Kelet-Magyarország, 1999. február (56. évfolyam, 26-49. szám)

1999-02-22 / 44. szám

1999. február 22., hétfő 3. oldal Nyéki Zsolt „Ez csak a kezdet, tudja, annyi rosszat művelt már az ember, hogy bűneiért most már bűnhődnie kell. Ártatlanoknak is, kollektiven, sajnos, ezt így kell elfogad­nunk." Emberfölötti erők csapásaként értékelte a rendkívüli időjárást egy olvasó, aki telefont ragadva tette egyébként csendes megjegy­zését. Pánikba éppen nem ejtett, de min­denképpen gondolkodásra késztetett véle­ményével, különösen a rossz emlékű zársza­vak ütöttek szeget a fejemben. Tudniillik jócskán akadt példa az elmúlt napokban ártatlanok szenvedésére, akiknek minden bizonnyal kevesebb lett volna a ba­juk, ha mások korábbi butaságát sikerül megelőzni. Megyénkben irgalmatlan mennyiségű hó esett, a vele birkózó ember gyakorta emlékeztetett a görög királyra, aki­nek alvilági büntetése sziszifuszi munkaként maradt meg az utókorban. Nagyon sok helyen ugyanis ha eltolták a havat az utakról, rövid időn belül újabb tor­lasz tette lehetetlenné a közlekedést. A kí­méletlen szél hívta fel a figyelmet a felelőt­len kezekre, amelyek kivágták a védő faso­rokat, pótlásról pedig senki sem gondosko­dott. így most régen nem látott hóátfúvá- sok keltettek félelmet megyeszerte, estek je­ges (olykor huszonnégy órán túl tartó) fog­ságba utazók, köztük betegek, kisgyerme­kes családok. Szóval a kollektív büntetés működött. Meggondolatlan ember miatt kerültek bajba vétlenek, de azért újabb kérdések is felmerülnek. Vétlenek vagyunk-e, amikor nem teszünk a buta cselekedetek ellen semmit, vagy csak ímmel-ámmal próbálko­zunk? Ez a tél azt is megmutatta: a „nem az én dolgom" mentalitása ott és akkor bosszulja meg magát, ahol és amikor nem is számí­tunk rá. Egy hótorlaszban elakadva elme­renghet az ember: hol kezdődik a magán­ügy és mi az, ami mindenkire tartozik. Életszemlélet Te, Totya! Nincs értel­me kijózanodni, mert akkor elölről kell kezdeni a piálást Ferter János karikatúrája HÍREK □ Jeles könyvtárosaink Megyénk könyvtárai és könyvtárosai címmel tartanak előadást a Bessenyei Társaság február 25-i összejövetelén. A nyíregyházi Kossuth gim­náziumban 17 órakor kezdődő rendezvény előadója Futaky László, szerkesztő, szakíró, a Könyvtári múltidéző című kötet szerzője. □ Megújuló felnőttoktatás Az érettségi követelményrendszer és vizsgaszabályzat is „terítékre kerül" azon az országos tanácsko­záson, melyet a megújuló felnőttoktatás je­gyében rendeznek február 26-án és 27-én Nyíregyháza-Sóstón. □ Értekezlet szülőknek Továbbtanulás­sal, pályaválasztással kapcsolatos szülői érte­kezletet tartanak február 24-én, délután há­rom órától a nyíregyházi Vásárhelyi Pál Épí­tőipari és Környezetvédelmi-Vízügyi Szakkö­zépiskolában. Nincs pénz, de szerzünk Tallózás a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei önkormányzat 1999. évi költségvetésében Marik Sándor Nyíregyháza (KM) — Egy jó költségvetés az érintett szer­vezet számára megmutatja az egész évet. Rózsás kilátá­sokat, vagy megpróbáltatá­sokat jelez. A megyei önkormányzat 16,6 milliárdos költségvetéséről alig néhány nappal az elfogadás után kimondható, hogy a megpróbál­tatások lesznek jellemzőek. Vezetői szemmel A tavalyi feszültségek nem ol­dódnak, sőt újak keletkeznek. A gyermekvédelmi törvény járan­dóságainak további emelkedései, újabb középfokú oktatási intéz­mények átvétele, a reménytvesz- tően húzódó felújítások sora ar­ra ösztönzi a megyei önkor­mányzatot, hogy az önhibánkon kívüli hátrányos helyzet miatt ismételten támogatás iránti ké­relmet fogalmazzunk. Zilahi József, a megyei közgyűlés elnö­ke adta meg ekként az alaphan­got. Erre rímelt a könyvvizsgáló, László András jelentése: a me­gyei önkormányzat költségvetési szabályozása központi intézkedé­seket igényel. Évről évre nő az ide címzett feladatok sora (gyer­mekvédelmi, oktatási, egészség- ügyi törvények, pedagógusok bérrendezése, kórházi hiányok