Kelet-Magyarország, 1999. március (56. évfolyam, 50-75. szám)

1999-03-10 / 58. szám

1999. március 10., szerda Kti6t# KisKelet nyírség 13. oldal A tartalomból: • A hét embere: A közélet sűrűjében Egykoron szorgal­mas és udvarias pincérfiú volt, most márciusban a második diplomájának megszerzésére készül. Mrenkó László főállásban a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezetének megyei titká­ra. (14. oldal) • Könnycseppek egy iskoláért Bizonytalan­ság, aggódás, félelem. A nyíregyházi önkormányzat döntése után ezek az érzések kavarognak a Kistelekiszőlőben élő szü­lőkben, hiszen nem tudják még, mi is lesz szeptembertől felső tagozatos gyermekeikkel. (15. oldal) • Ragyog a Nap, ahol az UP Jöttek, láttak, győztek. Röviden így foglalhatnánk össze az UP zenekar eddigi pályafutását. (15. oldal) Emlékezés az elődökre a ke mécséi általános iskola aulájában dombor­művek emlékeztetnek a településen szüle­tett híres emberekre. Közülük ketten e hé­ten reflektorfénybe kerülnek, hiszen Krasznay Péter és Répásy Mihály az 1848/ 49-es szabadságharc idején mutatott példát emberségből, bátorságból, hazaszeretetből M. Magyar László felvétele Báloztak a juhászok Érpatak (KM) — Minden évben juhászbált szervez Érpatakon a községből elszárma­zott, Nyíregyházán élő Miló Mihály, a Nyírség-Juh Kft. ügyvezető igazgatója. Az idei bált az elmúlt szombaton rendezték meg a helyi Móricz Zsigmond Általános Is­kola aulájában. A mulatságot egy kis munka előzte meg, ugyanis az ügyvezető igazgató először tájé­koztatta a bálon megjelent termelőket az eltelt időszakról és a további feladatokról. A tájékoztató után már valóban kezdőd­hetett a jókedvű szórakozás, amelyről nem hiányozhatott az élő zene sem. A bál fény­pontja volt az érpataki népi hagyományok­ra épülő néptáncegyüttes, a Vadvirág fellé­pése. Miló Mihály örömmel jelentette be, hogy az egyre több sikert elérő néptánc­együttest a későbbiekben támogatni szeret­né. Az általános iskola vezetői remélik, a szombati bál vendégei május 22-én ismét eljönnek az intézménybe, ugyanis akkor alapítványi és jótékonysági bált rendez­nek. Játszótérre pályáztak Kálmánháza (KM) — Négy részprog­ramból álló pályázatot küldött el a napokban a Soros Alapítványhoz az önkormányzat. Ha áprilisban kedvezően bírálják el a dol­gozatokat, s a község megkapja a kért há­rommillió forintot, akkor minden réteg számára sikerül valamit nyújtani. Az első részprogram ugyanis községi ját­szótér építését, játszótorony készítését, az óvoda parkosítását tűzte ki célul. A máso­dik részprogramban az iskolai tankonyha fejlesztését jelölték meg fontos feladatnak a pályázat készítői. A tankonyhában ugyanis több rétegnek és különböző beteg­ségekben szenvedőknek lehet bemutatót tartani az egészséges táplálkozással kap­csolatban. A pályázat harmadik fejezete a 18-60 év közöttieknek szeretne kedvezni azzal, hogy a művelődési ház udvarára szabadtéri ren­dezvényekre alkalmas területet terveztek. Kerti padok, asztalok lennének ott a parko­sítást követően. A 4. fejezet az idősek klubjával kapcsola­tos. Szó van benne parkosításról, valamint időseknek való játék készítéséről is. Harc a vörös kakas ellen A személyi hívón pillanatok alatt riaszthatok az ibrányi önkéntes lánglovagok A legutóbbi tanfolyam résztvevői rült vissza, s az utánpótlást szer­vezte az egyesületben. — Az ün­nepségen az önkormányzattól csapatzászlót is kaptunk, amely­nek az egyik oldalán a következő mondat olvasható: „Ahol a szük­ség, ott a segítség!” Ennek szelle­mében dolgozik valamennyi egyesületi tag. Az új szertárban ügyeleti szoba, pihenő és klub­szoba is található. Ez utóbbi to­az új szertár előtt Gosztonyi Tibor felvétele vábbképzésekre is kiválóan al­kalmas. Sokat köszönhetünk pol­gármesterünknek és a képviselő- testületi tagoknak, hiszen a tűz­védelem fontosságát a szív­ügyüknek érzik, az anyagi lehe­tőségekhez képest támogatják az egyesületet. A Nyíregyházi Hiva­tásos Önkormányzati Tűzoltó­parancsnokságtól és a megyei parancsnokságtól szakmai segít­Kosztümöt kapnak a franciák Tavasszal mintegy 20 millió forintos beruházást terveznek Ibrány (KM - M. M. L.) — A tűz nemcsak barátunk évezre­dek óta, hanem ellenségünk is. Ha elveszítjük uralmun­kat fölötte, könyörtelenül el­pusztít mindent, ami az útjá­ba kerül. Kioltott emberi életek, elpusztí­tott anyagi értékek jelzik a bör­tönéből kiszabadult vörös kakas útját. Épp ezért a múlt század­ban nagyon sok településen megalakultak az önkéntes tűzol­tó egyesületek. Ibrányban is im­már 100 éves múltra tekint visz- sza az önkéntes szervezet. A cen­tenáriumi évfordulót tavaly au­gusztus 20-án rendezték meg. — A jubileumi évfordulót összekötöttük az új szertárépü­let átadásával — tájékoztatta la­punkat Kató Antal, az egyesület parancsnoka, aki ez év január 1- jétől tölti be ezt a tisztséget. A „stafétabotot” Kulcsár Barna­bástól vette át, aki több mint 50 évi szolgálat után adta át a he­lyét iljabb kollégájának. Igaz, Kató Antal sem mondható éppen „újoncnak”, hiszen pályakezdő •tanítóként 1957-ben került kap­csolatba az önkéntes tűzoltók­kal, ugyanis Csarodán gyerme­kek képzésével foglalkozott. Szü­lőfalujába, Ibrányba 1963-ban ke­Nagykálló (Sz. Cs.) — Súlyos munkanélküliségi problé­mákkal küzdő térségünkben nagy kincs egy fix pont, egy biztos munkahely. Nagykállóban a volt rendőrkapi­tányság épületében már évek óta nyereségesen működik a varro­da. Az üzemben a Fera Trade Kft. ügyvezetői, Györgyné Fejér Anna és Radvánszki Istvánná fo­gadnak. — Jelenleg nyolcvanan dol­goznak nálunk — mondják a ve­zetők. — Női felsőruházati ter­mékeket készítünk, kosztümö­ket, blézereket bérmunkában a francia MJF és az Elegant, vala­mint a német Zenglein GmbH cégnek. Három szalagon dolgo­zunk, amiről havonta 2500 ter­mék kerül le. A megrendelők ad­ják a terveket, amiket Fran­ciaországban és Németország­ban a vásárlók között letesztel­nek, így biztos igény alapján ké­szíttetik nálunk a fazonokat, egy-egyből 120-300 darabot, kü­lönböző méretekben. A Diru- vállon keresztül dolgozunk még az olasz AEFFTE és a német Gerry Weber cégnek is. Április­tól megrendelőink már a téli di­vatra készülve kabátokat varrat­nak. — A késztermékeket kamion­nal elszállítják és az adott or­szágban árulják. Az első szezon általában szeptembertől március elejéig tart, majd a második ápri­listól augusztus közepéig. A köz­tes időszakban a hazai piacra termelünk saját anyagból, amit országosan terítünk, tehát a me­gyénkben és itt Nagykállóban is kaphatók tavaszi, nyári, őszi téli kollekciók. Mivel főleg női dol­gozóink vannak, a munkakezdés lépcsőzetes nálunk. Az átlagke­reset szalagon természetesen szakképzettségtől, munkában töltött évektől függően havi 22-35 ezer forint nettóban. Ne­gyedévenként célprémiumot is osztunk. Stabil dolgozóink van­nak, a gyes után is visszajönnek hozzánk, szeretik munkahelyü­ket. — Tavasszal mintegy 20 millió forintos beruházást tervezünk, a jelenleg ezer négyzetmétert két­százzal szeretnénk növelni, s a hátsó épületrészen emeletráépí­téssel szabászatot alakítunk ki. A mostani szabászat helyén pe­dig a hármas szalagot bővítjük, de jut a pénzből korszerűsítésre, gépek vásárlására is. A létszá­mot körülbelül 90 főre kívánjuk emelni az új munkahely kialakí­tásával. séget kapunk. Az Országos Tűz­oltó Szövetség és a Belügymi­nisztérium által meghirdetett pályázatok révén sikerült kiépí­teni a hírhálózatot, s a tűzveszé­lyes időszakban állandó ügyelet­ről gondoskodnak. Az év többi szakaszában is elérhetők azonban éjjel-nappal az ibrányi lánglovagok, személyi hívón pillanatok alatt riasztha­tok az önkéntesek. Nemcsak a város, hanem a környék értékeit is óvják. Tavaly oltottak tüzet Paszabon, Nagyhalászban, Gáva- vencsellőn, Tiszateleken, Bujon. Az elmúlt évben egyébként 41 al­kalommal riasztották az ibrányi tűzoltókat. Tűzesethez vonultak huszonötször, vízszívatáshoz hívták őket tizenegyszer, öt eset­ben pedig vaklármának bizo­nyult a riasztás. — A tűzvédelmi törvény előír­ja, hogy az önkénteseknek is képzetteknek kell lenniük szak­mailag. Épp ezért a tűzoltószö­vetség támogatásával mi is szervezünk alapfokú kiképzést, amelyen elmélet és gyakorlat egyaránt szerepel — folytatta Kató Antal. — A legutóbbi tan­folyamunkon nemcsak ibrá- nyiak vettek részt, hanem tisza- berceli, buji, gávavencsellői la­kosok is. Vendégségben Beszterec, Kemecse (KM) — A III. Vass Lajos Népze­nei Versenyt az elmúlt hé­ten szombaton rendezték meg Szerencsen. A találko­zón megyénket több együt­tes is képviselte, köztük a Besztereci Hagyományőrző Népdalkor Juhász Jánosné vezetésével. Mint a verseny végén a zsűri értékelésében elhangzott, nagyon sok jó produkció közül kellett ki­választani a legjobbakat. Sajnos, ez alkalommal nem került a legjobbak közé a besztereci együttes, ám tag­jait kárpótolta a többiek si­kere, ugyanis továbbjutott a tarpai Bereg citerazene- kar, a nyíregyházi Iringó együttes és a nyíradonyi Pávakor. A besztereci népdalkor nem sokat pihenhetett a szerencsi szereplés után, ugyanis Kemecsén is vár­ták őket vendégszereplésre. A helyi Bátyus nyugdíj as- klub hívta meg a közeli köz­ség énekeseit egy kis beszél­getésre, mulatozásra. A vendégeket először dr. Ger- zon László polgármester kö­szöntötte, majd megtekin­tették a falumúzeumot, ahol Lucza János, az általános iskola igazgatója szólt a te­lepülés múltjáról. A törté­nelmi visszapillantás után a református templom mel­letti iskolában óvodások és iskolások adtak műsort, majd a Besztereci Hagyo­mányőrző Népdalkor és Po­gácsás József szólóénekes mutatta be műsorát. A jó hangulatú találkozó végén az is elhangzott, hogy a kö­vetkező alkalommal a ke- mecsei Bátyus nyugdíjas­klub tagjai látogatnak majd el Beszterecre. Örülnek az autósok A kálmán­házi önkormányzat mindent elkövet, hogy növelhesse a helybeliek komfortérzetét. A közelmúltban kedvezményesen adott el egy földterületet egy vállalkozónak, aki ott benzinkutat létesített az autótulajdono­sok nagy örömére M. Magyar László felvétele

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom