Kelet-Magyarország, 1999. február (56. évfolyam, 26-49. szám)
1999-02-24 / 46. szám
1999. február 24., szerda 8. oldal A Habsburgok követelnek Bécs (MTI) — Felix és Carl-Ludwig Habsburg, IV. Károly utolsó osztrák uralkodó fiai visszakövetelik az osztrák államtól a nácik által elkobzott családi vagyont. Ezt jelentette ki Peter Draxler, a két Habsburg bécsi jogi képviselője a Format osztrák hetilap munkatársának. Az újság ezenkívül interjút jelentetett meg Heinrich Ne- isserrel, az osztrák parlament egyik alel- nökével. Szerinte Ausztriában el kellene törölni a családot minden uralkodói jogcímétől megfosztó úgynevezett Habsburg- törvényeket. A kisebbik koalíciós pártot, az Osztrák Néppártot (ÖVP) képviselő politikus ugyanis úgy véli, hogy ezek a törvények nem egyeztethetők össze az európai emberi jogi konvencióval. A két Habsburg-sarj nem az egykori uralkodócsalád teljes vagyonát szeretné visszakapni, hanem azt a 8 bécsi belvárosi házat, és körülbelül 20-25 ezer hektár erdőt, amelyet a legitimista osztrák Schusch- nigg-kormány 1935-ben úgynevezett családi ellátási alapként ajándékozott jóvátételként az 1919-ben az országból száműzött családnak. Az ebben az alapban lévő ingót és ingatlant foglalta le 1936-ban a náci rezsim, majd a Habsburgok vagyona a II. világháború után átszállt az osztrák államra. Felix és Carl-Ludwig Habsburg állítólag csak szimbolikus gesztusra vágyik a bécsi kormány részéről. Ha azonban valóban vissza kell adni nekik az egykori alapban lévő értékeket, az több száz millió schillinges veszteséget jelent az osztrák államnak — írja az osztrák lap. A Habsburgok egyelőre hiába kértek kihallgatást az ügyben Viktor Kiima kancellártól. A Format tudomása szerint a bécsi kancellári hivatal nem hajlandó tárgyalni velük. Neisser, az Osztrák Néppárt parlamenti alelnöke — aki egyébként a náci időszak áldozatainak létrehozott osztrák Nemzeti Alap kuratóriumának alelnöke — a lapnak nyilatkozva úgy vélte: a Habsburg család ügye olyan világos, hogy azt nem is nagyon kell vizsgálgatnia a náci időszakban elkobzott javak felmérésével és az érintettek kárpótlásával foglalkozó történész bizottságnak. Neisser el tudja képzelni, hogy pozitívan ítélik meg a két Habsburg-leszár- mazott kérését. Ezenkívül szükségesnek tartaná, ha az osztrák kormány képviselői is tárgyalnának velük. A parlamenti alel- nök hangsúlyozta: a Habsburg törvények eltörlése annak egyik bizonyítéka lehetne, hogy Ausztriában valóban érvényesülnek az alapvető emberi jogok. Jerikó ébredezik Jeruzsálem (MTI) — A palesztin autonómia fennhatósága alá tartozó Jerikóban fesztiválra készülnek. A szervezők célja: visszaállítani a város egykori fényét, és kihasználva enyhe kiimáját, keresett turista- paradicsommá varázsolni a helyet. Az Ószövetségből ismert Jerikó, amelynek falai Jozsué sófárjainak hangjaira leomlottak az ostromló zsidó törzsek előtt, hosszú évezredek után ismét felvirágzás előtt áll. A város vezetése elérkezettnek látja az időt, hogy felébressze a várost Csipkerózsika-álmából, és ismét élettel teljenek meg utcái. Az első látogatókat a Művészeti Fesztiválra igyekeznek Jerikóba csalogatni. A fesztiválon — amelyet két hét végén, február 24-28-ig és március 3-7- ig rendeznek meg — számos európai zenei együttes, környékbeli kézműves és arab táncművész vesz majd részt. A gyermekeket külön programmal várják. Az első jerikói fesztiválra Ciszjordániá- ból, Kelet-Jeruzsálemből és Izraelből számítanak látogatókra. Izraelben jelentős üzletág a turizmus. Az izraeliek által kedvelt és keresett jerikói kaszinó bizonyítja, hogy vonzerőben a város sem szűkölködik. A Volvo a Scaniáról Stockholm (MTI) — Egyelőre meghiúsult a svéd Volvo autógyárnak az a terve, hogy megveszi a haszonjárműgyártó Scania vállalatot. A Volvo szóvivőjének közlése szerint a Scania főrészvényesével, az Investor holdinggal folytatott tárgyalások mindenekelőtt az áron hiúsultak meg, és egyelőre nincs is esély az egyezségre. A Volvo azonban továbbra is meg akarja tartani az ugyancsak svéd Scaniában szerzett 13 százalékos részarányát. A Volvo januárban vette meg a Scania 13 százalékát. A szépségverseny hóbortos hármasa: Sípos Melinda, Balogh Ri- chárd és Vaskó Andrea Bulizó vasvárisok Hagyományteremtő farsangi bulit rendezett a hét végén a Vasvári Szülői Munkaközösség Nyíregyházán, az iskola aulájában. A kiváló hangulatról a Bütyök vezette Zenit együttes gondoskodott. A táncot színvonalas műsorok tarkították, fellépett Lázár Attila 10. d. osztályos tanuló zenekara, Simon Edina IV. A osztályos tanuló ismert slágerekből adott elő, majd a Fantom Tánc Sportegyesület kapott fergeteges tapsot. Az estet szépségverseny és tombola zárta, a korona Nagy Marianna fejére került. Zborai Gábor, alias Bütyök, egész este nyűtte a gitárt Szabó Árpád a táncparkett közepén Kép és szöveg: Balázs Attila A Göndörhajúak földje. Pápua Portugál volt a névadó • Levelek a Kelet-Magyarországnak a Föld másik oldaláról (26.) A főtér egyszerű, a látvány nagyszerű — hétköznapi pillanat a szerző felvétele Nyíregyháza (KM) — Három éve a távoli Pápua Új Guineán él a négytagú nyíregyházi Bálint család. Rendszeresen beszámolnak tapasztalataikról. Ha arra gondolunk, hogy Hannibál több mint kétezer esztendővel ezelőtt roppant seregével átkelt az Alpokon, s Karthágóból eljutott Róma közelébe, vagy a hunok a negyedik századbeli vándorlását vesszük számba, esetleg eltűnődünk Magellán Föld körüli hajóútján az 1520-as években, bizony hihetetlen elképzelni, hogy Új-Guinea szigetének lakói egészen a huszadik század elejéig úgy képzelték, hogy az általuk ismert szűk területen és néhány törzsön kívül nem létezik más a vüágon. Pedig bizonyos források szerint elképzelhető, hogy talán már ötvenezer évvel ezelőtt is éltek itt. Földünk második legnagyobb szigetén gyűjtögető, vadászó, halászó őslakosok élnek. Később, az évezredek során bevándorlók érkeztek Ázsiából, Indonéziából, Melanézia és Mikronézia más szigeteiről. Egymástól elszigetelt törzsekben telepedtek le, s ezt a berendezkedést meg is tartották. Magukkal hozták viszont kezdetleges szerszámaikat, mezőgazda- sági tudásukat, s az általuk ismert terményeket. így került ide számos, később alapvető élelmiszerré vált növény, úgy mint a banán, yamgyökér és a kókusz, így honosodott meg a disznó, a csirke és a kutya. Valószínűleg a meleg klíma, a bőséges eső, a termékeny talaj és a kis népsűrűség az oka annak, hogy a tízezer évvel ezelőtt behozott vagy kialakított módszerek tökéletesen változatlanok maradtak egészen a fehérember megjelenéséig. Minimális munkával, energiával egész éven át megtermett annyi élelem, ami az élet fenntartásához elegendő volt. Az erdő ellátta az embereket természetes építőanyaggal, nem kellett előre gondoskodni a téli élelemről, tüzelőről, egyszóval semmi nem motiválta őket fejlesztésre, új találmányok kiagyalására. S nem utolsósorban nem látták más népek példáját, eszközeit, új technikai megoldásait, mely saját módszereiket gazdagította volna. így történt, hogy míg a mi őseinket Európában az éghajlat kényszeritette körülményeik állandó javítására, s a vándorló, egymást leigázó, együttélő népek ellesték, eltanulták szomszédaik találmányait, addig Új-Guineá- ban az ásóbottal folytatott önellátó gazdálkodás konzerválódott egészen a harmadik évezred hajnaláig, vagyis napjainkig. Egy portugál hajós, Jorge de Meneses 1526-ban fedezte fel a szigetet, s nevezte el Illhas dós Papuasnak, ami annyit jelent, hogy a Göndörhajúak földje. Ez a név rajta is ragadt. Az óriási, magas hegyekkel és dzsungellel borított szigetet azonban még évszázadokig békében hagyta a külvüág. Úgy látszott, hogy a barátságtalan felszír semmilyen értékes, hasznot lozó anyagot nem rejteget, a lajósok pedig szívesen eltekintetek a félelmetes, harcias bennsiülöttekkel való megismerkedéstől. A 19. század elején végül négis bemerészkedett a fehérenberek néhány bátor kis csapat^ s ezzel elkezdődött egy lassankibontakozó új korszak Új-Guiiea szigetének .történetében. A Kilvüággal való első találkozásokéi, a gyarmatosítás kalandos úőszakáról és a mai társadalmi berendezkedésről legközelebb sámolok be. Lae, 1999.febriár Báliitné Kiss Beáta Kelet* MINDENFELŐL
