Kelet-Magyarország, 1999. február (56. évfolyam, 26-49. szám)
1999-02-08 / 32. szám
1999. február 8., hétfő 7. oldal í □ Költségvetés. Hamarosan tárgyalja a győrteleki képviselői testület a település idei költségvetését. A szennyvízberuházás befejezésén túl az anyagi lehetőségek függvényében az orvosi rendelőt és az óvoda konyháját szeretnék felújítani. □ Kerékpárút. Még ebben az évben szeretné elkészíttetni a testület a főút mellett későbbiekben megépítésre kerülő kerékpárút tervét. Nagy szükség lenne erre, hiszen az országhatár felé vezető főúton hatalmas a gépjárműforgalom. □ A magány feloldása. Egyre népszerűbb Győrieteken az Idősek Otthona. Naponta 18-20 nyugdíjas látogatja az intézményt, s különösen a téli hónapokban segít ez a magányos embereknek a mindannapok megszépítésében. □ Kapcsolat a világgal. A település polgármesteri hivatalában számítógépes hálózatot építettek ki, amelyen Internetelérési tehetőség is van. Ötvenszázalékos központi támogatással jöhetett létre a rendszer. Múltidéző A község egykori birtokosáról, egy György nevű személyről kapta a nevét. A történeti adatok azt bizonyítják, hogy a település- név eredetileg Györgyteleke volt, ebből Györteleke, majd Gyűrtelek, végül a mai Győrtelek forma jött létre. 1388-ban említik először. Alapítója a Csaholyi család György nevű familiárisa lehetett, aki urától adományként Kocsord vagy Csaholy határából kihasított területen telepített. Az bizonyos, hogy 1520-ban még a csaholyi uradalomhoz tartozott. 1546-ban Pekry Lőrinc, 1659-ben pedig a Kapy család bírta. Károlyi Sándor a falu egy részét a XVIII. század első éveiben megvásárolta, majd 1736-ban királyi adományként kérte az egész falut, de nem kapta meg. Ugyanezen idő tájt a másik részének Derzsy Lőrinc volt a földesura. Győrtelek a XVIII. század végétől a XIX. század végéig a gróf Károlyi, Ilosvay, Irinyi, Pa- tay stb. családoké volt. 1828-ban tizenkét házban összesen huszonhét adózó háztartást írtak össze. A jobbágyfelszabadítás idején földesurainak száma ugyanannyi volt, mint fél évszázaddal korábban, s háromszázhuszonnyolc lakos élt benne. 1870- ben száztizenkilenc házban hétszázhúsz fő lakott, 1910-ben száznyolcvankilenc házban ezerhuszonhárom. Története során sok megpróbáltatásban volt része. Az ecsedi vár szomszédságában fekvő települést minden hadjárat végigdúlta, emiatt a XVII. század végén, a XVIII. század elején csaknem elpusztult. A Szamos árvize szinte minden évben elöntötte. Egyes források szerint Győrtelek határában feküdt Bodorfolde. Neve 1406-ban tűnik fel a Kállaiak, Tunyogiak és Csaholyi- ak pusztájaként. A község az 1860-as években közigazgatásilag a krasznaközi, az 1870-es évektől a csengeri, 1924-től a mátészalkai járáshoz tartozott, jelenleg Mátészalka városkörnyékének része. Az 1920-as évektől körjegyzőségi székhely, hozzátartozott Tu- nyog, az 1950-es években körjegyzőségéhez tartozott Fülpösdaróc és Géberjén. Farsangra készülnek Hatvanöt gyermek jár rendszeresen Győrtelek kétcsoportos óvodájába. Farkas Györgynét, az intézmény vezetőjét kérdeztük munkájukról. — Óvodánkban magas a hátrányos helyzetű gyermekek száma. Segítésük érdekében dolgoztuk ki felzárkóztató programunkat. A fejlesztés már a kiscsoportban kezdődik a gondozással, a közösségbe szoktatással. Amikor a gyermekek nagycsoportba kerülnek, az iskola-előkészítés a fő feladat. Feltételeink jók, s hálásak vagyunk az önkormányzatnak, hogy odafigyel intézményünkre. Nyáron felújították konyhánkat, kifestettek. Három éve ingyen kapják a tízórait és az ebédhez is támogatást kapnak. Minden évben van lehetőségünk játékvásárlásra, papír, írószer beszerzésére. — A szülőktől nem kérünk támogatást, ennek ellenére gyakran felajánlják segítségüket. Szülői munkaközösségünk most szervezi a farsangi ünnepséget. Az oldalt írta Szondi Erika, a fényképeket készítette Szűcs Róbert. Gyermekeinkben van a jövőnk Több mint százan részesülnek jövedelempótló és szociális támogatásban A pénz, az mindenütt kevés, ám meg kell keresnünk minden lehetőséget arra, hogy az igazán fontos dolgokra jusson. S hogy mit tart fontosnak egy település polgármestere, önkormányzata, az nagyon sokszor a személyeken múlik. Betéri György a rendszerváltás óta az 1700 lelkes Győrtelek polgármestere. Az eltelt évek alatt az általa vezetett önkormányzattal Hamarosan összkomfortossá válik a település. Betéri György polgármester együtt mindig azon munkálkodott, hogy a legfontosabbnak ítélt célok megvalósuljanak. — 1990-ben váltunk el az ököritófülpösi közös tanácstól. Üres volt a kasszánk, alig hatmillió forint induló tőke maradt a megosztás után. Legsürgetőbb feladatunk egy tornaterem építése volt, hiszen gyermekeink fejlődését, testi-lelki épülését tartottuk szem előtt. Természetesen a pályázatok kihasználásával az évek alatt mi is leburkoltuk önkormányzati útjainkat, bekapcsolódtunk a gáz- és telefonprogramokba. Az első ciklus végére már csak a szennyvíz hiányzott. 1995-ben erre is pályáztunk, kistérségi társulásban Tunyogmatolccsal, Gé- berjénnel és Fülpösdaróccal közösen. Az állami támogatások és a saját erő segítségével ebben az évben elkészül a hálózat és beüzemeljük a szennyvíztelepet is. Százegymillió forintba kerül ez a falunak, ám úgy gondolom megéri, mert ezzel összkomfortossá válik településünk. Most tervezzük egy vízi közműtársulat létrehozását az üzemeltetés gazdaságossága érdekében. — Győrteleken az emberek a mezőgazdaságból élnek. SenkiA győrteleki óvoda kiscsoportosai nek nem kell mondanom, mit jelent ez a lakosság számára. Az utóbbi évek természeti katasztrófái szinte lehetetlenné tették a családok életét. A településen működő szociális otthonon kívül az önkormányzat az egyetlen munkáltató, s ebből adódik legnagyobb gondunk is. Meghaladja a százat azoknak az embereknek a száma, akik jövedelempótló támogatásból vagy rendszeres szociális járadékból élnek. Ideiglenes megoldást jelent évről évre a közhasznú munka lehetősége, amelyre az idén is pályáztunk. — Büszkék vagyunk rá, hogy intézményeink jól működnek. Az óvoda, iskola támogatása minden egyéb kiadást meg kell előzzön, hiszen gyermekeinkben van a jövőnk. Szívügyük az iskolások sorsa A felzárkóztatás és tehetséggondozás egyaránt szerepel a programban Néha irigylem azokat az iskolákat, amelyeknek fő profilja a tehetséggondozás — mondja Páll Jánosné a győrteleki általános iskola igazgatóhelyettese. — Intézményünkben nyolc normál tantervű és két kisegítő csoport működik. Százhatvanhét tanulónkból százöt roma származású. Felzárkóztatásuk kiemelt helyen szerepel iskolánk programjában. Az alsó tagozatban egy, a felsőben két üyen csoport működik. A programon belül szakkör jelleggel kicsiknek és nagyoknak tömegsport, a felső tagozatban cigány folklór és számítástechnika is szerepel. Természetesen a magyar és matematika tantárgyak elsajátítása képezi az alapot és ehhez kapcsolódnak a készségtárgyak. Gyermekeink reggeltől estig itt vannak az iskolában. Ezt a programot csak úgy tudjuk megvalósítani, ha minden gyermek itt ebédel. — Az önkormányzat segítségével ingyenes tízórait kapnak és kedvezményes az ebéd díja is. A felső tagozatban nincs külön csoportunk az enyhe fokban értelmi sérült gyermekek oktatására. Őket a normál tantervű osztályokba integráltuk. Szerencsére fegyelmezett gyermekek, és jól fejleszthetők együtt a kétfajta oktatási rend szerint is. — A kor követelményeinek megfelelő számítástechnikai oktatás is kiemelt feladatunk. Hét gépünk van, s lehetőségünk nyílt az Internetre való csatlakozásra is. — Az önkormányzattal nagyon jó a kapcsolatunk. Igazi iskolapárti testület, amelynek tagjai oktatási intézmények sorsát szívügyüknek tekintik. Ha a nagy beruházások lezajlanak a faluban, akkor remélhetőleg lesz pénzünk iskolánk bővítésére is. — Oda kell figyelni azonban tehetséges gyermekeinkre is. Támogatásukra alapítványt hoztunk létre, amelynek tőkéjét alapítványi bálokkal gyarapítjuk. Március 20-án várjuk ilyen jellegű rendezvényünkre a település lakosságát. Körjegyzőség Tóth Károly kilencedik éve látja el Győrtelek, Géberjén és Fülpösdaróc községekben a körjegyzői feladatokat. — Úgy gondolom előnyös ez a társulási forma, hiszen jelentősen csökkent ezáltal helyileg az apparátus fenntartására fordítandó pénz- mennyiség. Az idén 3,8 millió forint támogatást kapunk. A hivatal központja Győrteleken működik, ám a társtelepülésekre kiszállásokat szervezünk. Keddenként a gyámügyi és szociálpolitikai ügyintéző tart fogadóórát Géberjénben és Fülpösdarócon, csütörtökön pedig a műszaki ügyintézőt kereshetik fel gondjaikkal a lakosok. G yőrteleken születtem, s itt élek azóta is családommal. Lett volna lehetőségünk, hogy elköltözzünk innen, ám mi itt akarunk élni. Itt vannak a szüléink, rokonaink, nagyobbik gyermekem itt jár iskolába, a kisebbik most kezdi az óvodát. Oktatási intézményeink jó színvonalúak, s csaknem annyi lehetőség van itt is a tanulásra, művelődésre, mint egy városi iskolában. Férjem Mátészalkán dolgozik, ám nem okoz számára gondot a bejárás. Működik a faluban gyógyszertár, könyvtár. Alkalmanként még szórakozási lehetőség is van, hiszen hagyományosan nagy sikere van a rendezett báloknak. Legközelebb a vadászbálra és az iskola jótékonysági báljára készülünk. Móriczné Kovács Ildikó pénzügyi előadó N egyven éve élek családommal Győrteleken. Itt születtem, itt dolgozom. 1985. óta vagyok szakácsnő a település óvodájában. Főiskolás fiam Miskolcon tanul, lányom pedig a mátészalkai Esze Tamás Gimnázium és Egészségügyi Szakközépiskolába jár. Ehhez a településhez köt minket minden. Itt építkeztünk, itt vannak a gyökereink. Soha nem gondolkodtunk azon, hogy elköltözzünk. Hogy gyermekeink hol találják meg számításukat, az még a jövő titka. Az biztos azonban, ha nyugalomra, békességre vágynak, akkor mindig hazajöhetnek szülőfalujukba. Szépen fejlődik ez a település, ám ezt az látja igazán, aki már akkor is itt élt, amikor a víz, gáz, telefon még csak elérhetetlen álomnak tűnt. Farkas Józsefné szakácsnő G yőrteleki születésű vagyok, ám egy időre elkerültem a faluból. Laktam már több helyen, ám 1989-ben visszahúzott ide a szívem. Itt építkeztünk, s jól érezzük magunkat két óvodás korú gyermekünkkel együtt. Feleségem Mátészalkára jár dolgozni. Sokat fejlődött a település az utóbbi években, ám az természetes, hogy mindig újabb és újabb igényei vannak az embereknek. Talán a sport területén lenne szükség fejlesztésre. Kosárlabdacsapatunk működik, ám szeretné a lakosság, ha a futball is megfelelő támogatást kapna. Ha a szennyvízprogram megvalósul, a következő lépésként jó lenne, ha kábeltévénk is lehetne. Tudjuk azonban, hogy ettől vannak fontosabb dolgok is, és a fontossági sorrendet be kell tartani. Halmi József karbantartó B oldog embernek érezhetem magam, hiszen azon kevesek közé tartozom, akiknek van munkalehetősége. Jó lenne, ha a parlamentben többet gondolnának erre a térségre. Sok ezer ember járt erről a környékről fővárost építeni, most visszaadhatnának valamit. Szolnok megyében születtem, s ahogy mondják, Győrteleken bekerült vagyok. Az eltelt huszonhét év után úgy érzem, befogadtak az emberek. Két felnőtt gyermekem van. A nagyobbik fiam Nyíregyházán él családjával, a kisebbik elektrotechnikusnak tanul. Fiaim szerettek volna visszajönni, ám munkájuk elszólította őket. Egyetlen dolog hiányzik, ebből a faluból. Ez pedig a munkahely. Erre lenne a legeslegna- gyobb szükség. Csintalan Józsefné hivatalsegéd A mikor kézhez kaptam a diplomámat, Győrteleken találtam magamnak állást. Magyar nyelv és irodalom szakos tanár vagyok. 1993 óta járok ki minden nap Mátészalkáról Győrietekre tanítani. Ezen a településen nagyon jó emberek élnek, támogatják a fiatalokat, s tehetőség van arra is, hogy az ember igazán kipróbálja önmagát. Nyolcadikos osztályfőnök vagyok és legnagyobb gondunk most a továbbtanulás. Sajnos a gyermekek hamar megérzik a perspek- tívátlanságot, és némelyiket noszogatni kell a továbbtanulásra. Amíg azt látják, hogy annak sincs állása, aki tanul, addig nem tesz érték a szakma vagy diploma megszerzése. A munka- nélküliség enyhítése a legsürgetőbb feladat. Murgulyrié Kovács Edit pedagógus ÍáWM GYŐRTELEK ÚJDONSÁGAI __________
