Kelet-Magyarország, 1999. január (56. évfolyam, 1-25. szám)

1999-01-04 / 2. szám

1999. január 4., hétfő 7. oldal NYÍRBOGDÁNY ÚJDONSÁGAI □ Négy közül Négyen indultak az önkor­mányzati választáson a polgármesteri tisztsé­gért, közülük Tanicsár Miklós a szavazatok 49,29 százalékát megszerezve lett a telepü­lés első embere. □ Terv a falutévé Nyírbogdányban is fel­merült annak az igénye, hogy a lakosok rá­köthessenek kábeltelevíziós hálózatra. A tár­gyalásokat elkezdték, s ha kellő igény jelent­kezik, falutévéje is lesz a településnek. □ Várták a telefont Az év utolsó idősza­káig több, mint 500 telefont kötöttek be a hálózatba, az októberi adatok szerint 55 szá­zalékos a rákötöttség, ami jóval meghaladja az országos átlagot. Sikerrel oktatnak Háromszázhatvannégy gyermek tanul a nyírbogdányi általános iskolában, mely­nek része a szakiskola is. Utóbbiban 35 di­ákot oktatnak szövegszerkesztő és gépíró szakon, a hároméves képzést követően szakmunkás-bizonyítványt kapnak a vég­zősök, akik nemcsak helybeliek. A központi iskola mellett a gyártelepi tagiskola várja a diákokat, utóbbi létét akarják a szülők. Mező Zsigmondné igazgatónőtől azt is megtudtuk, hogy a számítástechnika és a nyelvoktatás kiemelt helyet foglal el peda­gógiai programjukban — a szülői igényhez és a lehetőségekhez igazodva. Szerencsére a szakosellátottság évek óta százszázalékos úgy az általános, mint a szakiskolában, így szakképzett tanárok okítják-nevelik a ne­bulókat. Az idegen nyelvvel már harmadik osz­tályban ismerkednek a tanulók, a tehetség, s a szorgalom tükröződik az eredmények­ben is, hiszen az angolosok előkelő helye­zéseket szereznek a tanulmányi versenye­ken, persze a németesekre sem lehet pa­nasz. Az alapfokú művészeti oktatásra is volt igény, így az ibrányiakkal összefogva zon­gora, furulya, néptánc és képzőművészet órákra is járhatnak a diákok, szám szerint száznegyvenen. Mivel a NAT szerint csökken a testneve­lésórák száma, de a testmozgást fontosnak tartják, emelték a tömegsportórákét. Ked­velt — s eredményes — sportág az atlétika, s újabban, főleg a leányok körében a röp­labda, emellett úszni tanulhatnak, sítábor­ba mehetnek a sportkedvelők, s adott a gyógytestnevelés lehetősége is. Kiadások Az 1998-as év módosított adata alapján kö­zel 300 millió forintból gazdálkodott az ön- kormányzat. Mint mindenütt, a fenntartá­si-üzemeltetési költségek jelentik a kiadá­sok zömét, de sokat fordítottak a szociális ellátásra is. A gyermekvédelmi támogatás­ra kifizetett összeg megközelítette a 11,5 milliót, a jövedelempótló támogatás nyolc­milliót vitt el, míg a gyermeknevelési majd’ 3,5 milliót. A regisztrált munkanélküliek száma 176, közülük 77-en kaptak jövedelempótló támogatást. Általában 18-20 közmunkást tudnak foglalkoztatni, elsősorban köztisz­tasági és településrendezési feladat várt rájuk. Asszonyok súlyzóval A Nyírbogdányi SE labdarúgócsapata a Közép-Szabolcsi I. osztályú bajnokságban szerepel, nem is rosszul, hiszen a felnőtt­gárda a 2. helyen zárta az őszt. A legjobb góllövők: Lukács (19), Magyar (5) és Li- sovszki (5). Az ifik a 6. helyen kötöttek ki, közülük Bata (10) volt a legeredménye­sebb, Kazinczit (6), valamint Gombkötőt és Zsírost (4-4) megelőzve. A hölgyek sem tétlenkednek, hiszen egy kis csoport rendszeresen tornázik, Keme- cséről jár át hozzájuk egy profi edzőnő. Még van hely a tornateremben, így várják a mozogni vágyó helybeli leányokat és asszonyokat. Mindössze egy pár súlyzó és egy pléd szükséges a gyakorlatok elvégzé­séhez. Az oldalt szerkesztette, írta, illetve a fényképeket készítette Fullajtár András és Kováts Dénes. Eredmények — összefogással Megépült a községet elkerülő út, kiváltották az életveszélyessé vált tantermet — Az elmúlt négy esztendő­ben sokat fejlődött Nyírbog- dány, úgy a központi telepü­lésrész, mint a gyártelep — summázta Tanicsár Miklós polgármester. Számos feladat sorjázott a testü­let, illetve a lakosság előtt — megvalósításuk csak összefogás­sal volt elképzelhető. Utak, szennyvíz, telefon, településren­dezés — csupán címszavak arról, hogy valóban sok tennivaló várt rájuk. S bár még korántsem tö­kéletes minden, az eredmények elvitathatatlanok. így például megépült a közsé­get elkerülő út, kiváltották az életveszélyessé vált iskolai tan­termet, több út szilárd burkola­tot kapott vagy útalapot, üzembe helyezték a telefonhálózatot, megkezdték a kultúrház felújítá­sát a tetőszerkezettel, parkosítot­ták a temetőt. Tanicsár Miklós úgy véleke­dett, hogy az említettek megvaló­sítása a fegyelmezett költségve­tési és vagyongazdálkodás követ­kezményeként sikerült, eredmé­nyes pályázati munkával. Ez utóbbit jellemzi, hogy az eltelt négy esztendőben 70 millió fo­rint (különféle) támogatást nyer­tek el. Örvendetes eredménynek tar­totta, hogy a megyei közgyűlés elengedte az iskola építése miatt keletkezett 21,7 millió forintos tartozást. Az értékelés szerint eredmé­nyes munkát végeztek az óvodá­ban és az iskolában, hasznos munkát végzett a polgárőrség és ben élő és alkotó festőművészek tárlatai. Az idei eseményeink nagy részét az ezredforduló jegyé­az önkormányzati önkéntes tűz­oltóság, javult a közbiztonság. — Lehetőséget látok arra — tekintett előre a polgármester —, hogy az előttünk álló években a szenyvízcsatorna-beruházást, s a belterületi utak, s járdák építé­sét megvalósítsuk, a dűlőutakat rendbehozzuk. ben rendezzük meg. A közel 12 ezer kötetes könyvtárunkra kü­lön is büszkék vagyunk. — A tervek között szerepel a község hosszú távú rendezési tervének felülvizsgálata, ennek részeként szándékszunk megter­veztetni a településközpont arcu­latát. Célunk, hogy még jobb komfortérzetet biztosítsunk Nyírbogdány valamennyi lakójá­nak. Múltidéző Nyírbogdány neve szláv személynévből ered, s csak a 14. században tűnt fel ok­leveles emlékekben, 1324- ben Bogdántelke néven sze­repelt. 1556-ban Szabolcs várme­gye egyik jelentékeny helye volt közel 200 lakosával. Rangot adott a település­nek, hogy a 17. század ele­jén évente hat országos vá­sára volt, és oppidum (me­zőváros) néven emlegették. 1848-ban 1466 lakosa volt, akiknek csak közel fele volt jobbágy. A református templom építése a 11-12. század fordulójára tehető, jelenlegi formáját 1796-1800 között nyerte el. Felújításra vár az épület Példás biztonság Nemrégiben tárgyalta a képviselő-testület a tele­pülés közbiztonságát, ezáltal a körzeti megbí­zottak munkáját is értékelték. Nyírbogdány közbiztonsága példaértékű a környéken. Földesi Attila zászlós és Gi- lányi Zoltán törzszászlós, körzeti megbízottak folya­matos kapcsolatban vannak a lakossággal, gyakoriak az információcserék, az embe­rek bíznak bennük. Elmondták: közvetlenül a demecseri rendőrőrshöz tar­toznak, így ha olyan ügy akad, amivel nem tudnak megbirkózni, akkor számít­hatnak a segítségre. Ám er­re nem gyakran kerül sor. Természetesen itt is előfor­dulnak esetek, mint bárhol az országban. Jellemzőek a vagyon elleni bűncselekmé­nyek, mint a betörések és lo­pások. A tetteseket általában leleplezik. Mostanság a falo­pások okoznak gondot. A település bűnügyi sta­tisztikáját rontják a Mol-nál történt bűncselekmények. Mivel — bár nem feltétlenül itt követik el — itt derülnek ki, itt kerül nyilvántartásba és itt -folytatnak nyomozást. Szerintem ez egy kie­gyensúlyozott telepü­lés, jók az emberek. Éppen ezért jól érzem magam a községben, és szeretek itt lakni. A foglalkozásomnak kö­szönhetően szinte min­den embert ismerek. Úgy érzem, mindenki tisztelettel van irán­tam. Naponta járom a települést. Most már azt mondhatom, hogy az utak állapota is jó. Nincs gondom az ellá­tással sem. Amit aka­rok, mindent megka­pok az üzletekben, csak a pénzem legyen elég. Az új évtől azt várom, hogy őrizzük meg az egészségünket és nem ártana, ha javulna az anyagi biztonságunk is. En úgy érzem ma­gam, mint a mennyor­szágban. Budapesten éltem 70 évig, és ott sem éreztem magam olyan jól, mint itt, Nyírbogdányban. A 87. évemet taposom, 38 évig a Magyar Nemzeti Bankban dolgoztam, mint beszerző. Ahogy nyugdíjba mentem, hazatelepültem, mert itt születtem. Felesé­gem, gyermekem meg­halt, így most az öregek otthonában la­kom, ahol egyben én vagyok a gondnok. Amúgy az egész falu rokonom. Szeretem a focit, így a helyi csapat meccseire is eljárok. Békességet várok az új évtől. Sajnos, rokkantnyug­díjas vagyok és egye­dül élek, mert a felesé­gem elvált, a gyerekem is más faluban lakik. Hazugság lenne, ha azt mondanám, hogy jól érzem magam. Többfe­lé dolgoztam, próbál­koztam külföldön is, de szegény maradtam. Se­gítséget nem kapok se­honnan. Kértem se­gélyt az önkormányzat­tól, de azt a választ kaptam, hogy magas a nyugdíjam. Azt várom az új esztendőtől, hogy akad egy társam, édes­anyám ugyanis vissza­költözik hozzám. így nem leszek egyedül. Talán együtt könnyebb lesz a nehézségeket elviselni. Itt születtem Nyírbog­dányban, aztán a sors Nyíregyházára vetett. Ott laktam négy évig, majd visszaköltöztem. Tíz évig fuvarozó vál­lalkozó voltam, de a cé­gem tönkrement. így most az egyik presszó­ban dolgozom felszolgá­lóként. Feleségem már öt éve munkanélküli, két nagyobbacska gyer­mekünk van, így nehe­zen jövünk ki egy fize­tésből. Nagyon bízom benne, hogy az új év­ben jobban fogunk bol­dogulni. Tervezem, hogy egy jobban fizető állást keresek. Nem ri­adok attól sem vissza, hogy Dunántúlon, vagy külföldön próbáljak szerencsét. Zsíros Gáborné, postai kézbesítő Pisla József, gondnok Németh László, rokkantnyugdíjas Szilágyi György, felszolgáló m NYÍRBOGDÁNY ÚJDONSÁGAI Nyírbogdányi pillanatkép Megújul a művelődési ház Mintegy 30 millió forintot szán­nak a helyi művelődési ház felú­jítására. A nagyszabású rekonst­rukciót már ebben az évben el­kezdik. Sári László, az intéz­mény vezetője nagyon bízik ben­ne, hogy a beruházás be is feje­ződik 1999-ben. — Régi álmunk rendbetenni az épületet, hogy minden ide illő te­vékenység egy helyre koncentrá­lódjon. A terveink szerint a könyvtáron kívül itt kap otthont a vállalkozók klubja, a konferen­ciaterem és minden, ami a köz- művelődéssel kapcsolatos. Az épület felújításával párhuzamo­san egy szabadidős parkot is kia­lakítunk. A jelenlegi mostoha kö­rülmények között is számos ren­dezvényt tartunk. Rendszeresek a művészeti és olvasótáborok, a vetélkedősorozatok, s a megyénk-

Next

/
Oldalképek
Tartalom