Kelet-Magyarország, 1999. március (56. évfolyam, 50-75. szám)
1999-03-12 / 60. szám
1999. március 12., péntek lelet* HÁTTÉR 3. oldal NÉZŐPONT Brüsszeli pénzek Marik Sándor Sokan bosszankodtak, amikor azt hallották a PHARE-programok kormányzati koordinációjáért felelős tárcanélküli minisztertől, hogy százmilliók maradnak felhasználatlanul (dollárban, ECU-ban, vagy újabban euróbán) olyan pénzekből, amelyeket az Európai Unió juttatna hazánknak a felzárkóztatáshoz, holott minden forintnak lenne gazdája, nem is egy. A tény igaz, ám az ördög a részletekben lakozik, mint szokás mondani. A részletek megismerésére pedig az olyan konferenciák, előadások alkalmasak, mint amilyeneket — mások mellett — a megyei Európa Egyesület is szervezett, legutóbb a héten Csen- gerben. A téma avatott, világlátott, gyakorlott szakemberei magyarázták el: hogyan is működik az EU gépezete, miként is lehet bekasszírozni a karnyújtásnyira, de mégis nagyon távol lévő pénzeket. Évtizedeken át hozzászoktunk (hozzászoktak szakembereink), akként lehet pénzhez jutni, hogy ékes szavakkal ecseteljük rászorultságunkat: ezt is, azt is tudnánk csinálni, ha valaki (az országos költségvetés vagy az EU) adna arra pénzt. Nos, hozzá kell szokni, hogy az EU így biztos nem fog adni. Tervek kellenek, országos, régiós, kistérségi vagy éppen határokon átnyúlók, amelyeket magunk is megvalósítanánk. Nem is csak elképzelésünk van rá, hanem pénzünk is, amelyet — ha valaki kiegészítené — hamar kamatoztatni tudnánk. Nyilván ilyen terveket (divatos szóval) projekteket csak kiválóan felkészült szakemberek tudnak elkészíteni (az már csak hab a tortán, hogy ékes szakmai angolsággal). Kézenfekvő a következtetés: azokat a szakembereket kell kinevelni vagy megkeresni, akik képesek európai szintű pályázatokat megfogalmazni, azaz európai pénzeket hozni régiónknak. Át kell tehát programozni a hagyományos felfogást, s elsőként ilyen szövetségeseket célszerű keresni — közvetlen környezetű nkben. Ferter János rajza Újabb gond... HÍREK □ Gyermekvédelem Március 12-én Nyíregyházán, a Szakszervezetek Házába a gyermekvédelmi alapellátásban dolgozó szakembereknek szerveznek továbbképzést, melyen többek között előadást tart Bánfalvy Mária, a Szociális és Családügyi Minisztérium munkatársa is. □ Múzeumi matiné Március 13-án a Jósa András Múzeum 1848 emlékezete címmel múzeumi matinét rendez az általános iskolások számára. Itt közöljük: a múzeum március 15-én 9 és 14 között nyitva tart. □ Vetélkedő 48-ról A Mozgáskorlátozottak Megyei Egyesületének nyíregyházi csoportja március 12-én 14.30-tól vetélkedőt rendez az 1948-49-es szabadságharc témaköréből Nyíregyházán, a Körte u. 19-21. sz. alatti klubhelyiségében. Egy hely, ahol minden kapható Kimutatták: sok pénzt vásárolunk és szórakozunk el a szomszédvárakban Nyéki Zsolt Nyíregyháza (KM) — Ha megyénk önálló régióként szeretné megvalósítani fejlesztési elképeléseit, akkor az ellenérzéssel fogadott beruházásoknak is teret kell engednie központjában. Ez a megállapítás leginkább Nyíregyháza kereskedelem-fejlesztését érinti, hiszen köztudott: a nagy bevásárló központok építésével nem mindenki ért egyet. Lázas ütemben Néhányan a munkahelyeket féltik, míg mások egyszerűen a nyugalmukért aggódnak. Sza- bolcs-Szatmár-Bereg megye hátrányos helyzete közismert, az országos átlagtól elmaradó jövedelmekből, a fejletlenebb infrastruktúrából adódó gondokat tetézte, hogy a külföldi tőke is elvétve vetette el pénzmagjait szőkébb hazánk földjében. A külföldön megcsodált bevásárló központok hosszú évekig csak Debrecent és Miskolcot tartották befektetésre alkalmas terepnek északkeleten, s húzták fel ezért áruházaikat e városokban. Amikor a cégek a további fejlesztéseket tervezték, meglepő jelenségre bukkantak: a forgalom jelentős részét megyénkbe- liek vásárlásai adják az említett áruházakban. Ennek gazdasági hatásairól, a szomszédvárban elköltött pénz útjáról külön tanulmányt lehetne írni, de a befektetők gyorsan reagáltak, bizonyítják ezt a Nyíregyházán lázas ütemben megkezdett építkezések. Merőben új profil A nemzetközi üzletláncok kisebb egységei már korábban megjelentek megyénkben, most a nagyobb bevásárló központok hozzák ide a működő tőkeként emlegetett pénzüket. A Tesco vagy éppen a Metro olyan hely, ahol (képletesen vagy szó szerint) minden kapható. A megyeszékhelyen most épülő nagyáruházak csaknem ezer munkahelyet teremtenek, a „hagyományos”, kicsi üzletek beszerzési forrásai, s persze a bevásárló tömegek pénzét is helyben tartják. Már szervezik azt a beszállító konferenciát, amelyen helyi vállalkozásokkal keresik majd az együttműködés lehetőségeit. Merőben új profillal jellemezhető a Plaza- hálózat egysége, a számítógépen már megálmodott Nyírplaza. Ez nem kifejezetten kereskedelmi egység, inkább szórakoztató és bevásárló központ, a szabadidő eltöltésre alkalmas helyszínt, programot kínál. A kereskedelmi egységek szinte kiegészítő szerepet játszanak, hiszen éttermek, játéktermek, modern mozitermek csábítják a közönséget. Ez a jelenlegi szolgáltatási színvonalhoz képest óriási fejlődés, s persze az sem mellékes, hogy a szórakozás zavartalanságára biztonsági őrök vigyáznak. Az üzleteket bérleti rendszerben túlnyomó részt helyi vállalkozások vezetik, nem kell mondani: helyi adót gyarapító legális forgalommal. Ha Nyíregyháza regionális központ szerepre törekszik, kénytelen teret engedni a beruházásoknak, mert ezek nemcsak az adott város, hanem az egész megye életére kihatnak. Megye- székhelyünk esetében pedig nem túlzás, ha a határon túli területek bekapcsolásáról beszélünk. Ingatlanforgalom Olcsóbb ár, jó minőség, nagy választék, kulturált környezet és termékgarancia — egy közvéleménykutatás szerint az emberek leginkább erre gondolnak a bevásárló központokkal kapcsolatban. S arra is számos példa akad, hogy a központok mellett nem le-, hanem éppen ellenkezőleg, felértékeli az ingatlanokat a forgalom. A Nyírplaza látványterve KM-reprodukció Egymilliós ellátás Nyíregyháza (KM) — Újabb egy évre szóló ellátási szerződést kötött a nyíregyházi önkormányzat a Periféria Egyesülettel. A fiatal szakemberekből álló civil szervezet a megyeszékhelyen működteti továbbra is az utcai gondozó szolgálatot. Ez nemcsak a hajléktalanellátást foglalja magában, hanem az utcai információs munkát, mindenki tájékoztatását és közvetlen segítését annak, aki bajba kerül. A kliensi kör jelen pillanatban az utcán életvitelszerűen tartózkodókból, szökött gyerekekből, szenvedélybetegekből áll. Az egymillió forintot az önkormányzat az egyesület számára átutalta. :letképek Eladósorban a lány Oláh Gábor __ Alit a kis tanya udvarán és megtágult szemekkel nézte az elrobogó autót. Felnézett a havas fákra és ekkor látszott az arcának a végtelen szomorúsága. A kora délután estébe fulladt, már elindult vele szembe a hold is, de ő ottrekedt gondolataival a vén eperfa alatt. Az öreg nagyszülők szólították, jöjjön már be, hideg van, teljesen átfagy. Vacsora után fázósan bújt be a dunyha alá, s átgondolta a délutánt, átgondolta az életét. Szüleire már alig emlékszik, pici gyerek volt még, amikor külföldre távoztak, azóta a nagyszülők nevelték. A tanyáról járt be ősszel, télen is a három kilométerre lévő falusi iskolába. Jól tanult, mindig a legjobbak között volt. Amikor a továbbtanulásról kellett dönteni, mégsem adta be a jelentkezési lapját. Hiába biztatták tanárai, a nagyszülők is, maradt otthon, mert nem akarta az őt felnevelő betegeskedő öregeket magukra hagyni. Ennek már egy éve. Jól döntött-e, kérdezgette azóta is sokszor magától, meg jó barátjától, a kedvenc házőrző pulitól is. Barátnőjével, a volt iskolai padtársával az egész délutánt átbeszélgették. Anett gimnáziumi élményeiről csacsogott, meg arról, milyen kár, hogy most nem ül mellette. Már elképzelései is vannak arról, ha végez, továbbtanul, tanár szeretne lenni. Ekkor érezte igazán először, hogy ha nem tanul, nem lesz értelmes célja az életének, kiürül. Talán még nem késő, megpróbálhatja, barátkozott a gondolattal. A napokban múlt tizenöt éves, mondta is a nagyapja, lányom eladósorba kerültél, eladó lány lettél. Gondolta is akkor kesernyésen, van már szakmám, eladó lettem. Aztán nevették is, mert hogy az eladó lány régen mást is jelentett. Azt, hogy elérte tizenötödik évét, formás, megvan rajta minden, ami egy nőnek kell, már-már megakad a férfiszem is rajta. Járhat már bálba, kísérhetik a fiúk, kaphat éjjeli zenét is. S már kifundálják azt is a mindentudó öregasszonyok, hogy dolgos-e a lány, s hány hold föld lesz a hozomány, hogy hány tehén van az istállóban. Aztán jöhetett az ajánlás, ahogy akkoriban mondták, a komendálás. Helyes, komoly fiú az Anett barátja, aki már az idén érettségizik. Most is milyen szótlanul ülte végig emlékezéseiket, hallgatta kacarászásukat. S közben szeme milyen csodálattal csüngött a lányon, akit szeretett. Vajon ilyen elzártan a világtól neki lesz-e hasonló élményben része. Fiatalságának szépvilága hogy múlik majd el? Most úgy érezte, nem áldozhatja fel magát az öreg szülőkért, bármennyit is köszönhet nekik. Annál is inkább, mert ők is erre biztatták, bíztatják ma is. Mit tegyen? Fiatal teste törött volt, elnehezedett a lelke. .A. sok bánat megbújt benne. Feje lelankadt, mint valami egzotikus színes húsvirágé, melynek vékony a szára, s nem bírja a virágját. Könnyeit érezte az arcán végigfolyni s végül elaludt. Bentről mintha vékony fénygerendák támasztották volna a házat. Tőkét növelő megbízás Nyíregyháza (KM) — A megyei építőipari tevékenység műszaki színvonalának szükségszerű emeléséről volt szó azon a vitadélutánon, amelyet a Tudomány és Technika Házában rendezett az Építéstudományi Egyesület és a Mérnöki Kamara. A hogyan tovább kérdéseit feszegető rendezvény résztvevői között voltak az építőipari vállalataink vezetői és a szakmát képviselő mérnökök, műszaki szakemberek. Többek között felszólalt Giba Tamás, Nyíregyháza alpolgármestere is. A jelenlévők hangsúlyozták, hogy jelentősebb építési feladatot vállalni, kapni és elvégezni ma már csak a műszaki színvonal fejlesztése árán lehet. Korszerűtlen technológiával, anyagokkal versenyképes építményt, kellő gyorsasággal előállítani nem lehet. A fejlesztés azonban a vállalkozótól megfelelő tőkét igényel. Ördögi kör. Akinek ugyanis nincs tőkéje, nem tudja a fejlesztés jelentős anyagi áldozatait vállalni. Viszont aki nem fejleszt, az nem kaphat profitot hozó, ezáltal tőkéjét növelő komoly megbízást. Mégis szükségszerű az áldozatvállalás. Bizonyítják ezt azoknak a megyei építőipari cégeknek az eredményei, amelyek bizonyos szakterületeken — épületszigetelés, épületgépészet — már bizonyítani tudtak. De említhetnénk például a sziklamászó technológiával való építést, amelyben megyei vállalkozóink már országos hírnévre tettek szert, s ennek megfelelően is foglalkoztatják őket. Mit kell hát tenni, hogy kiléphessen a szakma a mókuskerékből? A fejlesztés érdekében erősíteni szükséges a szervezeti kapcsolatokat. Együtt kell működniük a megyei vállalkozóknak, mert ez valószínűbbé teheti a kiírt pályázatok elnyerését. Talán nem hágnának át etikai szabályokat megyénk beruházói, ha egészséges lokálpatriotizmussal a megyei pályázókat részesítenék előnyben a munkák odaítélésekor. Megfelelő megbízások során halmozódhat a tőke a vállalkozóknál, aminek birtokában már megtehetik, sőt meg kell tenniük, hogy a versenyképesség fokozása céljából korszerű technológiákat, anyagokat, építési módszereket állítsanak csatasorba — foglalta össze a vitadélután néhány jelentősebb megállapítását Scholtz Béla, az ÉTÉ megyei elnöke. Tizennyolc munkanélküli fiatal kiadvány- és újságszerkesztést tanul a nyíregyházi Regionális Munkaerő Fejlesztő és Képző Központban. Gyakorlati foglalkozás keretében a Kelet- Magyarország szerkesztőségében ismerkedtek a hét közepén a számítógépes szerkesztői munkával Elek Emii felvétele
