Kelet-Magyarország, 1999. január (56. évfolyam, 1-25. szám)

1999-01-28 / 23. szám

1999. január 28., csütörtök m KULTÚRA 7. oldal □ Vígjáték Tiszalökön A nyíregyházi Mandala Dalszínház ma este hét órától mu­tatja be a Páratlan páros című, nagysikerű vígjátékot a városi művelődési központ nagytermében. □ Kamarazenei fesztivál A nyíregyházi zeneiskolában január 30-án, délelőtt 10 órá­tól rendezik meg megyénk zeneiskoláinak kamarazenei versenyét és fesztiválját. A nagyszabású találkozó egyszersmind a zenét oktató pedagógusok szakmai továbbképzé­sének célját is szolgálja. □ Honvédfarsang A Magyar Honvédség nyíregyházi helyőrségi klubjában honvéd farsangi bált rendeznek február 18-án, 18 órától. Az összejövetelen: jelmez kötelező. Oltárkép A Fábiánházára látogatók ne mulasszak el megtekinteni a település görögkatolikus templomának gyönyörű ol­tárát Szűcs Róbert felvétele Új iskolatej-akció Debrecen (MTI) — Hajdú-Bihar megye is bekapcsolódik az iskolatej­akcióba. A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei sikeres kísérleti iskolatej-akció kiszélesítéséről a kormány határozott, s a központi költség- vetésből fizeti a tej árának egyharmadát. A kormánydöntés ismeretében Láyer József, a megyei közgyűlés elnöke levélben for­dult Hajdú-Bihar települési önkormányza­taihoz, s ebben azt kérte, hogy mind töb­ben csatlakozzanak az akcióhoz. Debrecen az elsők között döntött, hogy részt vesz a programban: a megyeszékhe­lyen él a több mint 83 ezer hajdú-bihari gyerek csaknem egyharmada. Az akció ke­retében a kormányzati hozzájárulás mel­lett egyharmad-egyharmad arányban vise­li a költségeket az önkormányzat, illetve a tej terméktanács. Fogva tart a múlt Nyíregyháza (KM - N. I. A.) — Az embe­ri dolgokkal foglalkozók legnagyobb dilemmája, hogy a múlt mennyire tartja a markában a jövőt. E düemma lényegének szemléltetésére ke­resve se találhatunk jobb példát az antisze­mitizmusnál. Az antiszemitizmus történe­lem, amely sosem múlik el. Felbonthatatla- nul gomolyog benne együtt a vallás, műve­lődés, politika, gazdaság, társadalmi struk­túra, és szenvedély. Mindig ugyanúgy, és mindig másképpen. Ez a könyv a szociálpszichológia eszkö­zeivel közelít az antiszemitizmushoz, de nem teszi zárójelbe a fenti dilemmát. A kulcsszavak: identitás, társadalmi nagy­csoportok, kategóriák, előítéletek. A modernitás véget vetett az egyre töké­letesedő jövőbe vetett hitnek. A posztmo­dem világ az egyenes vonalú haladás pá­lyájáról letérve a nietzschei örök visszaté­rés pályájára tért át. Visszatért az egyéni szabadságot és méltóságot nem ismerő, csoporthovatartozás alapján mozgósuló szeretet és gyűlölet ősi típusa. Ez a könyv talán segíthet abban, hogy szembenézzünk a múlttal, amely a jövő évezredben vár ránk. Csepeli György Előítélet és antiszemitiz­mus című könyvét a Jószöveg Műhely Ki­adó adta ki. Európaiságunk az oktatásban Ki kell használni a nemzeti célkitűzések teljesítéséhez a kapcsolatokat is Sokoldalú ismeretszerzésre van lehetőség az iskolai könyvtárakban Elek Emii archív felvétele Kállai János Nyíregyháza (KM) — A na­pokban tartottak iskolaigaz­gatók részére szakmai napot a megyei pedagógiai intézet­ben. A tanácskozás központi témája európai uniós csatla­kozásunk oktatásügyi reláci­óinak számbavétele volt. Az összetett lehetőségrendszer fontosabb momentumairól Ha­lász Gábort, az Országos Közok­tatási Intézet igazgatóját kérdez­tük. — A magyar oktatást illetően az uniós csatlakozás szempontjá­ból két terület érdemel különös figyelmet — mondta az igazgató. — Az egyik a jogharmonizáció kérdésköre, a másik — szá­munkra ez a fontosabb —: mi­lyen előnyökkel, eredményekkel, kockázatokkal jár „betagozódá­sunk”. Az EU-s programok kitű­nően felhasználhatók a magyar oktatáspolitikai törekvések tá­mogatására. A közösségi szintű célok hozzájárulhatnak a nemze­ti cselekvések megvalósításához. Ezért, és ez nagyon lényeges, is­merni kell a közösségi akciókat, kihasználni a nemzeti célkitűzé­sek teljesüléséhez a kapcsolato­kat. Ha nem tudunk róluk, nyil­vánvaló: hasznunk sem származ­hat belőlük. A Leonardo, a Soc­Minya Károly Nyíregyháza — Vajon milyen nyelvművelő műsorokat hall­gatnak a rádióban, néznek a tévében a magyar szakos fő­iskolai hallgatók? Az alábbiakban egy felmérés alapján erre szeretnék röviden válaszolni. A 128 főiskolás közül 52-en válaszoltak úgy, hogy egyáltalán nem veszik igénybe ezt a szolgáltatást. A legtöbben, ötvennyolcán a televízió Álljunk meg egy szóra! című műsorát nézik, ha nem is rendszeresen, de alkalmanként. Itt érdemes idézni néhány meg­jegyzést. „Néztem, amíg volt.” „Azt hiszem, mostanában nincs.” „Sajnos megszűnt.” Ezek a kiegészítések azt jelzik, hogy az MTV2-n Grétsy László Gyön­gyök címűre változtatott és ki­bővített nyelvi műsorát nem is­merik annyian. Egyébként ezen a címen tízen jelezték, hogy né­zik. Talán jobb lett volna az erede­ti címet megtartva megújítani a műsort. Vagy esetleg alcímmel Jancsó Miklós „lámpása" Budapest (MTI) — Az arany- és ezüstmedvék el­nyeréséért rendezendő negyvenkilencedik Berlini Nemzetközi Filmfesztiválon Tompa Gábor és Jancsó Miklós filmje képviseli Ma­gyarországot. A filmes mustrák sorát immár hagyományosan nyitó eseményt ezúttal feb­ruár 10. és 21. között tartják Berlinben. A Panoráma szekcióban vetítik Tompa Gábor: Kínai védelem című alkotását, amely a kolozs­vári magyar színház igaz­gatójának első nagyjáték- filmje. Jancsó Miklós: Ne­kem lámpást adott a kezem­be az Úr Pestén című mun­kája a Fórum szekcióban szerepel. A Berlin ’99 eseményso­rozatán részt vesz mindkét rendező. rates programok már működ­nek. De rajtuk kívül még számos lehetőség kínálkozik. — Nemrég feltérképezték a hazai, oktatásügyi prioritásokat. Ezek „beépítése” a benyújtott pályázatok kedvező elbírásakor nagy szerepet játszhat. — Az emberi erőforrások jobb kihasználására létrehozott, EU-s strukturális alapok (jóllehet, ellátni, hogy jelezze, ez az a nyelvművelő műsor. Nyelvi utazás Valószínűleg ezért kapta alcím­ként a Csillagjel az utóbbi idő­ben a következőt: Utazás a jelek és a nyelv birodalmába. Hasonló változás történt a rádió Magya­rán szólva adásával. Műsoridejé­ben ugyancsak megnőtt, és szer­kezetében átalakult Értsünk szót! címen a Kossuth rádióban. Ez utóbbi annyira új, hogy a hallgatók sem ismerhették. Általában egy A sorrendben második helyen szerepel a viszonylag új, de an­nál közkedveltebb Hej, hej, he­lyesírás, Balázs Géza öt perce a Duna Televízióban minden hét­köznap. Huszonketten nézik vi­szonylag gyakran. A fennmara­dó öt műsort igen kevesen nézik, hallgatják: az Édes anyanyelvűn­ket heten, a Beszélni nehéz cí­műt a Kossuth rádióban, a Csil­lagjelet és a Nyelvőrzőt a Duna Televízióban, valamint a már említett Magyarán szólva címűt ketten-ketten. A leendő magyartanárok álta­Eger (MTI) — Szoros együtt­működésre törekszik a kö­vetkező 3 évben a Heves Megyei Önkormányzat és Eger városa. Ezek között az egyik legfonto­sabbnak tartott elhatározás, hogy közös millenniumi pályáza­tot nyújtanak be az egri vár 150 millió forint beruházását igény­lő rekonstrukciójára, amelynek eredményeképpen több új vonás­sal gazdagodik a turisták által sokat látogatott nevezetesség. Sor kerül egy lovas világtalálko­zó megrendezésére is. Sós Tamás, a megyegyűlés el­nöke és Nagy Imre, a megyeszék­hely polgármestere, abban is megállapodtak, hogy a jövőben intézményfenntartói társulásban 50-50 százalékos alapon működ­tetik az Egerben, de megyei tu­lajdonban lévő intézményeket. Eszerint: a Megyei Művelődé­si Központot, a Bródy Sándor csak közvetve szolgálhatnak ok­tatási célokat) szintén hasznunk­ra lehetnek. Kialakulóban van pl. egy project a leszakadó társa­dalmi rétegek felzárkóztatására, integrációjuk folyamatának gyorsítására. Lássunk egy konk­rét példát! Az iskolai oktatás ún. kezdő szakaszának fokozott anyagi támogatása — ez oktatási cél. Ha azonban a megfogalma­lában egy műsort jelöltek meg, ritkán kettőt, elvétve többet. Természetesen a felmérést ko­rántsem úgy kell tekinteni, mint ami azt akarja bizonyítani, hogy kicsi a hallgatottsága, nézettsége a nyelvművelő műsoroknak, vagy azt, hogy a főiskolások ér­dektelenek. Helyes, helytelen Nem kell ilyen közvetlen hatás­fokot keresni, hiszen például a kertművelés is más, mint a nyelvművelés. A felmérés hasz­na a figyelemfelkeltés is, a jövő­ben már tudni fogják, hogy létez­nek ezek a műsorok, s mind töb­ben hallgatják majd. Az Álljunk meg egy szóra! ki­emelkedő népszerűségét talán az is magyarázza, hogy a minden­napi emberek, nézők nyelvhe­lyességi kérdéseire válaszol ol­dott formában, párbeszédes ke­retben. S tegyük hozzá, hogy az átlagember szeret egyértelmű igen vagy nem feleletet hallani, s azt itt meg is kapja. Bármennyi­re is igaz részben a kognitív nyelvészek normafelfogása, amely a helyest, helytelent egy fokozati skálán helyezi el. Megyei Könyvtárat, illetve a Gárdonyi Géza Színház Rekonst­rukciós Munkálatainak befejezé­se után a teátrumot is. Utóbbi a tervek szerint 2000 végére fejeződik be, mintegy 1,3 milliárd forint beruházásával. Az utóbbi összeg nagy részét központi támogatásként kapja a megye. A város vállalja, hogy a követ­kező 3 évben, esztendőnként 20 millió forinttal hozzájárul a me­gyei Markhot Ferenc Kórház eszközbeszerzéseihez, illetve kö­zös pályázatot nyújtanak be álla­mi céltámogatásra, a kórház im­már halaszthatatlan, több milli­árd forintot igénylő rekonstruk­ciójára. Ennek megkezdését 2001-ben tervezik. Arról is döntés született, hogy a város és a megye gyógypedagó­giai szakszolgálatot hoz létre, il­letve mindketten szükségesnek látják egy kongresszusi központ létrehozását Egerben. zást átdefiniáljuk, és azt mond­juk: az ország szegényebb régiói­ban — pl. éppen itt, Szabolcs- Szatmár-Beregben — az iskolai kudarcok mérséklése érdekében a kezdő szakaszra szeretnénk több pénz fordítani, akkor a a dolog már „eladható”. Vagyis: így már részesülhet a pályázó a strukturális fejlesztésre szánt alapokból is. Össztánc Budapest (MTI) — Az Össztánc című moz­gásszínjáték százötve­nedik előadását tartják szombaton a Vígszín­házban. Ezzel a darabbal nyitotta meg kapuját a felújított Szent István körúti teátrum 1994 októberében. A játékot — a Théatre du Campagnol A bál című előadásának öt­letéből — Békés Pál írta ha­zai színpadra. A játszók népes táborá­ban pódiumra lép többek között Alföldi Róbert, Ba­lázs Péter, Balázsovits Edit, Eszenyi Enikő, Fesztbaum Béla, Hajdú István, Halász Judit, Harkányi Endre, He­gedűs D. Géza, Hullán Zsu­zsa, Igó Éva, Kálid Artúr. A koreográfiát az időközben elhunyt Imre Zoltán készí­tette. Zenéjének összeállí­tója Jeney Erzsébet. Sejtelmes grafika Az Aranyosapáti melletti Ricsikán élő grafikusmű­vész tavalyi, alkotói „ter­mésének” egyik legtitokza­tosabb lapja a Csak úgy...’98 című KM-reprodukció Nyelvművelő műsorok és hallgatóik A sorrendben második helyen szerepel a Hej, hej, helyesírás Heves megyei millenniumi együttműködés

Next

/
Oldalképek
Tartalom