Kelet-Magyarország, 1999. január (56. évfolyam, 1-25. szám)
1999-01-19 / 15. szám
1999. január 19., kedd Kelet« KULTÚRA 6. oldal HÍREK □ Mesekert bérlet A tündöklő harisnya című mesejátékot játsszák a nyíregyházi Kö- lyökvárban január 19-én tíz órától. A produkciót a Mesekert Bábszínház mutatja be. □ Jótékonysági koncert Tíszakóród és Tiszacsécse árvízkárosultjainak javára ajánlják fel annak a koncertnek a bevételét, amelyet a nyíregyházi művelődési központban rendeznek január 21-én . A műsorban közreműködik a Cross Road jazz-blues-rock együttes. □ Egyetemi központ Már a tetőszerkezetet készítik a piliscsabai Pázmány Péter Katolikus Egyetem központi épületének kivitelezői. Az összesen 1,2 milliárd forintos beruházással megoldódhat az oktatási intézmény kétezer bölcsészhallgatójának elhelyezése. A Makovecz Imre tervei alapján, a neves építész jellegzetes stílusában kiformálódó, összesen 3400 négyzetméteres új épület nagy előadótermét a legkorszerűbb oktatás- technikai követelményeknek megfelelően alakítják ki. Q Színi tanoncok Felvételt hirdet a Mandala Dalszínház minden olyan 10 és 30 év közötti fiatal számára, akik színészi ambíciókat táplálnak magukban. A jelentkezőknek a január 29-i felvételi vizsgán próza szöveget és egy dalt kell előadniuk. Jubiláló irodalmi műhely a presszóban Katona Béla és Jánosi Zoltán az egyik irodalmi matinén Martyn Péter felvétele Bodnár István Nyíregyháza (KM) — Jó negyedszázada működik folyamatosan Nyíregyházán az irodalmi kávéház. 1974-ben Váci Mihály születésének 50. évfordulója alkalmából a könyvtár Váci-antológiával lepte meg az érdeklődőket. Akkor tartották a Szabolcs Szálló presszójában az első ilyen jellegű összejövetelt. A kávéház házigazdája, vezetője Katona Béla irodalomtörténész: — Azért is mutatkozott igény erre az élő folyóiratra, mert az akkoriban alakult írócsoportnak nem volt megjelenési fóruma, így az irodalmi presszónak nevezett ezt igyekezett pótolni. Ennek ellenére magunk sem gondoltunk arra akkoriban, hogy ez a vasárnap délelőttönként havonta ismétlődő összejövetel ilyen hosszú életű lesz. Tisztában vagyunk vele, hogy egy rendezvénysorozat életben tartása még nem okvetlenül minősítés, de az elmúlt negyedszázadban gyakran tapasztaltuk és tapasztaljuk mindmáig folyamatosan, hogy van erre igény. Büszkék vagyunk rá, hogy a huszonöt év alatt egyetlen meghirdetett előadás-összejövetel sem maradt el az érdeklődés hiánya miatt. □ Kiket hívtak meg, kikre számítottak az összejövetelek szervezésekor? — Tevékenységünk főképpen két területre terjedt ki. Egyrészt a magyar irodalom egészével való kapcsolattartás érdekében igyekeztünk meghívni a jelentős magyar irodalmi folyóiratokat és különböző egyéb irodalmi műhelyeket. Az idők során valóban üdvözölhettük körönkben minden jelentős irodalmi fórum szerkesztőségét: a Kortárs, az Új írás, az Élet és Irodalom, A Vigília, az Alföld, a Mozgó Világ, Napjaink, a Hitel és a 2000 is bemutatkozott nálunk. Kezdettől fogva figyelemmel kísértük megyénk minden jelentős szellemi tevékenységét, és nemcsak a kifejezetten szépirodalmi művek megjelenését. Q Milyen terveket állítottak össze a következő fél évre? — Most is éppen ilyen rendezvényre készülünk, amikor Farkas József néprajzi írásainak gyűjteményét szeretnénk bemutatni január 24-én Nyíregyházán a TIT klubjában. A februári előadást remélhetőleg a Füst Milán- díjjal kitüntetett Jávorszky Béla, a finn irodalom legismertebb mai magyar fordítója tartja. Terveink között szerepel a tíz éve indult Hitel című folyóirat bemutatása, amelyre annak főszerkesztő helyettesét, Görömbei Andrást kértük fel. — Ez év áprilisában a költészet napjára már az ötödik kötetünk jelenik meg — Ördögh János nyomdatulajdonos segítségével —, ezúttal Gabulya Pál verseskötetével lépünk a közönség elé. Végül az ünnepi könyvhét alkalmából jelenik meg megyénkben a Költők és újságírók című kötet, amely a hajdani alkotókra emlékezik. Múzeum a végeken Állandó néprajzi kiállítás látható a nagyecsedi helytörténeti galériában Szűcs Róbert fotója Gyógyító emlékezés Nyíregyháza (DM) — Múlt nélkül nincs jövő, ismert a mondás, s ez vezette dr. Horváth Zoltánt is, amikor megírta (és megszerkesztette) a nemrégiben megjelent „És mi hazatértünk az andódi harangszóra” című könyvét. Mint az dr. Fazekas Árpád rektori véleményében is szerepel, fél évszázad után is nagy szükség van az ilyen kiadványokra, mert a mostani általános és középiskolai diákok semmit sem tudnak a Felvidék magyarságának 1945-48 közötti szomorú időszakáról. Részlet a borítóról KM-reprodukció A közel hatszáz oldalas mű tartalmazza Andód község történetét, az egykori szokásokat, ünnepeket, szakmákat és foglalatosságokat, magának a kitelepítésnek a történetét. A szociológiai jellegű kötetben külön értéket jelentenek a visszaemlékezések, melyek hű képet adnak az egykori áttelepítettek lelkivilágáról. „Az egész mű nem egyéb, mint orvosságot kínáló és gyógyító emlékezés”, s valóban méltó emléket állít a szülőknek, nagy- és dédszülőknek. Az alkotásból jelentősen kivette részét Kiss Vendel is, aki az áttelepítettek életrajzi adatait gyűjtötte össze. Még arra is figyelt, hogy az egykori beceneveket is feltűntesse, így a sok Czuczort, Kisst, Kucse- rát jól meg lehet különböztetni. A könyv kiadója a Felvidéki Magyarok Bácsalmási Közössége. Új félév Phare-támogatással Tanfolyamok tanároknak, tisztviselőknek Fesztivál Budapest (MTI) — Városismereti portya, tréfás vetélkedő, sportverseny, bolondos kalandjáték is lesz a tavasszal megrendezendő Vili. Nemzetközi Gyermekfesztiválon. Az idei gyermekfesztivált a hagyományoktól eltérően nem a fővárosban, hanem Sopronban tartják március 27. és április 1. között, mert a szervezők szándékai között szerepel többek között az is, hogy Magyarország nagyobb városait is bemutassák. Nyíregyháza (KM — B. I.) — Mint ismeretes, a Bessenyei György Tanárképző Főiskola az Európai Tanulmányok Központja lett. A múlt év szeptemberében indult meg a Phare által támogatott oktatás, melynek célja az Európai Unió megismertetése és a fiataloknak, valamint a különböző szakmák képviselőinek felkészítése az unióhoz való csatlakozásra. Most második félévét kezdi a központ, amelynek az eddigi tanfolyamain mintegy 150- en vettek részt, diákok és felnőttek egyaránt. A tavaszi félévben újabb 20 órás tanfolyamok indulnak vállalkozók, köztisztviselők, tanárok és médiaszakértők számára. Februártól júniusig a következő kurzusokra jelentkezhetnek az érdeklődők.: Az Európai Unió felépítése és működése, Magyarország gazdasága és az európai uniós információs források, Európai kultúra — magyar kultúra, Fenntartható fejlődés és gazdaság, Magyarország és az unió. Az előadásokat a főiskola oktatói tartják. A tanfolyamokra való jelentkezés ingyenes. Izgalmas székelyföldi útikönyv Történetírásunk nagy adósságát igyekszik, ha vázlatosan is, pótolni Boross László Nyíregyháza — December közepén rövid újságcikk adta hírül, miszerint megjelent Vofkori László Székelyföld útikönyve. Ez a kétkötetes, összesen 1247 oldal terjedelmű hatalmas munka azonban ettől többet érdemel, s többet kell tudni róla a potenciális olvasónak, vevőnek is. Évtizedeken keresztül nem volt illdo- mos a határainkon túli magyarokról beszélni, még kevésbé írni. Kis hazánkban ma sem kevés azok száma, akik nemes egyszerűséggel románoknak, oroszoknak, ukránoknak nevezik azokat, akik a határainkon túlról érkeznek, még akkor is, ha ugyanolyan jól vagy még szebben beszélnek magyarul, mint mi itthon, Budapesten, Kecskeméten, vagy Nyíregyházán. Bár a szerző ajánlásában kifejti „jelen útikönyve nem tájrajz, nem monográfia, hanem helyismereti leírás-kivonat”, aki kezébe vette a könyvet, az tapasztalRégészeti Budapest (MTI) — A százhalombattai Matrica Múzeum és Régészeti Parkban 2000-re régészeti fesztivált terveznek, amelynek keretében háromezer éves, autentikus helyszínen mutatják be az Iliász szabadtéri, dramatizált változatát — ismertették az intézmény budapesti sajtótájékoztatóján, hétfőn. Elhangzott: a helytörténeti gyűjteményből létrejött múzeum mindössze 11 éves múltra tekint vissza. Nevét az egykori római kori katona- és civil településről háttá, ettől több a vaskos két kötet. Lényegesen több. Szakemberek szerint is méltó folytatása a legnagyobb székely, Orbán Balázs múlt században megjelent korszakos alkotásának, a Székelyföld leírásának. A most kiadott könyv úgyszólván mindent tartalmaz, amit a Székelyföldről tudni érdemes. Az 1944-ben Brassóban született, Erdélyt, s ezen belül a közel 11 ezer négyzetkilométer területű Székelyföldet (ahol a lakosság 81 százaléka még ma is magyar) kitűnően ismerő Vofkori László az első kötetben tisztázza, hogy mit is nevezünk Székelyföldnek, ahol húzódnak a határai. Ezt követően a Székelyföld népi-törté- neti tájegységeit ismerteti. A Székelyföld tájrajza nemcsak a geográfusok, a földrajz iránt érdeklődőknek ad igen hasznos eligazítást, hanem minden turista számára, aki közelről szeretné megcsodálni a merész mészkő- szirteket, az Oltárkő égbeszökő tömegét, a lenyűgöző Békás-szorost, az 1837-ben hegyomlással elgátolt Gyilkos-tó egyetlen más tóhoz sem hasonlítható látvákapta. A nevében szereplő száz halom a Dunántúl egyik legnagyobb halomsíros temetője, amelyről már Anonymus említést tett a Gesta Hungarorum- ban. Az 1990-ben megkezdett ásatáson — a halomsíros temető legdélebbi részén — a 2700 éves halom alatt egy csaknem teljesen ép, tölgyfából épített folyosós sírkamrára bukkantak a régészek. Az egyedülálló leletegyüttest konzerválva, helyreállítva tekintheti meg a közönség. nyát. Olvashatunk a Keleti-Kárpátok vulkáni és posztvulkáni jelenségeiről, a Csomád-hegység kráterében csillogó Szent Anna tóról, a kellemes ízű borvízforrá- sokról, a torjai Büdös-hegy mo- fettáiról, a Büdös barlangról és a kovásznai Pokolsár nevű időszakos iszapvulkánról. A székelykérdés című alfeje- zet történetírásunk nagy adósságát igyekszik, ha vázlatosan is, pótolni, amikor azt boncolgatja, hogy kik a székelyek, van-e székely nyelv? ír a székelyek eredetéről, a székely őshazáról, telepe- désükről és közigazgatási szervezetükről, a székekről. A Székelyföld társadalomföldrajzi vázlata fejezetben a népességszám alakulásáról, a régió településhálózatáról, városairól, népi hagyományairól, művészetéről olvashatunk. Az útikönyv közel 600 település, többszáz műemlék, néhány tucat természet- védelmi terület bemutatása mellett megismertet Székelyföld történetével, történeti földrajzával, az ott született, ott élt neves alkotó emberekkel, a táj mai állapotrajzával. A mellette lévő mintegy 6 hektáros területen pedig mintegy megtapasztalhatják a vas-, a bronzkori élet körülményeit is a vendégek. Szőhetnek és fonhatnak a gyerekek és a felnőttek, s elleshetik a korong nélküli fazekas mesterség fortélyait is. Az intézmény képviselői szóltak arról, hogy a Régészeti Park helyet szeretne biztosítani a hazánkban még alig ismert, illetve elismert kísérleti régészetnek. Ehhez kapcsolódik például a szegedi József Attila Tudományfesztivált rendeznek Ferencsikemlékdíj Budapest (MTI) — Novak László gordonművész, a Nemzeti Filharmonikus Zenekar tagja kapta ebben az évben a Ferencsik János-emlékdí- jat. Az évad legjobb művészi teljesítményéért járó elismerést Kovács Géza, a zenekar igazgatója nyújtotta át a Vigadóban. Novák László 1965-ben szerzett diplomát a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola gordon szakán, de már 1963-ban a Magyar Állami Hangversenyzenekar — a Nemzeti Filharmonikusok jogelődje — tagja lett. A kétszeres Kossuth-dí- jas, világhírű karmester, Ferencsik János emlékére 1987-ben alapított díjat immár tizenharmadik alkalommal ítélte oda a Ferencsik Alapítvány szakmai kuratóriuma. Az alapítványi okiratban foglaltak szerint a jutalmat páratlan évben a Nemzeti Filharmonikus Zenekarának, páros évben pedig a Magyar Állami Operaház Zenekarának tagja kaphatja meg. Szakoktatás Zalaegerszeg (MTI) — Fokozatosan nő az idegenforgalmi képesítésű, középfokú szakmai végzettségű szakemberek iránti igény; ezt felismerve indít új képzési formát a keszthelyi vendéglátóipari szakközépiskola. Általános iskolát végzett, egészségügyileg alkalmas 16 éven felülieknek egyszerre két szakmát adó, nappali tagozatos oktatást ajánlanak. 2000-ben egyetem szaktanszékével kötött megállapodás, amelynek keretében immár több éve megrendezik a kísérleti és környezet-rekonstrukciós oktató hetet a Ti- sza-parti régészhallgatók számára. A tájékoztatón elhangzott: Magyarország első őskori szabadtéri múzeumát tizenhétezer látogató kereste fel az elmúlt évben. Az intézmény igazgatója a tavalyi múzeumi világnapon vehette át „Az Év múzeuma, 1997,, kitüntető címet.
