Kelet-Magyarország, 1999. január (56. évfolyam, 1-25. szám)

1999-01-08 / 6. szám

1999. január 8., péntek 3. oldal Ne morzsák legyenek Mán László I árját ritkító volt ennek a hétnek a nyitá­nya. Ekkor tartotta első munkaértekezletét országunk legújabb minisztériuma, amely az ifjúság és sport feladatait hivatott koordi­nálni. A kettő szervesen kapcsolódik, a jövő zálogát jelentő ifjúság szellemének iskolán kívüli pallérozása, a teste megedzése, az egészséges életmód kialakítása közhelysze­rűen a jövő záloga. A kormány az élet fontos szeletének tart­ja a sportot, ez számokban is megmutatko­zik. Soha ennyi nem jutott még a büdzsé­ből sportra mint az idén, hiszen 14 milliár- dot lehet majd elosztani. Ebből 4,5 milliárd forintot szánnak a labdarúgás támogatásá­ra, amiből 600 millió jut az utánpótlás-ne­velésre. Megvannak tehát a keretszámok, a hírek szerint február elején az is nyilvánosságra kerül, hogy hova kerülnek a pénzek. Es ez lesz a döntő. Mert vallom, hogy a sportban eddig is volt pénz, csak az elosztás volt aránytalan. Emiatt fordulhatott elő, hogy amíg egy sportágban (mondjuk a fociban) egy fővárosi klub könnyedén jutott százmil­liókhoz, addig egy nem budapestinek vér- rel-verejtékkel kellett összekaparni a túlélés fedezetét. A legfontosabb az lenne, hogy mindenki tiszta lapokkal induljon, érvénye­süljön a politikamentes esélyegyenlőség, mert a magyar sport nemcsak fradikból, emtékákból, dózsákból áll, ők csak egy má­sik sportpiramis csúcsát jelentik. Amíg ezeknél a mamutkluboknál a milliók könnyedén elfolyhatnak ide vagy oda, ek­kora pénzekből kis egyesületek, kis települé­sek, kis térségek sportéletét lehet évekre működtetni. Nem lesz tehát könnyű az elosztás, mert az is fontos: túl apró mor­zsákkal nem lehet éhet csillapítani! ^ ti' ■;V^\ 7*.%;• jag-» Demszky: — Polgárok! Itt lent nem esik a hó, és nincs forgalmi dugó Ferter János karikatúrája □ Őseink nyomában Újabb kiállítás nyílik január 9-én Nyíregyházán a Korona Galériá­ban (Dózsa György u. 1). Kaszás Ákos népi iparművész a magyarok ősi szőnyegeit és ru­házati tárgyait elevenítette fel és készítette el. Az érdekes kiállítás vasárnap kivételével 11-18 óra között tekinthető meg. □ Osztozz * csodában Őrizd meg a tit­kot és osztozz a csodában! címmel szülésfel­készítő előadás-sorozat indult a fehérgyar-. mati kórházban, amelyre nemcsak anyuká­kat, apukákat, hanem minden érdeklődőt várnak. A sorozatban legközelebb, január 13-án 14 órától Lépj be bátran a szülőszobá­ba! címmel tartanak előadást. Marica a kisvárdai csíkos után A nyírcsaholyi nagy szemű napraforgó nemcsak a pirított magot kedvelők kedvence Nyéki Zsolt Nyírcsaholy (KM) — A napra­forgótól várják sorsuk jobb­ra fordítását Nyírcsaholy és a környék településeinek gazdái. Reményeiket a helyi szövetkezet romjain megma­radt szárítóra és a tárolóra alapozzák. Nyírcsaholy valamikori Vörös Csillag Szövetkezete szép ered­ményekkel büszkélkedhetett: 300 tagja 3500 hektáron gazdálko­dott, tehenészeti telepén 4000 marha másfél millió literes tej­hozamot produkált, a földeken jelentős szerepet kapott a háztáji művelés — mutat körbe az egy­kor szebb napokat is megélt szö­vetkezet maradványain Suszté László polgármester. A kukorica termesztésének adott újabb len­dületet a ’70-es évek végén épült szárító, melyhez két nagy tároló­tér is tartozott. Ma már csak ezek emlékeztetnek a régi sike­rekre: a rendszerváltás után ma­gánvállalkozók vették bérbe s szervezték meg az étkezési nap­raforgó termesztését. A pirítósok szerte az ország­ból jönnek ide magért, kezdet­ben a Kisvárdai csíkos volt a leg­keresettebb. Ez magasra növő, kézi cséplésű, nagy munkaerő­igényű fajta, de a termés is dup­láját érte a teljes gépesítésű olaj napraforgóénak. A technológián persze változtatni kellett, ezért honosították meg az alacsony törzsű, nagy tányérú, a kom­bájnt jól viselő amerikai fajtákat Az enyészettől megóvott szárító és tároló (Marica család, Largo, IS 8004), s idén próbálják ki a Birdyt. A ter­mény nagy részét a hazai pirí- tósvállalkozók felvásárolják, a maradék egy belga-magyar tár­saság közvetítésével talált eddig vevőre. Mert tény: az étkezési napraforgó csak nálunk egyenlő a szotyival, miközben a különbö­ző növényi magvak között egyre nagyobb teret nyer a korszerű táplálkozásban. A kereslet felbátorította a vál­lalkozókat, akik két év bérleti kapcsolat után 1997 decemberé­Városjubileum Vásárosnamény (KM - K. B.) — Idén ünnepli Bereg centruma vá­rossá nyilvánítása 20 évforduló­ját. A jeles esemény alkalmából holnap, azaz szombaton 10 órától a helyi művelődési központ kiál­lítótermében ünnepi ülést tart a vásárosnaményi képviselő-testü­let. A kulturális műsorral színe­sített ünnepségen Jüttner Csaba eleveníti fel a város históriájá­nak mérföldköveit, s természete­sen szó lesz a vásárosnaményi tervekről is. A városatyák és a rendezvé­nyen részt vevők az ünnepi fó­rum után — ha kedvük szottyan egy kis mozgásra — a helyi Hóember A vad fellegek, mint valami nekidühödött ménes tombol­tak az égen. Két napig ömlött a hó. Aztán szép, napfényes napok jöttek, s mind eltűnt az ezüst a fákról. Maradt helyette a szürke, fekete, varjú károgta váz. De a mezőkön megma­radt a fehér takaró. Az embernek télen néha bu­ta hangulatai vannak. Arra gondol, hogy a kötelékeknek szép lassan szét kell bomla- niuk, el kell szakadozniuk, hogy utána végképp szabadok legyünk. Jobb úgy elmúlni eb­ből a világból, ha a kutya sem ugat utánunk. Ilyenkor ki kell menni a természetbe, amely mindig embernyelven szól hoz­zánk. Bandukolok a parton elgon­dolkozva, ám egyszer csak fel kell kapnom a fejemet. Mintha valaki rám köszönt volna. Egy hórihorgas hóember néz ve­lem szembe. A csehek sznye- huláknak, hómiacsudának, az angolok snow-figurnak, hófi­gurának, az olaszok fantoccio di nevének, hóbábnak, az oro­szok sznyezsnyaja babának, hóasszonynak nevezik. A len­gyelek balvannak tartják, s a természeti ember részéről a bálványnak kijáró csekély, de azért őt mégis megillető tiszte­letben részesítik, az Oroszor­szágban, az Ob folyónál élő vogulok vagy manysik, legkö­zelebbi ugor rokonaink pedig egyenesen legfőbb istenüket, a természet és az embert irá­nyító Numi Tórem atyát, a hó­istent tisztelik benne. Numi Tó­rem atyánk lehavazott — mondják, amikor fehérbe öltö­zik a világ. Az én hóemberem itt a par­ton se nem isten, se nem bál­vány. Igazi társként áll velem szemben, szénből készült gom­bokkal ellátott fehér hóködmö- nében, seprűvel a hóna alatt. Sárgarépa orrát megcsípte a fagy, ritka répafogait villogtat­va barátságosan mosolyog rám. Kerek szénszeméből jóin­dulat sugárzik, parányi jégcsa­pocskák képezte szempilláin szeretet cseppecskéi csillognak. Az élet szép — mondja. Az élet nagyon szép. Tőlem csak ilyen közhelyekre telik — mondja elnézést kérő szelíd mosollyal. Szóval tart, amíg seprűjével kisöpri belőlem a szemetet, a salakot. Búcsúzóul rám fúj egy nagyot s beteríti a lelkemet fe­hér gyémántporral. ben megvásárolták a szárítót és a tárolót, s idén januártól Heli- ant Kft. néven folytatják a ter­meltetést. A szükséges korszerű­sítéseket a földművelésügyi tár­cától, valamint a Szabolcs-Szat- már-Bereg Megyei Területfej­lesztési Tanácstól elnyert támo­gatásokkal sikerült elvégezni. Három éve 100-120, később 300, tavaly pedig már 800 ember vet­te fel a kapcsolatot a céggel. A felvásárolt mag mennyisége is hasonló ütemű növekedést mu­tat, s 1998-ban már 1200-1500 ton­A szerző felvétele na beszállítására számítottak. A bel- illetve árvíz azonban nem kímélte a termesztőket, így a ter­vezett mennyiség töredéke ke­rült a tárolókba. Nem nehéz megjósolni: a nap­raforgó termesztését ez sem fog­ja visszavetni, viszont ügyelni kell a megfelelő vetésforgó betar­tására. A szakemberek szerint legalább 4-5 év elteltével követ­heti egymást e kultúra, s a Heli- ant igyekszik bevonni a lehetsé­ges köztes növényeket is a ter­meltetésbe. sportcsarnokban bekapcsolód­hatnak a Vásárosnaményért Közéleti és Kulturális Egyesület szombaton 9 órától kezdődő ren­dezvényébe, amely mellesleg a szervezők szándéka szerint más­nap 9 óráig tart majd. A sport- esemény pedig nem más mint az említett civil szerveződés által már korábban is megrendezett 24 órás focitorna, amelynek ke­retében a városi kis pályás lab­darúgó-bajnokság egy fordulóját is „megejtik”. Ám a szervezők természetesen várják és szívesen látják a nonstop focira benevező csapatok tagjait, illetve nem utolsósorban a nézőket is. Felújították a templomot Nyírtét (KM) — Nyírtéten a helyi önkormányzat és a hí­vek összefogásával felújítot­ták a római katolikus templo­mot. Új oltárt és padsorokat kapott a templom. Köszönhető ez az apagyi bútordiszkont dolgozóinak is, akik nagyobb részt társadalmi munkában tevékenykedtek az egyházért. Az új oltár és az új padsor fel­szentelése újévkor volt. Öntött csoda Ez a szép míves öntöttvas szobor a kisvár­dai Rétközi Múzeumban látható. Praktikusságát jellemzi, hogy szökőkútként szolgált a harmincas években Elek Emil felvétele Kdét» HÁTTÉR

Next

/
Oldalképek
Tartalom