Kelet-Magyarország, 1998. december (55. évfolyam, 281-305. szám)

1998-12-16 / 294. szám

1998. december 16., szerda lelet« NAGYVILÁG 6. oldal Európai görbe tükör Budapest MTI) — Hogyan, milyennek látják egymást az Európai Unió pol­gárai? Jólfésült nyilatkozatok he­lyett, válaszként egy olasz viccgyüjte- ményböl idézünk. Franciák az angolokról Két angol golfozik. A pálya szélén feltűnik egy temetési menet. Az egyik angol megáll a játékban és leveszi a sapkáját. Rövid, csen­des tisztelgés után megszólal a másik: „Nem is gondoltam, hogy ilyen úriember vagy."„Hát, tudod... Végtére is 35 évig a há­zastársam volt." Franciák a belgákról „Miért van nektek tengerészeti minisztéri­umotok?” Kérdi egy belga a svájcitól. A vá­lasz: „És minek nektek a kulturális mi­nisztérium?” Belgák a franciákról Hogyan végez magával az öngyilkos fran­cia? A feje fölé lő legalább 15 centiméterrel, a nagyképűsége miatt. Olaszok a németekről Egy német meg egy olasz menekül az oroszlán elől. Az olasz hirtelen megáll és előránt egy pár tornacipőt. Az elképedt né­met lihegve kérdezi: „Hülye vagy? Azt hi­szed, igy gyorsabb leszel az oroszlánnál?!” „Hát, annál azért nem, de nálad gyorsab­ban menekülök.” Franciák a portugálokról Az esztendő melyik napján adják el a leg­több borotvát Portugáliában? Anyák nap­ján. Svédek a norvégokról Miért isszák barna üvegből a sört a norvé­gok? Azért, mert szerintük a zöld üvegben lévő még éretlen. Németek az osztrákokról Magasfeszültségű villanyvezetéket épít egy német cég Ausztriában. Jön egy osztrák pa­raszt, jót nevet a dolgon. Aztán másik is ér­kezik, ő is kineveti a vállalkozást. A harma­dik szinte fetreng a röhögéstől, mire az egyik munkás megkérdezi: ugyan mondaná meg, mi a vicces ezen a vezetéken? „Hát csak az, ha ilyen magasban lesz a kerítés, az összes tehén megszökik. ” Norvégok a svédekről Mit kell tennünk ahhoz, ha egy svédet Szil­veszterkor meg akarunk nevettetni? Kará­csony előtt keü elmesélni a viccet. Európai együttélés Egy utasszállító repülőgép kényszerleszál­lást végez a sivatagban. Tizenöt európai utas megússza a kalandot: spanyolok, fran­ciák, németek, görögök, angolok. Két férfi és egy nő mindegyik nációból. Fél év múlva megtalálják őket, a következő felállásban: — Az egyik spanyol leszúrta a másikat a nőért. — A franciák kialakították a szerelmi háromszöget. — A németek rotációs módszert dolgoz­tak ki: páros napokon Hans, a páratlano­kon Franz van a nővel. — A görögök megmondták, hogy a nő­nek főznie és mosnia kell rájuk. — Az angolok még mindig várják, hogy valaki bemutassa őket a Ladynek. mm Ötszáz éves a karácsonyfa A katolikus országokban lassabban terjedt el • Ma már szinte mindenütt díszítik Erélyesen a Trópusi paradicsomban Levelek a Kelet-Magyarországnak a föld másik oldaláról, Pápua Új-Guineából (24.) A monacói kaszinó előtt felállították a törpeállam óriás fenyőfáját, mely csaknem 30 méter magas­ra emelkedik, és ágait hatezer dísz és 120 kilométernyi vezetékkel összekötött égőkavalkád díszíti AP-felvételek Budapest (MTI) — Világszerte úgy ismerik a karácsonyfa állítást, mint a legjellem­zőbb német szokást, jóllehet a valóságban sokkal fiata­labb egyes húsvéti, vagy pünkösdi hagyományoknál. Csak szűk ötszáz esztendővel ezelőtt „vonult le” a fenyőfa a Fekete-erdő és a Vogézek lejtői­ről, és került be karácsonyfa­ként a Német-Római Birodalom polgári otthonaiba. Az első írásos nyomok a XVI. századra vezethetők vissza a Raj­na bal partján fekvő Elzászban, a folyó jobb partján pedig Breis- gauban. Selestatban (Schletts- tatt) az 1521 és 1557-es évben két schillinget fizettek egy erdész­nek azért, hogy Szent Tamás napján (december 21-én) különö­sen óvja az erdőt az engedély nélküli favágóktól. Freiburgban a karácsonyfa-ál­lítás a XVI. században már álta­lános szokás volt. A városi ta­nács 1554-ben tíz rappen bünte­tést szabott ki fenyőfák engedély nélküli kivágásáért, s hat évvel később tovább szigorította a büntetést. Előírták a karácsony­fa magasságát is: az elzászi Am- merschweierben 1448 és 1530 kö­zött nyolc lábban (kb. 2,5 méter) szabták meg a kivágható fák ma­ximális magasságát. Bizonyos, hogy nem Martin Luther (1485-1546) hozta divatba a karácsonyfát. Ez a legenda nyilván Otto Schwerdgeburth (1785-1878) egyik festménye nyo­mán terjedt el: a kép Luthert áb­rázolja családja körében a kará­csonyfa alatt. A karácsonyfa en­nek ellenére szinte „evangéliu­mi” fává lett, s a protestantiz­must egyenesen „karácsonyfa­vallásnak” nevezték. A katolikus vidékeken a barokkos pompát kedvelő ellenreformáció idejé­ben a karácsonyi jászol került túlsúlyba. A harmincéves háború (1618- 1648) és az azt követő harcok alatt az embereknek más gond­juk volt, mint a karácsonyfa-állí­tás. Csak a XVIII. századtól ter­jedt el újra a Rajna felső vidéké­ről kiindulva. Amikor Goethe 1775-ben Weimarba érkezett, ott viszontlátta a már valószínűleg Strasbourgból ismert fenyőfát. Württembergben 1788-ban meg­tiltották, hogy fenyőfák hegyét dekorációs célokra levágják (Schiller említette meg ezt a Ludwigsburgban elterjedt szo­kást). A katolikus országokban las­sabban terjedt el a karácsonyfa. Állítólag egy badeni hercegnő vezette be 1830-ban a müncheni udvarban, s onnan vette át előbb a nemesség, majd a jómódú pol­gárság. Bécsben egy 1814. decem­ber 26-i rendőrségi jelentés tesz először említést karácsonyfáról berlini kapcsolatokkal rendelke­ző gazdag zsidó bankárcsaládok­ban, de csak a biedermeier kor­ban vált általánossá a szokás. Jóllehet Franciaországban még a XVIII. század végén is elutasí­tották „német divatként” (mode aUemande), ma már a római Szent Péter tértől New Yorkig, Fokvárostól Tokióig kigyúlnak a gyertyák december 24-én este a karácsonyfákon. Francia pezsgőözön szilveszterre Egy olcsó, de valódi champagne palackja mintegy 3200 forint Párizs (MTI) — A világhírű francia pezsgő — pontosab­ban az egyetlen és igazi champagne — felbontásával ünnepelheti akár félmilliárd ember a 2000. év beköszön­tőt. A meglehetősen kicsiny terüle­ten termelt különleges, minőségi ital iránti nagy kereslet miatt a .helyi termelők szövetsége — kü­lönleges eljárással — engedélyez­te, hogy a kötelező tartalékala­pot majdnem teljesen kiürítve a szokásos termékmennyiségen kí­vül további 74 millió palack (1992-es, 1993-as és 1994-es évjára­tú) pezsgőt értékesítsenek. A CIVCV kedden közzétett döntését a világkereslet rohamos növekedése váltotta ki — min­denhol igyekeznek előre, vi­szonylag még olcsón komoly champagne-készleteket beszerez­ni „a nagy éjszakára”. Idén a rendelésállomány már megha­ladta a 290 millió palackot, s ez jövőre bizonyosan legalább 10-15 százalékkal emelkedik majd. A kelet-francia tájakon lévő Champagne, az igazi pezsgő ős­hazája összesen 30,5 ezer hektár­nyi szőlőterületet jelent, s az itt termelt ital mennyisége — az időjárás függvényében — erősen ingadozó, a rosszabb idők 200 millió palackjától akár 330 milli­óig is terjedhet. A piaci stabilizá­ció és az árak biztonsága miatt a termelők szövetsége igen szigorú szabályokat alkalmaz nemcsak a minőséget, de a kibocsátott pezs­gő mennyiségét illetően is, köte­lező tartalékkvótákat írva elő, gondolva a rosszabb évekre. Amúgy saját szabályaik sze­rint az igazi champagne-t pa­lackjában és a pincékben lega­lább 15 hónapig — a különleges minőségű (és árú) pezsgő eseté­ben ez 3 év, vagy még annál is több — kötelező érlelni, s csak ezután lehet eladni. Franciaországban a kiskeres­kedelmi forgalomban jelenleg a legolcsóbb, de még valódi cham­pagne palackja 80 frank (min­tegy 3200 forint), de a jobbnak számitó minőség ennek akár 10- 20-szorosa is lehet. Vendéglői fo­gyasztás esetén ehhez még lega­lább egy nullát hozzá kell adni. Kapcsolat Műholdas összeköttetést használ az a navigációs rendszer, melyet sielők részére fejlesztettek ki a nap során megtett útvona­luk rögzítésére Nyíregyháza (KM) — Két és fél éve a távoli Pápua Új-Gu- ineában él a négytagú nyír­egyházi Bálint család. Rend­szeresen beszámolnak ta­pasztalataikról, most például egy rendhagyó sztrájkról. Az év utolsó hetei igazán izgal­masan alakulnak Pápua Új-Gui­neában. A kormány két héttel ezelőtt nyilvánosságra hozott jö­vő évi költségvetési tervezete jó­kora felháborodást keltett a la­kosság körében. Számunkra meglehetősen átláthatatlan tár­gyalások és követelések zajlot­tak, minden bizonnyal ered­ménytelenül, mert végül is az egyezkedéseket tettek követték. E hét elején az áramszolgálta­tó vállalat úgy döntött, hogy megmutatja erejét, s kedd reggel az egész ország területén kikap­csolták az elektromosságot. Csak egyet ígérhettek, hogy majd dé­lután 5-kor visszakapcsolják, s ez így megy majd napról napra, míg elérik céljukat. Nyilvánvaló­an a távoli falvakat ez a legki­sebb mértékben sem érintette, hiszen ők úgyis elektromosság nélküli életre vannak berendez­kedve. Viszont a városokban, bankokban, üzletekben, üzemek­ben, repülőtereken óriási nehéz­ségeket, károkat okozott ez az akció. Ebben az országban az áramszünet mindennapos dolog, így a nagyobb, nélkülözhetetlen intézmények saját dízelmeghaj­tású generátorral rendelkeznek, így végül is nem állt meg az élet, de a mindennapi élet szinte kontrolálhatatlanná vált. Példá­ul a vízszivattyúk túlnyomó többsége árammal működik, így két napig a vizet is nélkülözték a városok. A nehézségeket elvisel­hetetlennek ítélve, a kórházak dolgozói sztrájkba léptek, csakis életmentő beavatkozásokat haj­landók elvégezni. Az újságban felkérték a lakosságot, hogy ha tehetik, kerüljék a súlyos balese­teket, hogy ne zavarják a sztráj­kot. A börtönök elzárkóztak új rabok fogadásától. Egészen annyira, hogy a cellákból kihall­gatásra kivitt személyeket sem voltak hajlandók visszafogadni, úgyhogy estére a rendőrségek kispadjaink börtöntöltelékek tu­catjai kuporogtak, étlen-szom- jan, s sóvárogva kívánkoztak vissza biztonságos cellájukba. De csalódniuk keUett, mert vala­milyen oknál fogva odabenn köz­ben elfogyott az élelem, hogy en­nek mi köze az országos áram­szünethez, azt eddig nem sike­rült kideríteni, s a bentlévő sze­rencsések is korgó gyomorral tértek nyugovóra. A főváros leg­nagyobb börtönében viszont úgy döntöttek a foglyok, hogy ideje saját kezükbe venni nyomorúsá­gos sorsukat, s 500-an kitörtek. Mikor a kétségbeesett őrök utol­érték őket, azt mondták, hogy ők csak a parlament elé vonulnak tüntetni, mert megelégelték az éhezést. De valószínű, 58-an kö­zülük nem pontosan tudják, hol a parlament épülete, mert ők el­tévedtek, ráadásul a börtönbe sem találtak vissza. A többiek­nek a fegyveres őrség megmutat­ta a cellájukba visszavezető utat, a miniszterelnök pedig szemé­lyesen küldetett nekik három hétre elegendő élelmet. Ezek december első hetének hétköznapjait itt a Trópusi para­dicsomban. De mára nagy meg­könnyebbülésünkre sikerült az illetékeseknek konszenzusra jut­ni, s mi, a lakosság őszintén él­vezzük, hogy ismét folyik a csap­ból a víz, s az egyenlítői nyár kö­zepén a hűtőszekrényben nem romlik meg az étel. Lae, 1998. december Bálintné Kis Beáta Orosz fenyő Oroszországban is ter­jed a karácsonyi fenyőfa. A képen: Moszk­vában a Nagyszínház előtt is felállítottak egyet

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom