Kelet-Magyarország, 1999. március (56. évfolyam, 50-75. szám)

1999-03-11 / 59. szám

1999. március 11., csütörtök Kelet» HÁTTÉR 3. oldal Gazdák reménye Galambos Béla A már biztos, hogy Márokpapiban ezen a tavaszon a gazdák nem tudnak vetni, en­nek következtében aratni sem lesz mit nekik az idén. így kesergett a minap a beregi község polgármestere, de azt hiszem kétség nem fér hozzá, ugyanezt mondhatná még me­gyénkből legalább száz szatmári, beregi, észak-nyírségi kollegája. És mit mond a földműves? Amilyen a magyar parasztem­ber, egy odavetett kérdésre leginkább sem­mit. Nem kezd színpadias panaszáradatba, csak még jobban összeszorítja amúgy is fe- héredő szája szélét. Aztán, ha úgy tapasz­talja őszinte, együttérző az érdeklődés, fo­kozatosan megnyílik és csendesen sorolni kezdi sokasodó gondjait. Már a múlt esztendő időjárási és mező- gazdasági bevételi viszonyai is bőven ele­gek lettek volna, hogy megroggyanjanak a földeken gazdálkodók. Legtöbbjük vagy a kétszeri belvíz, vagy a pénztelenségből illetve szakértelem hiányból következő alacsony terméshozamok, vagy a nyáron manipulált, ősszel meg összeomló piacok, vagy mindezek összegződése következté­ben, de mindenképpen veszteséggel zárta az óévet. Ebben a helyzetben, vagyis forint híján — a tőke kifejezés használata talán egy sér­téssel is felérne — a gazdák a legtöbb szak­mai elv feladásával, egy eleve igen kockáza­tos takarékosságra kényszerültek már az őszi munkák során. Ilyen szánalmas módon is csupán a szokásos területnek a felén ke­rült vetőmag ősszel a megye földjeibe, ami két következményt vont maga után. Egy­részt, a szokásosnál jóval több föld megmű­velése, elvetése húzódott át ez év tavaszá­ra, másrészt, eleve borítékolva lett egy igen mérsékelt kenyérgabona-termés. Erre jött most a szó szoros értelmében mindent — vetést, takarmányt, istállót és idei reményeket — elsöprő újabb természeti csapás. A tartalékaikban teljesen kimerült gazdáknak pedig csak egy bizodalmuk ma­radt, amitől egyébként a hátuk is borsódzik: a kormány az újabb kárukból is térít annyit, hogy élve átvészeljék valahogy ezt az évet. Autóvásárban Higgye már el uram, hogy kint a íoncstelepen többet fizetnek érte... Freier János rajza □ Gazdagyűlés Veresmarton Március 11-én 18 órától gazdagyűlést tartanak a sza- bolcsversemarti művelődési házban. □ Reguly nyomában A Reguly-hét kere­tében ma 14 órától Baktarólántházán osztá­lyok közötti vetélkedőt rendeznek Reguly Antalról az iskola rajztermében, majd 16 órától filmvetítés a művelődési házban. □ Tátika Nyírmeggyesen A Nyír­meggyes! Ifjúsági Klub március 13-án 17 órai kezdettel rendezi meg Tátika gyermek- műsorát a helyi művelődési házban. Tűzoltószivattyű Eredeti állapotába állítják helyre a század elejei tűzoltószivattyút a ti- szaberceli szakmunkásképző intézet műhelyében. Tavasztól a községháza elé állítják ki Elek Emil felvétele Élünk fizetéstől fizetésig A családok fele az átlagosnál szegényebbnek tartja magát Nyíregyháza (KM - Cs. K.) — A nyíregyházi háztartások felé­ben az egy főre jutó havi nettó jövedelem mindössze 5-25 ezer forint — derül ki az önkormányzat felkérésére készített legutóbbi közvéle­ménykutatásból. Ha ezt tovább bontjuk, kiderül: 5 ezer forint alatt 3 százalék az arány, 5-15 ezer között 26, 15-25 ezer között pedig 23. Mindössze tíz százalék azon háztartások aránya, amelyekben 55 ezer fo­rint fölötti az egy főre jutó jöve­delem (55-75 ezer közötti 6 száza­lék, 75-100 közötti 2 százalék, 100 ezer fölötti 1 százalék). Minden ötödik A vagyoni helyzetet az alábbiak jellemzik: a háztartások kéthar­mada rendelkezik telefonnal, 60 százaléka automata mosógéppel s több mint fele fagyasztóládával illetve videomagnóval. Keleti márkájú gépkocsija a családok 26, míg nyugati márkájú a 25 százalékának van. Minden ötö­dik családnak van hobbikertje, míg üdülője, nyaralója öt száza­léknak. A háztartásoknak mind­össze 2 százalékában van moso­gatógép, 4 százalékában pedig vi­deokamera. Sokkal rosszabb A kérdezőbiztosok arra is kíván­csiak voltak, ki hogyan ítéli meg anyagi helyzetét az elmúlt öt évet tekintve. A megkérdezettek 2 százaléka sokkal jobbnak, 16 százaléka pedig jobbnak tartja. Nem érez változást 32 százalék, míg 36 százaléknak rosszabb, 15 százaléknak sokkal rosszabb lett az anyagi helyzete. A háztartások felében sosem marad pénz megtakarításokra a szokásos havi kiadások után. Minden harmadik családban elő­fordul, hogy sikerül valamit fél­retenni, s csupán a megkérdezet­tek 13 százaléka mondta azt, hogy rendszeresen jut megtaka­rításra is. Nyolc százalék gazdag Az eredmények alapján a közvé­leménykutatók azt állapították meg: a nyíregyházi lakosság (háztartások) 49 százaléka rossz, 37 százaléka közepes, míg 14 szá­zaléka jó anyagi helyzettel jelle­mezhető. Erre „rímel” a válaszadók szubjektív besorolása is: 52 szá­zalékuk az átlagosnál szegé­nyebbnek, 40 százalék átlagos jö­vedelműnek, 8 százalékuk pedig gazdagnak tartja magát. Pénteki Virradóra Nyíregyháza (KM) — A Du­na tévé pénteki Virradóra című magazinjának közép­pontjában a NATO és Ma­gyarország áll Csatlako­zunk! címmel. Szó lesz még arról is, hogy tiltják a ma­gyar imákat a csángó falvak­ban. Közben kapcsolják Győrt, ami meglepetés lesz. További címek: Multiplex­mánia országosan? Vita a Nemzeti Gyermek és Ifjúsági Közalapítvány és a szakmi­nisztérium között. Vendé­gük a vitában Varjú László, az alapítvány kuratóriumá­nak elnöke és a szakminisz­ter, Deutsch Tamás. A mil­lenniumi project kapcsán meghívták Szörényi Leven­tét és Bródy Jánost. Kétmilliós segítség Nyíregyháza (KM - L. Gy.) — A Hungária Biztosító Rt. Észak-alföldi Igazgatósága hatmillió forinttal segíti a három — Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok és Szabolcs-Szatmár-Bereg — megye védelmi bizottságait — jelentette be a szerdai sajtótájékoztatón Török Zoltán igazgató. Megyén­ként kétmillió forinttal a belvízvédelmi munkákhoz nyújtottak pénzbeni támo­gatást. A belvíz okozta károkra egyébként a világ egyetlen biztosító társasága sem vál­lal kockázatot. A Hungária Biztosítónál is komoly fela­datot jelentett a februári havazás okozta nagyszámú káresemény gyors és kielé­gítő rendezése. Csupán me­gyénkben 1483 ilyen kárt je­lentettek be. A károk felmérésének dandárján túl vannak, 250 helyre még ezután jutnak el. Eddig 6 millió 600 ezer forint kárösszeget fizettek ki, és utalás alatt van 61 millió forint. A társaság el­múlt évi díjbevétele (az igazgatóság területén) 6,4 milliárd forint volt. MEGKÉRDEZTÜK: HOGYAN KÉSZÜL A TAVASZRA? T legfőképpen tanulás­sal. A nyíregyházi Köl­csey Ferenc Gimnázium végzős diákjaként már az érettségire, illetve a fel­vételire kell koncentrál­nom. Angolból megvan a középfokú nyelvvizsgám, így valamelyest köny- nyebben várom a nagy megmérettetést. Azért a hétvégeken, otthon Ti- szavasváriban, szakítunk egy kis időt a szórako­zásra is. A tavaszi zson­gás, a napmeleg persze már hiányzik. Bíró Edina VÉGZŐS DIÁK A jó idő miatt feltétle­nül várom a tavaszt, mert a hosszú és bizony nem is akármilyen télből már elege van az ember­nek. Rendesen fel kellett öltöznünk ahhoz, hogy az utcai ácsorgásban fel ne fázzunk. A tavaszt egyébként is szeretem. Olyankor már a forgal­munk is nagyobb, többen járnak és parkíroznak autóval a város terüle­tén. Ez pedig nekünk is jól jön, mert azután kap­juk a pénzt. Palkó Sándor PARKOLÓELLENŐR ekünk ugyancsak emlékezetes lesz ez a ta­vasz, merthogy húsvét után lakást cserélünk. A jósavárosi másfél szobás otthonunkat egy nem sokkal arrébb lévő egy plusz kettesre váltjuk. Gondolatban már csoma­golunk, pakolunk, szállí­tunk s újra berendezünk. A festést most vállaltat­juk fel, takaríthatunk na­pokon át. A tavaszt Fan­ni lányunk is várja, foly­ton a játszóteret, s a hin­tát emlegeti. Lelkes Ferenc és Fanni FELSZOLGÁLÓ ÉS CSÖPPSÉG Kérdezett és fényképezett: Lefler György Az ősszel, még október elején letörtem a kukori­cát, a búzát az esőzések miatt csak november vé­gén sikerült vetni. Vol­tam megnézni, hát nem dicsekedhetek. Most meg, hogy mikor engedi az idő a tavaszi munkát, fogalmam sincs. Dohányt és kukoricát termelek a búza mellett. Vinném ki a trágyát, de megette a manó, nem lehet! Még mi vagyunk is, hanem a vízzel elárasztottak, hogy velük mi lesz?! A tavaszt munkával, tanulással és fítness-szel várom. Közgazdászként külföldi cégekkel, főként olaszokkal állok kapcso­latban. Igyekszem elsajá­títani munkakultúráju­kat, illetve tökéletesíteni a nyelvtudásom olasz, angol és orosz nyelvből. Aztán a lelki-szellemi tornák mellett feltétlenül időt szánok testem (tava­szi) ápolására is. Ezt a fitness segítségével érem el. Jól érzem magam tő­le. Pócsik András KÁLMÁNHÁZI GAZDÁLKODÓ Dr. Hagymási Tünde GAZDASÁGI TANÁCSADÓ

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom