Kelet-Magyarország, 1999. február (56. évfolyam, 26-49. szám)

1999-02-16 / 39. szám

1999. február 16., kedd 3. oldal NÉZŐPONT Sikamlós téma Kovács Bertalan Minden ember a saját búját érzi igazán súlyosnak. így nem csoda, ha a tőlünk alig néhány kilométerre meglévő gondokat haj­lamosak vagyunk elbagatellizálni. Ezért van az, hogy a hófalak között élő emberek kö­zül a városi népek, bár sajnálkoznak — sőt bizonyosan együtt is éreznek a külvilágtól elzárt falusi atyafiakkal — ám mégiscsak a saját maguk által meg-, át-, és főleg túlélt gyalogúti kalandok miatt bosszankodnak igazán. Hogy miről is van szó? Hát persze, hogy a hótorlaszos, csúszós, csatakos, örök­zöld téli témát jelentő járdákról! Sokan lettek ingerültek attól, hogy sok üzlet egyszerűen ki sem nyitott a rendkívüli havazás első napja óta. (A zárva tartás okai prózaiak és közismertek: vagy az alkalma­zottak rekedtek otthon, vagy pedig — ve­vők híján — nemigen volt értelme kinyitni az egységet.) Igaz, nem is a lehúzott redő­nyöket kifogásolták elsősorban a járókelők, hanem azt, hogy az ominózus üzletek tulaj­donosai, bérlői, vezetői (kinek hogy tetszik!) napokon át nem gondoskodtak a téli égi ál­dás következtében keletkező hótömeg, ké­sőbb pedig latyakká vált természeti képződ­mény eltakarításáról. Más kérdés, hogy affé­le kontrasztként a legtöbb nyitva tartó bolt alkalmazottai példásan rendben tartották a cégtáblájuk előtti, alatti járdaszakaszt. Még szép, hiszen ők belátták, hogy nem csupán kötelességük a balesetveszély elhárítása, ha­nem elemi érdekük is a hóhányás. Gondol­junk csak bele! Szinte teljesen mindegy, hogy az üzletbe a cudar időjárás dacára be­térő polgár után maradó sáros, havas nyo­mokat tünteti el, avagy éppen ellenkezőleg: már az ajtó előtt megelőzi az ember a bajt. Am még ilyen probléma sincs (csak nem éppen fair!), ha a „nehéz napok" idején la­kat alatt van a bolt, s rábízzuk a napra a hó eltakarítását. Az elemek harca Ferter János rajza HÍREK □ Grafikusunk Sopronban A nyíregy­házi tanárképző főiskola rajz tanszékének ta­nára, Szepessy Béla grafikusművész kapott meghívást Sopronba. Az alkotó tárlata e hó végéig tekinthető meg a Toronygalériában. □ Új időpontban A nyíregyházi Petőfi Sándor Általános Iskola jótékony célú bálja a múlt hét végén — a rendkívüli időjárás miatt — elmaradt. Mint megtudtuk: a szervezők az összejövetel új időpontját február 20-ban je­lölték meg. A rendezvény este hét órakor kezdődik. □ Tinédzserek álmai, vágyai Folytató­dik a nagykállói városi művelődési központ egészségügyi — felvilágosító — sorozata. Ma délután háromnegyed öttől Pető György nőgyógyász tart előadást Tinédzserek álmai és vágyai (szex, szerelem, család) címmel. VITA Megyék helyett régiók? Alkalmazkodni a táj adottságaihoz Dr. Márton Árpád (REGION jelentése: = „táj, vidék, környék, régió, 2. = terület, birodalom) Magyarul: a regionális fejlesztés nem más, mint a természetes tá­jak megtartása és az azokon kia­lakult gazdasági kulturális, inf­rastrukturális, népesedési és életmód viszonyok javítása. Másként fogalmazva: az EU nem a főváros és néhány vidéki nagy­város továbbfejlődését kívánja (támogatni), hanem a vidéket, mégpedig differenciáltan és ha­tékonyan úgy, hogy^á tájfejlesz­tésen az ország egész területét le­fedje. Életszerűen A természeti táj és a rajta kiala­kított kultúrtáj ugyanis indivi- dum, amely látható módon jól érzékelhetően különbözik a kör­nyezetétől, a különböző tájak adottságai pedig differenciált és specifikus tájfelesztést igényel­nek és tesznek lehetővé. Mivel a tájegységek fittyet hánynak a közigazgatási vagy az államhatá­rokra, azoktól függetlenül érvé­nyesülnek a specifikus táji sajá­tosságok, ezért a régiókat csak tájegységekben lehet elképzelni és azokat életszerűen hatéko­nyan fejleszteni. Ez jelentené a szakszerűséget. Sem a kormány­nak, sem a parlamentnek, sem közigazgatási szervezeteknek nem szabad csak arról vitatkoz­ni, hogy két vagy három megyét, s a megyék közül melyeket kap­csolják össze, de nem szabad azt a korlátot sem elfogadni, hogy a régióhatároknak „a megyék vár­ható ellenállása miatt a megye­határokat kell követni” (vagyis egy megyének ugyanazon régió­hoz kell tartoznia). A régió mag­ja, fundamentuma tehát nem a megyék összekapcsolása, hanem a tájfejlesztés lehet országhatá­rokon belül és kívül. Megyénket ebben a vonatko­zásban a következők jellemzik: a keleti országrész középtája a Nyírség 5100 négyzetkilométer A nyírségi táj hagyományai itt jelentenek értéket területének mintegy 2/3-a a me­gyében, majdnem 1/3-a Hajdú- Biharban, s egy kis része pedig az országhatáron túl van. Ez az egységes homoki táj a regionali- tás szempontjából természetsze­rűleg a legnagyobb homokterüle­ti részesedésű megyéhez kell hogy tartozzon. Szerves egység Kényszerhelyzetből ehhez a régi­óhoz lehet kapcsolni a tájidegen szabolcs-szatmár-beregi síkság, a Nyírséget az országhatár felől le­záró 1600 négyzetkilométeres pe­remterületét is, de ez ugyano­lyan önálló régió is lehet, mint a Nyírség, az Észak Középhegység vidéke vagy a Duna-Tisza közi homokhátság stb. A régiónak, mint tájnak ugyanis nem krité­riuma a területnagyság! Lehet, hogy az EU-nak Magyarország vagy a Kárpát-medence egy régi­ója lesz, de az országnak a tájak­ra szervezett régiórendszert kell létrehozni, ha a jelenlegi megyei közigazgatási rendszert nem le­het annak nevezni. A trianoni államhatárokkal felszabdalt tá­jak szerves egységet képeznek, vagyis természetes módon egy közös régióban összekapcsolják a határon inneni és túli területe­ket. Ez a tény a valóságban meg­növeli a régió területét, felérté­keli az országhatárokkal érint­kező tájak szerepét és funkcioná­lisan is különböző specifikus te­rületfejlesztést igényel. (Életsze­rű kapcsolat a két ország között, közös fejlesztés a határ-átjáró­kon, határvédelemben, árvízvé­delemben, környezetvédelem­ben, gazdasági, kulturális kap­csolatokban, idegenforgalomban, egészségügyben, stb.) A Nyírségnek is, de különösen a szatmár-beregi régiónak ez a határmentiség jelentheti a legna­gyobb felzárkózási esélyt. Való­jában ez igaz az ország minden határmenti területére is. Termé­Elek Emil felvétele szetesen szükségszerű a külön­böző régiók együttműködése, mert az kölcsönhatásban meg­gyorsítja a fejlesztési folyamatot az együttműködő térségek mind egyikében, de nagyobb térségek szervezeti egységbe vonása csak nemzetközi kapcsolatokban in­dokolt és lehet hatékony (Kárpá­ti régió, Alpok-Adria régió stb.) Tájfejlesztés Végül: ne misztifikáljuk a régió fogalmát „birodalom” nagyság­ra, mivel az különböző területű vidéket, nagy-, közepes-, kis- és mikrotájakat jelent. A régiófej­lesztés tehát nem más mint táj­fejlesztés, amely annál hatéko­nyabb, minél inkább „a táj adottságaihoz” tud alkalmazkod­ni. A gyakorlatban az országon belül ezt az alkalmazkodást kell tervezni és megvalósítani, nem­zetközi szinten pedig egy makró- régióként kell megjeleníteni. Utaznak a karók Ki ez a Valentin? Kulcsár Attila Február 14. a régi magyar naptárok szerint Bálint napja. Újabban valami Valentin nap is. Valentinnek Magyarorszá­gon 1967-ben egyetlen fiúgyer­meket sem kereszteltek, ami­kor Bálintnak 97-et. A Balá­zsok napja viszont február 3- án volt, és ugyanekkor 218-an kapták ezt a nevet a kereszt- ségben. A Balázs-nap minden felhajtás nélkül múlt el, vi­szont a Valentinok, mind a se- hányan, vasárnap kitüntetett figyelemben részesültek a tö­megkommunikációtól, mert ez a nap az amerikai, nyugat-eu­rópai népszokások szerint a szerelmesek napja. Nálunk leginkább a virágkereskedő­ké, akik ebben az uborkasze­zonban, se ballagás, se halot­tak napja, nagyot kaszálhat­nak a félméteres havazások idején is. Nekem nincs bajom a sze­relmesekkel, én is voltam, nem savanyú a szőlő, de ez a nap olyan mint a demokrati­kus nőnap volt, amikor is egy évben egyszer ünnepélyesen én prezentáltam az ünnepi ebédet, zsíros kenyeret és ne­jem helyett én mosogattam el utána a tányért. A szerelme­seknek legyen meg a maguk fontos napja, megismerkedé­sük, házasságuk évfordulója, amikor is kedveskedhetnek egymásnak virággal is. De ki ez a Valentin? Talán Mónika Luinsky ismeri. Viszont nekünk magyarok­nak itt volt februárban a Ba- lázs-nap, a Balázs-járás nép­szokásával. Na erről nem hal­lottuk előtte egy szót. Pedig ezen a napon a fiatalok ének­léssel, szavalással járták végig a falu iskolaköteles gyermeke­inek házait és szalonnát, ba­bot, kolbászt, lisztet gyűjtöt­tek a tanító úr számára. A ta­nár urak az összeadott ajándé­kokkal kihúzták tavaszig — ami a mai pedagógusokra is ráférne. Ennek a felvidékről származó népszokásoknak a felújítása minden résztvevő számára hasznosabb lenne, mint a februári virágkarne­vál. A balázsolók általában hatan voltak: a generális, a püspök, a kapitány, a mester, a diák és a paraszt. A Valen- tin-napozók is voltak vagy hatan: a Magyar Rádió, az MTV 1, MTV 2, Tv 2, Tv 3 és a Szív Tv. Szóval éljenek a Valentinok, lehetőleg Amerikában, mi meg balázsoljunk inkább, ha már magyarba szakadt ha­zánkfiai lettünk. Egy másik vasárnapon, virágvasárnap napján pedig szedjünk majd barkavirágot, mert minden máshoz több közünk van ha­gyományaink szerint, mint a Valentin-naphoz. Nyíregyháza (KM) — Nagy mennyiségben szállítanak faipa­ri termékeket külföldre a Nyír­erdő Rt. erdészetei. Elsősorban a szőlőkarók iránt jelentős a kereslet Nyugat-Euró- pában. A baktalórántházi erdé­szetből kamionszámra indul a szőlőkaró Franciaországba, Hol­landiába, Dániába illetve Német­országba. Ezenkívül oszlopokat is rendeltek a külföldi partne­rek. Hasonlóan sikeres üzleteket bonyolított le a nyíregyházi er­dészet fagyártmány üzeme. Ők ebben az évben hazai és külföldi igényeket egyaránt kielégítenek. A francia, holland, német, dán megrendelőn kívül más országok vevőire is számítanak. Ugyanak­kor felkészültek a cégnél arra is, hogy a szőlőtelepítés támogatása itthon is jelentősen fokozza 1999- ben a vásárlási kedvet. Hó van bőven De ha hólapát nincs, jó szolgálatot tesz a szemeteslapát is Galambos Béla felvétele Kelet'*) HÁTTÉR PÉK

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom