Kelet-Magyarország, 1999. január (56. évfolyam, 1-25. szám)

1999-01-06 / 4. szám

1999. január 6., szerda 9. oldal K A HIT VILÁGA Ajándék Angliából A nyíregyházi 22. Sz. Általános Iskola ne­vében szeretnénk köszönetét mondani a Palánta Evangéliumi Gyermek és Ifjúsági Missziónak a támogatásért, mellyel felejt­hetetlenné tették tanulóink ez évi karácso­nyát. Külön köszönetét mondunk Marsó Tamásné ifjúsági lelkésznek, a Palánta Evangéliumi Gyermek és Ifjúsági Misszió nyíregyházi vezetőjének, aki közreműkö­désével egy evangelizációval egybekötött bábjáték és ajándékosztás emelte az isko­lai ünnepség fényét. Iskolánk enyhe értelmi fogyatékos tanu­lók nevelő-oktató intézménye. Tanulóink többsége halmozottan hátrányos helyzetű, veszélyeztetett gyermek. Nehéz sorsú diák­jaink töredéke részesülhet a szeretet ünne­pének családi melegében. Többségük nem ismeri az ajándékozás, fenyődíszítés, ün­nepi együttlét örömeit. Iskolánk minden évben igyekszik pótolni ezen hiányzó érté­keket, melyet ebben az esztendőben meg­könnyíteti számunkra az Evangélikus Gyermek Misszió közreműködése. A budapesti Hajnalcsillag Misszió Ala­pítvány közvetítésével ajándékcsomagok érkeztek Angliából minden tanulónknak. A csomagok gyermekjátékokat, tisztálko­dási felszereléseket, ruhaneműket, édessé­geket rejtettek s érezhetően sok-sok szere- tetet és segíteni akarást. A gyerekek örö­mét látva, s átérezve ennek jelentőségét a nélkülöző életükben, az iskola minden pe­dagógusának és minden dolgozójának iga­zi élményt jelentett ez év karácsonyi ün­nepsége. Buda Barna, igazgató Látogatóban A vásárosnaményi református templom belsejének nyugati része KM-illusztráció Vazul, a szent Ez a legenda Nagy Vazul érsek, egy­háztanító, szent nevéhez fűződik, aki Caesareában született, s itt hunyt el 379. január 1-jén, s akire az egyház négy nappal ezelőtt, január 2-án em­lékezett. Efferem remete égig érő tűzoszlopot látott, mint a nagy Vazul képmását. Mivel Effe­rem kételkedett Vazul nagyságában, an­nak szájából tüzes nyelv szólt hozzá. Effe­rem erre azt kérte, hogy görögül tudjon be­szélni, és Vazul ezt kiimádkozta számára. Valenus császár a kínzással való fenyege­téssel sem tudta Vazulra rákényszeríteni az ariánus tanokat. A császári főszakács, Démoszthenész az ariánusok pártját fogta, ám közben súlyos nyelvtani hibát követett el. Vazul rászólt: „Az ételeken törd a fejed, ne az isteni tanítást kotyvaszd!” A szakács ezzel vereséget szenvedett. Amikor Vale­nus császár ki akarta állítani a parancsot, hogy Vazult száműzzék, összetört a toll, úgyhogy elállt szándékától. Vazul meggyó­gyított egy fiatal férfit, aki szövetségre lé­pett az ördöggel, hogy egy asszony szerel­mét kicsikarja. Vazul megtérített egy zsidó orvost. Egy asszonynak sok bűne volt, ezért azokat összeírta, az írást átadta Va­zulnak, és kérte, imádkozzon érte. Imádsá­ga után az asszony kibontotta a papírlapot, és látta: az utolsó, súlyos bűne kivételével valamennyi eltűnt a papirosról. Vazul emi­att Efferem remetéhez küldte, az meg visz- sza Vazulhoz. Az asszony visszaérkeztekor éppen temetni vitték a közben jobblétre szenderült Vazult. Az feldobta a papírlapot a halotti kerevetre, majd levette onnan, és felbontotta: a súlyos bűne is eltöröltetett. Templom­szentelés Tímáron A Kirche in Not segély- szervezet támogatásából és a hívek adakozásából újították fel a közelmúlt­ban a timári görögkato­likus templomot. Épp egy hónapja volt a temp­lomszentelés, melyen részt vett Keresztes Szi­lárd megyéspüspök, De­ák László, a Szent Lázár Lovagrend nagykövete és Csallóközi Zoltán, a Magyar Kulturális Örök­ség Minisztériumának titkárságvezetője Amatőr felvétel Nagy Herodes, a gyermekgyilkos Igen szép volt már december ele­jén, lapunk december 5-i számá­nak negyedik oldalán az Ünnepe­ink decemberben című írás, amely részletesen szólt a kará­csonyt követő ünnep, az Apró­szentek ünnepének bibliai hátte­réről is: „Azok a kétévesnél fia­talabb és Betlehem környéki fiú­gyermekek, akiket Máté evangé­liuma szerint Nagy Heródes (i. e. 37-i u. 4) meggyilkoltatott abban a reményben, hogy köztük lesz Jézus Krisztus, a zsidók újszü­lött királya. E terve nem valósul­hatott meg, ezért vált a késői képzeletben a Jézus környezeté­ben élt gyermekek gyilkosává. Három saját gyermekét is megö­lette.” Nagy Heródes uralkodása éve­it pontosan megadja Flavius Jo­sephus: „Azóta, hogy Antigonos kivégzése árán az uralmat meg­szerezte, 34 év telt el”. (A zsidó háború I. 33,8) Antigonos kivég­zése Kr. e. 37-ben történt, 34 évet számolva Kr. e 3-hoz jutunk. Ez Heródes halála éve. Ha i. u. 4- ben halt volna meg, ez 41 évi uralkodást jelentett volna, Jo­sephus azonban kétszer is írja, hogy 34 évet uralkodott. Kevés­sel halála előtt született a zsidók várva várt Messiás királya, a Krisztus, akinek születését, amint Bálám próféta megjöven­dölte (4 Móz 24,17) egy rendkívü­li fényerejű csillag feltűnése is jelezte, mely egy évnél tovább is fénylett (Mt 2,16) és nappal is lát­szott. (Mt 2,2.9-12). A napkeleti bölcsek ezért el is jöttek a hosszú útra a Krisztus­hoz, először Jeruzsálemben, a ki­rályi palotában keresték, majd Heródestől megtudva, hogy Bet­lehemben van, ott meg is talál­ták a csillag irányában a vendég- fogadó házban. (Lk 2,7-20 Mt 2,9-12) Isten intésére nem men­tek vissza Heródeshez (Mt 2,12), mire a gonosz király leöletett minden két éven aluli kisfiút Betlehemben és környékén, azt gondolva, hogy így a Messiás ki­rályt is elpusztította, de az már akkor az Úr angyala Józsefnek adott utasítására az egyiptomi határon túl volt. (Mt 2,13-15) Tény tehát, hogy Heródes király leölette a betlehemi kicsiny fiú­gyermekeket, ekkor teljesedett be, amit Jeremiás próféta mon­dott: „Szó hallatszott Rómában — ennek területén van Betle­hem) sírás-rívás és sok keserves jajgatás Rákhel siratta az ő fiait” (Mt 2,16-18 Jer 31,15 L Móz 35, 16-20) Ilyen volt a vérszomjas Heródes: kivégeztette feleségét, anyósát, két fiát és halála előtt még egy fiát, Antipatert. (Josep­hus: A zsidók története XV, 7.6) „Heródes azonnal kiadta a pa­rancsot anyósa Alexandra megö­lésére. Mikor szörnyű kínjai után úgy ahogy felgyógyult be­tegségéből, annyira elkeseredett lelki és testi szenvedései miatt, hogy semmis okok miatt is kivé- géztetett boldog boldogtalant, aki éppen útjába került. Megölette legbizalmasabb em­bereit, Kostobaart, Lysimachost, Gadiát és Dósitheost (i. m. XV, 7.8) Alexandrost és Aristobulost Sebastéba vitték és ott atyjuk pa­rancsára megfojtották (Josephus A zsidók története XVI, 11.7). „Heródes engesztelhetetlen volt fia iránt, parancsot adott, öljék meg Antipatrost” (i. m. XVII,7.1) Augustus császár már régen megmondta, hogy inkább szeret­ne Heródes disznaja lenni, mint fia. De most már mivel Isten egy­szülött fiát akarta megölni és a betlehemi kisdedeket is legyil- koltatta, Heródesnak meg kellett rövidesen halnia húsvét előtt, még nisan 1. előtt. Ezt azért fon­tos tudnunk, mert ez előtt nem olyan sokkal született Jézus Krisztus, a „magasból jött naptá- madat” (Lk 1,78 Mai 4,2-3,20 U). Aki naptámadat napján született december 25-én Kr. e. 4-ben (Ján 7,42 10,22 „Betlehemből jön el a Krisztus és tél volt”), amint meg volt írva: „feltámad néktek, akik félitek az én nevemet, az igazságnak napja és gyógyulás lesz az ő szárnyai alatt.” (Mai 4,2-3,20 U) A Kr. e. 4 december 25-én született Krisztus Tibérius császár 15. esztendejében Kr. u. 29-ben tulajdonképpen 32 éves volt, a harmincas évek elején, „mintegy 30”, ahogy Lukács evangélista megírta. (Lk 3,1.23). De most azt is látjuk, hogy idő­számításunknál mindössze 3 év és 1 hét a különbség, a Kr. e. 3,2 és 1 év. Az erről szóló írás meg­jelent legutóbb is a református egyház hivatalos lapjában, A re­formátus egyházban is. (1998. jun. sz. 136-139. o.) A római kato­likus egyház is ezt a három évet tekintve azok évfordulóit a Szentháromság egy Isten 3 sze­mélyéről nevezte el („Mert hár­man vannak, akik bizonyságot tesznek a mennyben, az Atya, az Ige és a Szentlélek és ez a 3 egy” 1 Ján 3,7) így az évfordulók 1997 a testté lett Ige, a Fiú Isten éve volt, 1998 a Szentlélek éve, 1999 az Atya éve és 2000 a Szentév. Horsai Ede, ny. ref. lelkész, Kék Bölcsek jöttek Napkeletről Ma Vízkereszt ünnepe van, s régebben ez a nap volt Gás­pár, Menyhért és Boldizsár, a három királyok, a napkeleti bölcsek nevenapja is. A Biblia bölcsnek mondja azt, aki meg tudja fejteni a földön és az égen mutatkozó jelek és cso­dák titkos értelmét. A napkeleti bölcseket egy feltűnően fényes csillag vezette a sivatagon át Betlehembe, Jézus szülővárosá­ba. Az Újszövetség mágusoknak nevezi őket. Akkoriban nem bű­vészeket értettek ezen, hanem így nevezték a perzsa vallás pap­jait. A mágusok nagy tudású fér­fiak voltak, értettek a csillagá­szathoz és az orvostudomány­hoz. Néha olyan titkos erőt is tu­lajdonítottak nekik, ami előtt még az istenek is meghajoltak. Máté szerint a mágusok vagy napkeleti bölcsek aranyat, töm­jént és mirhát ajándékoztak az újszülött Jézusnak. Később az ajándékok számából következtet­tek arra, hogy hárman voltak, értékükből arra, hogy királyok, fajtájukból pedig arra, hogy Ará­biából valók. A 6. században ne­vet is kaptak: Gáspárt fekete bő­rűnek festik. Máté nem valóban megtörtént eseményt írt le (ka­rácsony), hanem izgalmas törté­net keretében tanítja, hogy Izra­elen keresztül visz az út Jézus­hoz, és hogy Jézus a Messiás. Chirlandaio: A bölcsek imádása. 1488. Firenze, Galleria Dell' Os- pedale degli Innocenti Mária­képek Tolnában Szekszárd (MTI) — Fél­száz Mária-képet és gaz­dag bibliagyűjteményt felölelő kiállítást nyílt hétfőn Szekszárdon. A Babits Mihály Művelődé­si Ház márványtermében Mayer Mihály római katoli­kus pécsi megyés püspök nyitotta meg a kiállítást. A Máriát ábrázoló alko­tások a magyarországi kegyhelyekről, zarándok- helyekről egyházi intézmé­nyekből kerültek a mári- abesnyői kapucinus rend­ház Mária Múzeumába, on­nan hozták el a tolnai me­gyeszékhelyre. Különleges értéke a válogatásnak egy máriapócsi oltárkép. A tárlaton bemutatott bibliagyűjtemény a kiskun­félegyházi Fülöp Atya Ala­pítvány tulajdona. Az érdeklődők január vé­géig tekinthetik meg a kiál­lítást, naponta 10 és 18 óra között.

Next

/
Oldalképek
Tartalom