Kelet-Magyarország, 1999. január (56. évfolyam, 1-25. szám)
1999-01-08 / 6. szám
1999. január 8., péntek 3. oldal Ne morzsák legyenek Mán László I árját ritkító volt ennek a hétnek a nyitánya. Ekkor tartotta első munkaértekezletét országunk legújabb minisztériuma, amely az ifjúság és sport feladatait hivatott koordinálni. A kettő szervesen kapcsolódik, a jövő zálogát jelentő ifjúság szellemének iskolán kívüli pallérozása, a teste megedzése, az egészséges életmód kialakítása közhelyszerűen a jövő záloga. A kormány az élet fontos szeletének tartja a sportot, ez számokban is megmutatkozik. Soha ennyi nem jutott még a büdzséből sportra mint az idén, hiszen 14 milliár- dot lehet majd elosztani. Ebből 4,5 milliárd forintot szánnak a labdarúgás támogatására, amiből 600 millió jut az utánpótlás-nevelésre. Megvannak tehát a keretszámok, a hírek szerint február elején az is nyilvánosságra kerül, hogy hova kerülnek a pénzek. Es ez lesz a döntő. Mert vallom, hogy a sportban eddig is volt pénz, csak az elosztás volt aránytalan. Emiatt fordulhatott elő, hogy amíg egy sportágban (mondjuk a fociban) egy fővárosi klub könnyedén jutott százmilliókhoz, addig egy nem budapestinek vér- rel-verejtékkel kellett összekaparni a túlélés fedezetét. A legfontosabb az lenne, hogy mindenki tiszta lapokkal induljon, érvényesüljön a politikamentes esélyegyenlőség, mert a magyar sport nemcsak fradikból, emtékákból, dózsákból áll, ők csak egy másik sportpiramis csúcsát jelentik. Amíg ezeknél a mamutkluboknál a milliók könnyedén elfolyhatnak ide vagy oda, ekkora pénzekből kis egyesületek, kis települések, kis térségek sportéletét lehet évekre működtetni. Nem lesz tehát könnyű az elosztás, mert az is fontos: túl apró morzsákkal nem lehet éhet csillapítani! ^ ti' ■;V^\ 7*.%;• jag-» Demszky: — Polgárok! Itt lent nem esik a hó, és nincs forgalmi dugó Ferter János karikatúrája □ Őseink nyomában Újabb kiállítás nyílik január 9-én Nyíregyházán a Korona Galériában (Dózsa György u. 1). Kaszás Ákos népi iparművész a magyarok ősi szőnyegeit és ruházati tárgyait elevenítette fel és készítette el. Az érdekes kiállítás vasárnap kivételével 11-18 óra között tekinthető meg. □ Osztozz * csodában Őrizd meg a titkot és osztozz a csodában! címmel szülésfelkészítő előadás-sorozat indult a fehérgyar-. mati kórházban, amelyre nemcsak anyukákat, apukákat, hanem minden érdeklődőt várnak. A sorozatban legközelebb, január 13-án 14 órától Lépj be bátran a szülőszobába! címmel tartanak előadást. Marica a kisvárdai csíkos után A nyírcsaholyi nagy szemű napraforgó nemcsak a pirított magot kedvelők kedvence Nyéki Zsolt Nyírcsaholy (KM) — A napraforgótól várják sorsuk jobbra fordítását Nyírcsaholy és a környék településeinek gazdái. Reményeiket a helyi szövetkezet romjain megmaradt szárítóra és a tárolóra alapozzák. Nyírcsaholy valamikori Vörös Csillag Szövetkezete szép eredményekkel büszkélkedhetett: 300 tagja 3500 hektáron gazdálkodott, tehenészeti telepén 4000 marha másfél millió literes tejhozamot produkált, a földeken jelentős szerepet kapott a háztáji művelés — mutat körbe az egykor szebb napokat is megélt szövetkezet maradványain Suszté László polgármester. A kukorica termesztésének adott újabb lendületet a ’70-es évek végén épült szárító, melyhez két nagy tárolótér is tartozott. Ma már csak ezek emlékeztetnek a régi sikerekre: a rendszerváltás után magánvállalkozók vették bérbe s szervezték meg az étkezési napraforgó termesztését. A pirítósok szerte az országból jönnek ide magért, kezdetben a Kisvárdai csíkos volt a legkeresettebb. Ez magasra növő, kézi cséplésű, nagy munkaerőigényű fajta, de a termés is dupláját érte a teljes gépesítésű olaj napraforgóénak. A technológián persze változtatni kellett, ezért honosították meg az alacsony törzsű, nagy tányérú, a kombájnt jól viselő amerikai fajtákat Az enyészettől megóvott szárító és tároló (Marica család, Largo, IS 8004), s idén próbálják ki a Birdyt. A termény nagy részét a hazai pirí- tósvállalkozók felvásárolják, a maradék egy belga-magyar társaság közvetítésével talált eddig vevőre. Mert tény: az étkezési napraforgó csak nálunk egyenlő a szotyival, miközben a különböző növényi magvak között egyre nagyobb teret nyer a korszerű táplálkozásban. A kereslet felbátorította a vállalkozókat, akik két év bérleti kapcsolat után 1997 decemberéVárosjubileum Vásárosnamény (KM - K. B.) — Idén ünnepli Bereg centruma várossá nyilvánítása 20 évfordulóját. A jeles esemény alkalmából holnap, azaz szombaton 10 órától a helyi művelődési központ kiállítótermében ünnepi ülést tart a vásárosnaményi képviselő-testület. A kulturális műsorral színesített ünnepségen Jüttner Csaba eleveníti fel a város históriájának mérföldköveit, s természetesen szó lesz a vásárosnaményi tervekről is. A városatyák és a rendezvényen részt vevők az ünnepi fórum után — ha kedvük szottyan egy kis mozgásra — a helyi Hóember A vad fellegek, mint valami nekidühödött ménes tomboltak az égen. Két napig ömlött a hó. Aztán szép, napfényes napok jöttek, s mind eltűnt az ezüst a fákról. Maradt helyette a szürke, fekete, varjú károgta váz. De a mezőkön megmaradt a fehér takaró. Az embernek télen néha buta hangulatai vannak. Arra gondol, hogy a kötelékeknek szép lassan szét kell bomla- niuk, el kell szakadozniuk, hogy utána végképp szabadok legyünk. Jobb úgy elmúlni ebből a világból, ha a kutya sem ugat utánunk. Ilyenkor ki kell menni a természetbe, amely mindig embernyelven szól hozzánk. Bandukolok a parton elgondolkozva, ám egyszer csak fel kell kapnom a fejemet. Mintha valaki rám köszönt volna. Egy hórihorgas hóember néz velem szembe. A csehek sznye- huláknak, hómiacsudának, az angolok snow-figurnak, hófigurának, az olaszok fantoccio di nevének, hóbábnak, az oroszok sznyezsnyaja babának, hóasszonynak nevezik. A lengyelek balvannak tartják, s a természeti ember részéről a bálványnak kijáró csekély, de azért őt mégis megillető tiszteletben részesítik, az Oroszországban, az Ob folyónál élő vogulok vagy manysik, legközelebbi ugor rokonaink pedig egyenesen legfőbb istenüket, a természet és az embert irányító Numi Tórem atyát, a hóistent tisztelik benne. Numi Tórem atyánk lehavazott — mondják, amikor fehérbe öltözik a világ. Az én hóemberem itt a parton se nem isten, se nem bálvány. Igazi társként áll velem szemben, szénből készült gombokkal ellátott fehér hóködmö- nében, seprűvel a hóna alatt. Sárgarépa orrát megcsípte a fagy, ritka répafogait villogtatva barátságosan mosolyog rám. Kerek szénszeméből jóindulat sugárzik, parányi jégcsapocskák képezte szempilláin szeretet cseppecskéi csillognak. Az élet szép — mondja. Az élet nagyon szép. Tőlem csak ilyen közhelyekre telik — mondja elnézést kérő szelíd mosollyal. Szóval tart, amíg seprűjével kisöpri belőlem a szemetet, a salakot. Búcsúzóul rám fúj egy nagyot s beteríti a lelkemet fehér gyémántporral. ben megvásárolták a szárítót és a tárolót, s idén januártól Heli- ant Kft. néven folytatják a termeltetést. A szükséges korszerűsítéseket a földművelésügyi tárcától, valamint a Szabolcs-Szat- már-Bereg Megyei Területfejlesztési Tanácstól elnyert támogatásokkal sikerült elvégezni. Három éve 100-120, később 300, tavaly pedig már 800 ember vette fel a kapcsolatot a céggel. A felvásárolt mag mennyisége is hasonló ütemű növekedést mutat, s 1998-ban már 1200-1500 tonA szerző felvétele na beszállítására számítottak. A bel- illetve árvíz azonban nem kímélte a termesztőket, így a tervezett mennyiség töredéke került a tárolókba. Nem nehéz megjósolni: a napraforgó termesztését ez sem fogja visszavetni, viszont ügyelni kell a megfelelő vetésforgó betartására. A szakemberek szerint legalább 4-5 év elteltével követheti egymást e kultúra, s a Heli- ant igyekszik bevonni a lehetséges köztes növényeket is a termeltetésbe. sportcsarnokban bekapcsolódhatnak a Vásárosnaményért Közéleti és Kulturális Egyesület szombaton 9 órától kezdődő rendezvényébe, amely mellesleg a szervezők szándéka szerint másnap 9 óráig tart majd. A sport- esemény pedig nem más mint az említett civil szerveződés által már korábban is megrendezett 24 órás focitorna, amelynek keretében a városi kis pályás labdarúgó-bajnokság egy fordulóját is „megejtik”. Ám a szervezők természetesen várják és szívesen látják a nonstop focira benevező csapatok tagjait, illetve nem utolsósorban a nézőket is. Felújították a templomot Nyírtét (KM) — Nyírtéten a helyi önkormányzat és a hívek összefogásával felújították a római katolikus templomot. Új oltárt és padsorokat kapott a templom. Köszönhető ez az apagyi bútordiszkont dolgozóinak is, akik nagyobb részt társadalmi munkában tevékenykedtek az egyházért. Az új oltár és az új padsor felszentelése újévkor volt. Öntött csoda Ez a szép míves öntöttvas szobor a kisvárdai Rétközi Múzeumban látható. Praktikusságát jellemzi, hogy szökőkútként szolgált a harmincas években Elek Emil felvétele Kdét» HÁTTÉR
