Kelet-Magyarország, 1998. december (55. évfolyam, 281-305. szám)

1998-12-28 / 302. szám

1998. december 28., hétfő 4. oldal ...... □ Zöldkönyves vizsga Huszonnyolcán tettek sikeres vizsgát a múlt héten a nyíregy­házi Alsóvégesi Művelődési Házban megtar­tott 80 órás növényvédelmi tanfolyam vé­gén, s szereztek jogosítványt a 2-es kategó­riájú növényvédő szerek használatához. A megyei növényegészségügyi állomás január I 1-én ugyanitt méregraktárkezelői tanfolya­mot indít. □ Év végi üzletmenet A nyíregyházi Re­nomé Rt. üzletei december 31-én 9-től 12 óráig tartanak nyitva. Január 1-2-3-án vi­szont mindegyik zárva lesz. □ Matematikusok versenye A 30 éves nyíregyházi Krúdy Gyula Gimnázium mate­matikaversenyt hirdet az általános iskolák ha­todikos diákjainak. Jelentkezni január 10-ig lehet, a verseny január 15-én 15 órakor kez­dődik a gimnáziumban. Hármas ikrek A tisztabereki Rácz Géza a hármas ikrek­kel Molnár Károly felvétele Tisztaberek (M. K.) — A közel hétszáz lel­kes, román határ közeli Tisztaberek köz­ségben igazi ünnepi ajándékként érkezett két bika borjú és egy üsző. A saját nevelé­sű Piros névre hallgató piros-tarka tehén tett ki ismét magáért. Az ősi magyar fajta e képviselője 1992-ben egyet, majd három­szor kettőt ellett. Tavaly egy közel 60 kilós borjúval ajándékozta meg Rácz Gézát és családját. A portán három tehén van, mindegyiket fejik. Piros a 285 nappal szemben most pontosan kilenc hónapra ellett. Az utolsó két hétben állandó figyelem kísérte, ugyanis szemben a korábbi időszakkal, most már a jószág a kútra, az udvarra sem ment ki. A gazda önkormányzati dolgozóként munkagépével éppen a havat tolta a fő- és mellékutakról, amikor felesége észlelte az ellés kezdetét. A szomszédokat, ismerősö­ket hívta segítségül. Másfél órás küzdelem után a tehén elé tehették a három borjút. A szakemberek azt tartják, nagyon ritka a hármas iker. A kisbocik a család, de a szomszédok kedvencei is. Másnap reggel már lábra álltak. Egészségesek. Szépen gyarapodnak. Ricsi, Misi és Himes enge­dett a gazdi ösztönzésének, s mindhárman figyeltek, hogy minél szebbek legyenek a fényképen. su^as sj-jízti'­______j Piaci szemét KovAcs Éva A helypénz sok, a tisztaság kevés — rövi­den így jellemezhetjük azt az állapotot, amely a nyíregyházi Búza téri piacon nap mint nap tapasztalható. Az árusok, a vásározók, a portékájukat a vevőknek kínálók ma már tekintélyes hely­pénzt fizetnek azért, hogy az árusításból né­mi haszonra tegyenek szert. Épp ezért tart­ják méltánytalannak, hogy a piacot üzemel­tető illetékesek igen kevés figyelmet fordíta­nak a tisztaságra, a rendre. Véleményükhöz joggal csatlakoznak maguk a vevők is, akik az asztalok, standok között a szemetet ke­rülgetve közlekedhetnek. Ha mindehhez még a tél következményeit — a jeges utat, a lefagyott hóbuckákat — is hozzávesszük, akkor nyugodtan kijelenthetjük: a piacra lá­togatók nem csak pénztárcájukat, testi ép­ségüket is veszélyeztetik... Négylóherés farmon A kenyérdagasztástól a könyvelésig mindent a tulajdonosok végeznek Baktai lányok a tanyasi fogadó szépen terített asztalánál Amatőr felvétel Kállai János Baktalórántháza (KM) — Pá­lyázatot írtak. Jót, sikereset. Nyertek. A kapott pénzből szakmai tanulmányútra me­hettek. A baktalórántházi Vay Ádám Gimnázium, Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium két, tizenegyedik évfolyamos diáklá­nya — Bakos Andrea és Számos- vári Anikó az alábbiakban szá­molt be az egyhetes, belgiumi „túráról”. — Kajati Blanka tanárnővel, igazgatónkkal és 11 vendéglátó szakos tanulótársunkkal tölthet­tünk néhány napot Belgiumban, hogy tanulmányozzuk az ottani, ún. tanyasi vendéglátás fortélya­it — kezdi az élmények idézését Andrea. — Nehéz kiragadni a sokféle tapasztalat közül: mi a legfontosabb. Nagyon tetszett minden. — Megismerkedtünk a szak­képzés elméleti és gyakorlati te­rületeivel — folytatja a tájékoz­tatást Anikó —, nyugat flandriai iskolákba látogattunk el. Észre­vettük: a belga diákokban az önállóság-tudatot, a kisvállalko­zói szemléletet igyekeznek erősí­teni a tanulmányaik során. — Tolmács segítségével tud­tunk beszélgetni, de angolul, né­metül franciául — mivelhogy e nyelveket idehaza tanuljuk — magunk is megpróbáltunk nyel­vi kapcsolatba lépni vendéglátó­inkkal. Egy-két nap után már egészen jól ment! — A tanyasi vendéglátás „működésével” szálláshelyün­kön, a Klein Noordhof farmon kerültünk közelebbi ismeretség­be. A tanyán gazdálkodást nem folytatnak, a vendéglátós tevé­kenység a fő profil. Házigazdá­ink családi vállalkozása tökélete­sen ötvözi a tanyasi környezet és a városi élet komfortját. Gyer­mekes családok fogadására spe­cializálódtak. Többek között, azért is tartanak háziállatokat, hogy a városi lurkók testközel­ből tanulmányozhassák őket. — Nekem maga az épület- együttes tetszett a legjobban — teszi hozzá Andrea. — Az objek­tum egyik szárnya 12 család be­fogadására alkalmas, a másik az étkezés és a társalgás színétére. A szigorú, belga minősítési rend­szerben (melyet lóherével jelez­nek 1-től 4-ig) házigazdáink a leg­magasabb fokozatot érték el. Eh­hez egy sor higiéniai, tűzvédel­mi, elrendezési előírásnak kel­lett megfelelniük. Összehangolt munkájukat tanúsítja: a vállal­kozásban mindössze két, félállás­ban foglalkoztatott szobalány se­gít. Egyébként — a kenyérda­gasztástól a könyvelésig — min­den feladatot maguk a tulajdono­sok látnak el. — Szóval, volt mit ellesnünk! Az idén fejezzük be tanulmánya­inkat Baktán. A vizsga után mindkettne a gödöllői főiskola szakoktatói karára pályázunk — tekint a jövőbe Anikó. — Meg­győződésünk: Magyarországon van perspektívája a falusi turiz­musnak, jóllehet még a kezde­teknél tartunk. Azt hiszem, a szemléleten szükséges sürgősen változtatni. Nálunk a gyereket a szülő „küldi” erre a pályára, a belgáknál a diákok maguk dön­tenek, választanak. Valószínűleg ezért elszántabbak, magabizto­sabbak, mint mi. Persze, ami a szakmaiságot illeti: nekünk, ma­gyaroknak sem kell szégyenkez­nünk. Bodza, alma helyett Nyirtura (N.L.) — Jelentős termékváltást valósíta­nak meg Szabolcs me­gyében a következő pár évben a Szurex Internati­onal Kft. integrátori köz­reműködésével. Az alma mellett (vagy he­lyett) nagy területen bodzát, ribizlit, málnát és meggyet fognak termelni. A telepítéseket ősszel a fagy beállta előtt elkezdték és tavasszal folytatják. A nyíregyházi, illetve baktaló­rántházi székhelyű kft. ügy­vezető igazgatója az örmény származású, négy nyelven beszélő Nzsdeján Szűrén. Tő­le kaptuk az információkat. A kft. Nyírtura külterüle­tén megvásárolta és átalakí­totta a tsz lepusztult, kihasz­nálatlanul álló telepét. A te­lep körül száz hektár földte­rületet is megvett a társa­ság, ide ősszel 20 hektár bo- dzás és 17 hektár ribizlit te­lepítettek. A szabolcsi homo­kos, savanyú talajon sokan termelnek majd bodzát, ri­bizlit, a kft.-nek a megyében máris 187 hektáron van in­tegrátori szerepe. Később ezt a területet erőteljesen bőví­teni akarják, kétezerben Finnországban egy ribizlibe­takarító gépet szándékozik vásárolni a társaság. A fő profil, a sláger azon­ban a bodza lesz. Ennek a terméknek nagy a felvevő piaca szerte Európában. A közelmúltban hazai és a kül­földi szakemberek Budapes­ten konferenciát tartottak a bodza termeléséről, feldolgo­zásáról és felhasználásáról, ahol elhangzott, hogy a bo­dzát italként, ízesítőként, gyógyszer alapanyagként is felhasználják. Kétezerre a Nyirtura mel­letti telepen egy feldolgozó üzemet hoz létre a kft. Itt sű­rítményeket állítanak majd elő. A termelés és a feldolgo­zás 40 szabolcsi embernek ad állandó munkalehetősé­get, de szerte a megyében 700-800 kistermelő is munká­hoz, illetve pénzhez jut a kft. jóvoltából. Közmunkában a gátakon Nyíregyháza (KM) — Az ár­vízi károk helyreállítására 125 millió forintos köz­munkaprogramot pályá­zott meg nemrég a Felsö- Tisza-vidéki Vízügyi Igaz­gatóság. A pályázat sorsáról a napok­ban döntött a Közmunka Ta­nács, méghozzá a megye szem­pontjából kedvezően, hiszen 115 milliót bocsát az igazgató­ság rendelkezésére, hogy in­dítsa a programot. Néhány he­lyen még az idén hozzálátnak a munkához. A tervek szerint május 31-ig naponta átlagosan 380 ember dolgozik majd a vi­zek mentén. A hat-nyolc fős brigádokat negyvennégy tele­pülésen verbuválják, akik nyolc-tíz kilométeres körze­tekben segítik majd a helyre- állítást Tiszabecstől Záhonyon át Gávavencsellőig. Növekvő forgalom a MÁV-nál Budapest, Záhony (N. L.) — Sikeres évet zárt a vasút, s a következő év kilátásai is biz­tatóak: jövőre a személyfor­galom minimálisan, az ex­port-import forgalom 3-4 szá­zalékkal, a tarnzit forgalom 8 százalékkal növekedhet. Az év végi szokásos sajtótájékoz­tatóján többek közt ezt jelentette be Sipos István, a MÁV Rt. ve­zérigazgatója. A következő évben 65 milliárd forintot fordíthat a MÁV a beru­házásokra, fejlesztésekre. Ebből jut a személykocsipark kis mér­tékű felújítására, a megyeszék­helyek és a határállomások felújítása kiemelt feladat lesz. Elkezdődhet többek közt a záho­nyi vasútállomás rekonstrukció­ja, a vásárosnaményi állomás felújítását már el is kezdték. A mellékvonalak, a kisvas­utak üzemeltetésébe vállalkozó­kat, önkormányzatokat vonnak be, elképzelhető, hogy ez vonat­kozik majd a Nyírvidéki Kisvas­úira is. Kocsit nyertek Harminc piros pöttyös Túró Rudit kellett beküldeni a Szabolcstej Rt.-hez, amely Nagy dobás címmel hirdette akcióját. A főnyere­ményt, a Renault Mégane személyautót Márföldi István, az rt. vezérigazgatója (balra) szerdán adta át a bélavári Birics Gyulának és feleségének Máthé Csaba felvétele _____ m HAZAI TÁJON

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom