Kelet-Magyarország, 1999. március (56. évfolyam, 50-75. szám)

1999-03-09 / 57. szám

1999. március 9., kedd 4. oldal hírek ----------------------­□ Közmeghallgatás Eperjeskén Eper- jeske képviselő-testülete március 9-én, ked­den 17.30-tól közmeghallgatást tart a pol­gármesteri hivatal nagytermében. □ Tájékoztatják a szülőket A Nyíregy­házi Görög Katolikus Általános Iskola már­cius 10-én, szerdán 17 órától szülői értekez­letet tart a leendő elsősök szüleinek. A téma: az új tanévben iskolát kezdők szüleinek tájé­koztatása az oktatási módszerekről, bemutat­koznak a tanárok, információkat adnak az in­tézményről is.' □ Statisztika Állástalan fiatalok statisztiká­ját ismertették a munkaügyi központ tájékoz­tatóján. E szerint megyénkben 4005 regiszt­rált pályakezdő munkanélküli van. Közülük 13 egyetemet, 96 főiskolát, 430 szakközépis­kolát végzett. Mars a Mérlegben Még élvezhető a Jupiter Nyíregyháza (M. T. F.) — A Merkur egyik leglátványosabb arcát mutatta március elején, s mi tart egészen a hónap közepéig az esti nyugati égbolton, s látványossága a Nappal való együttállása miatt 19-én telje­sen megszűnik. Szintén az esti nyugati ég­bolton találjuk a Vénuszt is. A hónap fo­lyamán két óráról három órára növelve követi nyugvásában a Napot. A Mars vi­szont a hónap elején másfél, végére három és fél órával kel éjfél után, hogy a Mérleg csillagképben az éjszaka második felében gyönyörködhessünk benne. Már szinte végső lehetőségben vagyunk, hogy az alko- nyi égen még elcsíphetjük a bolygóóriá­sunkat, a Jupitert, mert később a Nap kö­zelsége miatt már ez nem lesz élvezhető. A Halak csillagkép ad otthont a gyűrűs Sza­turnusz bolygónak, de ez is nyugovóra tér a Nap után két órával. Hajnalban keresen­dők az Uránusz és a Neptunusz bolygók, a Bak csillagképpel két órával kelnek koráb­ban a Napnál. Moldován Stefánia Nyíregyházán Nyíregyháza (KM) — Egy tenor, egy szop­rán, s mindkettő érdemes művész... Moldo­ván Stefánia és Csák József szórakoztatja a zenekedvelőket március 13-án 18 órától a Kürt utcai zeneiskola hangversenytermé­ben. A művészek az örmény kisebbségi ön- kormányzat szervezésében sorra kerülő koncert keretében opera- és operettrészle­teket adnak elő. Repertoárjukon szerepel­nek Puccini, Verdi, Lehár, Kálmán, Husz- ka, Strauss-művek, valamint örmény da­lok. A zongoraművész, aki kíséri őket, Avanesian Sona, 1989-ben Nyíregyházán nyert első dijat egy országos zongoraverse­nyen. Tanult Stuttgartban is, jelenleg a frankfurti zeneakadémia növendéke. [ TÜSKÉS SAROK Világvégi sejtelem Lefler György Szépen sorjáznak már a polcomon az ut­cán rám tukmált, a kezembe nyomott, a le­vélszekrénybe dobott, a szélvédőhöz fogott, az ajtó alá lökött, s nemkülönben „lökött” prospektusok, szórólapok. Valamennyi világvégi hangulatban a világ végét jósolja nekünk, szegény ha­landóknak. A különbség csupán a hang­nemben van: az engem óvók, értem ag­gódok mellett fellelhetők a letorkolok, a szörnyű véget jóslók, a kétezerben bekö­vetkező apokalipszis rémálmait előrevetí- tők. Az ezredik esztendőhöz közel — olva­som — hasonló nagy volt a riadalom a „vég” előtt. A gazdagok mindenáron szegé­nyek akartak lenni, javaikat megpróbálták szétosztani a nincstelenek között. A szegé­nyeknek pedig, az üdvösség miatt eszük ágában sem volt elfogadni a grátisz. — No, itt még nem tartunk! — nyug­tatom magam. A pénzesek, úgy látszik va­lamit sejtenek a világvégi mendemondá­ból. Marik Sándor Szabolcsveresmart (KM) — Már minden elő volt készít­ve. Hatvanan hallgatták vol­na az ünnepélyes szavakat: „Száz éve, 1899. március 9- én született Szabolcsveres- marton Molnár Eleonóra..." Ám Leni néni a múlt hét keddjén, reggel nem ébredt fel. Csütörtökön temették. Olyan volt, mint a mesében. Hatan voltak testvérek, négy le­ány és két fiú. A legidősebb le­ány a szegénység elől elment sze­rencsét próbálni Amerikába. Ahogy a költő írta: „kitántor­gott” 1913-ban, tizennyolc éve­sen. nek legszebb napjai mégis azok voltak, amikor elvitték Szabolcs- veresmartra. Soha nem volt beteg Leni néniről a nagy család­ban mindenkinek vannak ér­dekes és szép történetei. Nyugdí­jából itthon is segített, mint ko­rábban is, Amerikából — de csak „természetben”. Legfőkép­pen a fiatalok, a keresztfiúk, ke­resztlányok iskoláztatását támo­gatta. Leni néni soha nem volt be­teg, csak látása romlott meg, az utóbbi időben is erről panaszko­dott a New York melletti Nor- walkban élő 104 éves Erzsi nővé­rének. Szépen ment el. Reggel mint­ha álmában mosolygott volna. Csak a szíve nem dobogott már. Ma lett volna a 100. születés­napja. Leni néni 99 évesen a kétéves dédunokával, Benedekkel Jött a háború Alig egy esztendő telt el, Emma elküldte a hajójegyet Erzsinek, később ketten Marinak, majd hárman Eleonórának. Akkor 1921-et írtak. Három napig tar­tott a hajóút Hamburgtól New Yorkig. József és Géza nem akart menni. A lányok már a megérkezést követő napokban keményen dolgoztak, ki varrodá­ban, ki gazdagok háztartásában, sőt egy időben fegyvergyárban. Emma, Mária, Erzsébet férjhez ment — mindhárman magyar társat választottak, népes a csa­ládjuk. Eleonórát harminckilencben Bridgeportból hazahúzta a szíve. Tudta, hogy milyen nagy sze­génység van itt, s mivel a tenge­rentúlon már elegendő pénzt tett félre, hazajött, azt gondolta, az édesanyját is kiviszi. De jött a háború, a mama nem kapott út­A négy Molnár lány Amerikában, 1965-ben: Erzsébet, Emma, Ele­onóra, Mária, középütt fivérük, Géza A családi fényképalbumból levelet, itthon maradt hát Leni is. Vett húsz hold földet, házat Veresmarton, s nevelte testvéré­nek gyermekeit, Vilmát meg Bé­lát, míg a szülők a földet művel­ték. Visszament Amerikába Az évszámból is látszik: nem volt éppen szerencsés ez az idő­szak. Itt élte meg a háborús esz­tendőket, az átalakulást. Azt is, amikor húsz holdja miatt — ami­ért nagyon megdolgozott — ku- láknak kiáltották ki. Végül föld­je a téeszé lett, jószerével nem maradt semmije. 1959-ben visz­szament Amerikába. Új életet kezdeni, hatvanévesen. Volt ház­vezetőnő milliomos ügyvédnél, szakácsnő híres színésznél, merthogy főzni mindig szere­tett, s tudott is. Ledolgozta a nyugdíjhoz szükséges tizenöt évet, sőt ráhúzott még „egy kicsit”, majd 1992-ben haza­jött szeretett szülőföldjére. Meg­halni — mint mondta néhanap­ján. Vilmáéknál (Szabó Jánosné) Tuzséron szeretettel fogadták, jól érezte magát a neki berende­zett saját szobájában, unokák, dédunokák társaságában. Életé­Olyan volt, mint a mesében Leni néni száz éve Szabolcsveresmarton és Amerikában • Hatvanévesen kezdett új életet Lázár Anita főiskolásjelölt Nyíregyháza (KM - K. J.) — Első hallásra hihetetlen, mégis igaz: Lázár Anita (10), a nyír­egyházi Báthory István Általá­nos Iskola negyedikes tanulója főiskolásnak (is) tekintheti ma­gát. — Igen, ez így van — mond­ja a talpraesett, kecsesen filig­rán, szép és okos kislány. — A napokban sikeresen felvételiz­tem a Magyar Táncművészeti Főiskola, 9 éves időtartamú ba­lerinaképzőjébe. A nyíregyházi Primavera Balettegyüttes nagy csapatának egy éve vagyok tag­ja, de Feketéné Kun Ildikó ba­lettmester tanfolyamán már Martyn Péter felvétele négyéves koromban elkezdtem táncos tanulmányaimat. Ildikó néni azt mondta: erre szület­tem. Hát, valószínűleg, mert a felvételin alkatilag —145 centi­méter magas, 33 kilogramm testsúlyú vagyok — jónak ta­láltak. Táncolni nem kellett, csak különböző lazasági gya­korlatokat, mozgásokat végez­ni. Nagyon alaposan megvizs­gáltak bennünket. — Szeptembertől, ha anyu- kámék elengednek, Budapes­ten járhatok iskolába. Úgy tu­dom, a táncművészetinek van nyolcosztályos gimnáziuma. Kollégiumban laknék... — Csupán az kellene, hogy a szüleim beleegyezzenek. Apu­kám — ő most az USA-ban tar­tózkodik — azt mondta telefo­non: „Szuper!” De ez még nem az utolsó szó. Addig is, amíg el­dől a sorsom, tanulok, zongorá­zom, szavalok, verseket olva­sok. Az életcélom mindettől függetlenül változatlan: profi balett-táncos akarok lenni. A legkeletibb nyugati régió Csenger (KM) — Konferenciaso­rozatot indít a megyei Európa Egyesület a Külügyminiszté­rium támogatásával a „Legkele­tibb nyugati régió — Miért csat­lakozunk az Európai Unióhoz? címmel. A ma (kedden) 10 órakor kez­dődő rendezvény házigazdája Csenger város polgármesteri hi­vatala. Többek között Szaló Pé­ter helyettes államtitkár a vidék- fejlesztésről, Turny Zoltán ál­lamtitkár a Phare-támogatások- ról, Zilahi József, a megyei köz­gyűlés elnöke, országgyűlési képviselő megyénk szerepe és le­hetősége a régiók és a szomszé­dos országok együttműködésé­ben címmel tart korreferátumot. A konferencia nyilvános, szíve­sen látják az érdeklődőket a pol­gármesteri hivatala dísztermé­ben. OLVASÓINK LEVELEIBŐL Ne dézsma legyen A társadalmi igazságosság ne­vében meghirdetett elvek kö­zött hol mérsékeltebben, hol erősebben jelenik meg a va­gyonadó, a „vagyondézsma” bevezetésének szándéka. So­kan nem gondolják, hogy Ma­gyarországon már létezik egy­fajta vagyonadó. Ez az ingat­lan átírási illeték, mely arány­talanul magas, és távol áll az illeték eredeti tartalmától, ami az államigazgatási eljárás költ­ségét hivatott fedezni. Majd­nem vagyonadónak tekinthe­tők még az önkormányzatok által kivetett egyes adók, így az építményadó is. Az önkor­mányzati költségvetések készí­tésének időszakában ösztönö­sen és kényszerűségből merül fel az újabb adóbevételek lehe­tősége. Ezek elsősorban nem a társadalmi igazságosság elvét tűzik ki célul, még.akkor sem, ha esetleg megjelennek benne az arányos közteherviselés csí­rái. Nyíregyháza polgárainak „riogatása”, felkészítése is idő­ben elkezdődött, hogy 2000-ben ne érjen bennünket váratlanul a bevezetés. A vagyonadó leginkább kivi­telezhető módja az ingatlan­adó. Jó megoldás lenne, ha a már létező vagyon típusú adó­kat egységes rendszerbe foglal­nák és a működési mechaniz­musukat EU-irányadó módon alakítanák ki. Érdemes né­hány európai országban alkal­mazott módszert megemlíteni: Nagy-Britanniában küenc ka­tegóriának megfelelően a hasz­nálók fizetik a változó mérté­kű adót. Németországon belül a változó adót három évre ál­lapítják meg. Olaszországban az önkormányzat határozza meg, ennek maximum értéke hét ezrelék. Görögországban adómentességet kap, akinek az ingatlanja egy meghatározott összeg alatt van. A fentiekből kitűnik, a lehetőségek igen változatosak. Tény, az ingat­lanadót a lakossági egyetértés alapján kell bevezetni, hogy a polgárok a város fejlődésének, működőképességének hozzájá­rulásaként érezzék, mintsem dézsmaként. Szenorei József Nyíregyháza Előzzük meg a bajt! A napokban olvastam M. Ma­gyar László tollából az „Ebad­ta ebek” című írást. Számom­ra ez adta a lökést, hogy megírjam a levelem. Nyíregy­háza-Sóstófürdőn, a Kemecsei és az Úttörő utca (második so­rompó) környékén van egy épület. A házban laknak, mert sokszor látok ott külföldi autó­kat is. Az épület azért is híres, mert az udvaráról egy hatal­mas kutya riogatja a járókelő­ket, akik kénytelenek átmenni a másik oldalra. Sokszor kisza­badul az útra és megtámadja, lebontja a kerékpárosokat is. Hiába jelentették be hivatalos helyen, nem volt foganatja. Pe­dig sokan járnak arra az ABC- be, gyerekek az iskolába. Jó lenne intézkedni, míg nagyobb baj nem történik. Varga Beáta, Sóstóhegy Szerkesztőségünk fenntartja ma­gának a jogot, hogy a bekül­dött írásokat rövidítve közölje. E rovatunk az olvasók fóruma, a levelek tartalmával a szerkesztő­ségünk nem feltétlenül ért egyet. l'JdMm HAZAI TÁJON IarSép

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom