Kelet-Magyarország, 1999. január (56. évfolyam, 1-25. szám)

1999-01-05 / 3. szám

1999. január 5., kedd 6. oldal □ Képzőművészek segítő aukciója A nyíregyházi Barzó Endre Művészeti Társaság januárban jótékony célú aukciót szervez a kárpátaljai árvízkárosultak megsegítésére. Az egyesület tagjai egy-egy művüket ajánlják fel árverésre. A gazdára tálát képekért kapott pénzből jó szolgálatot tesznek a bajbajutot­taknak. □ Mindentudó füzet Ha a középiskolát „kereső" nyolcadikos még nem kapott volna elegendő információt a továbbtanulást ille­tően, a Pályaválasztási tájékoztató 1999 cí­mű kiadványt beszerezheti Nyíregyházán, a Tanárudában (Búza u. 5.) □ Az élomfestö tárlata A vajai Vay Ádám Múzeumban a közelmúltban nyitották meg David Beeri festőművész tárlatát. Az alkotó 1982-től főfoglalkozású művész. Képeinek világát az állomszerűség jellemzi. „Tátikázás" Kisvárdán Kisvárda (KM — K. J.) — Amatőr éne­kes szólisták részére rendeznek vetél­kedőt a kisvárdai Várszínház és Mű­vészetek Házában január 9-én, délu­tán három órától. — A Polip Hangszerbottal karöltve igye­keztünk tető alá hozni — a televízióban oly népszerű Kifutó című műsor mintájára — a „Kisvárdai Kifutó”-t — tájékoztatta la­punkat Szilágyi Zoltánná a program (fő)- szervezője. — Az amatőrök versengésére jelentkez­hetett minden olyan énekelni — „utá­nozni” — tudó szólista, aki már betöltötte a 14. életévét. Zenei kíséretről (play back) a fellépőnek kell majd gondoskodniuk. Ne­vezni két számmal lehetett, melyek közül — „élesben” — az egyiket fogja bemutatni a jelölt. A választási lehetőséget megadva, szeretnénk elkerülni az átfedéseket, ismét­léseket. — Fontos tudnivaló még, hogy a fellé­péssel kapcsolatos megbeszélést január 6- án, délután öt órától tartjuk. Erre minden benevezettet várunk, hiszen a produkció­kon az utolsó simításokat a világot jelentő deszkára — vagyis a színpadra — lépés előtt akkor szeretnénk — közösen — elvé­gezni. Hangversenyek a fehérgyarmati BárdosLajos Ének-Zene Tagozatos Általá­nos Iskola gyakran ad hangversenyeket az épület aulájában. így volt ez karácsonykor is, amikor két gyermek- és egy felnőttkó­rus, fúvószenekar, énekes és hangszeres szólisták, színjátszók adtak közel kétórás műsort Molnár Károly felvétele A rendező halála Tokió (MTI) — 86 éves korában tokiói ott­honában elhunyt Kinosita Keiszuke japán filmrendező. Legnagyobb sikerét Huszon­négy szem című alkotásával aratta, amely 1954-ben elnyerte az év legjobb filmjének járó japán díjat. Jamada Taicsi drámaíró értékelése szerint Kinosita az emberi gyengeség érzéseit és szépségét mutatta meg. A japán filmipar érdekében végzett munkásságáért a rendező 1984-ben meg­kapta a Felkelő Nap aranysugarakkal éke­sített érdemrendjét. A költőgéniusz Kiskőrösön született Petőfi Sándor otthonra lelt minden kiskunfélegyházi polgár szívében Színházi bemutatók sora következik Kiskunfélegyháza (MTI) — Kiskunfélegyháza apraja, nagyja, diákok és felnőttek együtt ünne­pelték Petőfi Sándor szüle­tésének 176. évforduló­ját. A megemlékezés a Petőfi Emlék­háznál kezdődött, abban az épü­letben, amelynek helyén a Petro- vics-család által bérelt ház állt, és amelynek homlokzatára már a kiegyezés éveiben, 1867-ben fel­került az emléktábla. Tóth Gyuláné, a helyi Petőfi Emlékbizottság elnöke mondott beszédet, amelyből kitűnt: a fél­egyháziak megszívlelték Móra Ferenc intelmét, miszerint „Petőfi-kultuszról akkor beszél­hetünk, ha minden magyar szí­vében lesz neki egy tiszta szobá­ja. Ahhoz pedig az kell, hogy is­merjük meg olyannak, amilyen volt.” Bár a szülőhely körüli vita hullámai elcsitultak mára és az irodalomtörténészek elfogadták, hogy a költőgéniusz Kiskőrösön jött világra, Kiskunfélegyháza, ahol Petőfi gyermekéveit töltöt­te, mégis szülöttének tekinti őt, otthonra lelt minden félegyházi szívében. A nagy odaadással ápolt Pető- fi-kultusznak köszönhetően egy­re nagyobb körben ismerik meg a kutatások eredményeit, tudni lehet, hogy kik voltak Sándorka Itt laktak Petőfiék a költő születésekor játszótársai, ki készített neki fűzfasípokat. A koszorúzás után az emlék­háztól Köllő Miklós Petőfi-szob- rához vonultak a félegyháziak és itt is számtalan koszorú került a talapzatra. A sokak által leg­szebbnek minősített Petőfi-szo- bor eredetileg Segesváron állt, 1922-től tiszteleghetnek előtte a félegyháziak, akik most a Petőfi Emlékbizottság és a Petőfi Sán­dor Művelődési Egyesület kezde­ményezésére egy új, egészalakos Petőfi-szobor létrehozása érdeké­ben gyűjtenek. Remélik, hogy a világ magyar­ságának körében visszhangra ta­lál a felhívás és jövőre július 31- én, a költő halálának 150. évfor­KM-reprodukció dulóján felállíthatják az erdélyi Fehéregyházán, ott, ahol a sza­badságharc költője elesett. Az emlékünnepség zárásaként Szabadság, szerelem, e kettő kell nekem címmel Juhász István gimnáziumi igazgató méltatta Petőfi Sándor jelentőségét az iro­dalomban és a magyar történe­lemben. Az ifjúság édes madara századunk közepének Amerikájában játszódik Nagy István Attila Nyíregyháza (KM) — Egymást követik a bemutatók a Móricz Zsigmond Színházban. Január 8-án Az ifjúság édes madara, 16-án A tanítónő kerül színre. Az ifjúság édes madara száza­dunk közepének Amerikájában játszódik, dermesztő képet festve korról, közerkölcsről, a fosszilis tradíciók abszurditásáról csak­úgy, mint a család szerepéről és téves szerepvállalásáról; de leg­inkább hitvallás ez a darab leg­főbb dramaturgiai szervező ele­méről: a művészetről. Hősei kis­emberek és helyi hatalmassá­gok, művészek és kisstüű bűnö­zők, megannyi szuverén indivi­duum, akik mégis a görög drá­mák sorsszerűsége szerint mo­zognak egy rajtuk túlnőtt, és szá­mukra teljességgel idegen vüág- ban. A darabot Bal József rende­zi, aki elsőként mutatkozik be a Móricz Zsigmond Színházban. Az előadás egyúttal Szabó Tünde jutalomjátéka is. A tanítónő történetének alapja egy napi hír. Egy napilap a szá­zadelőn megírta, hogy egy fiatal és szép tanítónőt valahol falun az egész ottani intelligencia el akar­ta csábítani. A csábítás senkinek sem sikerült, ellenben a lányt ön- gyilkosságba kergették. Bródy Sándor ebből a magból építette fel A tanítónő című drámáját. Változott-e, és ha igen, mennyit, a fiatal éretelmiség helyzete majd egy évszázad alatt Magyar- országon? Többek között erre a kérdésre is keresi a választ az előadás, amelyet a fiatal rendező, Léner András állít színpadra. Ratkó szellemiségét ápolják Bővültek az országos versenyre benevezés kategóriái Nagykálló (KM — K. J.) — A nagykállói Korányi Frigyes Gimnázium — többek közre­működésével — Ratkó József szellemiségének megőrzésé­re tehetségkutató országos vers- és prózamondó ver­senyt hirdetett. Nevezni az alábbiak szerint le­het, illetve még lehet: Versmondó kategória: négy szabadon választott Ratkó-mű- vel, egyet az alábbiak közül kell választani: Antigoné 4. sztati- szom („Sok szörnyű csodafajzat van...”); Segítsd a királyt! — az Öreg indító regölése („Király te­met királyt...”); Éjszaka („Jön az éjszaka...”); Sebesült kard („Sebesült kard az éjszaká­ban...”); és a Hetek irodalmi cso­portosulásához tartozó további költők (Bella István, Kalász László, Raffai Sarolta, Ágh Ist­ván, Buda Ferenc, Serfőző Ricsika Aranyosapáti (KM) — A legu­tóbbi Nyírségi Őszi Tárlaton is feltűnést keltett sajátos hangula­tú grafikáival (metszeteivel, nyo­mataival) az Aranyosapáti köze­lében levő Ricsikán élő és dolgo­zó alkotóművész: Zimányi Ala­jos. A magánszeretet-otthont veze­tő református lelkész nemrég — amolyan karácsonyi üdvözlet­ként — legújabb alkotásait küld­te el szerkesztőségünkbe. Most a sorozatból a Karjaimba zárt Ri­csika címűt közöljük. Simon) egy szabadon választott költeményével. Prózamondó kategória: két, Ratkó József tollából származó prózai alkotással (ajánljuk az Önéletrajz részleteit). Megzenésített vers kategória: két saját szerzeményű megzené­sített Ratkó-vers előadásával. A kötelező versek és próza­részletek megtalálhatók az Inter­neten a Korányi Frigyes Gimná­zium honlapján: http://www . extra.hu/koranyi, illetve bővebb anyag lelőhelye a http:/lutra. sztaki.hu—'ratkó web-oldal. A versenyhez kapcsolódva to­vábbi pályázati lehetőségeket ír­tak ki: — esszé kategóriában kö­zépiskolai magyartanárok vagy magyar munkaközösségek szá­mára: A Ratkó József és a Hetek alkotói által képviselt értékek mai szemmel — címmel, illetve — fordítás kategóriában középis­kolai nyelvtanárok, illetve nyel­vi munkaközösségek számára: Ratkó József bármely versének vagy prózai művének idegen nyelvre történő fordítása. Nevezési határidő: 1999. janu­ár 15. A pályázatok beadásának ha­tárideje: 1999. március 15. A ver­seny döntőjének helyszíne: a Ko­rányi Frigyes Gimnázium Nagy- kállóban, időpontja 1999. április 19. szombat. A jelentkezők szá­mától függően a megyeszékhe­lyeken februárban területi dön­tőket szerveznek. A verseny di­jai minden kategóriában azono­sak: 1. díj 30 ezer forint, 2. 20 ezer forint, a harmadik díj 10 ezer forint. A versennyel kapcso­latos információkat a 06/42/263- 443-as telefonon Szabóné Cseh Ágnestől lehet kérni. A nevezése­ket az alábbi címre kérik: Korá­nyi Frigyes Gimnázium, 4320 Nagykálló, Korányi u. 23., vagy e-mail: cseh.agnes@uze.net „Háromszögek'' Nyíregyháza (KM - N. I. A.) — A Hitelezőket Strind­berg 1888-ban írta, har­minckilenc éves korában, közvetlenül azután, hogy befejezte Júlia kisasz- szony című drámáját. Az önéletrajzi motívumok egyértelműen kitapinthatok a Hitelezőkben. Maga a cím is a Vallomásokból szárma­zik, hiszen ott vádolja a fele­ségét először azzal, hogy vámpírként szívja ki belőle a gondolatokat, és szellemi­leg már évek óta belőle él. A regényben, akárcsak a da­rabban, a feleség első férjét Gustavnak hívják, de így hívták Strindberg első fele­ségének a volt férjét is, aki­től Strindberg szinte egész életében félt. Ugyanakkor nemcsak Adolf alakjában je­lennek meg önéletrajzi motí­vumok, hanem Gustaféban is, mert Strindberg ekkori­ban már válni készült Siri- től, és erősen foglalkoztatta a gondolat, hogy miként vi­selkedjen mint volt férj ab­ban az esetben, ha Siri újra férjhez menne. Egyszerre van jelen tehát a darabban énképének két véglete: a szenzitív művész­iélek, a gyenge férfi, a nők lábánál heverő, a megalá- zottságban szégyenletes örö­möt érző áldozat, és a büsz­ke, erős, könyörtelen és ke­gyetlen férfi, a nietzschei Übermensch, aki puszta aka­raterejével képes epilepsziá­ba és a halálba kergetni el­lenfelét. Zimányi Alajos: Karjaimba zárt Ricsika KM-reprodukció íí&'d'm KULTÚRA __

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom