Kelet-Magyarország, 1999. január (56. évfolyam, 1-25. szám)

1999-01-15 / 12. szám

1999. január 15., péntek Kdét« HÁTTÉR 3. oldal A miniszter félelme Marik Sándor A egészségügyi miniszter tart a dohány- lobbytól — hangzik el egyre többször mos­tanában, ahogy közeleg a nem dohányzók védelméről szóló törvényjavaslat tavasszal esedékes parlamenti vitája. Kevés olyan téma van ma szerte a hazá­ban, amely úgy megosztaná a közvéle­ményt, mint a dohányzók és a nem dohány­zók érdekeinek ellentéte. Sokszor és sok he­lyen próbálták feloldani, ám a harc jobbára állóháborúba torkollt, és igazi győztes nem volt sohasem. Annak ellenére, hogy minden cigarettadobozon ott virít: ,A dohányzás ká­ros az egészségre!" felirat, egyre újabb és mind fiatalabb korosztályok életviteléhez tar­tozik hozzá a cigaretta. Először kevesen nyúlnak hozzá az igazi élvezet kedvéért, sze­retnének inkább felnőttnek látszani, vagy egyszerűen folytatják a szüleiktől látott szo­kást. Évek, évtizedek alatt válik szenvedéllyé. Jellemző, hogy nincsenek határozott vá­lasztóvonalak, sok dohányos maga is szíve­sebben utazik például nemdohányzó vasúti kocsiban, repülőgépen, étkezik olyan he­lyen, ahol nincs megengedve a dohányzás. Elvben még egyet is értenek az ellenzőkkel — de veszik, szívják tovább. És itt lép be a „másik oldal". A dohány­ipar, amely ma hatalmas, tőkeerős, multina­cionális cégek képében van jelen hazánk­ban. Az állami költségvetés, amelyek sokmil­liárdos bevétele származik a dohányáruk forgalmából. Itt, Szabolcsban jellemző lehet az „egyik szemem sír, a másik meg nevet" helyzet, hiszen csupán a nyíregyházi do­hányfermentáló mintegy nyolcezer hektár dohányültetvényt integrál a környéken, fe­lét a mi megyénkben. Ez nagyjából ugyan­ennyi családot—jövedelmet, megélhetést —jelent, nem beszélve a feldolgozóipar munkahelyeiről. Jogos tehát a miniszter aggódása: a tör­vény vitája minden bizonnyal kemény csata lesz a T. Házban. Ráadásul még ha a nem dohányzók javára is döntenek, az még csak az első ütközettel ér fel. A tiltásoknak ugyan­is a közintézményekben, a közterületeken ér­vényt kell szerezni, s milliárdokba kerülhet a társadalom dohányzó és nem dohányzó ré­szének elkülönítése az élet számos területén. Ami bőven tartogat még meglepetéseket. □ EU-s nyelvvizsga Angol és német sza­kos tanároknak Háry László, a Janus Panno­nius Tudományegyetem továbbképző köz­pontjának vezetője tart továbbképzést az eu­rópai uniós nyelvvizsgáról január 15-én 14 órától a Megyei Pedagógiai Intézetben. □ Vasárnapi matiné A lusta kismalacot mutatja be január 17-én délelőtt tíz órai kez­dettel a Mesekert Bábszínház a nyíregyházi Kölyökvárban. □ Képviselői fogadóóra A zsurki polgár- mesteri hivatalban január 15-én, pénteken 17 órától Bajor Tibor országgyűlési képviselő fogadóórát tart. Megyék helyett régiók lesznek? Érveink: a történelmi hagyományok és az újkori aránytalanságok (2) így képzeli a régiókat a statisztika KM-iiiusztráctó Balogh József Nyíregyháza (KM) — Tavasz­tól megkezdődik a fejleszté­si, tervezési, statisztikai ré­giók kialakítása — jelentette ki a múlt héten Balsay Ist­ván, a Miniszterelnöki Hiva­tal politikai államtitkára. A kormány javaslata szerint az országban hét régió lenne, me­gyénk — Hajdú-Biharral és Jász- Nagykun-Szolnokkal — kerülne egy régióba. Mit jelentene ez ne­künk? — kértünk választ Zilahi Józseftől, a megyei közgyűlés és a megyei területfejlesztési bizott­ság elnökétől. Nincs kapcsolat □ Vannak-e tradíciói a regionális tagozódásban részt vevő megyék együttműködésének? — Szabolcs-Szatmár-Bereg me­gyét az Országos Területfejlesz­tési Koncepció Jász-Nagykun- Szolnokkal és Hajdú-Biharral közös régióba ajánlja. Ehhez el kell mondanom, hogy egyik társ­megyével sincs értékelhető kap­csolatunk. Számtalan érv szól ugyanakkor amellett, hogy Bor- sod-Abaúj-Zemplén megyével társuljunk. O Miért éppen velük? — A XI. században a Nyírség és a Felső-Tisza-vidék területé­ből három királyi vármegye osz­tozkodott: Szabolcs, Borsova és Szatmár. Az Árpád-kori Szabolcs Vármegye a Nyírség északnyu­gati területeit, a Mezőséget (ma Borsod), a Taktaközt (ma Bor­sod), valamint a mai Hajdúság egyes településeit tartalmazta (mert akkor még nem létezett). Borsova határmegye pedig a Nyírség északkeleti területeitől a Havasok (Beszkidek) gerincvo­naláig tartott, első központja Kisvárda volt. Szatmár várme­gyéhez a Nyírség keleti, délkele­ti része, az Ecsedi-láp és az Erdő­hát tartozott. — Már ebből is érzékelhető, hogy egy több évszázados szerves egymásrautaltságról volt szó, melyben a jelenlegi hajdúsági te­rületeknek nem volt szerepe. Területvesztés — Amikor 1876-ban a nemesi vármegyerendszert a polgári közigazgatás váltotta fel, az ún. Hajdú-terület felszámolásával és Hajdú vármegye létrehozásával Szabolcs nagy területeket veszí­tett (ekkor került a megyeszék­hely Nagykállóból Nyíregyházá­ra). Szabolcson kívül Szatmár, Bereg, Ung, Ugocsa határai a 18-19. században sokat nem vál­toztak. Trianon után Sza- bolcs-Ung és Szatmár-Bereg vár­megyék alakultak (Nyíregyháza, Mátészalka) majd 1950-ben a je­lenlegi megye. — Ung és Ugocsa révén pedig az öt vármegyés régió (Szabolcs- Szatmár-Bereg-Ung-Ugocsa) ha­sonló volt a jelenlegi Borsod me­gyéhez sík és hegyvidéki terüle­teivel. Látható tehát, hogy a két megye kapcsolatának valóban történelmi hagyományai van­nak, a hajdúsággal ugyanakkor nem. □ Léteznek-e más regionális mozgatóerők? — Mindig arról beszélünk, hogy a cél az EU-források minél nagyobb arányú megszerzése. Állítólag az ország adott paramé­terei együttesen sem érik el azt a szintet, hogy ne járna nekünk a mai szabályok értelmében vett európai támogatás (pl. az EU-tag- országok GDP 75 százalék alatti szint, a jelentős munkanélküli­ség figyelembevételével). A mun­kanélküliségi ráta a közép-ma­gyarországi régióban, tehát a fő­városban és környékén 5,3, a Nyugat-Dunántúlon 6,5, nálunk 16,5 százalék. Az ezer lakosra ju­tó vállalkozások száma Közép­Magyarországon 101, a Nyugat- Dunántúlon 70, nálunk 54. A GDP országos százalékban mér­ve Közép-Magyarországon 147, Nyugat-Dunántúlon 105, nálunk 70. Tehát amennyiben a KSH ré­giót vesszük figyelembe, a GDP 70 százalékos. Szabolcs és Bor­sod megye együttes GDP-je ugyanakkor 65 százalékos. A munkanélküliségi ráta a KSH ré­gióban 16,5 százalék, Szabolcs és Borsod együtt 19,2 százalék. Hátrányos házasság — Ezek az arányok tehát azt mu­tatják, hogy Szabolcs-Szatmár- Bereg megye mennyivel hátrá­nyosabb helyzetbe kerül a Szol- nok-Hajdú-Szabolcs párosítás­sal; szemben a Borsod-Szabolcs együttműködéssel arról nem is beszélve, hogy a tervezett régió­val a jobb adottságú Szolnok és Hajdú megyéket hoznák még elő­nyösebb helyzetbe. KULCSÁR ATTILA TARC Hogyan legyünk Bíró Ica? Ha férjünk megsokallja ki­lóinkat, vásárol egy Bíró Ica vi­deokazettát: ezt csináld utána, és legyél hasonló hozzá. A ka­zettán a hajdani fotómodell és manöken bemutat egy fo­gyasztó tornagyakorlatot, me­lyet magán kipróbálva terhes­sége után tizenhárom kilót adott le három hónap alatt, így ha két kazettát kapunk, fér­jünk huszonhat kilóval szeret­ne könnyebbnek látni. Természetesen az első csen­des délután kipróbáljuk az öt- venperces program tizenkét gyakorlat blokkját és estére, ha 'kipihentük magunkat, belátjuk, nem lesz könnyű megcsinálni, de ha pénzt, időt és fáradsá­got nem kímélünk, teljesíthető a kitűzött cél: három hónap múlva olyanok lehetünk mint Bíró Ica. De ehhez dolgozni kell. Ki kell nyomozni, hol lakik a csinos előtornász. Milyen az időbeosztása, kik a barátai, ki a fodrásza, melyik szoláriumba jár, mik a gyengéi, mi a ked­venc étele. Na ebből a meg­szokott életritmusából kell ki­zökkenteni. Miután hasonló felkéréseknek máskor is eleget tett, meg kell hívni az istenhá­ta mögötti faluba, egy fogyó­kúrás kongresszus díszvendé­gének. Mi küldünk érte kocsit. Hivatkozhatunk arra, hogy itt lesz négy ország húsz tv állo­mása, és el fog jönni. Alig hogy megérkezik a két­száz lelkes település kultúrhá- zába, érjük el, hogy a falut ka­rantén alá vegyék, mert fertő­ző májgyulladás megbetegedé­seket észleltek és járványve­szély van. Ezt a zöld határon át közlekedő afgán menekültekre való hivatkozással viszonylag olcsón el lehet érni. Attól kezd­ve a faluból se ki, se be. A kongresszus vendégei sem ér­keznek meg. A beregi falucska lakói ugyan észre sem veszik a karantént, csak Bíró Ica esik kétségbe. Sehol se lehet müzlit kapni, csak szalonna van, meg kolbász és finom házi kenyér. Na, ekkor kárpótlásul na­ponta csomagokat küldjünk be neki, tele csokoládéval, torták­kal, édes likőröket, hogy ne fázzon. Hja, az éhség nagy úr, előbb utóbb rá fog fanyalodni. A kedves vendéglátók beszállá­solják egy tiszta szobába, fűtés nincs, a tv egyetlen csatornáját nézheti a dunna alól, és köz­ben nassolhat. Itt vidéken ka­ranténban nem sok kikapcsoló­dásra van lehetőség, az asszonykórus tavaly halt ki 102 éves korában. Ha egy kis sze­rencsénk van, a hátsó WC-be kilátogatva a jeges udvaron Bí­ró Ica elcsúszik és eltöri a gyö­nyörű lábát. Fekvő gipszet kap rá a falu hentes- és kőműveséi­től, hogy ne mászkáljon fölös­legesen. Mi meg csak küldjük neki szorgalmasan a jobbnál jobb édességeket, és elérhet­jük, hogy amikor leveszik a lá­báról a gipszet és rááll a má­zsáiéra, pontosan annyit fog mutatni, mint a mienk otthon. Addigra a fertőző májgyulladás is vaklármának bizonyul. A fotómodell hazatértét a he­lyi tv is közvetíti, és férjünk is látni fogja, hogy röpke három hónap alatt sikerült hasonlóvá válni Bíró Icához, igaz nem ke­vés munkával. Öcsi létszámot emel Szakmát adnak a munkanélkülieknek Csenger, Nyíregyháza (KM) — Csengerben ma vizsgáznak azok a cipőfelsőrész-készí­tők, akik a Szamos Cipőipari Kft. és a Regionális Munka­erő-fejlesztő és Képző Köz­pont által szervezett tanfo­lyamot elvégezték. A cég mind a 16 újdonsült szak­munkásnak munkát biztosít. Szakmunkás-bizonyítványt és munkahelyet szerezhetnek a má­tészalkai és környékbeli munka- nélküliek, ha részt vesznek azon a húsfeldolgozói képzésen, amely még ebben a hónapban beindul. Az Öcsi-húsnál induló tanfolyam létszámát húszra tervezik, még van néhány üres hely. A kft.-nek a károsban több húsboltja, étter­me van, folyamatosan szüksége van dolgozói utánpótlásra. Ha­sonlóképpen jelentkezőket vár­nak a gávavencsellői Szapport Cipőgyár gyár cipőfelsőrész-ké­szítő tanfolyamára, itt szintén szakmát és munkahelyet garan­tálnak a végzett szakmunkások­nak. Nyíregyházán a szabás-varrás iránt érdeklődőknek kínálják a ruhaipari varrómunkás tanfo­lyamot, melyet az Átképző Köz­pont Széchenyi utcai épületében tartanak. Utánpótlás-nevelés Messze földön híresek a nagyecse- di páros- és legényes táncok. E jeles hagyományok továbbvitelét napjainkban az 1996-ban alakult Nagyecsedi Néptáncegyüttes biztosítja. A helyi művelődési házzal együttműködve utánpót­láscsoportot szerveztek, hogy már a legfiatalabbak is megismer­kedhessenek elődeik tánchagyományaival Szűcs Róbert felvétele Türelem Ugye nem sokat késtem a ran- | devúról? Ferter János karikatúrája

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom