Kelet-Magyarország, 1998. december (55. évfolyam, 281-305. szám)

1998-12-12 / 291. szám

1998. december 12., szombat Kdét» HÁTTÉR 3. oldal Néha az élet rácáfol közmondásainkra, s így bizony egyes személyek lehetnek „prófé­ták" a saját hazájukban, illetve a saját lakó­helyükön is. Persze, ehhez az is szükséges, hogy a településen élők elismerjék és meg­becsüljék a kimagasló tehetségeket, tisztel­jék a rengeteg erőfeszítést, az elvégzett munkát. Szerencsére megyénkben is talál­ható számos olyan közösség, amelynek tag­jai nem irigykednek másokra az elért sikerek miatt, sőt, még büszkék is kiemelkedő telje­sítményt nyújtó személyekre. A napokban Kemecsén, az általános isko­lában rendeztek jótékonysági bált, amely­nek keretében először a település három hí­res szülöttének az emléktábláját avatták fel. A településen élők régóta ápolják már a községből származott két 1848-as katona és egy irodalomtörténész-költőnő emlékét, s a hős elődök iránt érzett hálát és tiszteletet most domborművek felavatásával is kifejez­ték. Ám nemcsak a múltból merítenek erőt napjainkban a kemecsei polgárok, hanem a jelenből is. Az avatás után ugyanis egy olyan kiállítást nyitottak meg, amelyeken festményeket és érmeket tekinthettek meg az érdeklődők. A képeket a község reformá­tus lelkésze készítette, az érmeket pedig a településen élő ifjabb és idősebb sportolók szerezték a különböző versenyeken. Megyénk szinte minden településén van­nak olyanok, akik kiemelkedőt nyújtanak, legyen szó akár zenéről, sportról, egyéb művészeti ágról, csak oda kell figyelni rájuk, bátorítani és támogatni kell őket. S ha érzik a megbecsülést, akkor el sem vágynak lakó­helyükről, örömmel és még nagyobb lendü­lettel végzik a megkezdett munkát. S ha esetleg a tanulmányaik el is szólítják onnan őket, akkor is visszavágynak oda, ahol meg­valósíthatják önmagukat, elképzeléseiket. S ezáltal nemcsak ők lesznek gazdagabbak, hanem a lakóhelyük is. Mámor No, ne makacskodj öregem! Gyere és kapjunk be még egy üveggel... Ferter János karikatúrája □ Nyit a Korona Galéria A nyíregyházi Hotel Koronában december 12-én tárja ki kapuit a Korona Galéria. Az ünnepélyes megnyitó előtt — reggel 9 órától — a Kos­suth téren megrendezik a mézesbábosok ka­rácsonyi vásárát. Az új bemutatóhely első — Mézesbábosok című — kiállítását délelőtt 11 órakor adják át a közönségnek. □ Huszár-tárlat Kiállítás nyílik Huszár Ist­ván festőművész képeiből december 13-án, délután három órakor Nyíregyházán, a Bencs-villában. A megnyitó műsorában köz­reműködik Zubor Ágnes színművész. □ Zárnak a müzeumbarátok A nyíregy­házi Jósa András Múzeum Baráti Köre ez évi utolsó foglalkozásán, december 14-én, dél­után öt órától Bene János muzeológus tart előadást a nyíregyházi páncélosok II. világ- háborús történetéről. Kovács Éva Nyírbátor (KM) — Az önkor­mányzatok feladata gomba módra szaporodik. Kormá­nyok jönnek, mennek, az ő tennivalójuk, kötelezettsé­gük azonban egyáltalán nem csökken, sokkal inkább nő. Kérdés csak az, megvannak-e a teljesítéshez szükséges pénzek, vagy csak munka akad, a muní­ció pedig (el)marad? Nyírbátor sem kivétel az or­szágos tendencia alól. Ahhoz, hogy feladatainak eleget tegyen, a helyi adók növelésére, egyes támogatások megvonására kény­szerül. — Bárhogy osztunk, szorzunk, kevés a pénz. A telekadó eddigi mértéke igen alacsony volt és nem nőtt az utóbbi évben sem, holott az összeg akár háromszo­rosára is emelhető. — mondja Szilvási Judit, az önkormányzat városüzemeltetési és fejlesztési osztályának vezetője. Városunk­ban csak a nagyobb cégek fizet­nek telekadót, számuk tizen­négy, a tőlük befolyt pénz össze­ge hét és fél millió forint. A te­lekadó az eddigi, négyzetméte­renkénti húsz forintról jövőre negyvenre emelkedik. Az ipar­űzési adó esetében mérsékletes volt az önkormányzat, mert csak 1,5 százalékban állapította meg a felső határt. Nyírbátorban a ter­vezett iparűzési adóbevétel ki­lencven százalékát húsz adó­alany fizeti be, a maradék tíz százalékon pedig 300-an osztoz­nak. A gépjármű-adó ugyancsak emelkedni fog, igaz, itt is csak A középületekre is ráférne a felújítás, de a pénzből nem futja olyan mértékben, ami az állami emelés, a törvényi minimum, a város nem növeli az összeget. Nyírbátorban 2200 személygép­kocsi után átlagosan 2000 és 4400 forint között fizettek a tulajdono­sok, s ezzel az adóbevétel 43 szá­zalékát adták össze. Tehergép­jármű, illetve pótkocsi ötszáz van a városban, a rájuk kivethe­tő adó 70 és 80 ezer forint között mozog alkalmanként, ebből a körből a befolyt adó 57 százaléka kerül ki. Az emelés ezeken a te­rületeken ötven százalékos. — Hogy miből lesz pénzünk jövőre? Számolhatunk a Titász részvények értékesítéséből befo­lyó 39 millió forintra, a zeneisko­la Árpád úti részének, valamint a 'Szentvér utcai felszabadítható épületeinek vételárára, a jó ideje megüresedett tüdőgondozó eladásából származó bevételre is. — Kiadásaink között legna­gyobb összeget a működési költ­ségek, az intézmények fenntartá­sa viszi el. Döntenünk kell arról is, mit vállalunk át a szociális otthon működtetésének terhei­ből, s hogyan hidaljuk át azt a problémát, hogy a negyven férő­helyes intézmény várhatóan csak hetvenöt százalékban lesz kihasználva. Ha ehhez még azt is hozzávesszük, hogy a megha­tározott térítési díjak alapján Elek Emil felvétele kialakuló bevétel nem fedezi a kiadásokat, bizonyossá válik, hogy az önkormányzat segítsége nélkülözhetetlen. — Számos dologban éppen pénzhiány miatt visszalépésre kényszerültünk. Készül a város kulturális koncepciója, amelyből majd kiderül, mely rendezvénye­ket tudunk és akarunk támogat­ni. Ezért nem vállaltunk pénzü­gyi kötelezettséget a Szárnyas Sárkány kulturális vállalkozás rendezvényeinek támogatására. Zenei tábor már biztosan nem lesz, a Zenei napokat — ha szű­kítetten is — de szeretné megtar­tani a testület, keresi ehhez a le­hetőségeket. Rövid a takaró, kilóg a láb Szaporodnak a feladatok, csökken a pénz, szigorodnak a gazdálkodás feltételei Megemlékezés a bakákról Tiszalök (D. M.) — Megható ün­nepség színhelye volt a tiszalöki városháza: a Vitézi Rend közre­működésével most tizenegyen vehettek át második világhábo­rús emlékérmet és oklevelet. A rendezvényen jelen volt Géczi István székkapitány, Zákány László ezredes, Sipos Kund Kötöny református esperes. Az emlékérmet és az oklevelet azok a ma még élő, egykori bakák kapták, akik megjárták a máso­dik világégés poklait, sokan közülök ott voltak például a Don-kanyarban is. Kitüntetet­tek: Aranyász István, Aranyász Sámuel, Katona Gábor, Kiss László, Nagy Pál, Nagy Bálint, Varga Sándor, Varga János, Tóth István, Gál Imre, Vas Já­nos. SZILVÁSI CSABA TÁRCA1A Szép zarándokút Gyalogolni jó. A közismert szállóige Móricz Zsigmondtól származik. Ő is, akárcsak Pető­fi, a puszta szerelmese volt. A nagy író, aki a magyar sors legszebb szimbólumát, a no­mád élet fejedelmi nagyszerű­ségét látta az Alföldben, fel­nőttként végiggyalogolta a szatmári tájat, s miközben újra ismerkedett az emberekkel, habzsolta, itta az őt megterem­tő hazai természet lelkében mindent betöltő szépségét. Gyalogolni jó. Ezt vallja Váci Mihály is. „Én úgy írom a ver­seket gyalog. Felszállnak a gyalog tett útból a dalok" — ír­ja Ő sem unta soha az ország­út fáradságos énekét. Mindig gyalog szeretett volna hazajön­ni a megyébe, a tirpák tanyák közé. Mezítláb, hogy sírva érez­ze, ha felmelegszik a szülőföld pora, amikor megérkezik. Gyalogolni jó. Amikor csak tehetem, én, a szobák mogor­va lakosa is, (elkerülve a háti­zsákosokat, a tornacipősöket, a szemüvegeseket, a profi termé­szetjárókat) megyek a levegő­re. Ki a Nap, a lobogó felhők alá, a lengedező szellők közé. Gyalogolni igazán — akárcsak Zsiga bátyám — én is csak Szatmárban szeretek. Sehol sem olyan szép sárga a gólya­hír virága, mint a nagyari töl­tésoldalon. Minden arany fakó ehhez az élő fényhez képest. Sehol sem olyan ámulatra mél­tó a tavasz által kilobbantott kökénybokor, mint a Birhón, a Gyarmat közelében lévő erdő­ben. Sehol a világon nincs olyan gyönyörűség, mint a perjék, a lóherék, az útifüvek, a koldustáska, az istenfa, az il­latos menták és karcsú buzogánykák világa a csekei mezőn. Gyalogolni nyáron is jó. Gyaloglás közben a Nap barát­ja vagyok. Gyalogolni ősszel, a hervadás vörös varázsában is csodálatos. Gyönyörűséges do­log hallgatni az elköltöző ma­darak búcsúszimfóniáját, a fák lehulló leveleinek lágy ne- szezését. De azért a természet­ben való kóborlás télen a leg­szebb. Gyaloglás közben az embe­rek szíve megnyílik. Sohasem tudunk olyan őszinték lenni egymáshoz, mint egy céltalan közös barangoláson ungon- berken át, keresztül-kasul erdő­kön, réteken. Ezért az 1999-es új esztendő első napjaiban újra elmegyek barátaimmal Gyarmatról Tisza- csécséig, de legalább Sonká- dig, egy hagyományos lélek- kiöntő új esztendei zarándok­úira. Elkészült az uszoda Kisvárda (V. P.) — Az októ­ber 16-i műszaki átadást köve­tően november 14-től már fo­gadja a víz szerelmeseit Kis­várdán a városi tanuszoda. Ezzel a nappal kezdődött meg a tanuszoda terheléses próba­üzeme, mely egy hónapig tart. Ez idő alatt állítják be azokat az ideális működéshez szüksé­ges paramétereket, vízhőfok, az uszoda hőmérséklete stb. amelyek elengedhetetlenül szükségesek a műszakilag is biztos üzemeltetéshez. A tanuszoda eddigi költsége ez évben 98 millió forint. Ez összegbe az új létesítmény megvalósítása, s a már meglé­vő épület ideiglenes átalakítá­sa szerepel. Az építők még most is dolgoznak az úgyneve­zett fedett fürdő tetőzetén, il­letve más jellegű építészeti munkákat végeznek. Az ez évi bekerülési összegből 70 mil­liót kell kifizetni az építők­nek. Sikeresek voltak a város önkormányzatának különböző pályázatai erre a feladatra. A megyei területfejlesztési ta­nácstól 30 millió forintot, míg a munkaerő-piaci alaptól 6 millió forintot kapott a város. További pályázatok is elbírá­lásra várnak a tanuszodát ille­tően. Néhányan már az elmúlt napokban ki is próbálhatták a tanuszodát, melynek házi­rendjét mindenkinek köteles­sége betartani a saját és a má­sok egészsége érdekében. Ami a legfontosabb, az az, hogy az úszósapka viselése mindenki számára kötelező. A nyitva tartás hétfőtől péntekig reggel hattól nyolcig bérlettel vagy jeggyel lehet igénybe venni az uszoda szol­gáltatásait. Ezt követően dél­után négy óráig iskolai cso­portos úszásoktatás folyik. Délután négy órától kilencig jeggyel vagy bérlettel lehet a tanuszodában levezetni az egész napos feszültséget. Szombaton és vasárnap kilenc órától 21 óráig bérlettel vagy jeggyel látogatható Kisvárdán a tanuszoda. A szauna hetente három al­kalommal üzemel. Szerdán 16- tól 20 óráig, szombaton és va­sárnap 10 órától 20 óráig mé- regteleníthetik magukat a szolgáltatást igénybe vevők. Épül a tető Víncze Péter felvétele „Próféták" otthon M. Magyar László

Next

/
Oldalképek
Tartalom