhatnak létre. Megalapítását hivatalos lapban kell közzétenni, évente egy alkalommal be kell számolni a végzett tevékenység­Alapítványok, egyesületek Szabolcs-Szatmár-Beregben Párt 2. db Politikai, érdekképviseleti 355 Társadalomtudományi 2 Természettudományi 2 Kulturális 135 Egészségügyi 29 Sport 773 Környezet- és természetvédelem 27 Szociális 49 Foglalkozási csoportokat tömörítő szervezet 8 Tagokat nemük szerint összefogó szervezet 1 Korosztályt összefogó szervezet 24 Egyéb 268 Köztestület 7 Önkéntes Kölcsönös Nyugdíjpénztár 6 Összesen 1688 Alapítvány összesen 770 Martyn Péter felvétele ről. A helyi önkormányzatok ál­tal létrehozottak kivételével, te­vékenységüket az Állami Szám­vevőszék ellenőrzi. Az alapítványokat valamilyen nemes cél érdekében, közérdekű célra hozzák létre alapító okirat­tal magánszemélyek vagy jogi személyek. Nonprofit szerveze­tek, ebből az következik, hogy el­sődleges gazdasági tevékenysé­get nem folytathatnak. íl Mi a helyzet az egyesületek­kel? — Az 1989. évi II. törvény ren­delkezik az állampolgároknak arról a jogáról, hogy egy adott közösség a számára fontos cél megvalósítása érdekében egye­sületet hozzon létre. A megala­kulás után kérni kell a nyilván­tartásba vételt. Ez az alapítvány és az egyesület esetében is ille­tékmentes. Olyan nevet kell vá­lasztani, ami más névvel nem egyezik. Az egyesületnek alap­szabállyal kell rendelkeznie. A székhely szerinti megyei bíróság veszi nyilvántartásba, de a tör­vényességi felügyeletet az ügyészség gyakorolja. Esküvői kép a szoba falán Oláh Gábor Alz első tavaszi nap sugara­it szürke fellegek itták be, hű­vös szél fújt, borzongtak az új­raéledő fák. A városszéli kis házban véznára vénült öreg­asszony, akinek arcán, homlo­kán már barázdává mélyültek a ráncok, tollseprűvel porolta a falon függő képeket. Nem lett volna rá szükség, hiszen hosszú évek óta minden reg­gel ezzel kezdi a napot. Nem olyan portörlés ez, csak in­kább a megszokás, meg ra­gaszkodás az emlékekhez. Mert a bánat halálig tart. A magány, az örökké tartó visszavárás nem múlik el a napokkal, az öregedéssel csak növekszik. Egy képnél tovább időzik, na nem sokáig, csak annyi időre, amennyibe egy fecské­nek telik, hogy elkapja a repü­lő legyet. Azon a képen fiatal férfi és szép fiatal lány van. Az esküvőjükön készült, a be­állítás kicsit merev, régimódi. A képről eszébe jut a násznép, a vacsora, az első fészek is. Tudja pontosan az évet, a hó­napot, a napot, amikor ké­szült. Vannak ott más képek is. Képek a konfirmációról, a szülőkről, a katonaságról, meg egy régi hangulatos szüreti mulatságról is. Pereg a film. Szomorú sze­me messzire néz, de újból és mindig visszatér az ő képük­re. Persze csörrent néha a ka­nál náluk is a tányérban — hol nem csörren? —, de hogy miért csörrent, arra nem em­lékszik már. Biztosan nem volt nagy do­log. Egyikük sem volt zsémbes sohasem, békességben éltek egymás mellett, az idő átszőtte kapcsolatukat, mint ahogy el is szállt észrevétlenül, csönde­sen. A blondelkeret megko­pott, itt-ott pattogzik is már, jó volna újra kereteztetni. De­ltát, hogy nézne ki egy régi kép egy új keretben, meditált magában. Nem is kellene új, csak a régit kellene, ahol szükséges, megreparálni. Ta­lán nem is kerülne annyiba, mint egy új, békéit meg magá­val. A helye maradna, hiszen hatvan éve ott van már, jó he­lyen. A múltkor is milyen jó volt nézni a képet a holdvilág­nál, pedig csak a karcsú, dél­ceg sarlóhold világított be az ablakon. A kép sarkában a ré­gi híres fényképész dinasztia kis lemez emblémája van, va­jon hova lett a műhelyük, meg ők is? Megreggelizett, elkészült, elindult a templomba. Vasár­napi keresztény volt, csak va­sárnap járt, mert már a lába sem bírta, meg olyan világ van ma, hogy a lakást sem szabad sokáig egyedül hagyni. .A.mikor hazajött, szeme mindjárt a képet kereste. Meg­nyugodott, ott volt az a he­lyén. A Gundel Milotáért Nyíregyháza (KM - Ny. Zs.) — Megyénk étel- és italkülönle­gességeiből adott kóstolót február első hetében a híres Gundel étterem, melynek ve­zetői a bevétel egy részét az árvíztől szenvedő Milota gyermekei javára ajánlották fel. A nemes gesztus előzményeihez tartozik, hogy egy korábbi szat­mári látogatás alkalmával a ne­ves éttermet üzemeltető cég ve­zetői meglepve fedezték fel e táj étel- és italspecialitásait. Úgy gondolták, ezeket érdemes be­mutatni a fővárosi illetve az oda látogató külföldi vendégeknek is, ezért rendezték meg február 1-7. között „Szatmári Napok a Bagolyvárban” elnevezésű gaszt­ronómia ételhetet. Ez turisztikai bemutatóval pá­rosulva jól reklámozta megyén­ket, s az étterem is komoly for­galomnövekedést könyvelhetett el. Ebben nem kis szerepet ját­szott, hogy a térségi ételek elké­szítésének jeles szakértői: Szo- boszlay Gyula, a Hotel Centrál mesterszakácsa illetve Orbán István, a Hotel Korona mester­szakácsa remekelt egy héten át a Gundelben. Az ország keleti szegletében súlyos gondokat oko­zó bel- illetve az árvíz miatt az ételhét bevételének egy részét a müotai általános iskola tanulói javára ajánlotta fel a fővárosi cég. A Lángasztronómia Kft. ügyvezetője, Buday Gábor a na­pokban adta át az adományt Nyíregyházán, a Centrál Hotel­ben Klapka György müotai pol­gármesternek. Klapka György (balról) veszi át az adományt Buday Gábortól Elek Emil felvétele 1333333— Tizedik pont törölve Balogh József

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom