Kelet-Magyarország, 1999. február (56. évfolyam, 26-49. szám)

1999-02-22 / 44. szám

1999. február 22., hétfő 7. oldal sess . I □ Gyermekvédelmi támogatás Mint­egy 370 gyermek (a 615-ből) jogosult gyer­mekvédelmi támogatásra Apagyon, ami az önkormányzatnak évi ötmillió forintos kia­dást jelent. A gyermekvédelmi szolgálat mű­ködtetése pedig egymillióba kerül évente. □ Biztos pénz Apagyon tíz család foglal­kozik korszerű, nagyüzemi dohánytermesz­téssel egyenként 10-20 hektáros földterüle­ten. □ Apagy története Államiságunk millen­niumára Apagy is készül. Várhatóan jövőre jelenik meg Balázs József helytörténész könyve a község történetéről. Múltidéző Balázs József helytörténész kutatásai sze­rint Apagyot, mint oklevélkiadó helyet 1280-ban említik először írásban Opag né­ven. Lakói tisztán magyarok. Határába ol­vadt Szőlős, azaz Apajtelke, Harasztó telek­hely. Apagy az apa köznévből ered, a gy ki­csinyítő képző. A levéltári adatok 1466-ban egy Mohos nevű községet említenek, mely Apaggyal határos. A Mohos-tó ma is meg­van, 1954 óta védett. Apagy a XIII-XIV. századtól virágzó te­lepülés, gyakran tartottak itt megyegyűlé­seket. A megyei közigazgatásban betöltött szerepét igazolja, hogy Szabolcs vármegye alispánjai és a szolgabírók több oklevelü­ket innen keltezik. Nevezetes dátum 1604. május 1-je. Egy — feltehetően — gömbvil­lám elpusztítja a Nagykálló felé eső erdő nagy részét. Két nap múlva nagy erejű földrengés volt Nagykállóban, mely Apa­gyot is megmozgatta. A török időkben, mivel a védelmi vonal­ba esett, sokat szenvedett a falu lakossága. A Rákóczi vezette szabadságharcban sok apagyi vett részt, itt főzték a salétromot a puskaporhoz. Apagyi Gábor pedig Jósika Miklós n. Rákóczi Ferenc című regényé­nek egyik szereplője, Gábor néven. Apagy volt a helyszíne az 1608-as „kis” országgyűlésnek. Jeles dátum 1841 szep­tembere is: Apagyon ül össze a megyegyű­lés, mely eldönti: Nagykálló helyett Nyír­egyháza legyen a megyeszékhely. Zoltán János, az akkori megyei alispán apagyi la­kos volt. 1845-ben itt járt Deák Ferenc és Vörösmarty Mihály, akik írásos emlékeket is hagytak a községnek. Apagy az úgynevezett agrárszocialista mozgalmak (1897-98) bölcsője is, melynek a vezetője Terbócs János volt. Osztrák kapcsolat Az apagyi általános iskolában 271 gyermek tanul 12 csoportban. A ta­valy végzettek közül gyakorlatilag mindenki folytatta: ki gimnáziumban (főként a Vasváriban és a Kölcsey- ben), ki szakközépben, ki szakmun­kásképzőben. Hatvan gyerek vitt haza kitűnő, illetve je­les bizonyítványt, harmincnégyen viszont képtelenek voltak megbirkózni a tana­nyaggal. Ez a félévi gyorsmérleg. Amikor „lecserélték” az oroszt, a német lett az idegen nyelv. A gyakorlás szem­pontjából fontos volt, hogy négy éve sike­rült kapcsolatot teremteni az felső-ausztri­ai Aurolzmünssterrel. — Eleinte csak leveleztünk — mondja Benga András igazgatóhelyettes —, tavaly azonban már harminchat gyermek egy he­tet tölthetett Aurolzmünssterben. Csalá­doknál szállásolták el őket, így rákénysze­rültek arra, hogy beszéljenek németül. Az idén június 14-e és 19-e között az osztrák gyerekek viszonozzák a látogatást. Az iskolában szeptember óta oktatják a számítástechnikát. Az iskola diákjai rend­szeresen részt vesznek — és helytállnak — a Nyírségi Iskolaszövetség által szervezett tanulmányi versenyeken, valamint a TIT által szervezett német-, és a Zrínyi Ilona Gimnázium matematikavetélkedőjén. Könnyű kérdés a hatodikosoknak A megyeszékhely árnyékában Évről évre csökken a község megtartó képessége • 250 új munkahely a településen mester. — Jelenleg legalább 8-10 eladó ház van, de számuk né­hány év alatt megsokszorozódik, hiszen sok idős ember él a falu­ban. Nyolcvan idős ember étkezte­téséről gondoskodnak. Napközi otthonuk már van, későbbi ter­veik közt szerepel egy bentlaká­sos intézmény létesítése. Jelen­leg ugyanis a művelődési ház és négy iskolai tanterem építése fo­lyik. Apagy abban is különbözik sok hasonló nagyságú (mintegy 2400 lakosa van most) megyebeli településtől, hogy az elmúlt években közel 250 új munkahe­lyet teremtettek. Ebben élen jár a bútordiszkont (ahol gyártanak is), a hűtőház (legalább hetven apagyi dolgozik itt), a palackozó- üzem (20-25), a pékség (15), a varroda (20), az önkormányzat mezőgazdasági szolgáltató, építő­ipari kereskedő és kivitelező kft-je, ahol 18-an dolgoznak. A nyíregyházi mezőgazdasági szakközépiskola állattenyésztési oktatótelepe is foglalkoztat hely­bélieket. Ezzel együtt a jövede­lempótlósok és regisztrált mun­kanélküliek száma együttesen meghaladja a 120-at. Fontos sze­repe van tehát a közhasznú fog­lalkoztatásnak is. Ennek kereté­Apagy is szebb nyáron... ben tavaly harmincán jutottak ideiglenesen munkához. Az erdé­szeti szövetkezetnél is dolgoztak közmunkások. — A legnagyobb fejtörést most az okozza, hogy reál értékben év­ről évre kevesebbet kap a köz­ponti költségvetésből az önkor­mányzat — folytatja Kiss István. — A szociális normatíva évi 12 millió forint, viszont kifizetünk húszmilliót. Nyolcmilliót vala­honnan elő kell teremteni, tehát el kell venni máshonnan. Az idén 24 millió forint a költségve­tési hiány a tavalyi 15 millióval szemben. A technikai személyzet bérfejlesztését például csak ak­kor tudjuk megvalósítani, ha nyer „önhikis”, azaz kiegészítő támogatásra benyújtott pályáza­tunk. Állandó pénzhiánnyal küszködünk, pedig már három­féle helyi adót is kivetettünk... — Amiatt, hogy új lakás vá­sárlásához faluhelyen nem tud­ják igénybe venni a lakástámo­gatást, a „szocpolt”, a fiatalok je­lentős része beköltözik a városba — mondja Kiss István polgár­Apagy közelsége Nyíregyhá­zához áldás is, meg átok is. Áldás, mert sokan járnak be a megyeszékhelyre dolgozni, tehát kevesebb munkanélkü­li kér segélyt. Átok, mert a község megtartó ké­pessége csökken. Pedig az önkor­mányzat százezer forinttal támo­gatja a fiatal házasokat: aki épít­kezik, annak 50 ezer forintot nem kell visszatéríteni, a másik felét két éven belül, de kamat­mentesen. A lakásvásárlóknak viszont csak kamatmentes hitelt tudnak biztosítani. M ................. Állandó pénzhiánnyal küszködünk, mivel évről évre keveseb­bet kapunk. Kiss István V Mintha hazajöttem volna... Apagyon '96. június elseje óta teljesít szolgálatot Koz­ma Mihály református lelki- pásztor. — Mintha hazajöttem volna — mondja —, pedig nem apagyi va­gyok. Aranyosapátiban nőttem fel, a debreceni teológia befejezé­se után egy évig szintén lelkész feleségemmel együtt a nagy­templomnál dolgoztunk. Apagy- ra kerülésünk után nem sokkal még egy fontos esemény zajlott le életünkben: ikreink szület­tek. — Miért mondom azt, hogy hazajöttem? Nos, az apagyi em­berek igen melegszívűek, nyitot­tak, segítőkészek, ezért nem volt nehéz velük szót érteni, könnyen beilleszkedtem. A gyülekezet is, és úgy érzem, a község is hamar elfogadott. Az összefogás jellem­ző itt az emberekre, ami, ugye nem igazán általános magyar sa­Kozma Mihály játosság. A januári imahét is azt bizonyította, hogy a felekezetek — református, görög és római katolikus — között jó a viszony. Nagy értéke az apagyiaknak, hogy. ők még tudnak lelkesedni, mernek feladatokat vállalni. Az nem véletlen, hogy most művelő­dési házat építenek. Soha nem felejtem el például a beiktatási ceremóniát, amit ezek az embe­rek tettek emlékezetessé. A vál­lalkozók is segítik az egyháza­kat. Sokat jelent, hogy elődje, Ta­kács Tamás igen jó kapcsolatot épített ki Hollandiában a rijsse- ni református gyülekezettel. Az ottaniak annak idején igen ko­moly segítséget nyújtottak a pa­rókia építésében. A váltás után a kapcsolat természetesen nem szűnt meg, hiszen most is érke­zett kétszáz karácsonyi csomag a gyerekeknek, ruhaszállítmá­nyok, amelyeket a rászorulók között osztottak szét. Hogy befogadta Kozma Mi­hályt a falu, azt mi sem bizonyít­ja fényesebben: tavaly október­ben képviselőnek választották. MEGKÉRDEZTÜK: ÖN MIÉRT SZERETI APAGYOT? I gaz, hogy már hat éve a Budapesten la­kom, de Apagyra gyak­ran jövök haza. Itt él­nek szüleim, s rajtuk kívül is sok minden köt ide. Most egy hóna­pot biztosan itthon le­szünk a feleségemmel, aki kisbabát vár. Tud­ja, a gyerekkori élmé­nyek egy életre szól­nak, s egy idő után rá­adásul még meg is szé­pülnek. így aztán csak jót mondhatok a szülő­falumról, amely ráadá­sul sokat fejlődött, szé­pült az utóbbi években. Csak körül kell nézni! Hogy mi hiányzik még? Talán ha több munka­hely lenne, meg több pénz. Nagy Zsolt, biztonsági őr K ilenc éve kerültem Apagyra. Annak el­lenére, hogy nyíregyhá­zi vagyok, igen jól ér­zem magam itt. Meg­mondom őszintén: én szeretem a falusi életet, nyugodtabb, s itt az emberek is barátságo­sabbak, segítőkészek. Mint minden apagyi, mi is műveljük a ker­tet, gyümölcsösünk van, jószágot tartunk, szóval gazdálkodunk. Három gyermeket ne­velünk, és nem is gon­dolok arra, hogy elköl­tözzek innen. Az ellá­tással, szolgáltatással elégedett vagyok, tulaj­donképpen minden van itt, ami a normális élethez szükséges. Kirimi Ilona, cipőkészítő S zékelybe járok dol­gozni a cipőgyárba, Napkoron voltam gyer­mek, szüleim most is ott élnek, hetente meg­látogatom őket. Három gyermekem van, 16, 13 és 10 évesek. Tíz éve lakom Apagyon, és most már elmondha­tom, hogy itt érzem magam igazán otthon. Szerintem ez azért van így, mert az apagyi em­berek igen közvetlenek, barátságosak, segítőké­szek. Az is vonzó, hogy a községben kielégítő a szolgáltatás, jó az ellá­tás. A szennyvízcsator­na építése van még hátra, de úgy tudom, erre sem kell már so­kat várni. Szmolár Pál, cipész S züleim, nagyszüleim is apagyiak, én is itt születtem. Úgy gondo­lom, természetes, hogy szeretem a szülőfalu­mat. Ennek több oka is van. Az egyik: én ott érzem jól magamat, ahol mindenkit, min­dent ismerek. Á másik: az apagyi ember nem hagyná, hogy leégjen a szomszéd háza. Érti, ugye?! Férjem Nyíregy­házára jár dolgozni, két gyermeket neve­lünk. Lányom harma­dikos gimnazista, fiam pedig ide jár az általá­nosba. Amit hiányolok: több munkahely kelle­ne. Magam is hosszú ideig voltam munka- nélküli. Zelenák Gyuláné, bolti eladó Csatorna, kerékpárút A teljes körű infrastruk­túrához gyakorlatilag már csak a szennyvízhá­lózat és -tisztító hiány­zik. Kétszer „kosarat kaptak” az apagyiak, magyarán elu­tasították a Napkorral és Nyírtéttel közösen benyúj­tott pályázatukat. Az eluta­sítás azért is meglepő, mert Apagy is sérülékeny vízbá­zison fekszik. Természete­sen az önkormányzat a pá­lyázatot az idén is benyújt­ja. Másik nagy tervük egy kerékpárút megépítése a hűtőház és a mezőgazdasá­gi szakközépiskola oktató­telepe között, a 41-es főút mentén. A kerékpárút úgy­mond „tervezési szakasz­ban van”. A pályázattal azonban — az országos nagy átrendezés miatt — várniuk kell, hisz most még nem tudni, melyik tárca lesz a téma gazdája. Az viszont már tény, hogy a kenderáztató tó mel­lett eddig 180 horgásztelket értékesítettek. A telkekhez aszfaltút vezet. Terápia Apagyon a kötelező egészségügyi alapellátáson kívül fizikoterápia is van, ám ezt az egészségügyi pénztár nem finanszírozza. Kénytelen az önkormányzat vál­lalni a költségeket. Nyírtéttel kö­zös vállalkozó fogorvosuk is van, s sőt gyermekorvos is tevékeny­kedik a községben. Gond, hogy idősödik a település, és egyre többen — jelenleg közel három­százan — jogosultak közgyógyel­látásra. Ez is jelentős többlet- kiadást jelent az önkormányzat­nak. A költség most egymillió fo­rintot tesz ki. Ha a közgyógyellá­tás teljes finanszírozása az ön- kormányzatok feladata lesz — márpedig ilyen hírek keltek szárnyra —, akkor az 5-6 millió forintba fog kerülni Apagyon. Az oldalt írta és a fényképeket készítette: Györke László és Balázs Attila Seil» APAGY ÚJDONSÁGAI_______

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom