Kelet-Magyarország, 1999. február (56. évfolyam, 26-49. szám)

1999-02-19 / 42. szám

1999. február 19., péntek Káét«» HÁTTÉR 3. oldal NÉZŐPONT Több lúd kellene Gaivwibos Béla . Sok lúd disznót győz, mondja találóan a népi bölcselet. És valóban, példák tucatját tudná bárki felidézni arról, mekkora erő rej­lik a közösségben, vagy negatív példa ese­tén — mert ilyet is ismerünk — a bandá­ban. Az elmúlt fél év esőstől ránk zúduló természeti csapásai közben valameny- nyien tanúi lehettünk annak, milyen nagyszerű helytállásra is képesek az emberek, ha összefognak. Azon talán nincs még itt az ideje keseregni — hiszen e napokban is igen nehéz helyzetben vol- tak/vannak megyénk lakói —, hogy miért mindig csak a bajban mutatkozik meg igazán: képesek vagyunk az egy min­denkiért, mindenki egyért szellemében dol­gozni. Igen, csupán ennyiről van szó: dolgozni becsületesen. Vállvetve vagy ha úgy hasz­nosabb, akkor egyenként. Ha kell háton, fu- rikkal hordva a homokzsákot, ha kell lapát­tal, géppel takarítva utat, járdát. Világtól el- zártaknak kutyaszánnal, sítalpon, lóháton, helikopterrel vinni a gyógyszert, az élelmet, menteni a betegeket. Amikor pedig annak lesz sora — hamarosan ez is eljön, reméljük nem egyik napról a másikra — ásóval, ka­pával vezetni a vizet a földekről, tisztítani a csatornákat. Jó példák ezreit láthattuk naponta az őszi árvíznél épp úgy, mint a mostani télben. Ám ki-ki a maga környezetében ta­pasztalhatja, olyan hosszú időn keresztül „harcoltunk a munka frontján", hogy sokan azt hiszik elég csak hangzatosán beszélni róla. Közülük vannak olyanok, akik fel­háborodottan másokra mutogatnak, s ölbe tett kézzel várják a felmentő sereget. Aztán olyanok is akadnak szép számmal — láttunk például felemelt tolólappal ro­hangáló gépeket a lábszárig érő latyak­ban —, akik dolgoznak bár, de nem elég becsületesen. Egy szó mint száz: ahhoz, hogy győz­ni tudjunk a soron kővetkező „disznók" felett, a jelenleginél még több lúdra lesz szükség. Téli játékok Állj meg te, disznó! Ferter János karikatúrája HÍREK □ Bessenyeire emlékeznek A Bessenyei György Tanárképző Főiskola közművelődési bizottsága és MTA Tudományos Testület iro­dalmi szekciója szervezésében Bessenyei Györgyre emlékező műsort rendeznek a főis­kolán, február 23-án, délelőtt 10 órától. □ Könyvtárosokról szólnak A Besse­nyei György Irodalmi és Művelődési Társaság szervezésében tartanak előadást február 25- én, délután öt órától a nyíregyházi Kossuth gimnázium dísztermében. A téma: Megyénk könyvtárai és jeles könyvtárosai. Előadó: Futaky László szerkesztő. □ Bálozó mérnökök A nyíregyházi Tudo­mány és Technika Házában rendezik meg február 20-án a mérnökök bálját. ■ ■ Össztűz a munkanélküliségre A személyre szóló szolgáltatások bővítését tervezi a munkaügyi központ új igazgatója Nyéki Zsolt Nyíregyháza (KM) — A megelőzés a kulcsszó abban a programban, amely szerint a Szabolcs-Szatmár-Bereg Me­gyei Munkaügyi Központ új igazgatója kíván dolgozni. Az elmúlt hónapokban a bizony­talanság lebegte körül a munka­ügyi szervezetet: a szaktárca pá­lyázatot írt ki az igazgatói poszt betöltésére, a megyei munka­ügyi tanács öt jelentkezést to­vábbított, de ezekből csak három volt érvényes. Végül a pályáza­tot eredménytelennek nyilvání­tották, s a miniszter Rezsőfi Ist­vánt kérte fel az igazgatói teen­dők ellátására. — Öt megye munkaügyi köz­pontjának élére neveztek ki új igazgatót, mindenütt 30-40 éves korhatár közötti belső munka­társsal oldották meg a személy- cserét — utal kiválasztatásának körülményeire Rezsőfi István. Persze ez még nem lett volna ele­gendő a megbízáshoz: a szakem­ber 1990-től dolgozik munkaügyi területen, s az ügyintézői poszt­tól a csoportvezetői tiszten át a kirendeltségvezetői megbízatá­sig végigjárta a ranglétrát. Most már csak a szokásos átvüágítási procedúrán kell átesnie, hogy véglegesítve folytathassa mun­káját. Rezsőfi István — Előbb egészében kell meg­vizsgálnom a munkaügyi köz­pont működését, minden kiren­deltséget felkeresek, ahogy a hó­illetve útviszonyok ezt megenge­dik — említi az első feladatokat az igazgató. Távolabb tekintve pedig stra­tégiai célokat határoz meg: meg­Balázs Attila felvétele különböztetett figyelmet szeret­ne fordítani a tartós munkanél­küliek helyzetére, hiszen ez a kör adja az összes állástalan negyven százalékát. Itt a legha­tékonyabb eszköznek a közhasz­nú munkavégzés programja tű­nik. — Nem szabad megfeledkezni arról, hogy hatósági feladatok el­látása mellett szolgáltató szerve­zet vagyunk, ezért utóbbira na­gyobb hangsúlyt kell fektetni. Személyre szóló szolgáltatások bővítésére törekszem, például a pszichológiai szakszolgálat bevo­násával. A kirendeltségek mun­kájának hatékonyságán álláske­reső klubok indításával lehetne javítani — sorolja a teendőket Rezsőfi István. Várhatóan a pályakezdők is jobban reflektorfénybe kerül­nek: az iskolákkal kialakítandó együttműködés célja, hogy a vég­zősökkel tudatosítsák: hogyan működik a munkaerőpiac, mi­lyen szolgáltatást nyújtanak a munkaügyi kirendeltségek, s hogy a tapasztalatok szerint mely szakképesítések növelik az elhelyezkedés esélyét. A legnagyobb kihívást talán a munkanélküliség megelőzése je­lenti, itt a preventív képzések szerepe nő meg, különösen a még munkahellyel rendelkezők esetében. A vállalkozóvá válás fokozott támogatása mellett gesz­torcégek megnyerésével lehetne a kezdő vállalkozók tapasztalat- szerzését segíteni. A munkanél­küliség alakulását megyénkben éves ciklikusság jellemzi, ennek mérséklésére a munkaerő-piaci alap decentralizált részének üte­mezett felhasználása kínál lehe­tőséget — zárja a feladatok gyorslistáját az igazgató. Visszaesett a lakásépítési kedv Nyíregyháza (Hajnal Béla - KSH) — A lakáshelyzet, a fia­talok lakáshoz jutási esélyei évtizedek óta a társadalmi érdeklődés középpontjában áll. A rendszerváltásig az állam többnyire saját feladatának tar­totta ennek megoldását. A piac- gazdaságra való áttérés költsé­gei, a munkanélküliség megjele­nése és egy sor egyéb probléma miatt a ’90-es évtizedben a lakás­építés mind országosan, mind a megyében jelentősen visszaesett. Szabolcs-Szatmár-Beregben a mélypontot 1993 jelentette, ami­kor mindössze 1184 lakás épült. Ezt a fiatalok családalapítására is kedvezőtlen tényt felismerve 1994 novemberében olyan lakás­építést támogató kormányintéz­kedéseket hoztak, amelyek ug­rásszerűen megnövelték az új otthont építők számát: 1995-ben és 1996-ban 80, illetve 70 száza­lékkal nőtt a használatba vett la­kások száma a megelőző évhez viszonyítva. Még 1997-ben is a ’80-as évekre jellemző intenzitá­sú volt a lakásépítés, ami 1998-ra a KSH előzetes adatai szerint az előző évihez viszonyítva keve­sebb mint felére (47 százalékra) esett vissza (1726 lakás). Ezzel a megyének 1993 és 1994 után a harmadik legkevesebb lakást megvalósító éve 1998 volt. Az elmúlt évben a megye két- százhuszonnyolctelepülése kö­zül 35-ben egyetlen lakás sem épült, a községek közül a legtöbb Nyírteleken (27), Gávavencsel- lőn (19), Mándokon (17) és Tisza- bezdéden (16). Meglepő, hogy e lakásszámok magasabbak mint a városi jogállású Záhonyban (8), Máriapócson (9), Baktaló- rántházán (11), Csengerben (12), Fehérgyarmaton (12) és Nagyha­lászon (15). {ÉLETKÉPÉK ______________________________ Hangol a feketerigó Bodnár István ___________________ B oldogult telektulaj donos korom kínjai és első örömei közül két dolog hiányzik leginkább. A korai, a májusi cseresznye zamatos íze, meg a feketerigó. Ez utóbbi éneke ugyanis azt jelentette szá­munkra, hogy véget ért oda- kinn a napi robot, letehetjük a sarlót, gereblyét meg a kiska- pát. Kinyújtózhatunk. Ismere­tes, hogy a feketerigó az alko­nyati órákban énekel a leg­szorgalmasabban. Néhány évvel ezelőtt új la­kótelepre, új lakásba költöz­tünk. Jól érezzük magmákat benne, de a lombos fák és a madarak bizony hiányoznak. Azonnal hozzáláttunk a fák ültetéséhez, hogy minél hama­rabb otthonosabb, zöldebb le­gyen a környezetünk. A mada­rak azonban a parányi ker­tünkben a verebek kivételével csak nem jöttek. Most viszont a havas tél váratlan fordulatot hozott. A nagy havazásban a ház előtti utak mellett a teraszt is igyekeztünk megszabadítani a hótól. Jó néhány madár élénk érdeklődéssel kísérte szorgos tevékenykedésünket. Bizonyá­ra éhesek voltak, hiszen a vas­tag hótakaró semmi táplálé­kot sem kínált számukra. Pró­bát tettünk sárgarépával, né­hány almával, és magokat hintettünk a terasz sarkába. Alig tíz perc múlva megjelen­tek az első verebek, később egy rozsdafarkú madárféle, majd délután egy feketerigó. Nagy volt az öröm. Sohasem láttam addig a környékünkön rigót. A díszes társaságban hamarosan a koromfekete uraság vette át a parancsnok­ságot, s bizony még az arra té­vedt seregélyt is harciasán elkergette. A rendre megújuló elemózsia láttán őkelme bi­zony odaszokott hozzánk. Kosztosunk mostanában már hajnalban a terasz fölé benyú­ló lilaakác ágán várja a regge­lit, és akkor is ott marad, ha már elfogyott minden. Úgy lát­szik, ő bizony nem adja át másnak új és bőséges táplálé­kot kínáló birodalmát. Azt mondják, a rigó félénk, óvatos és gyanakvó. De nem ám a mi madarunk. A verebek már régen messze röppenek, ha meglibben a függöny az üveg mögött, de ez még az aj­tó nyitásakor sem hussan to­vább, fejét oldalra fordítva csak les minket tágra nyílt szemeivel. Legmeglepőbb, hogy kissé vadóc puli ku­tyánktól sem fél. Tegnap aztán, ahogy kisü­tött a nap, megszólalt a tera­szunkon a szárnyas vendég. Halkan, mintha csak magá­nak dúdolt volna. Füttye tá­vol állt ugyan a nyári flottázó énekétől, de mégiscsak éne­kelt. Hangolt. Lehet, hogy a tavasz első fuvallatát érezte meg? Új busz a végeken Cégénydányád-Gyügye-Sza- mosújlak (M. K.) — Korábban egy IK-211-es busz szolgálta a Szamos menti településen lakók közlekedését. Mostanra ez elhasználódott, s egy újat vásároltak 15 millió fo­rintért. Gyügye és Szamosújlak a tulajdonos, ők adták a pénzt, il­letve nyerték a pályázatot. A busz szállítja a két településről Cégénydányád körzeti iskolájá­ba a gyerekeket. Természetesen a település felnőtt lakossága nincs kizárva a buszból. A csalá­dok is igénybe vehetik, megfizet­ve az önkormányzat előírta tari­fát. A jármű Cégénydányád körze­ti iskolájánál garázsok Innen reggel 6-kor indul Gyügye-Sza­mosújlak községekbe. Az első fu­vart 7,15-kor, a másodikat 7,40- kor bonyolítja. Délután 2 órakor azokat viszi először haza, akik nem tanulószobások, 16-kor az alsósokat, 16,30-kor a tanulószo­bások és az óvodások szállhat­nak fel rá. Napközben a busz a cégényi iskola udvarán áll, Balogh Ist­ván buszvezető pedig a holtidő­ben karbantartóként hasznosítja szakképzettségét. Szezonban fog­laltak a vasárnapok, ugyanis Szamosújlak és Gyügye felnőtt és ifjúsági focistáit szállítja. A sorsolás úgy készül, hogy ez megoldható legyen. Az IK-43-as segítségével a gye­rekeket országjáró kirándulá­sokra is elviszik. Az új járművel Balogh István buszvezető Molnár Károly felvétele

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom