Kelet-Magyarország, 1999. január (56. évfolyam, 1-25. szám)

1999-01-16 / 13. szám

1999. január 16., szombat feM«§ HÁTTÉR 3. oldal NÉZŐPONT Farsang idején Angyal .Sándor V ízkereszttől hamvazószerdáig, csaknem másfél-két hónapon át van a mulatságok, a bálok ideje, a farsang. Ilyenkor az éttermek­ben, az iskolai alkalmas helyiségekben hét­végeken ezrek perdülnek táncra, múlatják az időt kivilágos virradatig. Már hónapokkal előbb lefoglalják a kiszemelt vendéglátóhe­lyet a legkülönfélébb foglalkozást űzők: a jogászok, az orvosok, a vadászok, az iparo­sok, a színészek, mert mindenki ápolni sze­retné a hagyományt, s egy éjszakára lega­lább átadni magát az önfeledt szórakozás­nak. Pesszimista ismerősöm rákérdez: ugyan mitől van ilyenkor a népeknek olyan jó ked­ve. Aztán kezdi sorolni, hogy milyen nehéz az élet, mennyi a gond, milyen mérhetetle­nül emelik az árakat, az ihaj-csuhaj csupán egy szűkebb réteg privilégiuma, a nagy többség nem engedheti meg magának a flancolást, a fényűzést azokban az impo­záns terhiekben. Bizony-bizony vannak, akik ezt az idősza­kot arra használják, hogy kielégítsék maga­mutogató vágyaikat. Azért mégis hiba vol­na az általánosítással elvetni a sulykot. Hi­szen a legtöbb orvos nem többszörös mil­liomos, s ha a fodrászok báloznak, ők sem Mercedesekkel érkeznek az étterem elé. A vállalkozók között is azok vannak többen, akik csak sok munkával és fegyelmezett beosztással létesülhetnek. Akkor még nem is említettük a különböző civil szervezetek, az iskolák, intézmények által szervezett jóté­konysági rendezvényeket, vagy az itt-ott felélesztett bátyus bálokat, ahol a hangsúly távolról sem a hivalkodáson és az ékszer- meg a ruhabemutatón van. Sokan gondoljuk úgy: ha küzdelmes is az élet, ha egyik problémát le sem gyűrjük, máris előttünk a másik, olykor mégis meg kell állni, ki kell kapcsolni azt a bizonyos motort, vagy ahogy a közismert humorista találóan énekli: „Kell egy kis áramszünet, időnként mindenkinek..." Ezért is öröm, hogy zenétől, nevetéstől hangosak olykor a hétvégék a farsang idején, amely egyúttal jelképesen is sietteti a tél múlását, a tavasz közeledtét. Életszínvonal Hidd már el fater, hogy a segélyed a napi egy tejre és kenyér­re ment el Ferter János karikatúrája ...............uumm mm vm Litfibi^^uWiiüiwiiiiByiMyii|^^yBiiHi; HttW!iai)|«||i»ipi»iM^^^ □ Támogatás A családtámogatási rend­szer lesz a témája annak a találkozónak, me­lyet a nyíregyházi nagycsaládosok egyesüle­te szervezett. A Dózsa György utcai Kölyök- várban a vendég január i 9-én 15 órától dr. Vojnik Mária országgyűlési képviselő lesz. □ Remekek a selymen A nyíregyházi művészeti szakközépiskola képzőművészeti tagozata tehetséges növendékeinek művei­ből kiállítást rendeznek. A selyemfestési re­mekek Szabolcs községben, a nyári alkotótá­borban születtek. A kiállítást január 18-án 12 órakor Gyarmathy Ágnes Munkácsy-díjas ter­vezőművész nyitja meg az intézmény Csont- váry Kamaragalériájában. A tárlat február 15-ig látható. Megyék helyett régiók lesznek? Szabolcs-Szatmár-Bereg megye jól illeszthető az Európai Unió paramétereibe (3) A kétmegyés beosztás így nézne ki Balogh József Nyíregyháza (KM) —Tavasz­tól megkezdődik a fejleszté­si, tervezési, statisztikai ré­giók kialakítása — jelentette ki a múlt héten Balsay Ist­ván, a Miniszterelnöki Hiva­tal politikai államtitkára. A kormány javaslata szerint az országban hét régió lenne, me­gyénk — Hajdú-Biharral és Jász- Nagykun-Szolnokkal — kerülne egy régióba. Mit jelentene ez ne­künk? — kértünk választ Zilahi Józseftől, a megyei közgyűlés és a megyei területfejlesztési bizott­ság elnökétől. Gazdaság és vallás □ Az előző két részből kiderült, hogy a tervezett régiók nem felel­nének meg sem a hagyományos együttműködésnek, sem a megye érdekeinek. Mi lenne a legideáli­sabb? — Szabolcs-Szatmár-Bereg és Borsod-Abaúj-Zemplén megyék regionális együttműködését tá­masztják alá a történelmi gyöke­rek és hagyományok. Ez egyben azt is jelentette, hogy a Szabolcs- Szatmár-Bereg-Ung-Ugocsa vár­megyék régiója úgy gazdasági­lag, mint turisztikailag, úgy a kereskedelemben, mint az etni- kum-vallási-néprajzi hagyomá­nyokban változatos palettát je­lentett, ami ha szerényebb mér­tékben, de megjelenhet a Borsod- Szabolcs régióban is. Ez az együttes, hegy és síkvidék egy­kor az ország és Kárpátalja élés­tára volt. —- Az agrárgazdaság esetében is komparatív előnyökről be­szélhetünk, mert a vizes síkvidé­ki, hegyvidéki, a homokos terü­letek biztosították áz alterna­tív termelést és az időjárási körülményektől való kisebb mértékű függést. A Felső-Tisza- vidék a Mezőséggel, Bodrogköz­zel, Rétközzel, Tiszaháttal és a határon átnyúló területekkel a halászat, állattartás és a növény- termelés fontos területei voltak, nem beszélve az idegenforgal­mi tényezők közös kiaknázási lehetőségeiről. Ez utóbbihoz tar­tozik az is, hogy a két megye együtt hosszú határszakasszal rendelkezik, ami teljesebbé te­heti a szomszédos országokkal való interregionális és határ­menti együttműködést, termé­szetesen európai színvonalú technikai feltételekkel. A me­gyénknek Tokajjal, Bodrog-köz- zel ma is jó és eredményes kap­csolatai vannak. Arányos támogatást — A legideálisabb tehát az len­ne, ha mi elsősorban Szabolcs- Szatmár-Bereg megye önálló ré­gióvá válhatnánk és ez — aho­gyan láttuk —, nem is olyan ne­hezen illeszthető a 15-ök régiói­nak paramétereibe. Ez a megye a sok-sok évtizedes elszakadásá­val megérdemelné, hogy arányo­san jusson hozzá az európai strukturális és kohéziós alapok­hoz, olyan nagyságrendekben, melyeket a GDP, munkanélküli­ségi és egyéb mutatói lehetővé tesznek, vagy a strukturális elő­csatlakozás (ISPA) forrásaihoz. Ezek az indokaink akkor is, ha elkerülhetetlen a megyék regio­nális tömörülése, ezért tettünk másodsorban javaslatot a Bor- sod-Szabolcs régióra. □ Nem gondolja, hogy ez az önállósodási szándék nem arat sikert szomszédaink körében? — Természetesen senkire semmit nem akarunk rákénysze­ríteni már csak azért sem, mert a kényszerpályákat egyre kevés­bé szeretjük. Ugyanakkor több elképzelés látott már napvilágot, így nem gondolom, hogy ezzel KM-illusztráció hibát követnék el. A javaslatban figyelemmel voltunk arra is, hogy az ország térszerkezeti ta­gozódását kövessük. Nagyságrendi kérdés — Nyilvánvaló dolog, hogy az igazi az lenne és talán nem is késtünk el vele és meg is érné, ha a regionális szerkezet létreho­zását további vizsgálatok előz­nék meg legalább olyan mélysé­gekig, ahogy ez nálunk történik. Mindenesetre a nagyságrendi kérdésekben a mi kiindulási po­zíciónkat javaslom alaposan megfontolni, hiszen nagyon nyo­mós érv a támogatottság miként­je és nagyságrendje a jövőben. (A háromrészes sorozatot vitain­dítónak szántuk, szívesen adunk helyet a koncepciót támogató, vagy azzal ellentétes vélemények­nek.) Virradóra hétfőn Nyíregyháza (KM) — A Duna tévé hétfői Virradójában összeál­lítást láthatnak a nézők az egy­házak támogatásáról és erről kérdezik vendégeiket is. Téma lesz a nyelvtanulás, a külföldi nyugdijakról kérdezik az Egész­ségbiztosítási Pénztár főosztály­vezető-helyettesét. A jogi soro­zatban az örökbefogadásról lesz szó, barkácsolásképpen előszoba­falat készítenek. Miskolc, Nyíregyháza (KM - L. Gy.) — A TV2 stábja csütörtökön filmet készített a borsodi megye- székhelyen a kutyás mentőkről. A miskolci mentőcsoport már nemzetközi gyakorlattal bír, em­bereik és négy kutyájuk mellett bemutatkozott a szolnoki cso­port három embere és két kutyá­ja, valamint az Újteleki Mihály vezette nyíregyházi mentőcso­port hat embere és öt kutyája. A felvevőgép szinte vala­mennyi kutyás mentési feladatot rögzítette, mint például a halott, az élő ember felkutatását, az el­sősegélynyújtást, a láncban ke­resést, a kötélen leereszkedést kutyával együtt. A kutyás men­tők a katasztrófák (házösszedő- lés, vonatszerencsétlenség) so­rán életet menthetnek, de jó szol­gálatot tesznek az erdőben meg­fagyott emberek, az eltűnt sze­mélyek felkutatásában is. Az ön­kéntes kutyás mentőcsapatok ja­nuár 17-én, vasárnap délelőtt a TV2 reggel háromnegyed hétkor kezdődő Napló című magazinjá­ban látható. Utánam a léprigók l\/lost kezdem csak sajnálni, hogy az öreg körtefánkat ki­vágtuk az egyik szőlősor vé­gén. A havazással és a téli fa­gyokkal a kertünkben letele­pedtek a léprigók. Szomszé­daim szerint még soha nem látták az itteni kertekben eze­ket a madarakat. Az előző lak­helyemen ilyenkor télidőben, naponta többször is találkoz­tam velük a kastélyparkban, ahol vagy az öreg bükkön, vagy a nyárfákon, a megköze­líthetetlen helyen terpeszkedő, bőrlevelű fagyöngy-csomók­ban csemegézték a ragacsos bogyókat. Érdemes volt távcső­vel kilesni, hogy a csőrükre ta­padt magvakat milyen alapos­sággal letisztogatják, a könnye­ző ágak kérgéhez fenve azt, amivel újabb fagyöngyök meg­telepedését készítették elő. Mert ezek a kéregre tapadt magvak tavasszal kihajtanak, gyökeret eresztenek és ezek az erős gyökerek befúródnak a gazdafa kérge alá, ahol az élősködők szabályai szerint bő­séges táplálékot és védelmet találnak. Létük a gazdafa lété­től függ, és a fának okozott ko­moly sérülés nélkül totális eltá­volításuk szinte lehetetlen. Megmaradásuk a gyógynö­vény-gyűjtőknek is érdeke, ezért száraikat rendkívül óvato­san vágják le, vigyázva, hogy az ág le ne törjön, hogy a te­lep meg ne semmisüljön. Mert a fagyöngy nemcsak a rigók tápláléka, hanem az emberek­nek vérnyomás-csökkentő és szívműködést serkentő gyógy­szere is. A rigók a nyáron ropogós cseresznyét termő fánk csúcsá­ra telepedtek, és egy-egy fel- röppenésnél onnan hallatták az éles, cserregő hangjukat. Ez a legnagyobb testű európai ri­gófaj. Az olaszok gátlástalanul vadásszák úgy hálóval, mint sörétes puskával, mert sütve valóságos ínyenc csemege. Magyarok rigóvadászatáról még nem hallottam, de hát az ízlések nagyon különbözőek. Hamarosan kiderült, miért is látogattak el hozzánk a lépri­gók. A cseresznyefáról leröp­pentek a szőlővenyigék alá és összeszedegették a hó tetejére hullott fagyos szemeket. Volt belőlük bőven, minősítve a mi alaposnak vélt szüretünket. A* zóta is úgy érzem, nem vé­letlenül, hanem tudatosan szálltak le a mi kertünkben. Már régen találkoztunk és hiá­nyoztam nekik és ők is nekem. Golyóbiztos szigetelők A termékre típusvizsgálatot végeztettek Levelek (KM - Ny. Zs.) —A rosszul célzó vadászok sem jelenthetnek már ve­szélyt azokra a hálózati szigetelőkre, amelyeket az ISO-Net Kft. gyárt leveleki üzemében. Egyedülálló, új konstrukció­ról van szó, amely a környeze­ti hatásoknak, mechanikus igénybevételeknek jobban el­lenáll, ezért a kődobálás vagy éppen a vadászfegyverek löve­déke sem okoz már akkora gondot. Villamosenergia-ipa- ri, kis- és középfeszültségű há­lózati alkalmazása minden­képpen növeli az energiaszol­gáltatás biztonságát — szol­gált információkkal cége legú­jabb fejlesztéseiről Bíró Ta­más műszaki igazgató. A kül- és beltéri hálózato­kon valamint kapcsoló beren­dezésekben alkalmazott mű­gyanta szigetelőket főként az áramszolgáltató nagyvállala­tok keresik. A felújított leve­leki üzemben skandináv ta­pasztalatokra alapozva kezdő­dött el a hálózati és készülék- szigetelők s egyéb formates­tek gyártása. Valamennyi ter­mékre típusvizsgálatot végez­tettek, a budapestin kívül horvát, finn, szlovákiai és né­met tanúsítvány is igazolja a jó minőséget. Ennek köszönhető, hogy még az elmúlt év utolsó nap­jaiban is érkezett megrende­lés osztrák, német, román, cseh partnerektől. A kapcso­latokat az ipari vásárokon, kiállításokon (többek között Hannover, Brno, Nyitra, Bu­dapest) sikerült megalapoz­ni, s ma már görög, ameri­kai és izraeli üzletemberek előtt sem ismeretlen Levelek Kutyás mentők a tévében A felvevőgép a mentési feladatot rögzítette

Next

/
Oldalképek
Tartalom