Kelet-Magyarország, 1999. január (56. évfolyam, 1-25. szám)

1999-01-07 / 5. szám

1999. január 7., csütörtök 4. oldal □ Aranysarkantyús gála Szabolcsi tán­cosok is részt vesznek a Békéscsabán pénte­ken rendezendő gálán. Az eddigi országos szólótánc-fesztiválok 35 háromszoros győzte­se, — akik e teljesítményükért, jogosultak a .Aranysarkantyús táncos" és az Aranygyön­gyös táncos" cím viselésére —, január 8-án a békéscsabai ijúsági házban tartja meg a nyertesek találkozóját s gáláját. □ Vasárnapi matiné A kicsinyek örömére újra várja a bábszínház Nyíregyházán a Kö- lyökvárban az érdeklődőket január 10-én. Az elvarázsolt tündér című produkciót 10 órától a Pillangó Bábszínház mutatja be. □ Nosztalgiatáncest A régi, szép időkre lehet emlékezni az Örökösföldön január 9- én rendezendő nosztalgiatáncesten. A mu­latság 20 órakor kezdődik. Közmeghallgatás Piricse (KM) — Közmeghallgatást tart a település általános iskolájában az önkor­mányzat. Mint Hatvani Gyula polgármes­ter elmondta, élénken foglalkoztatja a la­kosságot a szennyvízeruházás beindítása, így reméli hogy a pénteken 13 órakor kez­dődő közmeghallgatáson a falu lakosai szép számmal vesznek részt. Nevet keres az ovi Nyíregyháza (KM — Cs. K.) — Egyelőre csak sorszáma (19-es) van a Nyíregyházán nemrégiben átadott Liszt Ferenc utcai óvo­dának, amelybe a volt László utcai ovisok költöztek. A város legnagyobb, legszebb óvodája azonban nem szeretne sokáig név­telenül maradni — ehhez várják a gyere­kek és nevelőik az ötleteket mindenkitől. Az épület élénk sárga színéről már sokak­nak eszébe jutott a napsugár, ám ez a név már foglalt, egy másik óvodát korábban er­re kereszteltek. Koncertre készülnek „Alkalmilag zenélők” a nagyecsedi művelődési házban Szűcs Róbert felvétele Felhívás Balogh Géza IVIiközben a felelősen gondolkodó szakemberek, tudósok világszerte arra intenek bennünket, hogy takarékoskodjunk a vízzel, a nyíregyházi Nyírségvíz Rt. vezérigazgatója arra biztat minket, fogyasszunk többet! Az elképesztő mondat lapunk szerdai számában jelent meg, amelyben azt firtattuk, mi áll a jelentős mértékű víz- és csatornadíj-emelés hátte­rében. Ma már közhely, a víz talán a leg­fontosabb természeti kincsünk, melynek megóvása mindannyiunk érdeke. Magunk, de főleg a gyermekeink, unokáink érdeké­ben, mert a világ, az ország, a régió víz­készlete is véges. Ráadásul nem pótolható. Ha mondjuk a kőolaj, a szén, vagy a gáz fogy el, azt helyettesíteni lehet majd valami mással. A vizet semmivel. Nehezen hihető, hogy egy vízzel foglal­kozó vezérigazgató ne tudná ezt. De a cég érdeke — s talán a munkatársak prémiuma — azt diktálja, fogyasszunk több vizet. Az a biztos. Meg az, ha egy cég abban érdekelt, hogy mi, fogyasztók pocsékoljunk, nagy ba­jok lehetnek a rendszerben. Nemcsak a csőrendszerben. Mély részvéttel emlékeznek a volt munkatársak Sipos István elhunyt vezérigazgatóra Záhony, Nyíregyháza (KM) — A záhonyi vasutasokat megdöb­bentette Sipos István halála. Ko­vács József, a záhonyi üzletigaz­gatóság helyettes vezetője el­mondta: 1977-től dolgozott együtt Sipos Istvánnal. Gyakran volt érdekellentét köztük, de tapasz­talhatta, hogy Sipos a vasút cél­kitűzéseit tartotta szem előtt, ízig-vérig vasutas volt, mindig tudta, hogy mikor barát, mikor főnök. Vitai Mihály, a fényeslitkei rendező pályaudvar forgalmi részlegvezetője elérzékenyülten emlékezett rá, hogy részt vett Si­pos István diplomakiosztó ün­nepségén, ami után nem sokkal Fényeslitkére helyezték a friss- diplomás fiatalembert gyakor­noknak. Később Záhonyba vezé­nyelték, ahol megbízható szak­emberként, segítőkész munka­társként haladt a ranglétrán. Már fiatalon az életét tette a vas­útra és a vasútért halt meg. Sipos István MÁV-vezérigazgató honyban Klupta István, a VDSZSZ nyír­egyházi alapszervezetének veze­tő ügyvivője: mint embert tisz­teltük, becsültük, mert jó vas­a díszpolgári címet veszi át Zá­Martyn Péter (archív) felvétele utas volt. A sztrájk alatt sem el­lenségként, hanem jó ellenfél­ként tekintettünk rá. Sipos Ist­ván haláláról és a szakszervezet állásfoglalásáról tájékoztattam a tagságot, sajnálattal fogadtuk a tragikus eseményt, csak részvé­tünket tudjuk kifejezni család­tagjainak, hozzátartozóinak. Smid János, MÁV Rt. nyíregy­házi csomóponti állomásfőnök: a legmegrázóbb esemény volt a ve­zérigazgató hajnali halála, mun­kásságát nem kívánom külön méltatni, de azt elmondhatom: olyan szakmai felkészültségű, emberi tartással rendelkező kol­légát veszítettünk el, akinek pót­lása nem lesz egyszerű feladat. Az idős Sipos-szülők ma is Kisvárdán élnek. Nekik a záho­nyi igazgatóság vezetői részvét­táviratot küldtek, csütörtökön személyesen is kifejezik részvé­tüket. Háda Imre, a kisváros polgármestere bejelentette: Si­pos Istvánt tavaly Záhony dísz­polgárává választották, ezért őt a város — a KHVM-hez ha­sonlóan — saját halottjának te­kinti. Élete és halála a vasút volt Sutler Mária fotólaboráns Nyíregyháza (KM - F. A.) — A fotólaboráns látja meg először, hogy a fotós által elkészített felvétel hogyan sikerült, és egyes fényképek élményt is nyújthatnak számára. Suller Mária azon fotólabo­ránsok közé tartozik, akit leg­többször negatív élmény ér a munkája során. Ő ugyanis a megyei rendőr-főkapitányság bűnügyi technikai osztályán dolgozik, immár öt éve. Leg­többször igen „kemény” felvé­teleket kell kidolgoznia. Mint például az életellenes, közleke­dési balesetek vagy más bűn- cselekmények helyszínén ké­szülteket. Ahogy mondta: meg Fullajtár András felvétele lehet szokni a nem éppen „hét­köznapi” fotókat, de még ennyi idő után is megborzong néme­lyik láttán. Szakmájából ere­dően gyakran fotózik. A rend­őrségi rendezvényeket, ünnep­ségeket mindig ő örökíti meg, de készít speciális felvételeket is. Ilyenek többek között a bűn­jelekről, körözött személyekről készült fotók, melyek később a sajtókban is megjelennek. A fotózás már gyerekkorától érdekelte. Egy Pajtás géppel kezdte. A kezdetleges masiná­val készült képek ma is nagy élményt jelentenek számára, amikor kezébe kerülnek. A Fényszövnél kezdett dolgozni, majd ott szerezte meg a fotós szakmát. Titkolt vágya telje­sült, amikor a rendőrségre ke­rült. Szeretett volna rendőr lenni, de ezt a beosztást közal­kalmazottként is el lehet látni. Tervei között szerepel, hogy felsőfokú végzettséget szerez és elvégzi a fotóriporteri szakot. A munkája egyben a hobbija is. Szabad idejében szívesen barangol a természetben, hűsé­ges társával, a fényképezőgép­pel. Megállapodás Nyíregyháza (KM) — A Nyíregyházi Evangélikus Egyházközség elnöksége az alábbi nyilatkozatot juttatta el lapunkhoz: A Nyíregyházi Evangéli­kus Egyházközség az Evan­gélikus Általános Iskola, va­lamint a Kodály Zoltán Álta­lános Iskola elhelyezéséről, az épület birtokbavételéről továbbra is az önkormány­zattal 1996-ban megkötött megállapodás, valamint a kormányhatározat végrehaj­tásában gondolkodik. Ennek határideje 2000. szeptember 1. A nyíregyházi körzeti földhivatal az iskola épületét az 1991. évi XXXII. törvény 9. paragrafusa alapján 1997. július 22-én kelt határozatá­val a Nyíregyházi Evangéli­kus Egyházközség tulajdoná­ba jegyezte. Akik sztárt csináltak magukból Tavaly százhatvanezren látták a Mandala Dalszínház két és fél száz produkcióját Kállai János Nyíregyháza (KM) — Léte- sülése és működése nyolca­dik évét zárta 1998-ban a nyíregyházi Mandala Dal­színház. Dobos László társulatigazga­tót kérdeztük „csapata” ered­ményeiről, sikereiről, gondjai­ról. — Társulatunk 90 fős taglét­számú. Megalakulásunk óta a ta­valyi immár a nyolcadik év volt, melynek végén „elszámoltunk” magunkkal. — Kettőszáznegyvenhat elő­adásunk volt (benne foglaltatnak a Mandala Nyár ’98 produkciói is). Mindösszesen 160 ezer néző jött el megnézni bennünket; akik kifejezetten ránk voltak kíván­csiak, azok is voltak vagy 130 ez­ren. Ha mindezt kivetítjük a ma­gyarországi színházak látoga­tottsági mutatóira, akkor a Man­dala részesedése 3% körüli, ami egyáltalán nem lebecsülendő. — Szerepléseinket országos szintre terjesztettük ki: Hajdú, Borsod, Vas, Komárom-Eszter- gom megyében majdnem olyan jól ismernek minket, mint szű- kebb pátriánkban. Jártunk Szé­kelyföldön, Szlovákia több tele­pülésén. — Tehetségfelfedező és mene­dzselő műhelyként is minősít­hetnénk magunkat. Nyolc év alatt közel ezer fiatal fordult meg a társulatban. Sajtosok, rá­diósok, televíziósok, „színház körüli” emberek lettek belőlük, Jelenet a Hamupipőkéből néhányuk pedig színművészi pályára lépett — pl. a Madách Színházban, az Operettszínház­ban. — Premierdarabokkal is ki­rukkoltunk a múlt esztendőben. Felsorolom őket: Páratlan páros, A költő visszatér, Süsü, a sár­kány, Sztárcsinálók. Hamupipő­ke. Á darabok többsége a fiatalo­kat „célozza” meg, de pl. a Párat­lan páros korosztályoktól függet­len sikerjátékunk. — Bizonyos értelemben: javul­tak a működési feltételeink. Pró­báink és bemutatóink fő helyszí­ne továbbra is a városi művelő­dési központ. Nyáron a szabadté­ri színpadon lépünk fel. Kaptunk több helyiséget az irodaházban: kelléktárat, jelmeztárat, stúdiót, könyvelői szobát, irodákat alakí­tottunk ki bennük. „Nagy cég” lettünk — bár vannak, akik ezt még most sem akarják elhinni... Hírünk van, színházként műkö­dünk. — Persze, az életünk nem Elek Emil felvétele gondmentes. Szükségünk lenne az évi egymillió forintnál na­gyobb, önkormányzati támoga­tásra. Mert a költségnövekedé­sek minket sem kímélnek: tele­fon- és fűtésszámla, villanyszám­la stb. Pusztán az előadásaink bevételéből minderre nem futja. Szóval: ha még hatékonyabb, külső segítsége(ke)t kapnánk, azt gondolom, mi a tevékenysé­günkkel tudnánk viszonozni az irántunk forintokban kinyilvá­nított figyelmességet. 1'ii'ítW HAZAI TÁJON ____

Next

/
Oldalképek
Tartalom