Kelet-Magyarország, 1999. március (56. évfolyam, 50-75. szám)

1999-03-08 / 56. szám

1999. március 8., hétfő 7. oldal □ Közmunkások A napokban jár le az az egyéves program, amely keretében 11 köz­munkást tudott foglalkoztatni szociális terü­leten az önkormányzat. A közhasznú munká­sok száma 12 fő. Van köztük szociális gondo­zó, karbantartó, pedagógiai asszisztens. □ Iskolarádió A személyi jövedelemadó egyszázalékos felajánlásából tavaly 49 ezer forinttal lett gazdagabb a „Kálmán Alapít­vány". Ezt az összeget az iskolarádió fejlesz­tésére fordították. Az idei felajánlásokból a fejlesztést be szeretnék fejezni, s akkor szep­temberben már megszólalhat a rádió. □ Támogatás A letelepedő fiatalokat az erejéhez mérten segíti az önkormányzat. A fiatal házasok az első lakás építése, illetve vá­sárlása esetén í 00 ezer forint vissza nem té­rítendő támogatást kapnak a kálmánházi képviselő-testülettől. □ Névadás A nagy magyar mesemondó, Benedek Elek nevét vette fel a kálmánházi ál­talános iskola. A névadó ünnepséget május 30-án a gyermeknapon rendezik meg. Múltidéző Kálmánháza fiatal községnek számít. Az Újfehértóhoz tartozó tanyákból és a Nyíregyháza közeli tirpák bokorta­nyákból — Bügler-tanya, Győri-tanya, Löweyné-tanya — szervezték önálló közigazgatású községgé 1949-ben. Korábbi történetéről azt tudni, hogy Beck Pál 1775-ben közel 15-20 családot telepített ide, akik mintegy 2 ezer holdból álló birto­kot műveltek meg. A családok cselédlaká­sokban laktak. Az uradalmon kívüli cselé­dek földbe vájt, távolról bogaraknak látszó kunyhókban laktak, ezért e települést Bo­gárházának nevezték el. A Szabolcs me­gyei helynevek rendezése alkalmából 1907- ben hivatalosan Kálmánházára változtat­ták, vélhetőleg Tisza Kálmán után, aki a Dégenfeld-birtokból felesége révén szerezte meg ezt a határrészt. A névadás egy másik verziója szerint 1905-ben eladósodás miatt a birtok gazdatisztje Kralovánszki Kálmán volt, aki a föld egy részét felparcellázta és felosztotta a szegények között. Tevékenysé­gének kezdetétől lehet számítani a község megalakulását. A település fejlődése ezután megindult. Balsa, Tímár, Búj községekből, valamint Heves és Borsod megyéből érkeztek ide te­lepesek. Sok tirpák család is letelepedett itt. 1947-ben több, Szlovákiában élő ma­gyar család került a községbe, ugyanakkor innen is mentek a határon túlra családok. Tavaly avatták fel a községben a két vi­lágháború áldozatainak az emlékművét Vigyázó tekintetek Immár négy éve nincs körzeti megbí­zott a településen. Az újfehértói rendőrőrs munkatársai járnak át a szomszédos községbe ellenőrzésekre. Folyamatos az igény, hogy helyben lakó körzeti megbízott legyen Kálmánházán. Hivatalos helyen is elismerték már, hogy a kérés jogos, de létszámproblémák miatt egyelőre nem tudják megoldani. Épp ezért még több feladat és nagyobb felelősség há­rul a polgárőrségre, amely hat-hét évvel ezelőtt alakult meg. A rendszeres éjszakai járőrözésnek meg is van az eredménye, hi­szen nincsenek a faluban nagy bűncselek­mények, illetve a bűncselekmények száma jóval a megyei átlag alatt van Kálmánhá­zán. A leggyakrabban elkövetett bűncse­lekmény a bolti betörés. Az önkormányzat minden évben 300 ezer forinttal segíti az egyesületet, amely ebből az összegből fedezi az üzemanyag-költsége­ket. A képviselő-testület hálás mindazok­nak, akik a szabad idejüket áldozzák fel az értékek megvédése érdekében. Kinőtték a kicsik a kisdedóvót Az elkövetkező évek fontos feladata a településen a gyermekintézmények bővítése A megye szélén található te­lepüléseink hátrányos hely­zetben vannak, ám Kálmán­háza mégsem panaszkodik. Közel tizenöt kilométer vá­lasztja el Nyíregyházától, amely úgy öleli magához, mint kotlós a kiscsibét. — A munkahelyek szempontjá­ból nagyon fontos, hogy Nyír­egyházához közel fekszünk, hi­szen a magasabb szakmai kép­zettségű lakóink többsége bejár a megyeszékhelyre — értékeli a község földrajzi fekvését Ná- dassy Andrásné, Kálmánháza polgármestere. — Helyben is van azonban szerencsére mun­kahely. A községünkben műkö­dik baromfifeldolgozó, varroda, mezőgazdasági szövetkezet, fű­részüzem, péküzem, ostyakészítő üzem, száraztésztakészítő-üzem. Nem számítunk hátrányos hely­zetű településnek, de hogyan is számítanánk, amikor a regiszt­rált munkanélküliek száma 56 fő, jövedelempótló támogatásban pedig 15 fő részesül. A lakossági ellátásban is előnyt jelent Nyír­egyháza közelsége, hiszen a bol­tosok mindent könyebben be tudnak szerezni. A község fejlődését jelzi, hogy az ősszel az utolsó belterületi utakat is szilárd burkolattal lát­ta el az önkormányzat. Az összes önkormányzati intézmény átállt a gázfűtésre az elmúlt években, s felújították a művelődési házat is. A hat kilométerre található Petőfi-tagban háromszáz ember él, i’óluk sem feledkezik meg az önkormányzat. Pár évvel ezelőtt a vezetékes ivóvizet építették ki odáig, az elkövetkező időszakban pedig a gázhálózatot szeretnék tovább építeni oda, illetve elvin­ni a külterületi Fecskedűlőbe is. A helybeliek komfortérzetének növelése érdekében mindent el­követ a képviselő-testület. Két éve kedvezményesen jutott föld­területhez egy vállalkozó, aki benzinkutat létesített ott a kál­mánházi autótulajdonosok nagy örömére. — Az intézményeinket kinőt­tük, ezért fontos feladatunk az óvoda és az iskola bővítése. Az óvodát jövőre szeretnénk megna­gyobbítani, ugyanis két csoport­ban több mint hetven aprósággal foglalkoznak az óvónők. Az isko­la majd azt követően kapna új tantermeket és ebédlőt. Most ugyanis az egyik tanterem ala­kul át a déli órákban ebédlővé. Az óvodai fejlesztésre céltarta­lékként félretettünk nyolcmillió forintot, ez lenne majd a saját erő. Az idén szeretnénk beindíta­ni a gyermekorvosi és a fogorvo­si ellátást. A háziorvosi szolgála­ti lakást kell átalakítani erre a célra, s terveink szerint az ősszel már indulhat mindkét rende­lés. Játszótér — pályázatból Négy részprogramból ál­ló pályázatot küldött el a napokban a Soros Alapít­ványhoz az önkormány­zat. Ha áprilisban kedvezően bí­rálják el a dolgozatokat,, a község hárommillió forintot fordíthat közösségi célokra. Tervezik községi játszótér építését, játszótorony készí­tését, az óvoda parkosítását, az iskolai tankonyha fejlesz­tését. A 18-60 év közöttieknek szeretnének kedvezni azzal, hogy á művelődési ház udva­rára szabadtéri rendezvé­nyekre alkalmas területet terveztek. Kerti padok, asz­talok lennének ott a parkosí­tást követően. Falunapok Hagyománnyá szeretnék tenni, hogy minden év­ben legalább négy falu­napon szórakozhassanak a helybeliek. Mint Szigeti Józsefné, a mű­velődési ház igazgatója la­punknak elmondta, az elkép­zelések szerint megrendezik a majálist, az augusztus 20-i megemlékezést, a szüreti mu­latságot és a Mikulás-ünnep­séget. A gyermeknapról sem fognak megfeledkezni, az egész napos műsort a szülők adják majd a kicsinyeknek. Az önkormányzat jóvoltából több pénz jut a művelődésre, így nevesebb művészeket is vendégül tudnak látni. A Gyermeklánc néptánc- csoport 1992 óta működik a művelődési házban. Tagjai között éppúgy megtalálhatók az óvodások, mint a 18 éve­sek. Az évközi szereplések után a nyáron edzőtáborban csiszolhatják tudásukat a fi­atalok. Tavaly Balatonlellén voltak edzőtáborban, az idén Szüvásváradra készülnek. Az oldalt írta és a felvétele­ket készítette M. Magyar László Konténerekben az üvegek Főleg a fehér üveget hozzák a helybeliek Amiről sok nagyváros csak ál­modik, Kálmánházán már meg­valósult: az Első Nyírségi Fej­lesztési Társaság jóvoltából egy éve már szelektív hulladékgyűj­téssel védik a környezetet. A helybeliek díjmentesen dobhat­ják a konténerekbe a fehér és a színes üvegeket, valamint némi térítés ellenében szabadulhatnak meg a feleslegessé vált újságok­tól, folyóiratoktól. Igaz, a tapasztalatok azt bizo­nyítják, a lehetőséggel még nem él mindenki, hiszen a fehér üve­gek konténere egy év alatt lett tele, a színes palackok tárolóedé­nye pedig még csak az egyhar- mad részéig telt meg. Papírhul­ladék sem kerül ki minden ház­tartásból, hiszen ahol vegyes tü­zelésű kazánok vannak, ott jó szolgálatot tesz ez a könnyen gyulladó anyag. Segít a busz A falugondnoki szolgálat tavaly márciusban kezdő­dött meg Kálmánházán, amikor megérkezett a pá­lyázat révén vásárolt mik­robusz. A jármű segítségé­vel szállítják a Petőfi-tagi apróságokat az óvodába, ü- letve onnan haza. Az óvodá­ban működő konyha élelmi­szer-beszerzését is nagy­mértékben megkönnyíti az autó. Ezzel a mikrobusszal szállítják az ebédet az óvo­dából az idősek otthonába, illetve az autóval ki is vi­szik a Petőfi-tagban élő nyugdíjasokhoz a meleg ételt. Szabó Imre falugond­nok teljesíti az idősek kü­lönböző kéréseit is. A tör­vény szerint a 2 ezer fő fe­letti települések nem kap­nak központi normatív tá­mogatást a falugondnoki te­vékenységhez. Mivel Kál- mánházának tavaly 2071 la­kosa volt, nem jogosult a központi támogatásra. A keretszám túllépése közel egymillió forint bevételi ki­esést jelent az önkormány­zatnak. |MEGKÉRDEZTÜK: MIT FEJLESZTENE MÉG KÁLMÁNHÁZÁN? H irtelenjében nem is tudok mit válaszol­ni erre a kérdésre. A szemétszállítás megol­dott, gáz, telefon, szennyvíz-hálózat van, rendelkezünk benzin- kúttal is. Talán munka­hely lehetne több, de hát ez minden települé­sen probléma. Igaz, jó néhány üzem is műkö­dik a községben, de még több munkahely kellene, s akkor a fiata­lok nem utaznának be Nyíregyházára. A z utakat és a járda- hálózatot fejleszte­ném, mert csapadékos időjárás esetén nagyon sáros minden. Ez rop­pant zavaró, főleg ha elegánsabb ruhában szeretnék elmenni va­lahova. Jól meg kell gondolnom, hogy mit vegyek fel. Munkám van a helyi varrodá­ban, a pénzemet is el- költhetem az itteni bol­tokban. Szórakozni nemigen járok. Talán egy mozi jó lenne... A munkahelyi lehető­ségeken kellene fej­leszteni, valamint az utakat is lehetne javí­tani. Amely utak a kö­zelmúltban elkészültek, azokat ez az időjárás „megette”. Több szóra­kozási lehetőség is kel­lene a községben, talán a művelődési házat is jobban ki lehetne hasz­nálni. A tömegközleke­dés jó, óránként jön a busz a városból. Pár éve piacteret is kap­tunk. N em hiányzik innen semmi sem, hiszen van szennyvízhálózat, gáz, telefon. Nincs gond a közlekedéssel sem. Az óvoda, az iskola hely­ben van. A boltban is megkapok mindent, csak legyen pénz. Itt a baj, hogy nincs sok pénzünk. Négy gyerme­ket neveltem fel, nincs semmi nyugdíjam. Csak házastársi pótlé­kot kapok, kilencezer forintot, s ezt bizony nehéz beosztani. Franczel József SZÖVETKEZETI DOLGOZÓ Orosz Éva RUHAKÉSZÍTŐ Kiss Sándor | HULLADÉKÁTVEVŐ ID. SZEMÁN JÁNOSNÉ HÁZTARTÁSBELI aM# KÁLMÁHHÁZfl ÚJDONSÁGAI __ Ebédidő az óvodában

Next

/
Oldalképek
Tartalom