Kelet-Magyarország, 1998. december (55. évfolyam, 281-305. szám)
1998-12-23 / 300. szám
1998. december 23., szerda 9. oldal Hitélet Nyíregyházán A római katolikus társszékesegyházban karácsony vigíliáján 15 órától betlehemes játék, 16 órától azok számára tartanak misét, akik az éjféli misén nem tudnak részt venni. Karácsony mindkét napján reggel 6,30- kor, 7,30-kor, 9,00, 10,30-kor és délután 17,00 órakor kezdődnek a szentmisék. Az első napi délelőtti nagymisét Bosák Nándor, az egyházmegye főpásztora végzi. A jósavárosi kápolnában délelőtt 11 órakor kezdődik a mise. A Szent Antal plébánia templomában (Vasgyár-Széchenyi utca sarka) az ünnep mindkét napján reggel 7-kor, 9-kor, fél likőr és délután 5-kor kezdődnek a szentmisék. A kertvárosi római katolikus templomban reggel 7,30-kor és délelőtt 10,15-kor kezdődik a szertartás. December 27-én, vasárnap a szokott rend szerint lesznek szertartások a templomokban. Az evangélikus nagytemplomban december 24-én, szenteste 17 órakor. Karácsony ünnepén reggel 7 órakor úrvacsora, reggel 8-kor istentisztelet úrvacsoraosztással, délelőtt 10 órakor ünnepi istentisztelet úrvacsoraosztással, este 17 órakor karácsonyi zenés áhitat, a gyülekezet énekkarának szolgálatával. A nyíregyházi evangélikus nagytemplom Karácsony második napján reggel 8-kor istentisztelet úrvacsoraosztással, délelőtt 10 órakor ünnepi istentisztelet úrvacsoraosztással, 17 órakor istentisztelet. A görögkatolikus püspöki templomban december 24., csütörtök: karácsony előestje (bűnbánati nap), 06.00 Szent liturgia, 07.30 Királyi imaórák, 16.30 Pásztorjáték, 17.30 Nagy alkonyati zsolozsma Szent Bazil Liturgiával, 23.00 Nagy esti zsolozsma, 24.00 Éjféli szent liturgia. December 25., péntek Jézus Krisztus születése. 06.00 Szent liturgia, 06.45 Szent liturgia, 07.30 Utrenye, 08.30 Szent liturgia, utána pásztorjáték, 10.00 Szent liturgia, 12.00 Szent liturgia, 17.30 Szent liturgia, 18.15 Vecsemye. 26. szombat: Az istenszülő emlékezete. 27. vasárnap: Szent István főszerpap, első vértanú, a Hajdúdorogi Egyházmegye védőszentje. A szertartásokat 26-27-én a vasárnapokon megszokott időpontokban kezdjük (ld. dec. 25.). Sóstóhegyen vasárnap reggel 8-tól görögkatolikus liturgia, fél 10-tól római katolikus igeliturgia, 11 órától református istentisztelet kezdődik. A református nagytemplomban az istentiszteletek kezdési időpontja reggel 8,00, 10.30 és 17,00 óra. Délelőtt 10 órakor ünnepi istentisztelet lesz úrvacsoraosztással, 14,30-kor Borbányán, 17,30-kor a Széna téren kezdődik istentisztelet. A kistemplomban december 24-én, 16 órakor istentisztelet a hittanos gyerekek szolgálatával, karácsony első napján fél likőr a kálmánházi templomban a hittanos gyerekek karácsonyi szolgálata. H. van der Goes: Jézus születése. Részlet. Firenze, Uffizi A szeretet v annak időzített emberi érzések. Ilyen a karácsonyi hangulat is. Karácsony, amint mondani szokás, a „szeretet ünnepe”. Tehát karácsonykor, ha máskor nem is, „illik” egymást szeretni. A tisztességes embernek ilyenkor szeretnie „kell” a családját, rokonait, ismerőseit. A szeretet ünnepén nem „kell” és nem „illik” egymást szeretni, hanem „szabad”. Önként, szabadon, meggyőződésből, a szív legmélyéből. „Az Ige testté lett és közöttünk lakozott” — hirdeti a karácsonyi evangélium. Karácsony arra a szeretetre tanít, hogy a Szeretet megtestesült, a történelembe lépett és testet akar ölteni az én életemben is. Azóta nem lehet büntetlenül csak elméletben gyakorolni a szeretetet, mert az Isten emberré lett. A legközelebbi, a rám szoruló ember a felebarát, akiben Istent és Istenben kell embertársainkat szeretni. Méghozzá személyválogatás és feltétel nélkül, mert igy szeret az Isten. A karácsonykor közénk jövő szeretet feltétel nélküli. Nem azért szeret, hogy viszont szeressék. A szeretet nem a másikat, hanem engem kötelez. Hiszen Isten előbb szeretett minket. Adósai vagyunk és ezt a szeretetadósságot kell tör- lesztenünk embertársaink felé. Ha így szeretünk, akkor Jézus születésének ünnepe valóban a szeretet ünnepe lesz életünkben. Az ima gyógyító ereje nem divathullám A beteg valós személy, nem pedig tünetek és orvosi vizsgálatok gyűjteménye Az imádkozás gyógyító erejével kapcsolatban mindeddig szkeptikus orvosok közül is mind többen ismerik el, hogy a hitnek igenis fontos szerepe lehet a gyógyulásban. A Reader’s Digest Válogatás decemberi számában A hit gyógyító ereje című cikk beszámol azokról a mind meggyőzőbb bizonyítékokról, amelyek szerint a hit nem csupán az egészség megőrzésében segít, hanem a súlyos betegségek utáni gyógyulásban is. A Darthmouth Orvosegyetem kutatói szerint a mélyen vallásos szívbetegek sokkal ritkábban halnak meg egy-egy műtét után. Egy, a Yala Egyetemen készült tanulmány több mint 2800 idős ember vizsgálata alapján állítja, hogy mindazoknál, akik ritkán vagy egyáltalán nem járnak templomba, kétszer gyakoribbak a hűdéses rohamok, mint azoknál, akik rendszeres templomjárók. Egy másik tanulmányból arra derül fény, hogy a rendszeres templomjárók kórházi tartózkodása átlagosan csupán négy napig tart, míg a kevésbé hitbuzgó embereknél ugyanez az érték 10-12 nap. Úgy tűnik, az ima megerősíti a betegeket abban, hogy küzdelmükben nincsenek egyedül — magyarázza dr. Harold Koenig, a Duke Egyetem Orvosi Karának pszichológus docense, a hit gyógyereje kutatásának egyik úttörője. Ez ellensúlyozza azt a lélektani elszigetelődést, amely oly gyakran nehezíti meg a súlyos betegségek utáni lábadozást.. Az ima azonban nemcsak lelki, hanem testi változásokat is okozhat. A Harvard Egyetem Orvosi Karán dolgozó dr. Herbert Benson kimutatta, hogy az imádkozás és a meditáció eredményeként kialakuló ellazult állapotban csökken a stresszes állapo- tot okozó hormonok, például az adrenalin és a noradrenalis hatása. Huzamosabb ideig tartó imádkozás során lelassul a szívritmus és a légzés. Csökken a vérnyomás, sőt az agyműködés is lassúbb lesz, és ehhez semmiféle gyógyszer vagy műtét nem szükséges — mondja dr. Benson, majd hozzáteszi, hogy a beteghez kihívott orvosoknak az esetek 90 százalékában a stresszel összefüggő rendellenességeket keH kezelniük. Dr. Koenig megállapította, hogy a rendszeres templomjárók vérében az átlagosnál jóval kevesebb található az interleukin-6 nevű anyagból, amely stresszes állapotban gyulladást okozhat, emellett a cukorbetegség, a rák és a keringési rendellenességek kialakulásában is szerepe lehet. Az orvostársadalom egyre inkább elfogadja dr. Koenig, dr. Benson és társaik kutatási eredményeit, azzal a megjegyzéssel, hogy az imát nem az orvosi kezelés helyett, hanem annak kiegészítéseként szabad csak alkalmazni. Ráadásul a hit tiszteletben tartása azért is hasznos, mert emlékeztetheti az orvosokat arra, hogy betegük valós személy, nem pedig tünetek és orvosi vizsgálatok gyűjteménye. Az ima alkalmazása nem egy újabb divathuUám, mondja dr. Dean Ornish, az egészséges étrend és a stressz csökkenő relaxációs technikák nemzetközileg elismert szakértője. Ezek ősrégi módszerek, amelyeket csak most kezdtünk újra felfedezni. István, a vértanú Az Istvánok túlnyomó többsége karácsony másodnapján tartja névnapját. Szent István államalapító ünnepe pedig augusztus 20-án van. Ki akkor az Istvánok névadója? Az Apostolok Cselekedeteiben szerepel István vértanúságának elbeszélése (6,1-8,2), de ezen kívül csak keveset tudunk róla. Lukács Istvánt nem annyira mint az első vértanút akarta példaképül kiemelni. Halálát mint jelentős üdvösségtörténeti fordulatot állította elénk, ami a fiatal egyház elterjedését eredményezte egész Júdeábán és Számár iában (Csel 1,8) és a pogányok közötti hithirdetéshez vezetett. Jézushoz hasonlóan őt is perbe fogták a főtanács előtt. Ugyanolyan szemrehányásokkal illették, mint isteni Mesterét: „Erre embereket fogadtak fel, hogy állítsák: Hallottuk, amint káromló szavakkal illette Mózest és az Istent. Felizgatták a népet, a papokat és írástudókat, úgyhogy rárontottak, megragadták és a főtanács elé hurcolták. Ott hamis tanúkat szólaltattak meg, akik állították: ez az ember folyvást a szent hely és törvény ellen beszél.” (Csel 6,11-13). István életrajzáról nem sokat tudunk. Azok a meggondolások, hogy szellemi eredete szerint „hellenista” lett volna, hogy értelmileg nem volt megalkuvó, hogy mi volt a helyzete az ősegyházban, hogy személye kétségtelenül magas rangú volt, nagyon könnyen csak meddő latolgatássá fajulhatnak. De egyvalamit biztosan tudunk: Hivatása az volt, hogy szolgáljon, és szolgálatát az Úr nyomdokaiban teljesítette: mint teljhatalmú hithirdető, mint hűséges hitvalló, mint igazi tanúja — sőt vértanúja Urának. (Illusztrációnkon Ber- rettini: Szent István megköve- zése látható.) István annyira szolga (diakónus) volt, hogy vértanúságának történetét Lukács teljesen az evangélium elterjedése történetének a szolgálatába tudta állítani. Azok valóban az egyház igazi nagy szentjei, akiknek személye szolgálatuk mögött teljesen háttérbe szorul (vagy teljesen egynek látszik vele). Szolgálatukat pedig isteni megbízásból nyújtják az embereknek, a keresztény közösségnek, a világnak, és nem utolsósorban az Isten által irányított és vezetett údvösségtörténetnek. így értette Jézus is életének küldetését: „Hisz az Emberfia nem azért jött, hogy neki szolgáljanak, hanem hogy ő szolgáljon és életét adja váltságul sokakért (Mk 10,45). És az igazi tanítvány, az igazi szent követi ebben Urát — ahová csak hívja, még a vértanúságba is. Iblb'm A HIT VILÁGA
