Kelet-Magyarország, 1998. december (55. évfolyam, 281-305. szám)
1998-12-28 / 302. szám
1998. december 28., hétfő 7. oldal ^ ^ ^ ^ J □ Mindenki fája A mindenki karácsonyfája a polgármesteri hivatal udvarán ékeskedik, amelyet Kiss József önkormányzati testületi tag segítségével állítottak fel. Karácsonyi csomagokra az idén sem tellett, ám a rendkívüli segélyt kérők nem távoztak üres kézzel a hivatalból. □ Átkelés a Tiszán Az ünnepek előtt és alatt már közlekedett a tsz-lejáróhoz közeli komp, a tervek szerint addig üzemel, amíg az időjárás engedi. Q Marad a félpálya Tavaszig marad a félpályás útlezárás Balsa és Vencsellő között. Az eddigiek szerint nem szükséges az úttest alatti talajcsere. Múltidéző Balsa nevével a XIII. század végén találkozunk először Írásban. Eredetéről pontos adatok nincsenek, csupán feltételezhető, hogy Bulcsu vezér nevéből származik. Ezt a feltételezést támasztja alá, hogy Árpád fejedelem Bulcsúnak adományozta hajdan Balsát. A másik feltételezés szerint a személynév a bal melléknév származéka, esetleg a Balázs kicsinyítő-becéző képzős alakja. A régi oklevelek mint átkelő- és vámhelyet említik. 1291-től vétel útján a Szente- Mágócs nemzetség szabolcsi ágának tulajdona e terület, 1411-ben a falu részbirtokosai között szerepel többek között a Petne- házi család is. Mohács előtt az egri káptalan a birtokos, majd 1648-ban a sárospataki Rákóczi-uradalomhoz tartozik jobbágyfaluja. 1720-ban a kincstár rutén lakosságot telepít be. Ekkor Balsán mintegy hat- vanan laknak, s a település kincstári tulajdon egészen 1836-ig. Ez az év meghatározó a falu életében, hisz ettől kezdve a Des- sewffy család birtokába kerül, s tűzvészben csaknem teljesen elpusztul. Balsa 1910-ben hitelesített pecsétlenyomatán gabonakéve, fölötte kasza, gereblye és sarló látható, két oldalt az 1864-es évszám. A körirat: „Balsa helység pecsétje”. Az 1908-as évszámot mutató pecsétrajzon clmerpajzsban vörös mezőben aranyszínű gabonakéve, melyből ezüstszínű kasza, gereblye és sarló nyúlik ki. Gyermekzsivaj A harmadikosok Ottjártunkkor a gyerekek már a szabadság, a téli szünet mámorát ízlelgették. A takaros iskola folyosója, tantermei a nevelömunka tükreiként csillogtak vissza az idegenre. A legfontosabb Balsán, Balsának talán az, hogy él ez a gyerekzsivaly, amely nem lárma, nem süketítő, éppenséggel kellemes a fülnek. Erről beszélt nekünk Soltész Jánosné igazgatónő is, aki 11 kollégájával 87 gyereket oktat. A kisiskola legfőbb előnyét e gyerekek talán fel sem tudják mérni, azt, hogy rájuk jóval több idő jut, mint a nagyobb iskolákban a kortársaikra. A falu pedig él, a kis nebulók az első számú közszereplők az ünnepi eseményeken. Az iskola 1991-ben új épületegységgel — három tanteremmel, tornaszobával, szertárral és vizesblokkal — bővült. A továbbtanulás százszázalékos. Az oldalt írta, szerkesztette és a felvételeket készítette: Györke László és Lefler György. Az önállóság mellett döntöttek A messzire látó református templom, és a kis képen dr. Mátyás László polgármester például a környéken — Ibrány — Alapvetően a kistelepülések sorsát éli meg Balsa, s benne mindennapjaikban a község lakói — mondta mintegy bevezetésként dr. Mátyás László polgármester, aki a falu állatorvosa is. — A hetvenes évek derekán még 1500 lelkes falu 1990-re 1076 főt számlált, ma pedig 970-en lakják. A népességfogyás egyértelműen a munkahely hiányának tudható be, a mezőgazdasági termelőszövetkezet felbomlásával megszűnt a szinte egyetlen kereseti forrás a faluban. A rendszerváltozáskor reménytelibb volt a helyzet, mint akár ma, ezt az akkor először megválasztott polgármester is így értékeli, s hasonlóan gondolhatták-érezhették a balsaiak is. Hogyne, amikor 1990-ben egyetlen ház sem árválkodott üresen, a megyeszékhelyről, s messze földről érkeztek hétvégi nyaralók, lakásvásárlók a Tisza-parti településre. A falu vezetése minden újdonságra az elsők között lépett. így gesztorságával — hamar kiépült a gázvezeték. Ma a lakásokban telefon cseng, több utca szilárd burkolatot, járdát kapott, s legutóbb lefektették a szennyvízvezetéket és a szomszédos településekkel együtt hulladéktelepet avathattak. A falu lakosságát ennek hasznosságáról lehetett a legnehezebben meggyőzni, de már sokan elismeréssel szólnak az addig ellenzők táborából is. A teljes infrastruktúrából már csak a kábeltelevízió hiányzik, de eljön majd annak is az ideje. Az idei választáson a falu ismét a volt polgármesterének szavazott bizalmat, aki ezzel a harmadik ciklusát kezdte meg. Azt már ő is látja, hogy korábban több támogatás jutott az önkormányzat munkájára, a mai helyzetben már szó sem lehet önkormányzati gazdálkodásról. A faluban 20 százalékos a munkanélküliség, harminchármán jövedelempótló támogatásban részesültek, jelenleg e címen öten köz- tisztasági feladatot látnak el. Havonta több mint egymillió forintot fordítanak különböző segélyezésekre. Mindezzel együtt az önkormányzati testület bizakodó, s úgy gondolják, helyesen döntött a falu, amikor a szomszédos Gá- vavencsellővel kötött házasságot 1990-ben felbontották, s az önállóság útjára léptek. Balsa, a világ közepe Herterich Katalin Herterich (Soltész) Katalin 1960- ban ment férjhez Nyugat-Néme- tországba egy német orvoshoz. Rá négy évre Svédországba költöztek, azóta is ott élnek. Katalin magyar-német szakos tanár, aki a Svédországban élő magyartanárok továbbképzésének „mindenese”. Édesanyjához jött most haza Balsára már két hónapja, mert a mama, sajnos, gyengélkedik. — Kerüljek bárhová, nekem Balsa mindig a legkedvesebb hely marad, hisz itt születtem, itt kerekítettem szemet a világra, s itt él édesanyám. Gyermekeim — két lányom és a fiam — jól beszélnek magyarul. Kötődésünket Balsához szerintem igen jól illusztrálja az alábbi eset. Nagyobbik lányom tízéves volt, s hazafelé tartottunk, éppen a Balatonnál jártunk, amikor megkérdezte, mikor érünk már Magyarországra. Hát már ott vagyunk, válaszoltam. Nem, ez még nem Magyarország, mondta kislányom. Megértettem: számára Balsa jelentette Magyarországot, ahol mami lakik. A legnagyobb elismerés az volt számára, amikor a Magyarok Világszövetsége Bárczi Géza- emlékéremmel ismerte el a diaszpórában élő magyarságért végzett munkáját. Az esemény ezért is kedves számára, mert a kitüntetést Lőrincze Lajostól vehette át. Évente legalább kétszer hazalátogat, s örül annak, hogy Balsán újra van iskola. Mert az a település, ahol nincs, menthetetlenül elsorvad. A búza becsülete Vattamány Zoltán A valamikori balsai téeszte- lep egy részét Vattamány Zoltán vállalkozó tudja a magáénak. A timári születésű, 38 éves vállalkozó annak idején a Balsával szomszédos Ven- csellőre nősült, és az ottani termelőszövetkezetben talált megélhetést. 1979-től a ven- csellői sertéstelep vezetőjeként dolgozott, majd a nagy változások idején a saját erejét próbálhatta ki azzal, hogy megvásárolta a balsai teleprészt, ahol többek között sertéstenyésztéssel és -tartással foglalkozik. Az 1998-as esztendő felejthető mezőgazdasági év volt, mondja, bár ő nem panaszkodik. Az idén a sertéstenyésztés kevésbé, a takarmányfelvásárlás annál jobban megérte. Az elmúlt évet 3 millió nyereséggel zárta. Jelenleg 95 tenyészkoca, 6 tenyészkan és ezek szaporulatai képezik az állományt. Az állatokat malac és süldőként értékesíti, többnyire a debreceni DEKA-HYB Kft-nél. Mindemellett két saját tápboltot is üzemeltet, Balsán és Gávavencsellő vencsel- lői részén, illetve egyet bérleményként Gáván. A 600-700 forintos kukoricaárat ő maga is megalázóan kevésnek tartja, miként a búzáét is. Jóslata szerint jövőre lesz ára mindkettőnek, különösen aki búzát tett a földbe. Már aki a mostoha időjárás, az elemi kár miatt ezt el tudta végezni. H etvenhárom éves vagyok, itt éltem le a javát, mert ugyan Pa- szabon születtem, ötvenkét éve már, hogy megnősültem, azóta Balsa az én falum. Hál’ Istennek az egészségem is jól szolgál, így csak azt mondhatom, hogy jól érzem magam ebben a csendes kis faluban. Kilencéves korom óta művelem a földet, közben dolgoztam az építőiparban is, de a szívem visszahúzott. Jóformán az egész falut ismerem, ha kell, bármikor szívesen részt veszek közös munkákban. Szerintem az ön- kormányzat mindent megtesz, hogy komfortosabb legyen a falu. Németh János nyugdíjas A cipőiparban dolgoztam, míg le nem százalékosak. Érdekes a kötődésem Balsához, hiszen Timáron voltam gyermek, miután férjhez mentem, laktunk Vencsellőn, tizennyolc éve költöztünk ebbe a csendes kis faluba, ahol egyre jobban érzem magam. Az emberek itt nagyon kedvesek, segítőkészek, barátságosak. Jobban érzik, hogy egymásra vannak utalva. Balsa fejlődéséről sokat elárul az a tény, hogy már van szennyvízcsatornánk, a népfőiskolának pedig alapító tagja vagyok, a kulturális élet is kezd pezsgőbbé válni. Kiss Józsefné háziasszony ^Taponta találkozom az egész faluval, jól ismerem gondjaikat-baja- ikat, örömeiket. Ötvenhárom éve lakom itt, megszerettem az itt élő embereket, akikkel együtt lélegzem. Sok a nyugdíjas, a nyugdíj viszont kevés. Az idős emberek között elég sokan szorulnak rendszeres gyógyszerfogyasztásra, ezért aztán nagyon fontosnak tartom, hogy itt helyben nyitottak patikát. Ahhoz képest, hogy mekkora Balsa, szerintem minden van itt, ami fontos. Csak pénz lenne több, vagyis munkalehetőség. Ez, persze, tudom, nem is olyan egyszerű. Tóth Béláné .postás Hogy érezheti magát az, akinek van munkája? Mert szerintem ma ez a legfontosabb. Asztalos a tanult szakmám, karbantartó vagyok a polgármesteri hivatalnál, és a közhasznú munkások brigádját vezetem. Nagyon szeretem ezt a tájat, a szelíd dombokat, különösen nyáron igen vonzó a Tisza-part. Két ikertestvérem van, akik már önállóak, én még a szüleimmel lakom. Mint nőtlen fiatalembernek legfeljebb annyi megjegyzésem van, hogy nincs helyben szórakozási lehetőség. De hát ez nem is csoda egy ilyen kis faluban. Bányai Sándor asztalos Fájdalmas arány Ez év elején 994-en laktak Balsán, amelyből 195-en a legfiatalabb generációt képviselik, azaz 17 év alattiak; 151 a számuk a 20-30 éveseknek, 387 a 30-60 éveseknek, és 261 az idős ember, azaz a 60 év feletti. Balsán 437 lakóház található. 1998- ban hét kisgyermek született, három házasság köttetett, s húszán távoztak az élők sorából. Fájdalmas arány. Szilveszteri összejövetel A két éve működő, harminc tagot számláló Balsai Népfőiskolái Egyesület szilveszteri zenés összejövetelt tart december 31-én, este hét órától a művelődési házban. A falu egyetlen civil szervezete a közelmúltban 100 ezer forintot nyert a Művészeti és Szabadművelődési Alapítvány pályázatán, amelyet számítógép-vásárlásra fordítanak majd — tudtuk meg Farkas Csabá- nétól. :m BflLSfl ÚJDONSÁGAI _______ ÖU, 1(00*/ Éki'AÍ Mi\ (.íA’V :JAL'JÁ Oí ?
