Kelet-Magyarország, 1999. február (56. évfolyam, 26-49. szám)
1999-02-27 / 49. szám
1999. február 27., szombat 9. oldal KM-TÁRLAT Papp Klára tűzzománcai munkáit nemrég a nagykállói művelődési központ galériájában közszemlére tett Papp Klára a nyírbátori — rajztanári — alkotótábor egyik tagjaként ismerkedett meg a legősibb zománcozási eljárással, a rekeszzománc készítésével. 1982-ben Józsa Jánostól sajátította el az alapokat. A nyolcvanas évek második felétől Morelli Edit lett a bátori alkotótelep művészeti vezetője, akitől az ún. limoges-i zománc készítésének különféle fajtáit, új eljárásokat, új szemléletet tanulhattak az alkotóközösség tagjai, köztük Papp Klára is. 1989-től e hatás jegyében születtek alkotásai. Papp Klára: Kalapos lány Papp Klára: Ifjabb király Papp Klára: Álarc Elek Emii felvételei MÚZSA Weöres Sándor versei Tavaszvárók Meglődd, megint futunk a berken át, mihelyt elmúlt a jég. A záros kert-ajtón s a kerten át, ha felszikkadt a rét. Most hús estére hűsebb éjszakát borít fehér sötét. De majd megint futunk a berken át s fogjuk körös-körül az almafát, mihelyt elmúlt a jég és felszikkadt a rét. A másik élet Ez a másik, ez a világosabb suhanás nem adatik csak a nádszál-rengetegben s az ingatag erdőn, amikor az ember már madár és lemondott a külön pohárról túl az eszmélkedésen, a levegő tudása nélkül űrbe meríti szárnyait. (Tíz éve hunyt el Weöres Sándor, a modem magyar líra egyik legnagyobbja.) A „világ" eposza a Kalevala Nyíregyháza — „Sikerült végre sajtó alá rendeznem e runókat, de ezek sajnos még mindig nagyon hiányosak. Abban a reménységben, hogy az újabb gyűjtések még gyarapítják őket, nem is adtam volna ki a kezemből ilyen félig készen, ha másfelől nem féltem volna attól, hogy talán , örökre hiányosak maradnak” — kezdi Lönnrot a Kalevala előszavát 1835. február 28-án. A Régi Kalevala előszavában megjelölt nap ma Finnországban a Kalevala napja, de valójában nem az akkor megjelent művet ismerjük, s nem is azt fordították 51 nyelvre, hanem a 14 évvel későbbi változatát. Mint ahogy Lönnrot az előszavában is utalt rá, 1835-ben a művét még nem érezte teljesnek. Folytatta hát gyűjtőútjait Orosz-Karjalában, de közben több fiatal kutató is bekapcsolódott a munkába. A Kalevala második kiadása aztán 150 évvel ezelőtt, 1849 decemberében jelent meg. Bár a Kalevalát a finnek nemzeti eposzaként tartjuk számon, a mű valójában Elias Lönnrot alkotása, aki Finnországban és Orosz-Karjalában összegyűjtötte a nép ajkán élő epikus és lírai verseket, majd a versmondók útmutatásait felhasználva ugyan, de a saját elképzelése szerint rendezte egybe az anyagot. A Kalevala nemcsak a finn irodalmi és művészeti életet pezsdítette meg, hanem a világ figyelmét is ráirányította az addig ismeretlen finn nyelvre és kultúrára. A Kalevala megjelenése nemcsak a szóbeli költészet, hanem annak lelőhelye, a távoli Karjala iránt is felkeltette az érdeklődést, s a karélianizmus az irodalom mellett a képzőművészetben, az építészetben és a zenében is megtalálta követőit. Jean Sibelius Kullervo szimfóniája, Akseli Gallen-Kallela Kalevala témájú festményei (az Aino monda, A szampó kovácsolása, LemminkiElias Lönnrot szobra ja a Lönnrot Intézet létrehozása, melynek legfontosabb feladata a nemzeti kultúra értékeinek megőrzése, a hagyományok felélesztése és életben tartása mindazokon a tudományterületeken, amelyekben a sokoldalú előd, Elias Lönnrot tevékenykedett. Révay Valéria A Kalevala-évfordulo finn emblémája KM-reprodukciók nen anyja, Kullervo háborúba indulása, A csónak panasza) és Eliel Saarinen építész számára egyaránt a Kalevala világa és Karjala adta az ihletet. A Kalevala már első változatának megjelenésekor eljuthatott Magyarországra Reguly Antal révén, aki 1839-ben érkezett Finnországba, s aki a néhány évvel korábban megjelent műből, a Régi Kalevalából több részletet magyarra fordított. Ezt követően a Kalevala második kiadásának öt teljes magyar fordítása született, ami arról tanúskodik, hogy a finnek eposza mindig is közel állt a magyarokhoz. A XX. század magyar íróinak és költőinek életművében is érvényesült a Kalevala hatása. Ady, Kosztolányi, Juhász Gyula, Babits, József Attila, Gulyás Pál és Juhász Ferenc verseiben és írásaiban számos utalást találunk a finn eposzra. Nekünk, nyíregyháziaknak talán másoknál is többet jelent a Kalevala, hiszen Elias Lönnrot azért választotta a távoli és eldugott kisvárost, Kajaanit, orvosi tevékenysége színhelyéül, hogy innen könnyebben eljuthasson a közeli Orosz-Karjalába, az arc- hangelszki kormányzóság világtól távol eső kis falvaiba, majd az összegyűjtött versekből kajaa- ni otthonának íróasztalán született meg a nagy mű. Lönnrot egykori lakóháza ma ugyan nincs meg, de a városban látható szobra már sok nyíregyházinak ismerős, mint ahogy az emlékére nyaranta rendezett Szó és dal fesztiválra is sokan eljutottak. A Kalevala azonban nemcsak a múltat jelenti, hanem a jelen és a jövő számára is a nemzeti kultúra szimbóluma lett, ezért érthető, hogy Kajaani egyik jelentős, 3 éves programjának célA KM VENDÉGE Azt mondja magáról, hétköznapi nő gezte az ezzel járó feladatokat, bár a takarítást és a vasalást a felmerülő viták miatt jobbnak látták „külsőssel” elvégeztetni. A folyamatos túlterheltséget oldja a rendszeres séta az ír szetterrel, már ugyan ritkábban kínálkozik alkalom, de kedvenc maradt az úszás; a kocogás csak nagyon indokolt esetben maradhat el. ❖ ❖ ❖ Az ember, ha ránéz, szinte megpihen a tekintete. Pedig a gyakorlott embermesélő a szavak nélkül is azonnal megállapítja, hogy fáradhatatlan, hogy szenvedélyes, hogy folyton fürge a jóra. Kutató, szigorú pillantásai egyik másodpercről a másikra enyhülnek meg, a nevető ráncok minden apró okra összeszaladnak. Ám legfelhőtlenebb nevetésében is bujkál valami különös rezignáltság, csodálatos, ezüstszürke köd, a be- lenyugvó szomorúság fátyla, ami mögül minden más dimenziót kap, minden nemes lesz és hihetetlenül felértékelődnek az apró örömök. Csak látomás, amikor fizikai valójában úgy véljük, egyedül van... — Hétköznapi nő vagyok — intézi el a választ röviden az önmeghatározást firtató rutinkérdésre. — Boldog vagyok a gyerekeim miatt és a szakmában jól érzem magam. Ez talán siker. A férjem nagyon hiányzik — a mi életünk ki volt találva... Novemberben lesz Pintér Nándor életműtárlata. A családdal, a barátokkal együtt most már ideje lesz erre készülni! Szőke Judit Doktornő, a maga feje sose fáj? A kérdés, tudom jól, kissé közhelyesen fordul, de magától értetődő. Hiszen dr. Gönczi Ágnes neurológus főorvos fejfájásspecialista. Hihetetlen empatikus, odafigyelő — s nemcsak azért, mert egy percig nem tagadja, maga is átélte számtalanszor a migrén pokoli szorítását. Átvitt értelemben is előfordul, hogy fő a feje — legnagyobb örömére ugyanis van kikről gondoskodni, .gondolkodnia. Négy „örömadó, életre való, nagyon jó” gyermeke közül még csak egy lépett az önállóság útjára. Legnagyobb fia közgazdász a fővárosban, már francia mennyasszonyával érkezik haza, Gábor a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán dzsesszt tanul, Anina negyedéves a Művészeti Szakközépiskola díszlet-jelmeztervező szakán, Nándi jövőre érettségizik. Ő a nemrég elhunyt, sokak által kedvelt, kiváló orvos-festő, fantasztikus ember, imádott férj és édesapa, Pintér Nándor nyomdokaiba szeretne lépni. A munka, a regenerálódás eszközei, az általa rejtett egonak nevezett színház, a művészetek minden ága és a gyerekek — ezek töltik ki az ötvenedik évében (hihetetlen!) járó doktornő életének minden percét. Gondol egyet és egy koncertre képes felutazni a Zene- akadémiára, vagy az ország másik végére egy képzőművész barát vagy ismerős kiállítás- megnyitójára. 25 esztendeje kórházi orvos, rögtön jelenlegi szakjánál kezdte, s mert hűséges típus, maradt is ennél. Magas hőfokú, felfokozott ritmusú, zakatoló mindennapjainak ez ad stabilitást, biztonságos hátteret. Folyamatosan tanul, képezi magát; szakvizsga könyvek ide, tudomány oda, a legtöbbet a betegeimtől és a gyerekeimtől tanultam. Közel tíz éve van magánrendelése, úgyhogy meglehetősen elfoglalt, de szerencsés, ‘mondhatni irigylésre méltó alkat, elképesztő energia szorult belé. A kórház vezetésének köszönhetően, akik méltányolták sajátos helyzetét, ügyeletet még nem kell vállalnia, de Martyn Péter felvétele zott pszichiátriából is, s járt pszichoterápia kurzusra. Csak úgy mellékesen jegyzi meg: gyerekeknek azért sokszor volt anyahiányuk. A háztartás mindig az ő dolga volt, szívesen vélÉlt HÉTVÉGE
