Kelet-Magyarország, 1999. január (56. évfolyam, 1-25. szám)

1999-01-14 / 11. szám

1999. január 14., csütörtök IÁM# KULTÚRA 7. oldal □ Világkonferencia Budapesten A tu­domány világkonferenciáját fővárosunkban rendezik meg június 26-tól július 1-jéig. A Magyar Szervező Bizottság Glatz Ferenc, az MTA elnöke vezetésével ma délelőtt sajtótá­jékoztatót tart a nagyszabású tanácskozás előkészületeiről az MTA budapesti székházá­ban. d Kézimunka-kiállítás Kötéseket, hor­golásokat, makramét, hímzést, varrást mu­tatnak be a tiszalöki művelődési ház kézi­munka-kiállításán. A közszemlére szánt dara­bokat a szervezők január 29-ig várják. □ Könyvtári csevegés A kisvárdai városi könyvtár és a TIT-Szabadegyetem Könyvtári csevegés elnevezésű sorozata folytatódik. Az „Árkádiában éltem én is" című előadáson ja­nuár 14-én, délután három órától vehetnek részt az érdeklődők. A Gulyás Pál költészeté­ről szóló beszélgetést Gondos Gyula gimná­ziumi tanár vezeti. □ Litván fotók Paulius Normantas fotó­művész ma délután öt órakor nyitja meg honfitársa, Aleksandras Macjjauskas felvéte­leinek tárlatát a nyíregyházi városi művelő­dési központ fotógalériájában. □ Koszorúzás Szatmárcsekén A Ma­gyar kultúra napja ünnepi rendezvényének keretében koszorúzás lesz január 17-én a szatmárcsekei temetőben Kölcsey Ferenc sír­jánál. A Kölcsey Társaság e napon autóbuszt közlekedtet Fehérgyarmatról Szatmárcseké- re. Indulás a postahivatal elől 10 órakor; visszaindulás a koszorúzás után. Ajáraton vi- teldijat nem kell fizetni. Egy hölgy arcképe Világsikerű film szerepel január 20-án a nyíregyházi Montázs Art Mozi műsorán. A 18 órakor és este fél kilenckor kezdődő vetítéseken az Egy hölgy arcképe című, színes, auszt­rál filmet láthatja a közönség a városi mű­velődési központ hangversenytermében KM-reprodukció Színi palántáknak Nyíregyháza (KM) — A nyíregyházi Mandala Dalszínház felvételt hirdet minden olyan 10 és 30 év közötti fia­tal számára, akik színészi ambíciókat táplálnak magukban és érdeklődnek a színházi munka iránt. Felvételi követelmény: egy vers- vagy pró­zarészlet, egy dal (népdal, musicalrészlet). A felvételi időpontja január 29., péntek, 15 óra. A felvételi helyszíne: a társulat irodá­ja, Nyíregyháza, Hősök tere 9. (Zöld iroda­ház), harmadik emelet. A felvételi vizsgán előnyben részesülnek azok, akik valamilyen színpadi „múlttal” rendelkeznek. Várják olyan fiatalok jelent­kezését is, akik a színház háttérmunkája iránt érdeklődnek (díszlet, hang- és fény- technika, kellék, jelmez). Jelentkezni a dalszínház irodájában le­het a felvételi vizsga napján 14-től 15 óráig. A felvételivel kapcsolatos bármilyen infor­máció kérhető a 409-545-ös telefonszámon. Himnuszunkról Nyíregyháza (KM — K. J.) — Méltó mó­don kíván megemlékezni a magyar kultúra napjáról a Bessenyei György Irodalmi és Művelődési Társaság. A nyíregyházi Evangélikus Kossuth Lajos Gimnázium dísztermében január 21-én, délután öt órakor kezdődik a műsor. Az érdeklődők meghallgathatják Csorba Sándor főiskolai tanár előadását a Him­nusz jelentőségéről. Ezt követően a Besse­nyei Ifjúsági Önképzőkör bemutatja Ka­rinthy Frigyes Visszakérem az iskolapénzt című darabját. Szerettem a tanáraimat Az Ámbár tanár úr című filmben Mimiké tanárnőt alakítja Budapest — Én a hibáikkal együtt és feltétel nélkül sze­rettem a tanáraimat — mondja Pogány Judit szí­nésznő. — Talán ezért tudtam ráhango­lódni Mimiké szerepére. Igen, én annyira szerettem a tanáraimat, hogy mindegyik azt hitte, az ő szaktárgyát fogom választani. Például a matematikatanáromba szinte szerelmes voltam, pedig őt a legjobb indulattal sem nevez­hettük férfiszépségnek. S mivel szerettem őt, szerettem a mate­matikát is. Szakkört szerveztem, versenyeket nyertem. Ha a diák rajong egy tanárért, annak a tan­tárgyát is szereti. Nem parodizált — Én nemcsak szerettem a taná­raimat, de ezt igyekeztem is ki­mutatni: figyeltem, tanultam, se­gítettem, és a gyengeségeiket megértettem. Előfordul, hogy a diákok, ha van egy kis színészi hajlamuk, parodizálják a tanára­ikat. Én ezt nem tettem. Volt egy sánta fizikatanárunk. Mindenki csúfolta. Egyszer kísérlet közben kialudt a villany, és persze az osztály üvöltött, mint a fába szo­Pogány Judit színművész KM-reprodukció rult féreg. Majdnem elsírtam magam, annyira sajnáltam; ő mindent megtesz, tanítani akar, és nem tud. Szeretetvágy A tanárok iránti rajongásom mögött olthatatlan szeretetvágy rejlett. Kisgyerekkoromban boldog családban, jólétben éltem, de a negyvenes évek végén apámat, aki kultúrmérnök volt, bebörtö­nözték. Aztán nem kapott mun­kát, és nyomorogtunk. Télen bú­torokkal és könyvekkel fűtöt­tünk. Nehéz évek után Apám meghalt, anyám beteg lett, én pedig Kaposvárról Budapest­re, a kisvárosból egy bérház har­madik emeletére kerültem gyámszülőkhöz. A jegyeimet lerontottam, lelki­leg összetörtem, és így éltem hu­szonkilenc éves koromig. Ekkor történt, hogy az apró, szinte még totyogó gyerekemmel először áll­tunk kézenfogva az udvaron, néztünk felfelé, beszélgettünk a csillagokról. Ez, hogy a fiammal most már minden megbeszélhetek, és az, hogy a kaposvári színházban játszhattam, boldoggá tett. Azóta boldog vagyok. (A fenti írás kibővített változata a Tanárnő című, elsősorban pe­dagógus olvasóknak szánt maga­zin 1999. évi, januári számában olvasható.) Rajzművészet Budapest (MTI) — Váloga­tás Szalay Lajos grafikus- művész (1909-1995) ha­gyatékából címmel nyílik kiállítás pénteken a Bu­dapest Galériában. A bemutató a magyar rajz­művészet világhírű, iskola­teremtő mesterének ez ideig még feldolgozatlan hagyaté­kából válogatva emlékezik meg az alkotó születésének 90. évfordulójáról. Szalay Lajos az egykori Zemplén vármegyéhez tarto­zó Őrmezőn született 1909. február 26-án. Miskolcon érettségizett, majd 1927 és 1935 között a budapesti Kép­zőművészeti Főiskolán ta­nult. Élt Párizsban, majd 1949- ben Argentínában telepedett le, 1960-tól New Yorkban dol­gozott. Szalay Lajos 42 év után, 1988-ban tért vissza Magyarországra. A Kossuth- díjas grafikusművész, Mis­kolc város díszpolgára 1995. április 1-jén hunyt el. A Bu­dapest Galériában kiállított mintegy nyolcvan alkotás sorában az érdeklődők kré­ta, tus és tempera-tus mun­kákat tekinthetnek meg. Jimmy Page ötvenötödik szülinapja A blues-zenéléssel a Led Zeppelinben sem hagyott fel • Page-Plant sikerduója Budapest (MTI) — Angliában és Amerikában már a rock and roll korszak beköszönté- vel kiemelt szerephez jutott a gitár- és ez a hangszer a hatvanas években mindjob­ban előtérbe került. Jobbnál jobb gitárosok hemzseg­tek munka nélkül az angol nyelv- területen és azon túl is. A hang­szer legnagyobb mestereinek mi­nőségi tömegéből is a kiemelkedő gitárosok egyik legjobbja, Eric Claptonnal, Jeff Beckkel, Mick Taylorral, Mike Bloomfielddel és másokkal egyenértékű zenész a most 55 éves Jimmy Page. James Patrick Page stúdióze­nészként vetette bele magát a születő rockzene világába már a hatvanas évek első felében. Sok mindent próbált, sokat „kapart” amíg végre — már a hatvanas évek közepét írták akkor — elju­tott az első nyugvópontig, a Yardbirds-ig. Addig megfordult a Who, a Them, Donovan és sok más zenész társaságában. A korai rhythm and bluest, a kemény rockot és a popos voká­lis zenét remekül ötvöző, de fo­kozatosan „elslágeresedő” együt­tesben Jimmy eleinte basszusgi­tározott, mert a szólógitár akkor éppen Jeff Beck kezében volt, s csak Jeff távozásakor léphetett emberünk egy sorral előbbre a ritmusszekcióból. A Yardbirds után 1968-ban megalakult a rock­történelem első métáit játszó bandája, a Led Zeppelin. Page eközben blues-felvételeket is ké­szített Eric Claptonnal, Albert Leeve 1 és másokkal. Kitűnő anyagot hoztak össze, az ebből készült album két részletben White Boy Blues címen jelent meg, s az igazi alaplemezek kö­zött tartják számon. A bluesszal Page a métáinak beállított Zeppelinben sem ha­gyott fel. Az együttes első leme­zeire felkerült több, blues vagy bluesos elemeket feldolgozó szám, már csak ezért sincs helye skatulyázásnak a rockzenében sem. Tizenkét boldog év után meg­halt John Bonham dobos és nél­küle társai már nem akarták folytatni. Jimmy és Robert Plant énekes évekig külön utakon járt, csak az 1985-ös Live Aid-re jöttek össze először. Kerekedett is eb­ből egy kis Zep-nosztalgia, hi­szen a túlélő három zenészhez csatlakozott Bonham felserdült fia. A „szent nevet” azonban már nem vették vissza. A szólókorszak Page-albumai közül az Outridert szokták kie­melni. A 90-es évekre érlelődött meg az az elhatározás, hogy Jimmmy Page és Robert Plant ismét megpróbálja együtt. Előbb 1994-ben a No Quarter, majd 1998 elején a Walking To Clarksdale megmutatta: van még mondani­valója a két zenésznek. A jazzélet nagy pillanatai Tony Lakatos a Kis Rákfogó együttessel vált országosan ismertté Budapest (MTI) — Oláh Kálmán Pillanatok az életemből című új lemezét jazzkoncerttel egybeköt­ve mutatják be pénteken este a fővárosi Matáv Zeneházban, a IX. kerületi Páva utca 10-12. szám alatt. A klasszikus átdolgozásokat és jazzstandardokat feldolgozó szólóalbumon található vala­mennyi dalt Oláh Kálmán kom­ponálta és hangszerelte. A huszonkilenc esztendős zon­Kalandra fel! Budapest, Nyíregyháza (KM) — Zell am Zee, Tirol, Cote D’Azur, Francia Alpok, Pireneusok, Karib-tengeri szigetek. Néhány helyszín azok kö­zül, amelyekre a Spektrum Televízió izgalmas és látvá­nyos sorozatának (a címe: Kalandra fel! / Passport to Adventure) készítői elkalau­zolják a nézőt. Az érdeklődők rendhagyó útifilmet láthatnak — ma dé­lután fél háromtól —, mely­ben az ifjú idegenvezetők nem egyszerűen bemutatják a csodálatos tájakat, hanem részeseivé tesznek meg­annyi, általuk átélt, különle­ges kalandnak is (az angol cím „adventure” szava félre­érthetetlenül erre céloz). goraművész, zeneszerző a Bar­tók Béla Zeneművészeti' Főiskola jazztanszakán végzett kilenc év­vel ezelőtt. A Magyar Rádió Emerton-dí- ját 1995-ben nyerte el, és még ugyanebben az évben a Trio Midnight tagjaként egy belgiumi nemzetközi versenyen is első he­lyezést ért el. Játszott a No-Spa zenekar­ban, majd a Tony Lakatos és László Attila féle Things-ben, ké­Budapest (MTI) — A rendszer- váltást követő években úgy tűnt, hogy a korábban ked­velt alkalmi fellépéseknek befellegzett. A fellépés színhelyéül szolgáló 'és a szervezési feladatokat is ellátó művelődési házak többsége tönk­rement. A működési engedélyek- egy részét kiadó Országos Ren­dező Iroda (ŐRI) 1991-ben meg­szűnt. A közönség viszont ma­radt, az ő igényeivel és megköze­lítőleg hét és fél ezer előadó ren­delkezik szerzett jogon fellépési jogosítvánnyal. Mára az átmene­ti válságnak vége. Új keretek kö­zött, újjászerveződve második vi­rágkorát éli a hakni műfaja. Szirmai László, az Országos Szórakoztatózenei Központ (OSZK) igazgatója szerint mint­egy kétezer azoknak az előadók­nak a száma, akik az 1990-ben bevezetett kötelező szakvizsga sőbb a Tomsits Quartetben. Öt éve a kibővített formában zenélő Oláh Kálmán-sextetben muzsi­kál. Az 1977-es Ki mit tud?-on a Kis Rákfogójazz-rock együttessel or­szágosan ismertté vált Tony La­katos, a világhírű jazz szaxofon- művész ad koncertet március­ban a Pesti Vigadóban nemzet­közi hírű barátai társaságában, úgy mint Kirk Lightsey, Marc Abrams és A1 Foster. letételével kaptak fellépési enge­délyt. Már miniszteri rendelőt kötelezi a szórakoztató- és ven­déglátóipari szereplőket arra, hogy működési engedéllyel ren­delkezzenek, azt azonban senki nem tudja pontosan, hogy ki, hol, mikor, mennyiért lép fel. A műsorszervezési monopólium megszűnése óta mintegy száz műsor- és művészközvetítő iroda foglalkozik hakniszervezéssel. Az irodák között csak néhány nagyobb cég van, a többség az egyszemélyes családi vállalko­zás. A cégek a szervezést 10-15 százalék honoráriumért vállal­ják, de akad arra is példa, hogy az elszámolás feketén „zsebbe” megy. A gázsikat ma a piaci al­ku szabja meg. A műsor gerincét alkotó egy-két húzónévnek lé­nyegesen magasabb a fizetsége, mint a keretet kitöltő „névtelen vattáké”. Életpróza Nyíregyháza (KM) — Nem ismeretlen lapunk számára Cserbakőy Levente, akinek gyakran közöljük tárcáit. A kötet borítója KM-reprodukció Nem kevesebbről és nem többről ad számot, mint az élete részeiről, az egész te­remtett világról. Vallja: „írnom kell az erdőről, a fákról”. Tegyük' hozzá: ír mindarról, amire gyermeki szemmel rácsodálkozik; a szappanbuborékról, a kertjé­ről, vagy épen a száradó szé­na fanyar illatáról. Rokon­szenves környezetéről ad számot szerző. A szülőföld, az otthon többnyire a témája a kötet első részében szerep­lő írásainak. Egy másik cso­korban a szerzőnek a nyel­vészetről, a közéletről és a különböző tudományok leg­újabb eredményeiről fogant gondolatai szerepelnek. Haknizások télen-nyáron CserbafeSy levente SENKI ÉLŐ ELLENSÉGE

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom