Kelet-Magyarország, 1999. február (56. évfolyam, 26-49. szám)
1999-02-03 / 28. szám
1999. február 3., szerda 9. oldal Tisztelet a szeretetheti A szeretet lépcsője, kezdete a tisztelet. A tiszteletet többnyire ma azokkal szemben igyekszünk elérni, akikkel nem egyeznek álláspontjaink, politikai, erkölcsi vallási nézeteink. Akkor használjuk a tiszteletet, ha a másság miatt kevés esélyt látunk a szeretetre. Pedig nemcsak ez a két út van: szeretni, akiket lehet, és semlegesen tisztelni azokat, akiket nehéz szeretni. A tisztelet nem a szeretet mellett létezik, hanem folyamatosan benne. Anya gyermekével Martyn Péter felvétele A szeretet ajándékát, a csodáját hivatásszerűen: a házasság intézményében, a szülői-gyermeki-testvéri kötelékben, a kereszténység szeretet parancsában nehéz birtokolni. Talán nem lenne olyan kötelezően erőltetett, olyan csapongó, illékony, hangulat és pillanatnyi érdem, érdek szerinti szeretetünk, ha a tisztelet érzését gerjesztenénk fel szívünkben. Azt a nemes tiszteletet, aminek kézzelfoghatóbb, konkrétabb alapjai vannak, éppen ezért köny- nyebb rá törekedni, nincs kiszolgáltatva önmagam erejének, hangulatának, ösztöneinek, érdekeinek, születésemmel kapott adottságaimnak, vallási, kulturális örökségemnek, de nincs kiszolgáltatva a másik esetlegességének, érdemeinek, adottságainak sem. Mások és önmagunk tiszteletének alapja, hogy tiszteljük a világot, a tárgyakat, a létet, hiszen minden ami van, végtelenül több, mint a sötét. Semmi. Ugyanez a csodálkozó tisztelet illeti az élet titkát az élőlényben, a fákban, az állatokban. Ezekhez képest végtelenül több a másik ember, tiszteletének is több alapja van, több, mint a világ, az állatok; Isten képének hordozója gondolkodásában és szerete- tében; Krisztus érte is meghalt; pótolhatatlan méltósága van. Tisztelet illeti a fiatalt, mert ő a jövő, az idősek munkájának betel- jesítöje; az idősebbet, mert miatta lehet jelen. Tisztelet illet mindenkit, aki a maga életkörülményeiben helytáll napi áldozata, munkája, igyekezete miatt, hiszen nem tudhatjuk biztosan, hogy ez nekünk hogyan sikerülne. Tiszteljük a másik döntését magyarázkodása nélkül azzal az ősbizalommal, hogy a legjobb tudása és szándéka szerint hozta meg azokat, még ha nem is látjuk át teljesen azokat. A szent család. Martin Schongauer festménye, Bécs KM-reprodukció Igazából minden tisztelet alapja a Lét, Isten, és minden tisztelet Istenre száll vissza. A világ, önmagam és a másik tisztelete voltaképpen attól függ, hogy az Istennel való kapcsolatomban jelen van-e a tiszteletteljes megállás méltósága, az ő intelligenciája, tökéletessége előtt. Isten szeretetteljes imádása mélyebb lehet, ha nem mindig ülve, tegezve, könnyedén keressük a találkozást, hanem tisztelettel. Tisztelet nélkül imádkozni sem lehet. , Aki szívében fölgerjeszti a tisztelet érzését önmagával, a világgal, szeretteivel, az idegenekkel és Istennel szemben is, az előtt a szeretetnek egy egészen új dimenziója tárul ki. Ekkor a tisztelet már nem a szeretet hiányának magatartása lesz, nem is lépcsőfok a szeretet előtt, hanem mint a szeretet fenntartója és megújítója pontosan a közepében lesz. Papp Miklós, görögkatolikus lelkész Titkok egy szobor körül Fél évszázad kaland után előkerült Szent Imre kőalakja Az 1931-ben Nyíregyházán létesített Érseki Szent Imre Fiúinter- nátus tágas, első emeleti auláját egy esztétikai élményt nyújtó, csaknem élet nagyságú, mázsásnál súlyosabb homokkő Szent Imre-szobor díszítette másfél méter magas talpazaton. Az első titok mindjárt az, hogy kinek a művészi munkája, mert erre vonatkozólag az évkönyvek nem adnak tájékoztatást, a másik pedig az, hogy melyik évben került oda a szobor, már a megalakulás évében vagy csak később? 1948. augusztus 21-én az államosítás napján a szobrot az emeletről vandál módon ledobták, széttört és eltűnt, darabjait mindenki elveszettnek hitte. Amikor az egyház 1991-ben visszakérte a Királyi Katolikus Gimnáziumát, egyesek azzal vádolták, hogy durva módszerekkel dolgozik. Aki ismerte a Szent Imre sorsát, annak volt ellenérve erre a rágalomra. 1998. november 5-én Szent Imre napján a gimnázium öregdiákjai vendégül látták a bencés öregdiákokat. Közülük Gondos Lajos és dr. Rakovits Zoltán nem jött üres kézzel. Bejelentették, hogy több mint ötven év után a szobor megvan, megmentői szakszerűen összeragasztották, Debrecenben raktározzák és felajánlották egykori tulajdonos jogutódjának. A hazaszállítást a harmadik bencés öregdiák, Szekrényes András vállalta, így jelenleg januárban a lenyűgözően szép alkotás Nyíregyházán van, mindössze némi restaurálás hiányzik, s végleges helyének kijelölése. Oly szép és oly nagy, hogy talán köztéri szobornak is megfelelne, de valószínűleg vagy a Szent Imre Gimnázium aulájában vagy a bejáratnál, s egyben a kápolna bejáratánál lévő fali mélyedésben kellene elhelyezni. Ezt majd művész szakemberkonzílium fogja eldönteni. A lényeg, hogy A megtalált szobor minél jobban sugározza a szent névadó szellemét. Maradna azonban a misztikus titok, amelyek egy részét sikerült megfejteni, másik része azonban talán örökre titok lesz. Úgy látszik, hogy 1948-ban a szobor darabjait Kovács Gyula görögkatolikus hittanár mentette meg. Titok, hogy miért ő, miért nem az internátus igazgatója, Duklai László, aki csak néhány méterrel költözött onnan tovább a ferencesekhez, ahol biztonságban lehetett volna a szobor is Elek Emil felvétele egy darabig. Kovács Gyula tisztelendő úr úgy tűnik, plébániáról plébániára magával vitte: Nyíregyháza-Nagykálló-Jánk- majtis-Érpatak útvonalon, halála után pedig kedves lánya, Szó- lodonné Kovács Klára Debrecenbe hozatta át és felajánlotta a jogutód gimnáziumnak. Köszönet mindenkinek, aki valamit is tett azért, hogy ez a mesteri mű, a gyönyörű Szent Imre-szobor ismét iskoláját díszíthesse. Vécsey Antal Ünnepeink februárban Február 2. Gyertyaszentelő Boldogasszony ünnepe. Elsődlegesen és eredetileg Jézus Krisztus templomi bemutatásának az emléknapja, e napon mutatták be és szentelték istennek Jézust, mint elsőszülöttet. Másodlagosan e nap Mária megtisztulásának (Pur- gatio Beatae Mariae) ünnepe is. Eredete, hogy a rómaiak február elsején Februus isten tiszteletére lobogó fáklyákkal járták körül a várost, hogy ezáltal — és egymás vesszővel ütlegelésével — magukat bűneiktől megtisztítsák. E római szokást a kereszténység a IV. században vette át. A makulátlanul tiszta Máriának Jézus születése után negyven nappal, a szülés következményeként bekövetkezett „Rituális tisztátat- lanságát” le kellett magáról mosni egy tisztulási áldozat keretében és erre emlékeztet Gyertyaszentelő Boldog- asszony ünnepe. Gyertyaszentelőnek azért hívják e napot, mert a mise előtt egy körmenettel összekapcsolt gyertyaszentelő szertartást tartanak. A Gyertyaszentelő Boldogasszony ünnepének sok helyütt mágikus, csodálatos erőt' tulajdonítanak. Az e napon szentelt gyertya, mondják, hogy fényével elűzi a „sötétség fejedelmét”, megszünteti a kisértést. Ilyen szentelt gyertyát gyújtottak, ha kitört a vihar, vagy beteg volt a családban, ilyen égett az újszülött bölcsőjénél, míg azt , meg nem keresztelték. Lénárt György Hatvan éve halt meg Paulik János Ma hatvan éve, 1939. február 3-án halt meg Paulik János, a nyíregyházi evangélikus gyülekezet igazgató lelkésze, aki 15 éven át az Evangélikus Lelkészegyesület elnöke is volt. 1866. június 21-én született Ipoly- szelén, ahol apja tanító volt. A gimnáziumot Rimaszombaton és Selmecbányán, a teológiát Eperjesen 1899-ben végezte. Segédlelkész volt Aszódon 1891-ig. Rövid ideig tartó körmöcbányai káplánkodás után 1891-től Budapesten lett hitoktató. 1900-ban választották meg lelkésznek Nyíregyházán, ahol közel negyven esztendőn át tevékenykedett. A tiszai egyházkerület főjegyzője, 1919-től a Magyar Evangélikus Lelkészegyesület elnöke volt 1933-ig, attól kezdve tiszteletbeli elnöke. 1895-től 1900-ig szerkesztette az Evangélikus Családi Lapot. Több mint harminc dolgozata, tanulmánya jelent meg. Mind az ágostai hitvallást, mind Luther 95 tételét lefordította latinból magyarra. Nyíregyházán 1904-ben a virágvasárnap és nagypénteken használt Passiót írta meg, amelyet 1934-ig hat alkalommal adtak ki. Amikor Nyíregyházán is a dunántúli énekeskönyv használata lett általános, híveink ragaszkodtak a megszokott Tra- noscius énekeinkhez. Paulik János válogatásában a dunántúli énekeskönyv 600-on felüli énekei képezték a nyíregyházi Toldalékot. Dr. Vietorisz József ma is egyedüli és teljes Tranoscius fordítását 1935-ben a Luther Szövetség adta ki. Geduly Henrik 1896-ban, Paulik János 1900-ban lett a nyíregyházi gyülekezet lelkésze. Négy évtizedre terjedő működésük alatt több újítást vezettek be. Közgyűlés helyett száztagú képviselő-testületet választottak. Ennek kezébe tették le az intézkedés jogát. Bevezették a népies magyar istentiszteleteket, melyeken őseink szokása szerint a pap fehér albában és magyar nyelven végezte. 1910-ben kifestették a templomot a ma is látható dús aranyozású színekkel. Új padok kerültek be a templomba és új orgonát szereltek be. Már a második templomépítésre gondolt a gyülekezet, amikor kitört az első világháború. Harangjait és a templomépítésre szánt 90 ezer koronát feláldozták a haza oltárán. 1922-ben pótolták a harangokat és 1927-ben felújították az orgonát. Ebben az időben szerelték fel a templom homlokzatára a harangjátékot, amely minden órában elüti a Jövel, Szent-Lélek Úristen kezdetű énekünk első két sorát. 1936-ban örömünnepeket ült a nyíregyházi evangélikus gyülekezet. Templomunk ekkor volt 150 éves. A Kossuth Gimnáziumban 75 éve folyt a gimnáziumi oktatás, Geduly püspök úr 25 éves püspöki jubileumát ülte. 1937 február 18-án meghalt Geduly Henrik püspök. 1938. április 4-én követte Krieger Mihály püspöki másodlelkész. 1938. október 24-én meghalt dr. Dómján Elek püspök. A sort 1919. február 3-án Paulik János igazgató lelkész zárta. 1939-ben új korszak kezdődött a nyíregyházi evangélikus gyülekezet életében. Dr. Reményi Mihály Az ország építette Felújításra szorul a Prohászka-templom km archív felvétel Háromszáz és néhány nap választ el bennünket, hogy a 2000. évfordulót megünnepeljük. A háború elmúlt. Templomunkat annak idején az ország hívei építették fel. Az elmúlt ötven év alatt a Prohász- ka emléktemplom olyan rossz állapotba került, hogy ma ismét felújításra szorul. Tekintettel a 2000. év megünneplésére, szeretnénk ezt az emléktemplomot olyan állapotba hozni, amely méltó a 2000. év megünneplésére. Tartozunk ezzel a lánglelkű Pro- hászka Ottokár püspökünknek. De itt nyugszik a katolikus hívek által ismert és tisztelt Kaszap István földi maradványai is a templomunk udvarán lévő sírban. A templom állaga az elmúlt ötven esztendő alatt annyira megromlott, hogy ha már cselekednünk kell a felújítás érdekében. A nagy kupolás templomon sok helyen hiányoznak az ereszcsatornák. A kupola alatt lépcsőzetes és lapos területek vannak és emiatt az esővíz a templom falára zúdul. Ereszcsatornát kellene építenünk. Az esővíz miatt a templom falai vizesek, nedvesek és lassan penészesednek. A kupola lefestése is nagyon aktuális. A templom főbejáratánál lévő nyolc oszlopot annak idején olyan rossz anyagból építették, amit az időjárás tönkretett. Az oszlopok burkolatai annyira elrepedeztek, hogy balesetveszélyt okozhatnak. A nyolc oszlop felújítása nagyon sokba kerül. Tisztelettel kéijük az ország áldozatkész lakosait, anyagi támogatásukkal járuljanak hozzá az emléktemplom felújításához. OTP számlaszámúnk: 11736006-20328102, Székesfehérvár, Ősz utca. Adományok postai úton is küldhetők a következő címre: Prohászka Plébánia 8000 ' Székesfehérvár, Kaszap István utca 1. Az adományokat előre is hálásan köszönjük. Brajnovits Ferenc, püspöki helynök, kanonok-plébános, Kodra Péter, a felújítási bizottság elnöke A HIT VILÁGA __