Kelet-Magyarország, 1999. február (56. évfolyam, 26-49. szám)

1999-02-19 / 42. szám

1999. február 19., péntek Kelet* KULTÚRA 7. oldal HÍREK □ Kabaré a köbön A mátészalkai műve­lődési központ kabaré-bérletsorozatában a soron következő, február 24-i előadásán Ka­bos László, Csala Zsuzsa és Simon Edina mű­ködik közre. A kabaré 19 órakor kezdődik. Q Nőnapi készülődés Papírhajtogatásra, kedves ajándékok készítésére várják az ér­deklődőket a közeledő nőnap jegyében Nyí­regyházán a Népművészeti Stúdió Zrínyi Ilo­na u. 8. szám alatti helyiségébe február 26- án 9-14.30-ig. □ Nagydíjas grafikusok A Miskolci Or­szágos Grafikai Biennálé nagydíjasainak al­kotásaiból készül tárlatot rendézni a Nyíregy­házi Városi Galéria március elején. A harmadik kor Nyíregyháza (KM - N. I. A.) — Az olva­só olyan könyvet vehet kézbe, amely hézagpótló értékű, mondhatnám kö­telező olvasmány a gondolkodó em­bernek. Mert az élet harmadik korát, ahogy a szer­ző az öregséget nevezi, csak az kerüli el, akit fiatalon ragad el a halál. A magyar olvasó mégis bosszankodhat, ha olvasni kezdi a szerző bevezetését, mert a magyar lakosság életkora nemhogy nö­vekedett volna az elmúlt évtizedekben, in­kább ijesztően csökkent. Nem az a fő gond­ja, hogy megunja a golfozást, a sütkérezést, az evést-ivást. Mint fogyasztói réteg, szinte csak a létfenntartásra költ, mint szavazó­réteg passzív, reménytelen. Az öregedés — mindannyiunknak, akik megérjük — közös emberi sors. Közös a nyugdíjba vonuló vagy elévülő tapasztala­tai miatt munkáját vesztett ember szemé­lyiségének a válsága. Közös az élmény, hogy másodrendű állampolgár lett. Közös, hogy a hagyományos nagycsaládok szét­szóródnak. Közös a magány. De az idősödő vagy ép­penséggel öreg ember mégis képes tapasz­talatai révén szellemi erőit mozgósítani, tanulni, gyógyulni lelki zavaraiból. Képes alkotni, derűsen, méltósággal végezni az életet szerényebb viszonyok között is. Eh­hez ad új szemléleletet Peter Hildebrand Félúton című könyve, amely a Hétköznapi pszichológia sorozatban látott napvüágot. Nyelvhelyességi hibacsokor Minya KAroly Nyíregyháza — A hasonló hangzású szavakat könnyen össze lehet cserél­ni egymással, ezért nagyon oda kell figyelni használatukra. Az alábbi hi­bacsokor is ezt bizonyítja. íme az el­ső példa. XY politikus a sajtószabadság durva meg­sértésének minősítette azt, hogy a Hírlap­kiadó vezérigazgatója önkéntesen cenzú­rázza a lapot. Az írás szerzője természete­sen arra gondolt, hogy a vezér önkénye­sen, azaz mások jogait, akaratát semmibe véve tett ezt. Valódi horrormondatot alko­tott a következő gondolat papírra vetője is. A véres bárd pedig a feje fölött lebeg, a tájékoztatóban gondosan felhívják a figyel­mét, ha rosszul tölti ki a felvételi nyomtat­ványát, ugrott a jelentkezés is. Itt pedig va­lószínűleg Damoklész kardjára gondolt a mondat alkotója, hiszen az függ a fejünk fölött akkor, amikor valamüyen nagy ve­szély fenyeget, vagy a veszély tudata szün­telenül nyugtalanít. A bárddal, bár nem véressel, mást csiná­lunk, de nem azt, ami a következő mondat­ból kiderül. Az is benne van a pakliban, hogy ellenségei eltemetik a csatabárdot, és egy koalícióban megbékélnek egymással. Már az is zavaró, hogy két képes frazéma került egymás mellé (benne van a pakli­ban, eltemetik a csatabárdot), de még na­gyobb baj az, hogy a csatabárdot elásni szoktuk, és nem eltemetni. Ugyancsak két hasonló hangzású, de eltérő jelentésű szót kevert össze az a rádióbemondó, aki egy játék nyertesének két tiszteletbeli jegyet ajánlott fel. A tiszteletjegy kifejezés lett volna a he­lyes, ugyanis a tiszteletbeli azt jelenti, hogy megtisztelésként adományozott, fize­téssel, illetve hatáskörrel nem járó tiszt­ség, cím, állás stb. Tavaszköszöntő művészeti hetek Hangulatos hangverseny a művelődési központban Nyíregyháza (KM - B. I.) — Nemes, szép hagyomány, hogy Nyíregyházán a tavasz elején megrendezik a művé­szeti heteket. A gazdag programsorozat az idén sem marad el — tudtuk meg Szathmáryné Sipos Ildikó­tól. A nyíregyházi művelődési Martyn Péter felvétele központ igazgatója, azt is el­mondta, hogy a rendezvény az idén több intézmény összefogá­sával valósul meg. A gazdag kí­nálatban a könnyű és a komo­lyabb műfajok kedvelői egyaránt találnak programot. Az április közepéig tartó mű­vészeti hetek ünnepélyes meg­nyitóját — tárlatnyitással egybe­kötve — a nyíregyházi zeneisko­lában március 1-jén 17 órakor tartják. Március negyediké a ci- vü szervezetek napja lesz. Hete­dikén a Mandala Dalszínház 500. jubileumi előadását láthatjuk a VMK-ban, majd négy nap múlva a M.É.Z. együttes kelta gyökerű ír és skót dalokat mutat be. A gyermekek örömére a Kölyök- várba látogat március 19-én a Pécsi Bóbita Színház, majd a Primavera Balettegyüttes mutat­ja be hagyományos tavaszi mű­sorát. A fesztiválba üleszkedik a III. Pro Archi Nemzetközi Ifjúsá­gi Vonószenekari Fesztivál is, amelynek nyitókoncertjét már­cius 25-én tartják a nyíregyházi evangélikus templomban. Más­nap a megye öt városában — Nagyhalászban, Kisvárdán, Má­tészalkán, Fehérgyarmaton és Tiszavasváriban — rendeznek minikoncerteket. A kis muzsiku­sok fesztiválja március 30-ig tart, amikor a Filharmónia bér­leti előadását hallgathatják meg a komolyzene kedvelői. A művészeti hetek programso­rozata Zorán koncerttel fejező­dik be a VMK-ban április 14-én. Vikidéi és Makrai Nyíregyházán Nyíregyháza — Zsúfolásig megtelt a Móricz Zsigmond Színház nézőtere a Nap-folt Társulás napokban megren­dezett musical-show-ján. Szerencsére nem szegte kedvét a vállalkozó kedvű szervezőknek, hogy a szabadtéri színpadon be­mutatott Godspell című rockmu- sicalra nyáron elkeserítően ke­vesen voltak kíváncsiak. A ga­rantált sikert előre jelezte Viki­dül Gyula és Makrai Pál neve, akik nélkül évek óta aligha volt e műfajban országos rangú be­mutató. Az általuk alakított szerepkö­rökben előadásmódjuk mintá­nak számít. Megcsodálhattuk Vi- kidált egy gyermek életéért kö­nyörgő Jean Valjeanként, az An­na Karenina papjaként vagy a Légy jó mindhalálig jóságos ta­náraként. Különböző karakterek új és új színekkel. Ami közös bennük, az énekesből áradó át- szellemültség, szuggesztivitás. Makrai Pál már-már törzsven­dégnek számít megyeszékhe­lyünkön, hiszen a nyíregyházi Zenés Szabadtéri Színház Evita előadásának sikeréhez az ő Ma- galdija is hozzájárult. Ennek kö­zismert dallama mellett hallhat­tuk tőle többek között Júdás éne­két, valamint a Sakk egy táncra csábító részletét. A győri szín­Vikidál Gyula házban játszó Borbás Erika igen nehéz szérepkörökben bizonyí­totta, kiváló énekes. Korábban már más Nap-folt produkciók­ban is szerepelt. Az est Jolly Jo­keré, legtöbbet színen lévő sze­replője Mészáros Árpád volt. Akárcsak az ugyancsak színre lépő egykori mandalás, Bárká- nyi Mónika, ő is remek előadóvá érett. Az est házigazdája Petne- házy Attila volt. Méltó partnereik voltak a Ref­lex Tánccsoport tagjai. Büszkék lehetünk rá, hogy már nemcsak KM-reprodukcló néptáncosaink, baletteseink, de a modem táncokat járó együtte­seink is a legjobbak szintjén rop­ják. Kiemelkedők voltak a Jézus Krisztus szupersztárhoz és a Macskákhoz készített koreográ­fiáik. Sikeresek lettek a TLS Stú­dióban készült zenei alapok s a kort idéző ruhák is. Jó volt ki­csit újra hinni: „Az élet szép, az élet minden. Mondhatják, hogy semmid nincsen. A legnagyobb kincs örökre tiéd.” Sz. Kántor Éva Nyerjen egy számítógépet! A Nyíregyházi Városi Tele­vízió, a Swico Kft. és a Ke- let-Magyarország közös já­téka Válaszoljon helyesen az itt feltett kérdésekre, és ha szerencséje van, akkor az öné lehet a Swico Kft. által felajánlott Pentium proce- szorral felszerelt személyi számítógép. A válaszokat a Nyíregyházi Városi Televí­zió címére (Nyíregyházi Városi Televízió PC Per­cek, Nyíregyháza, Szabad­ság tér 9., 4400) kérjük fel­adni, legkésőbb hétfőig (február 22-éig). 1. Minek a rövidítése a ROM elnevezés? a Read Only Memory b Read Off Memory c Read Out Memory 2. Ki a műsorvezetője a VTV PC percek című mű­sorának? a Balogh Béla b Dankó László c Lengyel Attila 3. Mi a klaviatúra? a Monitorszűrő b Billentyűzet c Botkormány 4. Melyik cég terméke a Windows operációs rend­szer? a Microsoft b Novel c IBM 5. Milyen hosszú a VTV PC percek műsora? a 10 perc b 20 perc c 30 perc A helyesen válaszolók a PC percek február 24-i adásá­ból tudhatják meg, hogy ne­kik kedvezett-e a szerencse. A nyertesek névsorát az adást követően lapunkban is közöljük. Erkel-ünnep Gyula (KM) — Áprilisban 19. alkalommal rendeznek Gyulán Erkel Diákünnepe­ket. Az EDÜ-n meghívott­ként budapesti és határain­kon túli magyar középisko­lák művészetekben jártas tanulóifjúsága vehet részt. Farsangi néphagyományok megyénkben Nyíregyháza (Bodnár Zsuzsan­na) — Bár a farsang e héten, hamvazószerdán véget ért, a népszokások felevenítése nem sérti a böjti időt. A téli ünnepkör szokásokban leggazdagabb időszaka volt a víz­kereszttől hamvazószerdáig tar­tó időszak. A nagy mezőgazdasá­gi munkák befejeztével a pihe­nés, erőgyűjtés, felkészülés ideje, ugyanakkor a szórakozás, játék, evés-ivás legfőbb alkalma volt a negyvennapos nagyböjt előtt A párkeresés, udvarlás, lakodal­mak, disznótorok időszaka. A farsangi evés-ivásnak, lár­más-táncos felvonulásnak vala­mikor kettős célja volt. Egyrészt a tél haldoklását ünnepelték, másrészt gonoszűző eljárásokkal a bő termést, termékenységet kí­vánták biztosítani. A falusi em­ber erre az időszakra felfüggesz­tette a közösség által elfogadott rendet, törvényeket. Maskura mögé bújva lehetővé vált, hogy az egyén ki tudjon lépni hétköz­napi énjéből. Farsang időszaká­ban megengedték a fonókban az ölelgetést, fogdosást, párosodás- ra való cselekedeteket, obszcén szövegeket. A farsangolás — helyi néven maskurázás — különösen a szat­GÓlyafarsangos Amatőr felvétel mári részeken dívott, nagy di­vatja volt a maszkos alakosko­dásnak, illetve dramatikus játé­koknak. Sok emléket őriznek a nyírségi, Nyíregyháza környéki farsangokról is, de ezek eltörpül­nek a szatmári szokások mellett. Lássuk részletesen megyénk far­sangi hagyományait. A farsangi szokások fő ideje a Nyírségben többnyire a húshagyó vasárnap utáni három napra esett, ezért háromfarsang a neve. Húshagyó vasárnap sok húst főztek, fánkot sütöttek, hétfőn, kedden is tyú­kot öltek, húslevest főztek hosszúmetélttel, káposztát köl­töttek, mert hamvazószerda után megkezdődött a nagyböjt. A far­sangi maskurázás sikere min­denkor a beöltözött legények ügyességétől, leleményességétől, rögtönző képességétől függött. A farsangi mulatságok helyszínei a fonók, tollfosztók, lakodalmak voltak. Szatmárban, Nyírségben különböző un. zsáneralakokat je­lenítettek meg, különösen ked­velt volt, hogy a legények öreg­asszonynak, öregembernek, kol­dusnak, betyárnak, házalónak, kéményseprőnek, cigánycsalád­nak stb. öltöztek. Jellemző a fér­fi-női ruhacsere. Arcukat belisz­tezték, bekormozták, harisnyát húztak rá. Igyekeztek mindenhol minél nagyobb riadalmat kelte­ni. Verebeket engedtek el, bekor­mozták a jelenlévőket, fogdosták a lányokat, betyárbandának ad­ták ki magukat. Vaskos rigmu­sokkal temetést, lakodalmat ját­szottak. Természetesen a farsan­golás helyszínén étellel, itallal kínálták a résztvevőket. Biriben háromfarsangkor asz­szonyok dalolva járták a falut, egymást köszöngették, táncol­tak, nevettek, maskurának is fel­öltöztek. A házaknál ettek-ittak, mulattak. Nyírlugoson az egy fo­nóban dolgozó lányok ún. törőes­tet rendeztek. Ételt, italt össze­hoztak, cigányt fogadtak, mulat­tak. Az a szokás járta, hogy a farsangi mulatságban magasra kell ugrani, hogy nagyra nőjön a kender. Paládon is ugyanezt cse- lekedték, hogy erős, magas le­gyen a kender. A nyíregyházi tirpákoknál Márkus Mihály szerint nem volt különösebb jelentősége a far­sangnak. A fiatalok farsangi bált, az idősebbek batyusbált rendeztek. A céhes világban a nyíregyházi szűcslegények far­sangi felvonulást rendeztek, amely reggelig tartó mulatsággal zárult. Vidékünkön elsősorban a szatmári részen, a Túr mentén volt szokásban a farsangi masz­kos alakoskodás. Ferenczi Imre és Újvári Zoltán 1962-ben megje­lent kitűnő könyve a Farsangi dramatikus játékok Szatmárban címmel ad áttekintést e témáról. Ebben a játékok teljes kelléka­nyagát, szereplőgárdáját, szöveg­könyvét, a játék teremtette fonó­beli hangulatot kapjuk vissza.

Next

/
Oldalképek
Tartalom