Kelet-Magyarország, 1999. február (56. évfolyam, 26-49. szám)

1999-02-04 / 29. szám

1999. február 4., csütörtök 7. oldal HÍREK □ Űrállomás építése A TIT szabadegye­temének csillagászati-űrkutatási tagozatán az egyesület nyíregyházi székházában Az el­ső nemzetközi űrállomás építése címmel elő­adást tart Both Előd, a Magyar Űrkutatási Iroda igazgatója február 4-én 17 órától. □ Szép kézimunkák A tiszalöki városi könyvtárban kézimunka kiállítás nyílik febru­ár 5-én 18 órakor. A bemutató március 20-ig hétköznap 10-18 óra között, szombaton 8-13 óráig tekinthető meg. □ Pályaválasztásról szülőknek A nyír­egyházi Eötvös József Gyakorló Általános Is­kola és Gimnázium február 15-én 17,30-kor pályaválasztási szülői értekezletet tart az isko­lai, négy- és nyolcosztályos gimnáziumi beis­kolázás lehetőségeiről. Madán a NAT-ról Nyírmada (KM) — A Szabolcs-Szatmár- Bereg Megyei Közoktatási Közalapít­vány, melyet két éve a nyíregyházi és a megyei önkormányzat alapított, már több százmillió forinttal gazdagí­totta az óvodákat, általános és középiskolákat. A kiemelkedően közhasznú szervezet, me­lyet munkája során főleg az informatika, nyelvoktatás, tehetséggondozás hármas célja vezet, a napokban Nyírmadán sike­res szakmai konferenciát szervezett a me­gye bázisintézményeinek igazgatói számá­ra. A programban egyebek mellett szerepelt egy, a sikeres pályázatírás titkairól szóló előadás, az elmúlt évben és jelenleg meg­hirdetett projektek értékelése és fontos na­pirend volt az az aktuális oktatáspolitikai tájékoztató, amit Környei László, az Okta­tási Minisztérium helyettes államtitkára tartott. Elmondta, hogy az év fő teendője a NAT-tal kapcsolatos kutatások lefolytatása lesz, nagy figyelmet szentelnek majd a mó­dosítások előkészítésére, s a minőségbizto­sításra. Az a tapasztalat, hogy a helyi tantervek­ben — noha nagy a szórás és a különböző­ség — a műveltségi területek között indo­kolatlanul háttérbe szorult a biológia, a ké­mia, a földrajz és a művészet. Helytelen gyakorlatnak ítélte, hogy több helyütt a pedagógiai tervek elfogadása megelőzte a NAT-ot, s hogy a helyi tantervek összeál­lításakor az iskolák a várakozásnál keve­sebb beleszólást adtak például a szülői munkaközösségeknek. A tárca úgy véli, a hagyományos, kipróbált 8 osztályos általá­nos iskolára épülő középiskolai képzést, szakképzést kell erősíteni. Tájékoztatta a résztvevőket arról, hogy elkezdődött a vizsgaközpontok (ezek mérő és ellenőrző szerepet kapnak majd) szisztémájának kié­pítése. A rendezvényen megjelenő valamennyi magas rangú minisztériumi tisztségviselő is azt húzta alá, hogy a továbbiakban is ko­moly feladatokat szánnak a területi, kör­zeti feladatokat ellátó, a megyei fejlesztési tervekkel összhangban lévő közoktatási közalapítványoknak. Példamutatónak, mintaértékűnek tartják a mi megyénkben megalakulta^ mely elsőként, a törvényt megelőzően született. Lelet Késő bronzkori kard, amely az M3-as ásatás során Rozsrétszőlőnél került elő. A nyíregyházi Jósa András Múzeum­ban látható Balázs Attila felvétele A tudományok polihisztora Hatvanöt éve 1934. február 8-án halt meg Móra Ferenc Makó, 1924. A kép központi alakja: Móra Ferenc km reprodukció Szilvási Csaba Tatabánya, Nyíregyháza — A Négy apának egy leánya, a Hannibál feltámasztása, az Ének a búzamezőkről, az Aranykoporsó, a Kincskereső kisködmön, és más halhatat­lan remekművek szerzője. Kiskunfélegyházán született, Márton, „a szegények szűcs­mestere” tizedik gyermekeként. Édesanyja kenyérsütögető asz- szony volt. „Az én szegény szü­lém harminc éves korára már megőszült, elhervadt, s úgy ma­radt, mint a szedett szőlő. Életé­ben nem volt egy pihenőnapja és egy piros pántlikányi öröme. A mosóteknőben repedeztek ki az ujjai, és a kenyérsütő kemence füstje, korma, ki-kicsapódó láng­ja marta szét az arcát” — emlék­szik vissza édesanyjára — József Attila Anyám című költeményé­nek hangulatát ébresztő sorai­ban — a már beérkezett író, Mó­ra Ferenc. A szeretet fénye Ősi várkastélyunkba, amely nem kacsalábon forgott, hanem kenyérsütő lapáton és címeré­ben szűcstűt viselt, a világegye­tem minden fénye közül csak a napfény volt bejáratos — írja szülőfalujára emlékezve. A napfény mellett azonban egy másik fény- és energiaforrás is volt a családban: a szeretet. Ez tette boldoggá és szárnyaiévá a gyermek Móra lelkét és képzele­tét. Ebben a körtemuzsikában egy egész erdőre való madár van eldugva. Ez a szeretet a cinegekirály, kék koronával a fején, rózsaszí­nű palástban, fehér mellényben, piros csizmában, s ez a fantázia a bűbájos Küsmödi, aki tudja, fű- ben-fában milyen gyógyító erő lakik, parancsol a szeleknek és el tudja fütyülni a háztól a pat­kányokat. A gyermeki lélekben szentjá­nosbogarak fénylenek, angyal­kák hintáznak a jegenyék hajló sudarán, a liliomok tölcséreiből mézet szörpölnek és a pillangók­kal cicamicáznak. A mindentudó Félegyházától kapta Móra stílu­sának egyéni veretét, innen szár­maznak írói céljai is. A pesti egyetemi tanulmányok elvégzése után a tanári pályára lépett. 1902-ben újságírónak szegődött a Szegedi Naplóhoz. Tömörkény István mellett telepedett le a szerkesztőségi asztalnál, s rövi­desen ő lett a lap mindenese. 1904-ben a Somogyi Könyvtár és a városi múzeum őre lett, 1916-tól pedig igazgatója. Ő lett a mindentudó Szegeden, az összes tudományok polihisztora. Ott­hon volt a zoológiában, az arche­ológiában, a botanikában és a csillagászatban. Közben egymás után jelentek meg ifjúsági könyvei, elsősorban regényei. A legnehezebb műfajt választotta magának: a gyerme­keknek alkotott. Móra gyalogjá­ró szavaival hirdeti, hogy az em­beri jóakarat, ha sántikálva, bot­ladozva is, de előbbre viszi az emberiséget. Líra prózában Költészete tiszta költészet. Líra prózában. Érzelmesség csöppje csillog benne még a jéghegy csú­csán is. Addig nincs baj, míg az ember jókedvvel győzi — írja. Humora olyan aranyhíd, ami átsegíti a nyomorúság minden szakadéka fölött. Társadalmi kontroll Nyíregyháza (KM - B. I.) — Az utóbbi időben felérté­kelődtek a civil és a társa­dalmi szerveződések. A kö­zelmúltban megyeszékhe­lyünkön — egy 1997. évi törvény értelmében — meg­alakult a nyíregyházi Köz- művelődési Tanács, ame­lyet hat bejegyzett kulturá­lis egyesület hozott létre. Az alapító társaságok kö­zött van a Nyírség Tánce­gyesület, a Nyírség Tirpák Kulturális Egyesület, vala­mint a Felső-Tisza-vidéki Népfőiskolái Társaság. Raj­tuk kívül a Magyar Könyv­tárosok-, a Megyei Népmű­velők Egyesülete, valamint a Fanat-X Tánccsoport Egyesülete gondolta úgy, hogy a város kulturális éle­tének érdekében élnek a törvényi lehetőséggel. A tanács a kulturális igé­nyek, érdekek gyűjtője és önkéntes megvalósítója a társadalmi kontroll gyakor­ló fóruma kíván lenni. Úgy tervezik, hogy véleményt nyilvánítanak, illetve ja­vaslatot tesznek Nyíregyhá­za közművelődését érintő minden kérdésben. A ta­nács a tervek szerint rend­szeresen ülésezni fog. Ak­kor lesz határozatképes, ha tagszervezetek delegáltjai­nak ötven százaléka jelen van. A közösségi művelő­dés érdekeinek képviselője­ként érdekérvényesítő sze­repéből adódóan az elfoga­dott érvekkel alátámasztott véleményéről a helyi dön­téshozókat tájékoztatják. A tanács soros ügyvivője állandó meghívottja a Nyír­egyházi Közgyűlés Kulturá­lis Bizottsága üléseinek. Ebben az évben Illés Balázs tölti be ezt a megbízatást. Meteor Nyíregyháza (TAKE) — A Meteor csillagászati Évköny 1999 című kiadvány négy­fős szerkesztöbrigád mun­kája. Benkő Zsolt, Holl András, Mizser Attila, Taracsák Gábor jegyzik a munkát. Igen részletes feldolgo­zást kapunk a bolygókról, hold­jaikról, kisbolygókról, üstökö­sökről, meteorokról, fogyatkozá­sokról, csillagfedésekről. Az év legnagyszerűbb csillagászati ese­ménye az augusztus 11-i teljes napfogyatkozás. Az évkönyvben részletes áttekintést kapunk a je­lenség magyarországi „látható­ságáról”. A könyv másik értékes része a különböző csillagászati tárgyú cikkek, ismertetések neves ma­gyar csillagászok tollából A csil­lagászat legújabb eredményei cím alatt. Almár Iván, Illés Er­zsébet, Kálmán Béla, Patkós László, Barcza Szabolcs, Szaba­dos László, Kun Mária adnak számos rövid ismertetést tudo­mányos megfigyeléseik eredmé­nyeiről. A könyv nagyobb lélegzetű tu­dományos értekezéssel hívja fel a figyelmet az igen fontos csilla­gászati eredményekre. Kálmán Béla foglalkozik a napfogyatkozás tudományos je­lentőségével, majd Szabó Sándor ad részletes leírást az esemény lefolyásáról és az események, észlelések technikai fogásairól. Ponori Thewrewk Aurél és Barta Lajos a magyar napfogyatkozá­sok történeti eseményeit tárják elénk. Keresztúry Ákos témája a 33 évenként visszatérő jelenség, a Leonidák meteorzápor. Az embe­rek fantáziáját igen foglalkoztat­ja, hogy mi van a Naprendszer bolygóin túl. Keresztúry Ákos és Sárneczki Krisztián cikke — Kisbolygók a naprendszer pe­remén — foglalkoznak a témá­val. HIRDET Magyar Államkincstár Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Fiók 4400 Nyíregyháza, Széchenyi u. 3. Telefon: (42) 418-888 (pénztári órák: hétfőtől-péntekig 08-13 óráig) IN3ÁGQ3ABB Szolgáltatásaink: Állampapír forgalmazás (Magyar Államkötvény, Kincstári Taka­rékkötvény, Kamatozó Kincstárjegy, Diszkont Kincstárjegy) • Másodpiaci forgalmazás (korábbi kibocsátású állampapírok vétele és eladása) • Újrabefektetési lehetőség (időkiesés és ka­matveszteség nélkül) • Vételkor és eladáskor átutalás folyó­számláról, folyószámlára Vásároljon állampapírt közvetlenül a Kibocsátótól, a Magyar Ál­lamkincstár Fiókjaiban, ahol az állam az állampapírokra teljes­körű garanciát vállal. Állampapírok vásárlására lehetőség van még az elsődleges forgal­mazóknál és egyéb értékpapír-forgalmazóknál is.* A Magyar Ál­lampapírok biztonságát az állami garancia adja, melynek értel­mében az állam az adott állampapír tőkéjét és kamatait esedékességkor a forgalmazóknak mindenképpen kifizeti. *Felhívjuk a befektetők figyelmét arra, hogy a forgalmazók kiválasztásakor és megbízásakor kö­rültekintően járjanak el, mivel a kifizetőhelyek esetleges szerződésszegése, vagy visszaélése ese­tén a kifizetésekért a kibocsátó (azaz az állam) nem vállalhat felelősséget. Részletes információ: 06-40-24-24-24 (helyi hívás) KULTÚRA

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom