Kelet-Magyarország, 1999. február (56. évfolyam, 26-49. szám)

1999-02-08 / 32. szám

1999. február 8., hétfő 7. oldal í □ Költségvetés. Hamarosan tárgyalja a győrteleki képviselői testület a település idei költségvetését. A szennyvízberuházás befeje­zésén túl az anyagi lehetőségek függvényé­ben az orvosi rendelőt és az óvoda konyhá­ját szeretnék felújítani. □ Kerékpárút. Még ebben az évben sze­retné elkészíttetni a testület a főút mellett ké­sőbbiekben megépítésre kerülő kerékpárút tervét. Nagy szükség lenne erre, hiszen az országhatár felé vezető főúton hatalmas a gépjárműforgalom. □ A magány feloldása. Egyre népsze­rűbb Győrieteken az Idősek Otthona. Na­ponta 18-20 nyugdíjas látogatja az intéz­ményt, s különösen a téli hónapokban segít ez a magányos embereknek a mindannapok megszépítésében. □ Kapcsolat a világgal. A település pol­gármesteri hivatalában számítógépes háló­zatot építettek ki, amelyen Internetelérési te­hetőség is van. Ötvenszázalékos központi tá­mogatással jöhetett létre a rendszer. Múltidéző A község egykori birtokosáról, egy György nevű személyről kapta a nevét. A történe­ti adatok azt bizonyítják, hogy a település- név eredetileg Györgyteleke volt, ebből Györteleke, majd Gyűrtelek, végül a mai Győrtelek forma jött létre. 1388-ban említik először. Alapítója a Csaholyi család György nevű familiárisa lehetett, aki urától adományként Kocsord vagy Csaholy határából kihasított terüle­ten telepített. Az bizonyos, hogy 1520-ban még a csaholyi uradalomhoz tartozott. 1546-ban Pekry Lőrinc, 1659-ben pedig a Kapy család bírta. Károlyi Sándor a falu egy részét a XVIII. század első éveiben megvásárolta, majd 1736-ban királyi ado­mányként kérte az egész falut, de nem kap­ta meg. Ugyanezen idő tájt a másik részé­nek Derzsy Lőrinc volt a földesura. Győrte­lek a XVIII. század végétől a XIX. század végéig a gróf Károlyi, Ilosvay, Irinyi, Pa- tay stb. családoké volt. 1828-ban tizenkét házban összesen huszonhét adózó háztar­tást írtak össze. A jobbágyfelszabadítás idején földesurainak száma ugyanannyi volt, mint fél évszázaddal korábban, s há­romszázhuszonnyolc lakos élt benne. 1870- ben száztizenkilenc házban hétszázhúsz fő lakott, 1910-ben száznyolcvankilenc ház­ban ezerhuszonhárom. Története során sok megpróbáltatásban volt része. Az ecsedi vár szomszédságában fekvő települést minden hadjárat végigdúl­ta, emiatt a XVII. század végén, a XVIII. század elején csaknem elpusztult. A Sza­mos árvize szinte minden évben elöntötte. Egyes források szerint Győrtelek határá­ban feküdt Bodorfolde. Neve 1406-ban tű­nik fel a Kállaiak, Tunyogiak és Csaholyi- ak pusztájaként. A község az 1860-as években közigazga­tásilag a krasznaközi, az 1870-es évektől a csengeri, 1924-től a mátészalkai járáshoz tartozott, jelenleg Mátészalka városkör­nyékének része. Az 1920-as évektől kör­jegyzőségi székhely, hozzátartozott Tu- nyog, az 1950-es években körjegyzőségéhez tartozott Fülpösdaróc és Géberjén. Farsangra készülnek Hatvanöt gyermek jár rendszeresen Győr­telek kétcsoportos óvodájába. Farkas Györgynét, az intézmény vezetőjét kérdez­tük munkájukról. — Óvodánkban magas a hátrányos hely­zetű gyermekek száma. Segítésük érdeké­ben dolgoztuk ki felzárkóztató programun­kat. A fejlesztés már a kiscsoportban kez­dődik a gondozással, a közösségbe szokta­tással. Amikor a gyermekek nagycsoport­ba kerülnek, az iskola-előkészítés a fő fela­dat. Feltételeink jók, s hálásak vagyunk az önkormányzatnak, hogy odafigyel intéz­ményünkre. Nyáron felújították konyhán­kat, kifestettek. Három éve ingyen kapják a tízórait és az ebédhez is támogatást kap­nak. Minden évben van lehetőségünk já­tékvásárlásra, papír, írószer beszerzésére. — A szülőktől nem kérünk támogatást, ennek ellenére gyakran felajánlják segítsé­güket. Szülői munkaközösségünk most szervezi a farsangi ünnepséget. Az oldalt írta Szondi Erika, a fényképeket ké­szítette Szűcs Róbert. Gyermekeinkben van a jövőnk Több mint százan részesülnek jövedelempótló és szociális támogatásban A pénz, az mindenütt kevés, ám meg kell keresnünk min­den lehetőséget arra, hogy az igazán fontos dolgokra jusson. S hogy mit tart fontosnak egy te­lepülés polgármestere, önkor­mányzata, az nagyon sokszor a személyeken múlik. Betéri György a rendszerváltás óta az 1700 lelkes Győrtelek polgármes­tere. Az eltelt évek alatt az álta­la vezetett önkormányzattal Hamarosan összkom­fortossá válik a település. Betéri György polgármester együtt mindig azon munkálko­dott, hogy a legfontosabbnak ítélt célok megvalósuljanak. — 1990-ben váltunk el az ökö­ritófülpösi közös tanácstól. Üres volt a kasszánk, alig hatmillió forint induló tőke maradt a meg­osztás után. Legsürgetőbb fela­datunk egy tornaterem építése volt, hiszen gyermekeink fejlődé­sét, testi-lelki épülését tartottuk szem előtt. Természetesen a pályázatok kihasználásával az évek alatt mi is leburkoltuk önkormányzati útjainkat, bekapcsolódtunk a gáz- és telefonprogramokba. Az első ciklus végére már csak a szennyvíz hiányzott. 1995-ben er­re is pályáztunk, kistérségi tár­sulásban Tunyogmatolccsal, Gé- berjénnel és Fülpösdaróccal kö­zösen. Az állami támogatások és a saját erő segítségével ebben az évben elkészül a hálózat és beü­zemeljük a szennyvíztelepet is. Százegymillió forintba kerül ez a falunak, ám úgy gondolom meg­éri, mert ezzel összkomfortossá válik településünk. Most tervez­zük egy vízi közműtársulat létre­hozását az üzemeltetés gazdasá­gossága érdekében. — Győrteleken az emberek a mezőgazdaságból élnek. Senki­A győrteleki óvoda kiscsoportosai nek nem kell mondanom, mit je­lent ez a lakosság számára. Az utóbbi évek természeti kataszt­rófái szinte lehetetlenné tették a családok életét. A településen működő szociális otthonon kívül az önkormányzat az egyetlen munkáltató, s ebből adódik leg­nagyobb gondunk is. Meghaladja a százat azoknak az embereknek a száma, akik jövedelempótló tá­mogatásból vagy rendszeres szo­ciális járadékból élnek. Ideigle­nes megoldást jelent évről évre a közhasznú munka lehetősége, amelyre az idén is pályáztunk. — Büszkék vagyunk rá, hogy intézményeink jól működnek. Az óvoda, iskola támogatása minden egyéb kiadást meg kell előzzön, hiszen gyermekeinkben van a jövőnk. Szívügyük az iskolások sorsa A felzárkóztatás és tehetséggondozás egyaránt szerepel a programban Néha irigylem azokat az is­kolákat, amelyeknek fő pro­filja a tehetséggondozás — mondja Páll Jánosné a győr­teleki általános iskola igaz­gatóhelyettese. — Intézményünkben nyolc nor­mál tantervű és két kisegítő cso­port működik. Százhatvanhét ta­nulónkból százöt roma szárma­zású. Felzárkóztatásuk kiemelt helyen szerepel iskolánk prog­ramjában. Az alsó tagozatban egy, a felsőben két üyen csoport működik. A programon belül szakkör jelleggel kicsiknek és nagyoknak tömegsport, a felső tagozatban cigány folklór és szá­mítástechnika is szerepel. Ter­mészetesen a magyar és mate­matika tantárgyak elsajátítása képezi az alapot és ehhez kapcso­lódnak a készségtárgyak. Gyer­mekeink reggeltől estig itt van­nak az iskolában. Ezt a progra­mot csak úgy tudjuk megvalósí­tani, ha minden gyermek itt ebé­del. — Az önkormányzat segítségé­vel ingyenes tízórait kapnak és kedvezményes az ebéd díja is. A felső tagozatban nincs külön cso­portunk az enyhe fokban értelmi sérült gyermekek oktatására. Őket a normál tantervű osztá­lyokba integráltuk. Szerencsére fegyelmezett gyermekek, és jól fejleszthetők együtt a kétfajta oktatási rend szerint is. — A kor követelményeinek megfelelő számítástechnikai ok­tatás is kiemelt feladatunk. Hét gépünk van, s lehetőségünk nyílt az Internetre való csatlako­zásra is. — Az önkormányzattal na­gyon jó a kapcsolatunk. Igazi iskolapárti testület, amelynek tagjai oktatási intézmények sor­sát szívügyüknek tekintik. Ha a nagy beruházások lezajlanak a faluban, akkor remélhetőleg lesz pénzünk iskolánk bővítésé­re is. — Oda kell figyelni azonban tehetséges gyermekeinkre is. Tá­mogatásukra alapítványt hoz­tunk létre, amelynek tőkéjét ala­pítványi bálokkal gyarapítjuk. Március 20-án várjuk ilyen jelle­gű rendezvényünkre a település lakosságát. Körjegyzőség Tóth Károly kilencedik éve látja el Győrtelek, Géberjén és Fülpösdaróc községekben a körjegyzői feladatokat. — Úgy gondolom előnyös ez a társulási forma, hiszen jelentősen csökkent ezáltal helyileg az apparátus fenn­tartására fordítandó pénz- mennyiség. Az idén 3,8 mil­lió forint támogatást ka­punk. A hivatal központja Győrteleken működik, ám a társtelepülésekre kiszállá­sokat szervezünk. Kedden­ként a gyámügyi és szociál­politikai ügyintéző tart fo­gadóórát Géberjénben és Fülpösdarócon, csütörtö­kön pedig a műszaki ügyin­tézőt kereshetik fel gondja­ikkal a lakosok. G yőrteleken születtem, s itt élek azóta is családommal. Lett volna lehetőségünk, hogy elköl­tözzünk innen, ám mi itt akarunk élni. Itt vannak a szüléink, rokonaink, nagyobbik gyermekem itt jár iskolába, a kiseb­bik most kezdi az óvo­dát. Oktatási intézmé­nyeink jó színvonalúak, s csaknem annyi lehető­ség van itt is a tanulás­ra, művelődésre, mint egy városi iskolában. Férjem Mátészalkán dol­gozik, ám nem okoz szá­mára gondot a bejárás. Működik a faluban gyógyszertár, könyvtár. Alkalmanként még szó­rakozási lehetőség is van, hiszen hagyományo­san nagy sikere van a rendezett báloknak. Legközelebb a vadász­bálra és az iskola jóté­konysági báljára készü­lünk. Móriczné Kovács Ildikó pénzügyi előadó N egyven éve élek csa­ládommal Győrtele­ken. Itt születtem, itt dol­gozom. 1985. óta vagyok szakácsnő a település óvodájában. Főiskolás fi­am Miskolcon tanul, lá­nyom pedig a mátészal­kai Esze Tamás Gimnázi­um és Egészségügyi Szakközépiskolába jár. Ehhez a településhez köt minket minden. Itt épít­keztünk, itt vannak a gyökereink. Soha nem gondolkodtunk azon, hogy elköltözzünk. Hogy gyermekeink hol találják meg számításukat, az még a jövő titka. Az biz­tos azonban, ha nyuga­lomra, békességre vágy­nak, akkor mindig haza­jöhetnek szülőfalujukba. Szépen fejlődik ez a tele­pülés, ám ezt az látja iga­zán, aki már akkor is itt élt, amikor a víz, gáz, telefon még csak elérhetetlen álomnak tűnt. Farkas Józsefné szakácsnő G yőrteleki születésű vagyok, ám egy idő­re elkerültem a faluból. Laktam már több helyen, ám 1989-ben visszahúzott ide a szívem. Itt építkez­tünk, s jól érezzük ma­gunkat két óvodás korú gyermekünkkel együtt. Feleségem Mátészalkára jár dolgozni. Sokat fejlő­dött a település az utóbbi években, ám az termé­szetes, hogy mindig újabb és újabb igényei vannak az embereknek. Talán a sport területén lenne szükség fejlesztés­re. Kosárlabdacsapatunk működik, ám szeretné a lakosság, ha a futball is megfelelő támogatást kapna. Ha a szennyvíz­program megvalósul, a következő lépésként jó lenne, ha kábeltévénk is lehetne. Tudjuk azonban, hogy ettől vannak fonto­sabb dolgok is, és a fon­tossági sorrendet be kell tartani. Halmi József karbantartó B oldog embernek érezhetem magam, hiszen azon kevesek közé tartozom, akiknek van munkalehetősége. Jó lenne, ha a parla­mentben többet gondol­nának erre a térségre. Sok ezer ember járt erről a környékről fővárost építeni, most visszaad­hatnának valamit. Szolnok megyében szü­lettem, s ahogy mondják, Győrteleken bekerült vagyok. Az eltelt huszon­hét év után úgy érzem, befogadtak az emberek. Két felnőtt gyermekem van. A nagyobbik fiam Nyíregyházán él család­jával, a kisebbik elektro­technikusnak tanul. Fia­im szerettek volna visszajönni, ám munká­juk elszólította őket. Egyetlen dolog hiányzik, ebből a faluból. Ez pedig a munkahely. Erre lenne a legeslegna- gyobb szükség. Csintalan Józsefné hivatalsegéd A mikor kézhez kap­tam a diplomámat, Győrteleken találtam magamnak állást. Ma­gyar nyelv és irodalom szakos tanár vagyok. 1993 óta járok ki minden nap Mátészalkáról Győr­ietekre tanítani. Ezen a településen nagyon jó emberek élnek, támogat­ják a fiatalokat, s tehető­ség van arra is, hogy az ember igazán kipróbálja önmagát. Nyolcadikos osztályfőnök vagyok és legnagyobb gondunk most a továbbtanulás. Sajnos a gyermekek ha­mar megérzik a perspek- tívátlanságot, és néme­lyiket noszogatni kell a továbbtanulásra. Amíg azt látják, hogy annak sincs állása, aki tanul, addig nem tesz érték a szakma vagy diploma megszerzése. A munka- nélküliség enyhítése a legsürgetőbb feladat. Murgulyrié Kovács Edit pedagógus ÍáWM GYŐRTELEK ÚJDONSÁGAI __________

Next

/
Oldalképek
Tartalom