fedezése), amelyekhez csak rész­ben, vagy egyáltalán nem érke­zett pénz. Fogyóban vannak az értékesíthető ingatlanok is. Te­hát nem egyszerűen pótlásokra, hanem alapvető, új intézkedé­sekre lenne szükség. A pénz útja A költségvetés olyan, mint egy nagy vegykonyha: jobb, ha szak­ember mutatja be az alkotórésze­ket, jelen esetben számok ezreit. Gozman József, a pénzügyi és va­gyongazdálkodási osztály vezető­je szerint néhány fontosabb adat eldönt szinte mindent. A megye 16 milliárdjából majdnem 9-et az Országos Egészségügyi Pénztár­tól vesz át a megye három nagy kórházának működtetésére, majdnem 5 milliárdot az önkor­mányzatok költségvetési támo­gatása tesz ki, nem egészen 1,5 milliárd az önkormányzatok sa­játos bevételei (például az illeté­kek, a személyi jövedelemadó bi­zonyos részei). Ezek mellett el­törpülnek a működési bevételek, és a pályázat útján elnyerhető hitelek, támogatások. Amire költik A tizenhatmilliárd többszörösé­nek is helye lenne a megyi ön- kormányzat 38 intézményében, a szociális, oktatási, közművelődé­si területeken egyaránt nyesege­tik a költségeket, pedig minde­nütt többet kérnének. Nem túl nagyok a lehetőségek, mert az alapvető dolgokra mindenkép­pen tervezni kell, s mire felújí­tásra, bővítésre kerülne sor — már csak kivételes esetekben van fedezet. Fejlesztésekre jobbára orszá­gos és pályázati pénzekből jut. A megye legnagyobb lehetősége a Szatmár-Beregi Kórház rekonst­rukciója, amely egymaga 1,4 mil­liárd forint felhasználását jelen­ti, ebből 30 millió a „saját erő”, a többi „címzett támogatás” az or­szágos költségvetésből. A Jósa András kórház induló műtőre­konstrukciója is költséges: 480 millióba kerül. Minden kórház­ban jut pénz a legszükségesebb gép- és műszerbeszerzésre. Negy­venmilliót költenek a megyei tüdőgondozó hálózat fejlesztésé­re. Hároméves nagy program lesz a Móricz Zsigmond Színház re­konstrukciója. Központi pénzek­ből az idén 150, jövőre 550, azt követően 500 millió forint fel- használásával újjávarázsolják Thália hajlékát. Ugyancsak álla­mi pénzekből, négy évre elosztva 370 millió forintért számottevő­en fejlesztik a tarpai ápoló-gon­dozó otthont. Ebben a megyei önkormányzat 42 milliója is ben­ne van. Ha pályázatokon valóban el­nyeri a megye a kilátásba helye­zett pénzeket, további lakásott­honokat vásárolnak, hogy a nagy otthonokból kisebb közös­ségekbe költözhessenek a gyere­kek. Ez azt eredményezi, hogy például olyan patinás épületek, mint a berkeszi kastély, más cél­ra hasznosíthatnak. A szűkös keretek ellenére is folytatódik a Megyei Levéltár bővítése, és megvalósul a Bárczi Gusztáv Általános Iskola és Diákotthon új, 150 személyes kollégiuma. Miközben az idei tervek meg­valósítása szabad jelzést kapott — mint Gozman József elmondta —, a szakemberek már meg is kezdték a 2000, 2001. évi prognó­zisok készítését — egyszámjegyű inflációt figyelembe véve. Címszó a lexikonban Költségvetés: az állam bevé­teleinek és kiadásainak egy évre szóló előirányzata, me­lyet törvényben határoznak meg. Az állam gazdasági bea­vatkozásának legfontosabb eszköze. Bevételeinek fő forrá­sát a gazdálkodó szervezetek és magánszemélyek által befi­zetett adók, vámok, illetékek képezik. A kiadásokat általá­ban az államhatalmi, közigaz­gatási feladatokat ellátó köz­ponti költségvetési szervek működtetésére, oktatási, szo­ciális és kultuális intézmé­nyek fenntartására, támogatá­sára, a közbiztonság, a honvé­delem finanszírozására, a he­lyi közigazgatási feladatokat ellátó szervek támogatására fordítják. (Larousse Lexikon) Étrend a hóhányáshoz Cserbakőy Levente ______________________ .A.mikor a reggeli órákban kinéztem az ablakon, látható volt az udvarban és a kertben, hogy az a hatalmas hótömeg, ami a tájat beborítja, az az egész éjszakai szakadatlan hó­esés eredménye. Láttam, hogy az udvaron a kutyám csak úgy tud előrejutni, ha az orrát leszegve, mint egy hótoló, utat vág magának. Ha járni akart, mindig fennakadt a hó tetején. Látva csatakos bundáját, meg­győzött róla, hogy nem teljesí­tette a ház körüli őrszolgála­tát, ezért be is hívtam regge­lizni. Ereje megőrzéséhez ad­tam neki néhány ujjnyi száraz kolbászt és a tálkájába öntöt­tem egy csészényi mézes ka­millateát, hogy megelőzzük a hurutos bajokat. Minap is hal­lottam tüsszögni és ez a tea különben is melegít ebben a télidőben. Reggelizés közben azon morfondíroztam, hogy ehhez a havas naphoz, amikor nem kevés lapátolásra van kilátás, mit is kellene főzetnem ebédre a feleségemmel. Valami alka­lomhoz illőt. Olyan hirtelen vágott belém a felismerés, mint Buddhába a megvilágo­sodás pillanata. Ehhez az idő­höz a kormos bableves és a tú­rós palacsinta való. Mert a tél ugyan már kifelé menőben van, azért a hóeltakarítási munkák ideje még mostanság fog igazán elkövetkezni. En­nek a vizes, latyakos hónak súlya van, aminek a megmoz­gatása igencsak kiszívja az ember erejét. Az erő pótlására kell a jó forró bableves a ben­ne főtt füstölt csülökkel. Az utána feltálalt túrós palacsin­tából 5-6 darabot már csak száj ízesítőnek fogyaszt el az ember. És ha marad belőle a tálon, arra rá lehet járni egész délután. De ez nem valószínű, ismerve az én és a kutyám pa­lacsintaimádatát. Amire kiértünk az utcára terepszemlét tartani a hóhely­zetről, a szomszédaink már gőzerővel hányták a havat. Azonnal bekapcsolódtunk a feladatról folyó eszmecserébe, és szakszerűen kitárgyaltuk a teendőket. A feleségem önké­nyesen megragadta a hótoló lapátot és tüsténkedni kezdett, így hát én is tettem a dolgo­mat, és az időjárásnak megfe­lelően felöltöztem. Előkeres­tem az állandóan elkallódó kesztyűmet, összehajtogattam egy nagyalakú szatyrot, sálat, kabátot és sapkát vettem ma­gamra, majd elindultam a vá­rosba. Mert az igaz, hogy a hó­lapátolás is feladat, ám ahhoz elég a nyers erő. De az élelmi­szerek bevásárlása teljes és alapos embert kíván. Ezért lettem ezzel én a saját javasla­tomra megbízva. ]VIert én ismerem a regla­mát: egy bevásárlókörúton vétek a piszlicsáré filléreske­dés. A Kacsavárat igazgatja a farmerlány Nyíregyháza (KM) — Egysze­rűen csak farmerlánynak be­cézik a dombrádi hölgyet, aki a nyíregyházi mezőgaz­dasági főiskola hallgatója. Az előadások után Kiss Annamá­ria rohan haza a Dombrád mel­letti Kacsavárra, ahol a birtokot igazgatja. dát kapott, majd egyre növeke­dett az állatállomány. Az egykori birtokból hatalmas farm lett, amelynek igazgatását Annamá­ria végzi. A béresek szó nélkül engedelmeskednek neki, ugyan­akkor a gazda a betakarítástól az almozásig, az etetéstől a birka­nyírásig mindent végez. Amikor ideje engedi, kilovagol a ménes­A mamája csak annyit mon­dott róla: előbb tanult meg lova­golni, mint járni. Nem csoda, hi­szen a fiatal hölgy egész gyer­mekkorát az állatok között töl­tötte, ismeri a nyelvüket, beszél hozzájuk, simogatja, dédelgeti őket. Még egész kicsiként már azt hitték, hogy eltűnt a tanyán, meséli az édesanyja, amikor a mamája meglepetten látta, négy­kézláb tolat ki ízisz, a német ju­hászkutya óljából. A hatalmas állat szőrébe kapaszkodva kez­dett el tipegni. Nem sokkal utá­na már lovagolt. Ajándékul kisborjat, kecskegi­sel a határba. Sötétedéskor a Pannon telefonján hazaszól a bir­tokra, hogy kezdjék el a fejést. Érdekesség, hogy rengeteg ku­tyát is tartanak. Egykori gaz­dáik szabadjára engedték az ebe­ket, ő pedig befogadta a szeren­csétlen jószágokat. Ez is bizo­nyítja, rajong az állatokért, a kö­zelükben érzi magát a legjobban. Mindezt a barátja is elfogadja, aki besegít a munkába. — Úgy érzem magam, mintha egy soha véget nem érő táborban élnék — állítja a farmerlány. — Én itthon vagyok boldog, az álla­taim között. Szinte mindennap kilovagol a ménessel Amatőr felvétel Efelett» HÁTTÉR _________ || NÉZŐPONT Téli merengő A lakásotthonok gyarapodásával felszabadulhat a berkeszi kastély ÍS Elek Emil felvétele

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom