Kelet-Magyarország, 1998. december (55. évfolyam, 281-305. szám)
1998-12-24 / 301. szám
1998. december 24., csütörtök 10. oldal 1 ly:Am KARÁCSONY ’98 ■ ÜiÜZíJUmiLí (December 25-30-ig) NYÍREGYHÁZA Krúdy mozi: Csenő manók. Színes, szinkronizált amerikai film. Előadás kezdte 14, és 16 óra. 18, 20.15 és 22.15 órai kezdettel Keresd a nőt! Színes, szinkronizált amerikai film. FEHÉRGYARMAT Kossuth mozi: 26-27-én Mulan. Színes, szinkronizált amerikai rajzfilm. Előadás kezdete 20 óra. A Krúdy moziban mutatják be a Csenő manók című filmet Intercom-felvétel KISVÁRDA Béke mozi: Grease. Színes, amerikai zenés film. Előadás kezdete 18 óra, 20 órától Nászok ásza. Színes amerikai filmvijgáték. MÁTÉSZALKA Béke mozi: 25-28-án Lost in Space. Színes, amerikai sci-fi. Előadás kezdete 18 és 20 óra. TISZAVASVÁRI Szabadság mozi: 25-26-án Angyalok városa. Színes, amerikai film. 27-28-án Dr. Do- little. Színes, szinkronizált amerikai film- vígjáték. Előadások kezdte 19 óra. ÚJFEHÉRTÓ Szabadság mozi: 24-25-én Dr. Dolittle. Színes, szinkronizált amerikai filmvígjáték. 26-27-én Tökéletes gyilkosság. Színes, amerikai film. Előadás kezdete 18 óra. VÁSÁROSNAMÉNY Rákóczi mozi: 25-26-án Godzilla. Színes, szinkronizált amerikai film. 27-28-án Ar- magteddon. Színes, amerikai film. Előadások kezdete 20 óra. ZÁHONY Béke mozi: 26-27-én Sziki szökevény. Színes, szinkronizált amerikai filmwígjáték. 28-án Angyalok városa. Színes, amerikai film. Előadások kezdete: 17.30 óra. Nincs alku Intercom-felvétel BAKTALÓRÁNTHÁZA Táncsics mozi: 27-én Godzilla. Színes, szinkronizált amerikai film. Előadások kezdete 19 óra. NAGYHALÁSZ Szabadság mozi: 25-én Dark City. Színes, amerikai thriller. 29-én Tökéletes gyilkosság. Színes, amerikai film. Előadások kezdete 18 óra. Karácsony a betegágyon Nyíregyháza (KM - K. É.) — Hagyomány már a nyíregyházi megyei Jósa András Kórházban, hogy karácsony vigíliáján a kórházban maradni kényszerülő betegeknek ajándékokkal kedveskednek. Ez az esemény az idén sem marad el, december 24-én ezúttal is megkapják ajándékaikat azok, akik a karácsonyt a betegágyon kénytelenek eltölteni. A jótékonysági akció anyagi feltételeit a Jósa András Kórházért Alapítvány, a Kamilliánus Rend, a Lelkigondozó Szolgálat, valamint a kórházi szociális iroda, a kórházi dolgozók összefogásával teremtették meg. Részt vesz az akcióban a Bethesda Alapítvány, s még számos, névtelenséget kérő segítő is. Az ajándékozók és felajánlók sora igen hosz- szú, de az alapítvány mellett a nyíregyházi önkormányzatot, a Tiszavasvári ICN Alkaloidát mindenképpen megilleti az elismerés. A szeretetcsomagokat 24-én délelőtt 9 órától juttatják el az érintettekhez. Elegancia, divat: Catherine Megyénkből indult Dzsurbán Ágnes, a ruhaköltemények megálmodója Kovács Éva Festőművész legyen, vagy divattervező? Tizenhét éves koráig még ez volt a dilemma, mely jó ideje végképp megoldódott: Dzsurbán Ágnes nevét ma már minden divatszakmában dolgozó ember ismeri. — Az, hogy végül divattervező lettem, valószínűleg azért történt, mert rájöttem, a „legjobb festő” nem lesz belőlem, holott én választott szakmámban a legjobb akartam lenni. Az Iparművészeti Főiskolára jelentkeztem ruhatervezőnek, mert igen fontosnak tartottam, hogy álmaim megvalósításához megszerezzem a legjobb szakmai alapokat is. Dzsurbán Ágnes Kisvárdán született, de Nyírbátorban nevelkedett, ott érettségizett. A diploma megszerzése után több, fontos állomás következett: ruhagyárak tervezője, művészeti vezetője, a Catherine és Esteile kollekció tervezője lett. 1991-től korengedménnyel lett a Képző- és Iparművészeti Alap, később a Képző- és Iparművész Szövetség tagja is. Az általa tervezett ruhákat már debreceni tervező korában angliai és a Skandináv országok lányai, asszonyai viselték. A Magyar Divat Intézetnek megálmodott ruháit Rómában és Londonban is bemutatták. Nyert Országos Divattervezői pályázatot, később formatervezési nivó- dijat, mely dij érdekessége, hogy az általa megálmodott ruhákon honfoglalás kori alapmotívumokat fedezhetünk fel. — 1993 óta szabadúszóként dolgozom, párhuzamosan több cégnek is. Legbüszkébb arra vagyok, hogy az általam megálmodott Catherine márkát sikerült felépítenem, s ma már az országban mindenütt ismerik. Fontos számomra ez a siker, hiszen a nevemet összekötöttem a márkanévvel. Azokat öltöztetem, akik egyfajta üzleti világot képviselKét divatos modell a Catherine-ból nek, magánéletükben és munkájukban sikeresek, s számukra az öltözködés, az elegáns megjelenés nem afféle divatolás, hanem életforma. Dzsurbán Ágnes 1995 óta a Magyar Televízió reggeli műsorának műsorvezetőit is öltözteti. Gulyás Erika, Albert Györgyi viselte azokat a ruhákat, melyeket ő tervezett, mostanában pedig Borbás Mária, a Tvl szombat esti zenés élőműsorának vezetője pompázik az általa tervezett gyönyörűségekben. A Népszabadság Otthon rovatában rendszeresen jelennek meg ötletei, divattanácsai. Mivel a nők nem szeretik a sok egyforma ruhát, természetes, hogy modelljeiből kis szériák készülnek, kétszáz darabnál sohasem több, melyek ráadásul vagy az anyag? Mint mondja, az utóbbi. Párizstól Firenzéig járja a divatvilág legfontosabb központjait, ahol kiválasztja az alapanyagokat. Első nekifutásra mindössze tíz-tizenöt métert vásárol belőlük, ebből készül a mintakollekció, s csak a legsikeresebbek gyártása kezdődik meg. A Dzsurbán-modelleket évente kétszer divatbemutatón ismerheti meg a nagyközönség és a sajtó. Sokaknak okoz örömet azzal, hogy ezeken a bemutatókon nem azt tudhatja meg az érdeklődő, mi lesz a divat két év múlva, hanem végre azt is, hogy mi most. Hordható, de mégis igen mutatós és elegáns ruhákat tervez, maga is leginkább ilyeneket visel. Többnyire saját kollekcióját hordja, melyet színesít olykor egy-egy merészebb darabbal. tovább bomlanak a színek és alapanyagok szerint. Hogy mi van előbb, a fazon A divattervező A nap sem keleten kél fel Harmincban az almát úgy csomagolták, mint ma a narancsot • Ausztráliai emlékek Marik Sándor Tizenhat oldalas volt az a levél. amelyet Ausztráliából kaptam Halmi Júliától, aki 1930-ban született Ajakon. — Ha valami információt kér Szabolcsról, máskor is lehet nyugodtan hozzám fordulni, szívesen segítek, ha érdekli a múlt — ajánlotta. — Kiváló memóriával vagyok megáldva — írta erről. — Ugyan magyarul elég gyengén tudom kifejezni magam, mert ötven éve, amióta eljöttem, két év bécsi tartózkodást leszámítva, Ausztráliában élek, s a férjem sem magyar, tehát nagyon ritkán írok vagy beszélek magyarul. Négynyelvű tolmács — Amit tudok, azt a kisvárdai Orsolyáknál és a Bessenyei György Gimnáziumban tanultam. Az Orsolyák már régen, 1947-ben ki lettek ebrudalva Kis- várdáról, bár nagyszerű iskolát tartottak fenn. Mind a négy Halmi lány, sőt nagyanyám is oda járt polgáriba. Én egy-két hónappal az érettségi előtt disszidáltam. Tanulmányaimról csak annyit, hogy már 14 éves koromban Áuschwitzban elvégeztem az élet egyetemét, nem beszélve arról, hogy előbb Bécsben, majd Sidneyben is két évig éltem szüleim nélkül, egyedül. Angolul, németül és franciául beszéltem 14 éves koromra. 1945- ben négynyelvű tolmács voltam az angol hadseregnél, s Németországot is nyelvtudásom révén úsztam meg. „Közösen vagonoztunk..." Halmi Júlia tényleg sokat tud. A szabolcsi almával kapcsolatban egy alkalommal így írt: „A család élénk üzleti viszonyban volt az Odescalchiakkal, akik a környéken is gazdálkodtak Ajak és Tuzsér is sok jonatán almát termelt. Mivel Tuzséron nem volt vonat, illetve nem voltak sínek, Odescalchiék Ajakra szállították az almát, s ott egy mellékvágányon együtt vagonoztuk. Rózsaszín fluszpapírba volt csomagolva minden átválogatott alma, amelyeket forgács közé raktak a ládákba. Kb. 50-60 darabot mindegyikbe, majd leszegelték és címkéket ragasztottak rájuk: Ajaki Alma Gazdaság, illetve Tuzséri Alma Gazdaság. Magamról annyit, hogy 1953- ban Sidneyben férjhez mentem, férjem lengyel. 1955-ben született egy lányunk, orvosnő, vidéken él, férje ügyvéd, két fiú unokánk van, 12 és 14 évesek, Patikánk volt 1952-ből 90-ig, amikor is abbahagytam. Azóta visszavonultan élünk. Anyagi körülményeink olyanok, mint Európában lettek volna a háború előtt egy diplomás családnak. Közepes. Értékek külföldről Ausztrália a fóldgömb másik oldalán van, a nap sem keleten kél. Nincs sohasem hideg, télen esik és fúj, nyáron 35-40 fok elég sokszor van. De megszoktuk. Itt mindenki mindent saját maga csinál a háza táján. Van minden: opera, színház, zenekar, kamaramuzsika, képkiállítás, balett. Sok a bevándorló. Az ausztrálok eszpresszó kávét rendelnek, olasz pastát és paprikás csirkét kérnek az étteremben. Láthatunk Rembrandt- és Van Gogh- kiállítást, s Pavarotti jön énekelni. Egy egész generáció festő nőtt fel, akiket Orbán Dezső tanított rajzolni, festeni. Az osztrák emigránsok megalapozták a síelést, a magyarok a muzsikát, főképp a kamarazenét, francia pékek sütik a Bagette-ke- nyeret és ázsiai bevándorlók mindenféle éttermeket működtetnek. Ausztrália olyan, mintegy szűz vénkisasszony, aki hagyta magát a sok emigránstól megerőszakolni, s most már csendesen fekszik a hátán és még élvezi is. Ötven éve Sydneyben (képünkön) él Halmi Júlia, mégis Ajakkal álmodik KM/AP-illusztráció
