Kelet-Magyarország, 1999. március (56. évfolyam, 50-75. szám)

1999-03-08 / 56. szám

1999. március 8., hétfő 4. oldal .........mwmmmmmwMwmmmwmMr □ Nyugdíjas nőnap A nyíregyházi Dia­lóg Nyugdíjas Egyesület március 9-én, ked­den 15 órától tartja következő összejövete­lét, melyen kötetlen együttlét keretében a nőnapról emlékeznek meg. □ Múzeumbarátok A Jósa András Mú­zeum Baráti Köre következő összejövetelén március 8-án, hétfőn 17 órától Margócsy Jó­zsef tart előadást Szabolcs megye és Nyíregy­háza vezető szerveinek viszonya 1876-1945 között címmel a múzeumban. □ Képviselő fogadóórája Helmeczy László (FIDESZ) országgyűlési képviselő tart fogadóórát március 9-én, kedden 16-18 óra között a FIDESZ-MPP megyei irodájában (Nyíregyháza, Luther u. 3.). □ Névadó és jótékonyság A nyíregyhá­za-kertvárosi 7. Sz. Óvoda jótékonysági név­adó bált rendez március 12-én, szombaton 19 órától a Piac étteremben. A bevételt a csoportszobák belső tereinek szépítésére, gyermekbútorok vásárlására, galériák kialakí­tására fordítják. A takaró hossza Költségvetés kérdőjelekkel Ibrány, Nagyecsed, Nyírbogdány, Búj, Nyírkáta (KM - Gy. L.) — A települések többségében már eldőlt, meddig ér az idén a takaró, magyarán: mire fut­ja a költségvetésből. Ezúttal a kultú­ra és sport támogatásának mértéke felöl érdeklődtünk. Ibrányban hatvannyolcmillió forint for­ráshiánnyal fogadták el a költségvetést — tudtuk meg Csongrádi Zoltánné jegyzőtől. Ha nem nyernek kiegészítő támogatást, a nem pedagógus közalkalmazottak bérfej­lesztésére sem jut pénz. Mivel a munka­nélküliségi ráta még mindig 20 százalék körül mozog, 64 millió forintot kénytele­nek szociális feladatokra fordítani, ezért a közösségi ház működésére csak annyit (hatmillió) különítettek el, mint tavaly, a sportra pedig még az előző évinél is keve­sebbet. Nagyecseden ötvenkétmillió a hiány — tájékoztatott Bölcsik István jegyző —, a fő­összegnek csaknem tíz százaléka. A műve­lődési ház költségvetése a tavalyi szinten maradt, ami messze elmarad az igények­től, a sport támogatására pedig nagyság­rendekkel kevesebb jut a múlt évinél. Nyírbogdányban mintegy 15 millió a for­ráshiány a 263 milliós főösszeg mellett. A közművelődésre, a könyvtárra hárommil­lió forintot különített el a költségvetés, nagyjából ugyanannyit, mint tavaly, a sport támogatására pedig 800 ezer forint jut — tudtuk meg Tanicsár Miklós polgár- mestertől. A szociális kiadások közül a leg­nagyobbak: jövedelempótló támogatás (17 millió), gyermekvédelmi támogatás (7,5 millió), a szociális segély (5,2 millió), ápo­lási díj (3,8 millió). Bujon 16 millió a forráshiány, úgymond mindent takarékra állítottak — közölte Frank Sándor polgármester. A könyvtár működését biztosítja csak a költségvetés, könyvbeszerzésre a minimális összeg jut. A felnőtt sportegyesületet 700 ezer, a diá­kokét pedig 300 ezer forinttal tudják támo­gatni. • / Zd md, t I / Itt a balek, hol a balek CSERVENYÁK KATALIN Láttam az arcán az elkeseredettséget, mégsem tudtam sajnálni. Sőt. A húsz év körüli leányzó ugyanis itt a piros, hol a pirosat játszott a KGST-piacon és — mily meglepő! — természetesen bu­kott. Az ördög tudja, hányadszor. De azért tovább keresgélt a zsebeiben, hátha talál még értéket, amit feltehet... Miért nem tudtam sajnálni? Hányszor felhívta már a figyelmet a rendőrség, hányszor ismételte meg a sajtó: ne tesse­nek ilyen játékba belemenni, mert ezeken nem lehet nyerni. Aki a gyufásdobozt for­gatja, pedig csaló, szélhámos, törvénysze­gő. Csak nincs foganatja. Nem tudok másra gondolni: biztos jó érzés baleknak lenni. Lépésváltás a szakoktatásban A magasszintű elméleti tudás az alkalmazható gyakorlati képzésre épül Kállai János Nyíregyháza (KM) — A közelmúltban a szakoktatás kérdéseivel foglalkozó konferenciát tartottak a nyíregyházi tanárképző főiskolán. A tanácskozás egyik előadóját, Madarász Sándor főosztályveze­tőt (Oktatási Minisztérium) kér­deztük a témával kapcsolatos új­donságokról. — Napra készen figyelemmel kísérjük: milyen trendek jellem­zik a világ és az európai szak­képzés rendszerét. A jövő egyik kitörési pontja: az akkreditált felsőfokú szakképzés. Ezt a for­mát az a körülmény hívta életre, hogy a modern gazdaságokban a tudomány és a szuper technika termelőerővé lett. Olyan szakem­bereket kíván napjaink munkae­rőpiaca, akik magas szintű — de nem akadémiai — elméleti tudás birtokosai; olyané, melyet a gya­korlatban közvetlenül és azon­nal alkalmazni tudnak. A csúcs- technika adott (ennek „második vonala” hazánkban is jelen van), a termelési, szolgáltatási folya­matokban üzemeltetni kell. Pl. egy chipgyártósort vagy egy szá­mítógép-vezérlésű szerelőszala­got működtetni nem képes akár­ki. Ehhez a gyakorlati felkészült­ség megbízható bázisán nyugvó, magasszintű elméleti ismeretek szükségesek. Az akkreditált szakképzés tehát nem más, mint A nyíregyházi Vásárhelyi szakközépiskola megtette az első lépéseket a képzés új útján Elek Emil felvétele felsőfokú, gyakorlatorientált ok­tatás. Az USA-ban erre létesül­tek a college-ok (kalidzsok), Ang­liában az „új egyetemek”. — Nem arról van tehát szó, hogy a világszerte elismert ma­gyar felsőoktatás ne lenne ideha­za is „jó”. De az kétségtelen, hogy nem elsősorban gyakorlat­centrikus; hosszú időtartamú (4- 5 év) a képzési idő. Vagyis: rövi- debb ciklusokban szükséges gon­dolkodni. A gazdasággal szoro­san együttműködve rövidtávú, felsőfokú, gyakorlatra összponto­sító szakképzés — ez a jövő egyik iránya. — A tantárgyi struktúrába in­dokolt beépíteni a munkaerőpia­ci értéket növelő ismereteket: pl. a kommunikációt, az informati­kát, az interperszonális kapcso­latok kezelését, a vállalkozói is­mereteket, ami nem „vál­lakozásalapítást” jelent, hanem azt, hogy az alkalmazotti státus­ban levő dolgozó is permanensen megújulásképes, kezdeményező maradhasson. — Az akkreditált felsőfokú szakképzés — mint tanulási fo­lyamat — nem diplomával zárul, de felsőfokú végzettséget, és a bázisüzemi, -vállalati háttér tá­mogatásának köszönhetően ga­rantált elhelyezkedést jelent. ARCKÉP Papp Sándor főgépész Nagyecsed (KM —- K. D.) — Bár a főváros egyik postáján kezdett dolgozni gépkocsiveze­tőként a most 69 esztendős mátészalkai Papp Sándor, az élete inkább a vízügyhöz kötő­dik, hiszen évtizedeken át dol­gozott főgépészként Olcsván, majd Nagyecseden, a szi­vattyútelepen. Sok mindent megélt már a közel hét évtized alatt, szeren­csére most is jól bírja magát, amíg erejéből telik, szívesen dolgozik, s osztja meg tapasz­talatait a fiatalokkal. Ő még emlékszik arra, ami­kor a gőzgépekkel dolgoztak a nagyecsedi villanytelepen. Egy álló napig tartott felfúteni a nagy gőzgépeket, üzemórán­ként négy és fél mázsa szenet kaptak be a kazánok. Baj ide­jén volt, hogy a villany- és a Balázs Attila felvétele gőz hajtotta szivattyúk is mű­ködtek, hogy megbirkózzanak a sok vízzel, másodpercenként 14 köbmétert emeltek át Sanyi bácsi emlékezete szerint, vál­tásonként tucatnyi ember dol­gozott összhangban. Papp Sándor szívesen gé- pészkedett és gépészkedik ma is, mint mondta, főnökei min­dig megbecsülték. Nem pa­naszkodik, büszke már csalá­dos fiára és leányára, s a két unokára. Hemzsegnek a szabálytalanságok Nyíregyháza (KM - Sz. J.) — A textiliparban továbbra is nyomottak a bérek, a ható­sági intézkedések hatástala­nok. Nem ritka a túlmunkáz- tatás és a fiatalkorúak sza­bálytalan foglalkoztatása sem. A kereskedelemben, a vendéglá­tásban is hemzsegnek a munka­ügyi gondok, a munkaszerződés szinte ismeretlen — a rengeteg büntetés hasztalan. Egyebek mellett ezekről is beszámolt Vassné Kemecsei Hedvig, a me­gyei munkaügyi központ munka- biztonsági és munkaügyi felü­gyelőségének vezetője, amikor helyzetértékelésre kértük. Pedig hamar fény derül a feketemun­kára, külföldiek illegális munka­végzésére. Nem értik a szakem­berek, hogy a munkaadók miért kockáztatnak. Hiszen ott az al­kalmi munkavállalói könyv, s indokolt esetben rugalmas a kül­honi napszámosok foglalkoztatá­sa is. Nagyon sok kívánni valót hagy maga után a munkavi­szonnyal kapcsolatos dokumen­tációs fegyelem. Míg 1997-ben 183 esettel kellett foglalkozni, ad­dig tavaly 652-szer kellett intéz­kedniük. 322 szabálysértési hatá­rozat született, ennek a fele munkaügyi jellegű volt, majd­nem 27 millió forint kerüK ezen az úton a munkaerőpiaci alapba. 221 külföldi állampolgárt értek tetten — a munkaadóknak a fel- edékenység közel 30 millió fo­rintjába került. Akik ki akarják játszani a tör­vényeket, készüljenek a gyakori célvizsgálatokra és a saját kezde­ményezésű rajtaütésszerű ellen­őrzésekre; nem egy esetben több szervezet áll össze, hogy „kom­mandóban” nézzen a körmére azoknak, akik úgy vélik: rájuk nem vonatkoznak a járulék- és adófizetési, a dolgozók védelmé­re vonatkozó kötelezettségek. OLVASÓINK ÍRJÁK Boldog névnapot! Januárban írt válaszlevelüket megkaptam. Nagyon köszö­nöm, hogy értékelték tréfás versemet. Egy érdekes soráról nem szabad elfeledkezni, azt írtam: „Ha deres a Pál szakál­la, zord idő lesz februárban.” Sajnos a jóslatom bejött. Most, hogy a Sándor, József közeleg szintén egy verssel szeretném őket köszönteni. Kívánok a szerkesztőség minden Sándoré­nak és Józsefének, de vala­mennyi dolgozójának is jó egészséget, hosszú boldog éle­tet! Jarabi Sándor, Jármi Nehéz helyzetben Harmincnégy évesen öt kisko­rú gyermek édesanyja vagyok. Betegségem miatt (SM beteg­ségben szenvedek) tolókocsi­ban közlekedek. A nyugdíjam tizennyolcezer forint, a férjem is csak jövedelempótló támoga­tást kap. Sajnos elmaradtunk az OTP-fizetéssel, hisz többet vagyok kórházban, mint ott­hon. A tartozásom miatt a mozgáskorlátozottak egyesület se tud segíteni. A gyermekei­met sem akarom elveszíteni. Talán van olyan ember, aki tudna nehéz helyzetünkre megoldást. Név és cIm A SZERKESZTŐSÉGBEN Mindenemet elvesztettem A közelmúltban sokat olvas­tam a lapjukban a kárpótlási problémákról. Az én sorsom még egy fokkal nehezebb. 1938- ban születtem Eszeny község­ben. Édesapámat 1942-ben el­vitték katonártak, azóta sem hallottunk róla. Édesanyám 1945-ben, mielőtt a határt le­zárták, átjött Magyarországra. Én ott maradtam a nagyszüle- imnél. Őket akkor kuláknak nyilvánították, s én is kulák- csemetének számítottam. Min­denünket elvették ingyen, a földet, az állatokat, az épülete­ket. A két öreg halálát követő­en 1956-ban nagy utánajárás eredményeként maradhattam itt Magyarországon. Vajon én most minek számítok? Apá­mat, minden ingó és ingatlan örökségemet elvesztettem, va­jon kihez forduljak? N. Ödön, Kisvárda Segít a kiskertben Sok-sok éve vagyok rendszeres előfizetője lapjuknak. Gratulá­lok sokszínűségükhöz, aktuali­tásukhoz. Külön öröm szá­momra, hogy korán reggel kézbe vehetem a Kelet-Magya- rországot. Egy valamit azon­ban fájlalok. Sajnos eltűnt lap­jukból a régebben kéthetente megjelent kistermelőknek szó­ló cikkük (rovatuk), amely se­gítette a kiskertemben a mun­kát. Részletesen tartalmazta az aktuális időszakra szóló tevé­kenységeket, valamint a kárte­vők ellen alkalmazható perme­tezőszerek nevét. Kérem Önö­ket, ha lehetséges indítsák új­ra ezt a rovatot. Biztos vagyok benne, hogy nemcsak az én munkám fogja segíteni, hanem minden kiskerttulajdonos örö­mére fog szolgálni. Oláh Lajosné, Pap (Köszönjük jelzését. A kért ro­vatot újra indítjuk. A szerk.) Szerkesztőségünk fenntartja ma­gának a jogot, hogy a beküldött írásokat rövidítve közölje. E rova­tunk az olvasók fóruma, a levelek tartalmával a szerkesztőségünk nem feltétlenül ért egyet. a as» HAZAI TÁJON

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom